Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-07 / 5. szám
2 tSZÁKMXGfMÖÜStTC Vasárnap, '1951. ívj január hó 7. IM kell küszöbölni a Siífeáíist az éliomi gazdasagoknál es a tszcs-kntl — Ezt az éjjentfnomíást csakis az élenjáró állami birtokok további fejlesztésével, a termelő szöveikczeiek megerősítésével, a korszerű nagyüzemi gazdálkodás kitcrjesziésével, a gépállomások hálózatának további megerősítésével, a nemesített vetőinageljátás, a mütrá. gyaeljátás fokozásával, a szerződéses termelés kiterjesztésével ég a mező- gazdasági beruházások egyéb céiki tűzéseinek erőteljesebb megvalósításával lehet kiküszöbölni. — A mezőgazdaság szocialista ^zek. torában azonban meg komoly tennivalók ;s vannak. Állami gazdaságaink — jóllehet terméshozamuk állasában jóval magasabb, mint az egyénileg gazdálkodó parasztoké, — megengedhetetlenül rosszul gazdálkodnak, mert azokkal az eszközökké), amelyeket áramunk bőségesen bocsát rendel, kötésükre, az elértnél sokkal nagyobb eredményeket kellene elérniök. Egy sor ájfamj gazdaságban rossz a Képi dssnökráciánX randjs Az sincs rendjén, hoigy három év óta mindig „elvesztünk,” néhány száz. ezer, kát. hold szántóterületet és ezt a tcijcsen abnormális helyzetet 1950-ben eém tudjuk felszámolni. Persze a 1é- rííjet maga nem veszett el. Negyed és félholdakban megvan bőségesen az egyes falvakban. Arról van szó, hogy az „elveszett“ részt mással vetik be, mint amjí a terv előír. De cl vonják azt a területet az átjárni ellenőrzés alól, tehát a beszofgáL. tatás alóf ,js és ezzel népgazdaságunk szervezett erejét érzékenyen megkárosítják, gyengítik a városok, a bánya és iparvidékek dolgozóinak ellátását. .Mindezek egyben az állami fegyelem .bizonyos lazaságára |s mutatnak, amit kj tét Jenül meg keil ezfintetm. Az ál. kvrni és néni. fegyelmet meg kel! erősíteni. Népi demokráciánk rendje törvény mindenki számára. Vas elvtárs beszéde további során ismertette az önköltségcsökkentés végrehajtása területén mutatkozó hiányosságokat. Utált arra, hogy az .év végére, — az építőipar kivételéve] — éppen csak kértük a kitűzött célt, ma jd ■ rámutatott gjra, hogy az önkűl'sé"csökkentési előírások teljesítése körüli lazaságok rész. ben azzal függnek össze, hogy a jobboldali szociáldemokraták és segítőik — főkép 1950 első fejé. ben — bér- és nermacsa[áspkat szervezlek. Igyekeztek meglazítani a munkafegyelmet j^. Ezeket a kérdéseket kissé e'a]udtáik és - a hibákat csak a Központi munkaszervezés, gyenge a munkafegyelem. Saját maguk megfelelő e látására és nem az árutermelésre vesz. nek irányt. Fejlettebb gazdasági szervezetirégre van szükség termelőszöyctkcze. térinknél is. Termelőszövetkezeteink — jóllehet általában magasabb terméshozamot mutatnak tel, mint az egyéni" leg grzdákodó par aszó ág — viszonylag még mindig alacsony szin. vonalon termelnek. . — A . mezőgazdaságot érintően általánosságban még két problémát keil kihangsúlyozni. Későn vettük észre, hogy baj van az állatállományunkkal, főként a sertés- és szarvasmarhate* nyészíéssej. 1950.ben állatállományunk ténylegesen csekként é-s erre a rendellenes jelenségre föjdmivelésügyi szervezeteink, a helyi tanácsok, de pártszervezeteink sem hívták fel időben a figyelmet. Ezt 0 folyamatot 1951-ben meg kell állítanunk és meg kelj fordítanunk annál is inkább, mert ebben & benne van az ellenség keze.- iörv&iy mhidenkl számára Vezetőség júniusi határozata éa ke. meny kritikája alapján javítottuk ki. Aránytalanságokat okozott az i-s, hogy a jó gabonatermés és bizonyos spekulatív lehetőségek kihasználása miatt a parasztság kezén lévő vásárlóerő js jelentősen metgnövekedeit. A vásárlóerőt áruvá) fedezni tudtuk, de az eíenség támadása következtében időnként „vásárlási láz” zavarta m?g az áruellátás egyensúlyát. Fokozta a „vásárlási ]áz” hatását a felvásárló kereskedelemben még mindig jelentkező szervezetlenség cs ellenséges tőkés spekuláns befolyás is. A hibák és hiányosságok ellenére Pártunk kemény közbelépésének sikerült a nehézségeket leküzdeni. A dolgozók ellátása biztosítva van és biztosítva lesz. A dolgozó ma. gyár nép biztos benne, hogy az élelmezési helyzet 1951-ben még közepes termés mellett is nem rosszabb, hanem jobb és az élet. színvonalemelés előirt ütemét az élelmezés terén tartani tudjuk. ÖSíSzeíogtLa-lva, tehát az 1950. évi eredményeket és hibákat, megállapíthatjuk. hogy az 1950 évre kitűzött feladatokat döntően sikerült megvalósítani, sőt ezeket a feladatokat egy sor területen jelentősen túl js teljesí. tettük. Az 1950. évi terv eredményei megteremtették az 1951. évj terv teljesítésének előfeltételeit. Ehhez azanten az is szükséges, — hogy fráután kielemeztük a hibákat — kiküszöböljük azokat és ezzel is meggyorsítsuk a szocializmus építésének ütemét. Megvon mindsn od&ítség 1951. évi tervünk teljesiiéséit&z — Erős az ütem, .feszített a terv. Megvan azonban minden adottság a teljesítéshez! Az elvtársi segítő kritika és önkritika bolsevik fegyvere js egyik eszköze gyors elő. «haladásunknak. Az 1951. évi terv a nemzeti jövedelemnek 25.1 százalékos emelkedését írja elő. Ez lényegesen nagyobb, mjnt az 1950.ben elért 17.8 százalékos növekedés. A fejlődés azonban tényleges méreteiben ennél is nagyobb, mert az 1951. évi, fejlődést már az 1950-es sokká] magasabb nemzeti jövedelem, hez viszonyítva kefl biztosítási). 1951-ben további előrehaladást te. szülik a szocializmus alapiéinak negszjlárdítása és kiszélesítése erén. Az egész iparban, beleértve a kisipart js, a szocialista szektor 1951.ben 97 százalékot tesz __ ki, amj a szocializmus teljes győzelmét jelenti. 1951-ben újabb jelentőn előrehalad dást kell elérnünk abban, hogy ha. zár.kat ipari-agrár országgá változtassuk át. Ennek megfelelően a gyár. ipar súlyát népgazdaságunkban az 1950. évi 43.3 százalékról 46.3 ssátar lékra kell növelni, A gyáriparon bellii a neliézipar részesedését az ide! 22.5 szásalé.krőí 25.7 százalékra kell fejleszteni. 1951-ben a gyáriparterme, lés 30-7 százalékkal növekszik. Ezen belül a nehézipari termelés 35.8 százalékkal, könnyűipari termelés 28 szá. zalékkal, a mezőgazdasági ipar termelése 24 százalékkal emelkedik. A bányászat termelése 1951-ben 20.9 százalékkal, a kohászaté 30 százalékkal fog emelkedni, a villamos- energia termelése 21.5 százalékkal lesz nagyobb. 19,51-ben kétszer annyi tehergépkocsit és cséplőgépet fogunk termelni, mint. 1950-ben, Az autóbuszok termelése 280 százaléka, a motorkerékpároké 125 százaléka, a traktoroké 147 százaléka lesz az 1950 évinek.. A műtrágyatermelés 16 százalékkal lesz na gyobb. 1951 ben a gépipar számos, Magyarországon eddig még nem gyár tott gép előállítását kezdi meg. A könnyűipari termelésnek ki kell elégítenie az életszínvonal emelkedésével járó fokozott igényeket és emellett hozzá kell járj lm a az áru. kivitel biztosításához. A textilipar 30-6 százalékkal, a mezőgazdasági ipar 24 százalékkal fogja növelni tor. melését. — Az építőipar 54.7 százalékkal növeli termelését. Az építőipar nagyipa. ri jellegű termelését biztosító gépesítés érdekében a talajmozgató és más nagy építőipari gépek termelését az 1950. évinek két és félszeresére kell emelni. — A mezőgazdaságban jelentősen megnő a szocialista szektor hányada mind az állami gazdaságok fejlődése, mind pedig a szövetkezeti mozgalom hatalmas lendülete következtében. — A vetésterületek, v; C amint az állami gazdaságok és termelőszövetke zetek termelékenységének növekedése következtében a mezőgazdaság szocia. lista szektora új értéktermelése 1950. ről 1951-re kétszeresére emelkedik, ami biztosítja a szövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztság jólétének emelkedését. — A szántóföldi növénytermelés terve a Minisztertanácsnak a növény, termelés fejlesztéséről szóló határoza. tán alapszik, A vetésterületet az eddig művelésen kívül álló területek be vonásával* az elmúlt évihez képest 50.000 holddal növeljük. Jelentősen növeljük a rostos növények és ezen belül a gyapot vetésterületét. Az ut.óhhit az 1950. évi 10.500 kát. holdról 50.000 kát. holdra kell emelni. — A gépállomások számának továb bi emelése mellett gondoskodás történik arról, hogy a meglévő gépállomásokat, új gépekkel jelentősen megerősítjük. — A fejlődő állatállomány tnkar- mánybázisának kiszélesítése érdeké ben a szál ástok .ármányok vetésterületét 90.000 holddal kell növelni. A vasút áruszállítása 18.7 százalékkal, a teherautókon lebonyolítandó áruszállítás pedig 37.2 százalékkal lesz nagyobb, mint 1950-ben. — Az 1951. évi terv előírása szerint a külkereskedelmi forgalom a be. hozatalban 18 százalékkal, a kivitelben 24 százalékkal emelkedik, liz a 12'6 milliárd forint beruházásokra — A beruházások övszege .U'ül-beu 33 százalékkal fogja meghaladni rs elmúlt évi beruházásokat, s az 1950. ovi 9.5 mUiiárddal szemben (a közi* ■múltban eltörölt forgalmi adó betudá. fával, ami levonásba kerül), elori a 12.5 milliárd forintot. Diö?gysr naevorényú újjáépítése, barnoszenet KokszGsílé és niűtrásyét gyártó borsodi kosperőciO forgalom jóval nagyobb részében fog a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal lebonyolódni, mint korábban. Két milliárd forinttal több ez, mint amit a hároméves terv egész ideje alatt fordítottunk beruházásokra. Ebben az évben már teljes mértékben kibontakoznak az ötéves terv leg- nagyobb beruházásai. A nehézipari beruházások az előző évihez képest 73 százalékkal növekednek. , A nehézipar egyéb nagyjoieutos-- gű beruházásai közé tartozik a hazai barnaszén kohó kokszosítá- sának céljára épülő és mezőgazdaságunk mütrágyassrtikségletét kielégítő, erőművel i-s ellátott borsodi kooperáció; a bauxitot alumíniummá feldolgozó, ugyancsak erőmüvei ellátott várpalo. tai kooperáció; a gyáváink öntvény, szükségletének kielégítés,éje szolgáló váci szürke öntöde és a nagyarányú építkezések cement szükségletét biztosító cementgyár. A.magyar ipar var- és acélszük- ségioteinek kielégítésére megkezdjük Diósgyőr nagyarányú új. jáépltését, A könnyűipari beruházások, döntően a textilipar fejlesztését és a mező- gazdasági iparban a tároló és hűtőkapacitás növelését szolgálják. Az 1951. évi terv szerint 31.600 új lakást kell építeni. ITj szakorvosi rendelőintézeteket fogunk építeni Kispestén. Dnnaponto. lén. Ajkán, Várpalotán. Komlón, Pé_ esett. Szolnokon-, Szegeden, Makón. 43 új körzeti orvosi rendelőt és 36 új falusi rendelőt építünk. Az év folyamán 70 milliót fordítunk üzomegészségligyi beruhá zásokra. Hz (Metszlmronnl tGvébbl etuelkasése —' Fejlődő népgazdaságunkban az 1951. évben jelentékeny mértékben nő a mnnkaeröszükséglet — mondotta Vas Zoltán elvtársi Az 1951 év folyamán — a mezőgazdaságot nem számítva — közel 200.000 új munkaerőt kell munkába állítani. A terv számos előírása gondoskodik a népgazdaság várható fejlődésével kapesoiato*. kátterszüksóglet biztosításáról. — A foglalkoztatás erős növekedése mellett az életszínvonal további javulását szolgálja az átlagos keresetek emelkedése. A terv előírásai szerint az évi átlagos kereset emelkedése a gyáriparban 7.8 száza. Iák lesz. Az egyes iparágakban az emelkedést a terv nem egyforma mértékben szabja meg. A szénbányászat átlagos keresetének emelkedése a 10 százalékot is meg fogja haladni. Vas elvtárs ezután a munka termelékenysége emelésének fontosságára mutatott rá és az önköltségcsökkentési terv végrehajtásának alapvető jelentőségét hangsúlyozta, majd a továbbiakban a népgazdasági mérlegek rendszerének elvéről beszélt, amelyek feltárják a népgazdaság fejlődésében mutatkozó aránytalanságokat és elősegítik az anyagtakarékosság fokozását. — 1951. évi tervmunkánk további új, jelentős eszköze, högy a Szovjetunió példája nyomán rátérünk a műszaki fejlesztés kérdéseinek a tervbe való szerves .beépítésére. További fejlődést jelent az is, hogy a munkaügyi és a béralap tervek felölelik népgazdaságunk egész területét. Népgazdaságunk bármely területén bérpolitikai intézkedést csakis a tervezett béralapok keretén belül szabad engedélyezni. 8 dolgozik eüentervekben hozzák tejszínre üzemük rejtett tartalékait Ezután a tervfelbontás kérdéséről beszélt. Hangsúlyozta: minden dolgozónak, vállalatvezetőnek, vagy segédmunkásnak. főmérnöknek, vagy technikusnak, traktorvezetőnek, vagy majorosnak tudnia kell, mi az ö feladata a tervek végrehajtásában. Mindez természetesen csak akkor lehetséges — mondotta —, ha a tervet felbontjuk a munka, padokig. Úgy válik a terv alkalmassá a dolgozók mozgósítására. — Kétségtelen, hogy már is sok történt annak érdekében, hogy a terveket levigyük a munkapadokig. Nem egy üzemünk van, amely ezen a téren kiváló teljesítményt nyújtott Sok helyen azonban még mindig távol vannak attól, hegy a tervmunkának ezt a, nyugodtan mondhatjuk, döntő részét, helyesen végezzék el. Az ilyen üzemekben a tervnek a dolgozókhoz kevés köze vari, a dolgozók és a terv között nincs meg a kellő kapcsolat. Ott pedig, ahol nincs kapcsolat a dolgozók és a terv között, nem tud érvényesülni a szocialista tervezés együk alapvető emeltyűje, a dolgozó tömegek alkotó kezdeményezése, amely vállalati ellen. tervekben kell. hogy megnyilvánuljon. Pártszervezeteink és pártmunkásaink egyik legfontosabb feladata előmozdítani azt, hogy a dolgozók cilenter vekben hozzák felszínre saját üzemük rejtett tartalékait amelyet ők ismernek a legjobban. A/, ellenterv lehetőséget nyújt a fajlagos anyagfelhasználások terven felüli javí„ fására, a termelékenység és önköltségcsökkentés terén új vállalásokra. — Világosan következik . ebből, hogy az üzemi cilentorvek nem új beruházási igényen, hanem a jobb munkamódszereken, az újítások alkalmazásán, az an.vagtakarókossági szabályok érvénye sltésén, a jnunkaverseny fokozottabb kiszélesítésén, vagyis a belső erőforrások fokozottabb kiaknázásán alapulnak. hűséges gazdája o tsnnek, oki eltűri a fegyelmeietíensése!, a iazosügst, o tiinrénytsSsnséget — Az 1951. évi népgazdasági terv maradéktalan végrehajtása megköveteli a tervfegyelem és a tervellenőrzés további megerősítését. — A tervfegyelem Súlyos lazaságra mutat — folytatta Vas Zoltán •—, hogy egyes vállalatok és üzemek vezetői a tervutasításokban megadott határidőket, a vállalt kötelezettsége, két, a keretszerződéseket, a beruházási előírásokat nem tartják be. Késedelmük, vagy mulasztásuk leplezésére az adatokat, lelkiismcretlenül és felületesen állítják össze. Jogtalan határidő engedményeket kérnek és adnak. A jelentések nem egyszer szépítik, vagy leplezik a helyzetet, formálisak, általános megállapx. tásokat tartalmaznak, nem alkalmasak operatív intézkedések megtételére. — Üzemi sovinizmusból előfordul, hogy szemérmetlenül hamis adatokat jelentenek, ami azonban a legsúlyosabb; — felettes hatóságok és a vállalatvezetők messzemenő liberalizmussal kezelik a tervfegyelem, megsértését. Következetes, éber harcot az ellenséggel szemben! — Aíz ellenség ma már nem mer nyíltan törni a tervszerű gazdálko. dás, . a szocializmus építése ellen. Az ellenség a proletariátus diktatúrájának kemény rendszabályai elől a föld ajá húzódik. Kártevő munkáját úgy végzi, hogy belülről próbál ártani népi demokráciánknak, a szocializmus építésének. 1*3 'ekszik kihasználni hibáinkat, tapasztalatlanságunkat, de kihasználja az éberség alacsony fokát js, ami kádereinknél még mindig elég gyakori jelenség. Pártszervezeteink, p^rünunVásaink további fi adatai dékíaian teljesítését, sőt 1 űl tej jc-sí lését —— Nem lehet jó a t’ervmunka, a végrehajtás, az ellenőrzés, ha a tér. vek előkészítésében, végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében nem a munkásosztály élcsapata, a Fúrt vi. szá az irányító szerepet. A terv az osztályharc központi kérdése — ahogy azt Rákosi elvtárs nem egyszer kifejtette —* és a pártszervezeíek jő munkáját is elsősorban a tervteljesltéS3el kell mérni. A terv ellenőrzésében, ezért rendkí. vül fontos a szerepe az üzemi és váj. lalati, vagy ál’-ami gazdasági és kereskedelmi ágak pártszervezefeinék, hiszen döntően az üzemek dolgozóin és a Párt alsó szervezeteinek helyes munkáján múlik az üzemi terv sorsa. Rajtunk múlik 19-51.es feszített elő. irányzatúnk, népgazdasági tervünk teljesítése is. Ezért elsőrendű feladata a pártszervezeteknek és a pártmunkásoknak, hogy jó politikai mimikává) u tervek felbontását a munkapadokig előmozdítsák, ebben a munkában résztvegyé- nek, Feladatuk, hogy jó politikai munkával a terv mara. R szocializmus építéséért, a béke megvédéséért! Vas ejvtárs végül ismét hangsúlyozta: a terv feszített, de nem js tehet más, hiszen népünknek mind több iparcikkre, életemre, lakásra és isko. [ára van szüksége. Ezt követeli meg a szoejaiizmus építése, a béke védelme is. A párt- szervezetek legyenek továbbra is a terv molorjaj, vonják be a terv végrehajtásának nagy munkájába a dolgozók legszélesebb rétegeit, különösen a nőket és az ifjúságot. Mozgósítsák jó politikai munkával a technikusokat, a mérnököket, a tudósokat. A magyar dolgozó nép az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a tudományos és tervező intézetekben, de népgazdaságunk minden ágában már eddig js megmutatta és a jövőben is megmutatja, milyen nagy erőt képvisel a dolgozók kezdeményezése és a'kotó képessége. Ezt jelképezi a munkaverseny és a Szíahánov.mozga- loni, amely Sztálin elvtárs 71. születésnapján, majd a koreai héten bontakoKomoly tervmulasztásért, a beruházási előírások semmi bevételéért mindösszo dorgálást, vagy 20 és 50 forintos pénz_ büntetéseket szabnak ki. Az ilyen intézkedések nem viszik előbbre a tervfegyelem és a tervellenőrzés ügyét. — Ezért döntő feladatunk a terv- fegyelem megszilárdítása és messzemenő biztosítása a népgazdaság minden vonalán: Az ötéves terv törvény! S a törvényt be kell tartani! 1951-ben ezen téren már nines és nem lehet, alkunak helye. Szükség esetén alkalmazni kell a terv védelmiről intézkedő, törvény szigorú büntetéseit. Így szükséges eljárni, mert nem hűséges gazdája « tervnek, afei eltűri a fegyelme- zetlonséget, a lazaságot, at törvénytelenséget. •— A beruházásoknál is fokozni kell az ellenőrzést —- mondotta Vas elv. társ —_ majd az ellenőrzés elmulasztásával kapcsolatban , néhány hibára mutatott rá. A fervmunka a Tervhivatalban, a minisztériumokban,! az üzemekben, a közlekedésben, az állami gazdasá. gokban, a termelőszövetkezeti cső. portjainkban, népgazdaságunk összes ágában elválaszthatatlan az cflenség e]. leni következetes 1: arctól, a atarxiKnms.Ieninizmu3 .tanításai, na’- elsajátítására irányuló szí. vés clmú'eti munkától és az éber. ég fokozásától. biztosítsák. :— Pártszervezetein)’«' és pártmunkásaink 1950-ben már megszokták, hogy a termelés kérdése központi feladatunk, de még nérh "szoktak rá arra, hogy a termelés kérdését a terv alap. jáo vizsgálják. Pártszervezeteink és pártmunkásaink ma már általában törődnek a termeléssel, de kevéssé foglalkoznak a terrndésj terv cijkkcnkmti teljesítésének kérdésével. Pártmunkásainknak egyre jobban bé)e kell tn. nulrtjok abba, hogy a:nikor a termelési kérdésekkel foglalkoznak, ne csak ez e]ért termelési eredményeket,- hanem azt js vizsgálják, milyen feltételekkel érte el az üzem ezeket az eredményeket. Csakis, ha pártszervezeteink .állandóan napirenden tartják a tervszerű munka ellenőrzését, az önköltség, az anyagterv, a munkaerőterv, a takarékosság stb. ellenőrzését, ha pártmunkásaink keljő éberséggel, kellő felkészültséggel nyúlnak hozzá a terv kérdéséhez, ha élenjáró tervmtmkáfiokká fejlődnek — és ugyanakkor nem nyúlnak bele illetéktelenül a vállalat vagy üzem tényleges vezetésébe —• kerül- hetjük ti azt>kat a hibákat, amelyeket 1950-b«n elkövettünk. zott ki és az a munkaverseny js, amejy Pártunk Kongresszusa tiszteletére most van kialakulóban. Az 1949. decemberi munkaverseny $ hála, a hűség és szeretet megnyilvánulása volt a világ dolgozóinak nagy vezére: Sztálin elvtárs iránt, a koreai munkaverseny, a magyar dolgozók együttérző kiállása vojt a hős koreai nép szabadságára törő imperialista kalandorokkal szemben. A most kialakuló munkaverseny Ígéret Pártunk Kon. gresszusának, hogy 5 éves népgazdasági tervünk, a szocializmus épücsc cs megvédése dicsőséges útján a magy;,, dolgozók előtt ni: cs nehézség, ami előtt megtorpanna, nincs olyan Pártunk áita| kitűzött feladat, amjt a sz> ciaijzmus nagy és bölcs zászlóvivője, Sztáiin cteiars szellemében meg ne valósítana. Harcos akarattal így válik 195), évi ’ népgazdaság) tervünk Pár: funk és Rákosi ejvtárs vezetésével, szocializmust építő népünk új, nagj és hatalmas győzelmévé; — fejezi be előadását Vas Zoltán dvlárs. \
