Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-07 / 5. szám
Vasárnap, 1951. ívj január íió 7. ÉSZÁKMAGYARORS2ÁC A hibák kijavításával sikerrel fejezzük be a termelési szerződések kötését Dolgozó parasztságunk tapasztalatim! tudja, milyen jó, mennyire érdemes szerződést kötni az állammal. A termejésj szerződés biztosítja fnjndín dolgozó paraszt számára, hogy tér méséí a szabadpiaci árnál 10—15 szá. zalékkal magasabban adja el. A szerződéskötés azonban ennél többet is biztosít. A dolgozó paraszt kamatmentes hitelre kap ve.őmagot, műtrágyát, a gépállomás ls jlyen feltételek melleit szántja fej a földjét. Ezen t»\ menően holdankíní 40—80 forint mii. velésj előleg js jár minden szerződőnekMit ad, mit nyújt a tzrmclési szerződés? Az elmult évben is igen sokat nyújtott, czévben még többet nyújt. Az állam a ros'kender árát osztályon, kint 2—4 forinttal, a rostién Érit 7— 16 forinttal, a cukorrépa átvéíejí árát 2.60 forinttá] emelte méíermázsánkjnt. Még ez sem minden. Ha valaki a szerződésben előírt termésátlagnál magasabb eredményt ér el, külön prémiumban, jutalomban részesül. Nézzük a cukorrépát. Az állam az átvételi árai 15 40 forintról IS forint ra cmelí-a és ha valaki például 100 mázsánál magasabb holdankjníi átlag termést ér el, 130 mázsáig mázsánkon5 2—2 forjnt jutalmat, 160 mázsáig mi* zsánkfnt 4—4 forint jutalmat, ezen fe[UI mázsánkiní 6—6 forint jutalmat kap. Tehát, aki 150 mázsás á'iagot ér ej, annak átvételkor holdankint 2600 forint ütj a markát. A népneveló'k elsőrendű feladata, hogy mjnden dolgozó paraszt mégis, merje a szerződéskötés hatalmas előnyeit. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy aho) a pártszervezet, a helyi Tanács jó felvilágosító, tudatosító munkát végzett, ott szépek az ered. menyek is. Igen nagy jeien'ősége van ezen a téren a vezetők példamutatásának. Monokon például Kovács Ferenc tanácselnök az elsők között szerződőit Je. Példáját a község minden dolgozó parasztja követte, úgy, hogy Monok az elsők között fejezle be Icrmclésl szerződéskötési tervét. Büszkén jelentették több községből — mint A’sólelekcs, Batajt, Bódvalenkc, Bóilva. rákó, Hegymeg, Égerszög, Felsőtcje- kes, Hangács, Iroia, Izsótalva, Ku- rítlyán, Lak, Ládbesenyő, Megyaszó, Sóstófalva és még több más községből —, hogy teljesítették az előirány. zatot. Különösen kiemelkedő eredményt ért e! Fjnke, ahol pedig egy darabig súlyos volt a lemaradás. A pártszervezet, a tömegszervezetek népnevelői nekifogtak a munkának és rövid időn bejül nemcsak hogy behozták a lemaradást, hanem tervüket tűi is szárnyalták — tlO százalékot érlek el. Nem mjndenült beszélhetünk azon. ban ilyen szép eredményekről- A lemaradás oka persze nem abban van, hogy magas a terv előirányzata, ha. nem abban, hogy ezekben a községekben — mjnt (tálkán, Tállyán, Takta. harkányban, Boldván, É (Erényben, Szalonnán, Szendrőn, Szín községben — meghátrálnak a nehézségek, az akadályok e’ől s inkább a kényelmesebb, a könnyebb megoldást választják: siránkoznak, hogy nehezen — vagy egyáltalán nem — teljesíthető a ierv. Ez az oka a lemaradásnak. A hiba nem a dolgozó parasztokban van, akiket természetesen icj kelt világosíía. ni, a termelési szerződéskötések hatalmas előnyeiről, — a hiba a vezetők munkájában keresendő. Ezen kell yál- toztatni, ezen kell javítani, hogy a termelési szerződések kötését, a lemara. dott községekben js sikerre vigyék- Kétszeresen súlyos felelősség ferheü a szerződéskötéseket elhanyagoló vezetőket. Egyfészt megnehezítik a terv- gazdálkodást, másrészt az ő hiányos munkájuk miatt a dolgozó parasztok a kellő felvilágosítás hiányában igen komoly jövedelemtől esnek cl. Fokozzuk tehát a felvilágosító munkát, az elmaradott községek javítsák ki hibáikat, lássanak hozzá alaposan a munkához, hogy megyénk a terme, [ésj szerződéskötési tervet necsal; egészében, de részleteiben is teljesítse. 24 szőlőíermelőcsopoft működik mér a megyében Igen nagy érdeklődés nyilvánul meg a dolgozó parasztok körében a -szőlőtermelő csoportok iránt. Megyénkben 24 községben működik már ilyen csoport 1524 taggal, majd 1000 hold szőlőterületen. Az olasz- liszkai csoportnak például 253 tagja van és 136 hold szőlőben gazdálkodik. A sátoraljaújhelyi csoport 2-41 tagot számlál 191 hold szőlőterülettel. Tarcalon 115 tagja és 60 hold szőlője van a csoportnak. A csoportok egyre növekednek» erősödnek, fejlődnek, mindtabb dolgozó paraszt kéri a felvételét az egyes csoportokba. Tanulmányi jutolmaf- kapnak a kiváló egyetemi és főiskolai hallgatók Ez cv február közepén 400.000 forint összegű jutalmat osztanak kJ a legkiválóbb egyetemi és föjskoiaj hallgatók között. A tanulmányi jutalmak 600 és 490, illetve 200 forint ősz. szegnek. A 600 forintos jutalmat a legkiválóbb. jeles eredményt elért hallgatók kapják, akik tanulmányi eredményük mellett politjkaj fejlődésükben is példát mutalnak. A 400 forintos jutalmat azok a jeles tanulmányi credmé. nyű hallgatók kapják, akik politikailag a múlt évihez viszonyítva sokat fejlődtek. 200 forintos tanulmányi jutalmat azok kapnak, akiknek tanulmányi eredménye jó. A tanulmányi jutalmakat az egyzs karokon február 20-ig ©szíják ki ün. rtepéiyes keretek között. Ezt láttam a kirgiz kolhozban Pártunk és kormányzatunk abban a nagy kitüntetésben részest, tett, hogy több dolgozó paraszttársa mmai együtt a Szovjetunióba utazhattam és négy hétig tanulmányozhattam a világ legfejlettebb mezőgazdaságát. Hz idő alatt több szov. hozt, kolhozt, növény_ nemesítő és állattenyésztő telepet, gépállomást, mezőgazdasági gépgyárat látogattunk meg. Kirgiziában is jár. tunk egy kolhozban. A kolhoz 1929-beu alakult 50 családdal, 210 hek. tár földdel. Ma már a kolhozban 210 család dolgozik 2500 hektár földön. Gazdaságukban S40 ló, 645 tehén, 19 ezer birka, 51 teve, 800 méhcsalád és ren. geteg baromfi van. Az elmúlt évben a jövedelmük 320.000 rubel volt. A kolhoz korszerű felszereléssel rendelkezik. Van TÚdióállomá. sa adó- és vevőkészü. lékkel, saját viüanyte- lepo* Ezenkívül méys-. égető-, cserép-, tégla, gyár, fűrésztelep, 7 darab teherautó is van. a kolhozban. Az állat, tenyésztés fejlesztését szolgálja a mesterséges megtermékenyítő állomás. A kultúrház biztosít minden, szó rakó. zási lehetőséget u dől. gozólcnak. Kétezer kötetes könyvtár áll itt rendelkezésére. Mozi. jukban esténkint tanulságos, szórakoztató filmeket vetítenek. Az aszály leküzdése érdekében öntözéses gazdálkodást vezettek, be. Ott, ahol a cári .rendszerben pusztaság volt, most szocialista, nagyüzemi gazdálkodás folyik kiváló ered. menyekkel. A kolhoz jelenlog- egy hektáron átlagban 650 má zsa cujkorrépát termel, de értok el már 720 mázsás termést is. A tejhozam évi átlaga 5S0 liter, de van olyan tehén is, amely 12—13 ezer li- tor tejet ad egy évben. Ezeknél az eredmé. övéknél jóval magasabbakat érnek el a szovhozok, amelyek nemcsak példaképei a kolhozoknak, hanem tanácsadói is. A termésátlag a szovhozok. nál általában buziéiból 50 métermázsa, kuko. rácából morzsolt álla. pótban 60 mázsa, búr. gonyából 380 métermá. zsa, cukorrépából 750 mótormázsa, zabból 38 métermázsa hektáron, kint. Itt láttunk öt méter magas rostkendert, 1 méter magas lucernát. Láttunk több szovhozban 3—4 mázsás anyasertéseket, melyek évente átlag 28 malacot fialnak. Ezalatt a négy hét alatt megismortük a szovjet népet, az új embertípust, aki láago. lóan szereti hazáját és fáradtságot nem ismerve dolgozik a kommunizmus megvalósít», sa, a béke megvédel- inczcse érdekében. Riczu András parasztküldött a sátoraljaújhelyi Járási Tanács Y-- R eliiűkG Mit kell tudni az L> II. és III. típusú termelőszövetkezeti csoportról? Megyénk dolgozó parasztjai mind nagyobb érdeklődéssel fordulunk a szövetkezés, a nagyüzemi mezőgazdaság felé. Ez az érdeklődés teljesen indokolt, hiszen a dolgozó parasztok látják azokat az eredményeket, amelyeket termelőcsoportjaink ezideig elértek. A termelőcsoportok gépállománya, jószágállománya nagy ütemben szaporodik, termésátlagaik mindenütt felülmúlták az egyénileg dolgozó parasztokét: Az induláskor felvett hitelüket általában visszafizették, emellett tekintélyes jövedelemrészesodést fizettek ki a csoport tagjainak. Amikor tcrmelőcsoportról hallanak a dolgozó parasztok, rendszerint olyan csoportra gondolnak, amelyikben minden tag beadta a földet, a szerszámokat és a közös munka jövedelméből a teljesítmény szerint részesülnek. A termelőcsoportoknak valóban ez — a III- típusú csoport — a legfejlettebb, a legelterjedtebb formája. ■ A leghelyesebb természetesen az. ha a termelő csoportba tömörülő dolgozó parasztok a ITT. típusú, legfejlettebb forma szerint kezdik meg a közös gazdálkodást, ez szolgálja legjobban b n Id o gti lAsiük ab gyarapodásukat. Ninc3 azonban semmi akadálya, hogy az I. (fáblás gazdálkodású) vagy a II. R&ti'ag- elosztású) típus szerint alakítsanak csoportot. Ezek is sokkal fejlettebb, magasabbrendű termelést biztosítanak, mint az egyéni gazdálkodásEzért kell alaposan ismernünk* milyen az I., II. és III. típusú csoport. Az I. számú a táblás termelőszövetkezeti csoport, a nagyüzemi gazdálkodás legegyszerűbb formája. Nagyüzemi jelleget ennek és a TI. típusnak is az'hd, hogy egy tábláiéin közösen művelik meg a földet , eltűnnek a ki spared* Iák, a sok barázda, lehetővé válik az olcsóbb és jobb^gépi munka. A gépállomások gépeit mindkét csoport 30 százalékkal olcsóbban veheti igénybe. A táblásgazdálkodású csoportban a szántás-vetés — főleg a gépi vetés — közösen megy. Minden tag sorshúzás útján akkora földdarabot kap a közös táblából, mint amennyivel belépeti a csoportba, ezen a földön ő végzi a munkát. Minden tag maga szabja meg, miből mennyit akar vetni a táblába beadott földjén. Iiu valaki pélrV’ul 10 boklat vitt be a csoportba, bejelenti, hogy ebből a 10 holdból hány holdon akar búzát, kukoricát, árpát vetni. vagy. is elkészíti egyéni vetéstervét. Ezé. két az egyéni terveket oz intéző- bizottság összegyűjti és ezekből elkészíti a csoport nagy vetéstervét. Ami a sorsolás útján kiadott földterületen termett, azé, a tagé lesz, aki a gépi munka után ott a további munkálatokat végezte- A csoport csupán azt állapítja meg, mennyivel járuljon hozzá egy-egy tag a közös szántás-vetés és a trágyázás költségeihez és hogy a következő termelési költségekre, gazdasági felszerelés beszerzésére mennyit tartalékoljanak. Megyénkben két ilyen csoport működik: a ricsei és a dámóci. A ri- csei az elmult évben alakult, míg a dámóci termelőesoportot most alakította meg 18 család 97 hold földön. Már most nagy lendülettel fogtak hozzá a munkálatokhoz, igyekeznek szerződést kötni a gépáilomjással, növényekre is leszerződnek, hogy tavasszal minden akadály nélkül, szervezetten láthassanak hozzá a munkálatokhoz. Ennél a formánál íejlettebb, több jövedelmet biztosít a II- számú ti- pus, az áüagelosztásu termelőszövetkezeti csoport. Ilyen működik Gibárfun, amely 1949 októberében alakult meg 19 taggal 75 hold földön. Learatták munkájuk gyümölcsét, jól élnek tagjai. Termésátlagaik jóval felülmúlták a községi eredményeket. Búzából például a csoport 14 mázsát aratott holdankint, a községiek alig értek el 9 mázsát. A közös munka haszna az eredmények alapján a jövedelemelosztásnál mutatkozott meg igazán. Ferencsák István, aki 12 holddal lépett be. 76 mázsa terményt kapott. Egyénileg a legjobb esetben is csak 65 mázsát tudott földjéről betakarítani, a csa- lájdját ellátta ruhával, vásárolt fiasdisznót. Gyermekei Miskolcon járnak iskolába, ők is el vannak mindennel látva. Vagy ott von Géczi János 12 holdas középparaszt, aki míg egyénileg gazdálkodott. 12 holdról alig takarított be 45—48 mázsa terményt Most meg 78 métermázsá.t vitt haza. A jövedelemből mindenre jutott, a család felöltözött, lányuknak is meg van már a kelengyéje. Vásárolták rádiót. Zsírzónak is bő- viben vannak, egyszóval mindent meg tudtak vásárolni, mindenük megvan, amire szükségük volt. Milyen a működési szabályzat és a jövedelemelosztás ebben a csoportban? Mint mondottuk, ez a típus a táblás csoportnál fejlettebb forma. A különbség itt a termés betakarításában és elosztásában van. A szán-itis-veíés itt is közös, de szervezettebben végzik a munkák nagyobb részét is. Együtt dolgoznak, de mindenki annyit, »menynyi az egyéni vetésterv szerint rá jut. Például, ha valaki egy hold cukorrépát íratott a vetéstervbe, egy hold cukorrépát köteles megkapálni, ápolni, kiszedni. Ennél a csoportnál aratás után a gabonaféléket közös szérűre hordják és közösen c.sépeltetik el. tehát a termést közösen takarítják be. A csoport maira határozza meg, hogy a jövedelemből mekkora százalékot vonjanak le a következő év közös kiadásaira. A tiszta jövedelmet átlagosan osztják el, vagyis aszerint, ki miből mennyit vetett. Például, ha a csoport összes kukoricavetése 20 hold és valakinek egyéni vetéstervében egy hold kukorica szerepelt, akkor az egész kukoricatermés tiszta jövedelmének 20-ad részét kapja. A csoport tehát nem nézi, hogy a földterület egyik végén gyengébb, vagy jobb volt-e a termés, hanem a termésátlag szerint adja ki kinek-kinek a járandóságát. így nem rövidül meg a csoport egyetlen tagja sem. Láthatjuk, hogy a kevésbé fejlett típusú tszcs-k is számtalan lehetőséget nyújtanak a. termesztés fejlesztésére, tökéletesítésére, még több, még szebb eredmény elérésére, a jövedelem növelésére. Ez akkor tűnik ki igazán, ha az egyéni parcellagazdálkodás módszereivel vetjük össze. Az, hogy a csoportban dolgozó parasztok a gépesítés, a gépi művelés igen komoly előnyeit élvezhetik, jó vetőmagot, % műtrágyát használnak, az, hogy egész évi termelésüket tervszerűen állítják be, emellett alkalmazzák a fejlettebb művelési módokat, a munkát bizonyos mértékig közösen, együttesen és szervezettebben végzik, — ez mind-mind megkülönbözteti, maga. sabbrendüvé teszi az egyéni gazdálkodásnál. A III. típus, a III. fokozat a legfejlettebb, a legtökéletesebb ezek a csoportok viszik a legtöbbre. A! III. típusnál a tagok minden földjüket beadják s — épűgy, mint az előbbi két fokozatnál is — a háztáji gazda* Sághoz háromnegyed holdat tarthatnak meg. A tagok igásállatukat is beviszik a csoportba, a csoport kifizeti értük- az árát. A bevitt földterület után is jár jövedelem a tagnak. az úgynevezett földjáradék. A XII. típusú csoportban a vetéstervet már nem egyéni tervek alapján készítik el, hanem az intézőbizottság állítja össze, eeoportértekozlcten megvitatják, esetleg módosítják, jóváhagyja. Itt a jövedelmet aszerint osztják fel, hogy az év folyamán ki mennyi munkát végzett. A munkát munkaegységben mérik, ami mindenféle munkafolyamatra. a legkisebbre is meg van állapítva. Ha valaki például a cukorrépa sarabolásánál kézi sarabolóval 450 négyszögölet teljesít, azért 1 munkaegység jár neki. Ha. ennél töb- Jjet végez, akkor munkájának megfelelően több munkaegységet kap. A közösen termelő csoport. vagyis a Hl. típus biztosítja a legtöbb jövedelmet, amit bizonyít a csoportok •zárszámadása, jövedelemelosztása is. A tolcsvai termelőcsoportnál például Bakó Pál né, aki 9 holddal lépiett a tezcs.be, az elmult évben 14 ezer forintot keresett, háztáji gazdaságában van egy tehene, disznót hizlal, egyet már levágott, a kenyérre sincs gondja, jómódban él. Vagy sorolhatnánk a többi csoportok életéből is jelentős eredményeket, mint például a Dork%. tanyai tszcs-ből. ahol egy munkaegységre kerek 24 forint jutott és cgv. egy tag jövedelme elérte és legtöbb esetben túl is szárnyalta a' 19 ezer forintot. Szükséges, hogy népnevelőink alaposan ismerjék ezeket a tudnivalókat, hogy meg tudjanak válaszolni a dolgozó parasztok érdeklődésére, kérdései«', jó felvilágosító munkát végezzenek a termelőszövetkezeti mozgalom nagyarányú fejlesztésében. 'rtótlif SitrnÉútemegmezgaiRiat a Sdiniszferísnács áüatienyésziési határozatának végrehajtására! Széleskörű versenyt kezdeményeznek az országos állattenyésztési értekezlet résztvevői Az állattenyésztésben ős takarmány- termesztésben kitűnt dolgozók országos tanácskozásának második napján Hajdú István, a. földművelésügyi minisztériumi állattenyésztési főosztályá-- nak vezetője szakmai előadást tartott. — Alig egv hónapja jelent meg N épköztársasá gixnk Miníszte rtanácsa nak határozata az állattenyésztés és takarmány-termelés fejlesztéséről az 1951—52. évekre, máris mozgósította dolgozó népünket — kozdto beszédét Hajdú István. A tudomány, a gyakorlat emberei és a tanácsok jó munkája természetesen elősegíti a határozat végrehajtását, de elsősorban maflának a dolgozó parasztságnak kell biztosítani, hogy minden faluban■ de ezen túlmenően minden portán dolgosó népünk egységes akarattal hajtsa stégre a határozatot. A minisztertanácsi határozat intéz, kedései egyoldalúak volnának, ha nem biztosítanák az állattenyésztés legfontosabb feltételeit, a takarmányter- melést. Idézte Liszenkó és Dobrohotov világhírű szovjet tudósok szavait, akik mindkettőn megállapítják, hogy nem megfelelő takarmányozás mellett a. jól kitenyésztett fajták is elkoresosulnsk. Sürgető és fontos feladat — mondotta —-, hogy a termelőszövetkezetek cs állami gazdaságok saját építőanyag fel. használásával lehetőleg házilag építsék fel as épületeket. Végül az állategészségügyi intézkedésekről szólt, majd a következőkben foglalta össze a határozat lényegét. A határozat a jólét további még gyorsabb növekedésének forrása. A minisztertanácsi határozat nemcsak anyagi jövedelmet és előnyöket biztosit a dolgozó parasztságnak, hanem erkölcsi megbecsülést is, amikor kti. lönbözö kitüntetéseket Ír elő azok szá. mára, akik kimagasló -eredményeket érnek el az állattenyésztésben. Mivel o határozat a dolgozó nép összességét érinti, végrehajtására szé. leskörű tömegmozgalmat kell szervez, ni. Vitassa meg a falu népe saját mun katervét, a helyi gazdasági vezetők vonják be a tervek kidolgozásába a falu dolgozóinak minél szélesebb rété gélt. E széleskörű falusi mozgalom döntő erőforrása a, pártszervezetek útmutatása és ennek alapján a helyi tanácsok jő munkája. Hajdú István be3zcde után az értekezlet résztvevői kisebb csoportokba oszlottak és megbeszélték a soronko. vetkező feladatokat. Az értekezlet csoportjainak résztvevői közül többen párosversenyre léptek egymással és elhatározták, hogy hazatérve versenyre hívják a környező állami gazdaságok, vagy termelőcsoportok állattenyésztőitA Borsoduádasdi Lemezgyár dolgozói nak kimagasló eredményei a második tervév első napjaiban A Borsodnádssdi Lemezgyár dől. gőzéi szép termelési eredményeket értek el a második tervév első napjai, ban. A hengerészeknél: Pataki Lajos 122.07, Kormos József 121,50. Kormos Lajos 115.97, a plafínanyírók. nál: Érsek Kálmán 125.1, Antal Bar. na 124.9, Érsek József 121.9, a je. meznyírökná!: Petrán Sándor 129.7, Bo-za János gy. 118.6, Gyárfás Pe. rene 112.2, a IcmozKzerelöknél: Papp EmiJ 121.8, Érsek Imre j. 105.7 szá. sglélioi teljesített. A krupphengerrxél Murányi Berta, lan 114, a horganyozóknál Csuhaj Lajos sz. 103.9, a lakatosoknál: Ja. kubcsák Károly 133, Urbán János 133, a kovácsoknál: Murányi Antal 129, Szántó Károly 123, itz eszterga, lyosoknnl: Ka 1 ina. András 127, Both. József 128. a villanyszerelőknél: Kormos Géza 125 és Vass Árpád 123 százalékra, teljesítették előirányzatukat. ilj. Kalapács István sajtófelclös
