Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-07 / 5. szám

Albertteíep dolgoséinak

felajánlásai a Pártkongresszusra

VJJ. évfolyam — 5. szám

V.

Mit kei! tudni a cukor- és fgnassiifszilegysk igényléséről és kiosztásáról

íra 50 fil'ér

Miskolc, 1951 január 7, vasárnap

Szeretettel köszöntjük a nagyüzemi küldöttkonferenciákat

Re

(S. A.) Központi vezetőségünk ok. tót)er 27.i határozata alapján február 24.én összeül Pártunk V. Kongress, szusa. A munkásosztály forradalmi pártjai a kommunista pártok kon. gresszusai mindig kimagasló jelentö_ sógü események a proletariátus har. oábán, a do gozó milliók életében. Gondoljunk csak a kommunista pár. tok dicső példaképe, a Bolsevik Párt történelmet formáló kongresszusaira, amelyek mindegyike egy.egy újabb szakaszt nyitott meg a hatalom meg ragadásáért, majd a hatalom meg szilárdításáért fo yó küzdelemben, a kommunizmus építésében. A rná har. hókban edzett Pártunk minden kon. gresszusa is határkő a magva.* dolgo. zó. nép. szabadságküzdelmében s a felszabadult magyar nép felemelkedő, sének .útján.

i endkívül nagy érdeklődés, fo. szült, lelkes várakozás előzi meg a február 24.én összeülő V. Pártkongresszust’. Pártunk tagjait, dolgozó népünk minden fiát egyre jobban áthatja a nagy eseményre va_ jó készülődés. A Kongresszus íelsora_ koztatja azokat a nagyszerű - eredmó. nyékét, amelyoket felszabadításunk óta a nagy Szovjetunió szakadatlan támogatásával, Pártunk irányításával, mindenekelőtt a munkásosztály oda. adó erőfeszítései, áldozatkészsége, ki. tartó, szívós munkája révén elértünk. A Pártkongresszus egyben kijelöli hazánk további fejlődésének, a szó. ciafizmus további építésének útját. Nemcsak mograjzo'ja felemelkedő, fűnk gyönyörű távlatait, hanem kon. krétán megszabja a tennivalókat is.

Pártkongresszusunk kiéleződött nemzetközi h: lyzetben ül össze. Az amerik’i imperialisták fokozzák há. borús agressziójukat. Meg akarják sentmis'trni a mi népünk szabadságát is, m'ndazokat a vívmányokat, smp. lyeket Pár nnk irányi tusával,

• kás sztály erejéve’, a ÜzóvjétúnTó támogatásával megszereztünk. Az imperialisták, a háborús gyujtogatók agressziójával szemben hatalmas mér. fékben erősödik a ■ béke liíveinek harca. Pártkongresszusunkon és az arra való felkészülésben meg kell mutatkoznia népünk harcos elszántsá. gának, hogy minden eszközzel és erőnkkel megvédelmezzük a Szovjet, uniótól kapott szabadságunkat, füg. gef'ens'günket, hat esztendő kemény erőfeszítéseivel kivívott eredményein, két. Az Y. Pártkongresszus tehát a béke megóvásáért folyó hare szem. pontjából igen fontos nemzetközi je. lentőségű esemény.

Párttagságunk, a dolgozók ennek megfelelően láttak hozzá a Kongresz. szu3 előkészületeihez. Munkásosztályunk kü’önösen átőrzi, hogy a Kon. gresszu3 a Pár:’, egyben egész népünk erőpróbája, erőmegmutatása, új nagy. szerű harcok elindítója. Mint már annyiszor, a bányák, üzemek dolgozói ez alkalommal is tettekkel fejezik ki hűségüket, szeretetüket, törhetet'on ragaszkodásukat a Párt és népünk bölcs tanítómestere, Rákosi elvtárs iránt.

A munkások fudják: a szocializmus építésének, a béke megvédejmezésé. nek ügyét, amelyet a Pártkongresszus is szolgál, akkor viszik előre, ha szi. Járdán'helytállnak az osztályharc esa. taterein, az üzemekben, a bányák, ban, a munkapadoknál. Ezért ajánlót', ták fej egymásután a napokban le. zajlott küldöttválasztó üzemi taggyü. léseken, hogy a forme’ékenység emelésével, a munkában tapasztalható hiányosságok kiküszöbölésével töjtik meg méltó tartalommal a Kongresz. szusra való készülődés napjait. A diósgyőri vasöntödében lmri Pere ne magkészítő a Kongresszus tiszteletére vállalta, hogy 1351. évi tervét 1951 május l.re befejezi. Uyimesi Ottónó élmunkás magkészítő október l.re akarja befejezni az ötéves terv második évi terve'öirányzafának teljesí. tését. A diósgvőrvasgyári nagyolvasztóban Elekszai István sztahanovista olvasztár ígéretet’ tett, hogy három százatokkal ma "javítja munkája tor. me’ék'nv'ég"t. Smid Gvörgy iizemve. 7.ető bejelentette, hogy a Párfkon gresszus tiszteletére hárommillió forint értékű megtakarítást akarnak biztosítani az üzemben. A kollektív műnk0szellőin, az elvtársi segítség, a közös feladat átélése fejlődik' ki az

**pn ■ je-ksBtotték l»<-v.;»atbikosá#ui«!Í*l a

Hofherr-gyáriak kezdeményezéséhez aj

öntödei Pücs Dezsőé, aki munka módszerét, amellyel 141 százalékos teljesítményt ért ej, a lehető Jegszé Jesobb körben megismerteti munka társaival. A gépgyári kerékpárüzem ben Csömör elvtárs bejelentette, bog; a kongresszusig benyújtja 8U0 ezer forint értékű újítását.

A Pártkongresszus nagy jelentő.

, tógépek felismerése váltotta ki a Hoíherr.gyári dolgozók kezdő ményezését, akik nagyértékü szoeia lista versonyvállalásról értesítették Rákosi elvtársat. Az ö kezdeménye zésükhöz hasonlóan és ahhoz csatja kozva több. jobb munkával akarják kivenni részüket a Kongresszusra való felkészülésből az ózdi gyár dől gozói. „Pártunk Kongresszusának méltó mogünnep’ésére munkánk tor, melckenvségét tovább fokozzuk, ered méiivesobb harcot indítunk a se1 ejt csökkentéséért, az anyagtakarékos Ságért“ — írják versenyvállalásukban, A versenyvállalás mélyrehatóan ér vényesiti a Minisztertanács takaré kosságról szó'ó határozatának útmn tatása’’. Ez a határozat felhívja a fi gyc’rnet arra, hogy a takarékosságot n müntraverseny egyik központi ké-v dé 'évé kell tennünk. A takarékossá ötéves t’ervünk végrehajtásának egyik ’egfontosabb láncszeme. Az ózd nagyolvasztó dolgozó? a Pártkon gre’szus tiszte'etére az anyagttka vékoss‘ío’ rlöseaítése érdekében feb ruár 24.ig ennvi kokszot* takarítanak meg. hogy az I. számú nagyol vasztót 'ebr’ár 24.én me "takarított koksszá’ táplálhassák. A ferdefelvonó üzem rész’et dolgozói eredeti elöirányza tokkal szemben húsz százalék, áramot takarítanak meg az év végéig. A ncé’müben h-taráz tonna feirronmn. gánt takarp'anak meg’ az ötéves terv más"dik esztendejében.

Rákosi elvtárshoz intézett levelüka az

alberttelepi bányászok. Vállalásukban következetesen érvényesítették a Párt és a Minisztertanács bányászatról szóló határozatát. A Kongresszusigaz előirányzott ■ terven felül , négyezer tonna, szenet adnak népgazdaságunk, nak. Jobb szervezéssel és munkamódszerekkel megtakarítják a robbanó anvag húsz százalékát, jelentékenyen csökkentik az áramfogyasztást. A kongresszusi munkafelajánlások különösen értékes pontja a munkamód- szerátadás kiszélesítése, az elmaradt dolgozókkal való fokozottabb törődés és gondoskodás, hogy mielőbb min. den dolgozó teljesítse és túl is szárnyalja normáját. A kongresszusi vállalások kibontakozó mozgalmában, nem kétséges, megyénk többi üzeme is részt kíván venni, hogy a munka Jiegjavításúva], népgazdaságunk erí sítekével készüljenek a nagyjelontösé. "ü eseményre.

AT a a Kongresszusra való felkészü.

' * lés fontos állomásához érkezünk. Az üzemekben lezajlottak a taggyűlések, araelveken a tagság kiválasztotta soraiból a legjobbakat, liogv azok a ma összeülő nagyüzemi konferenciákon megválasszák a párttagság képviselőit a megyei küldött- választó konferenciára. Diósgyőr, Ózd, Bórsodnádasd kommunistáinak leg. jobbjai találkoznak a mai nagyüzemi konferenciákon, amelyeknek tanácskozásait és eredményeit szerető érdeklődéssel kísérik majd az üzemek kommunistái és pártonkívüli dolgozói egyaránt.

A titkári beszámolók áttekintést nyújtanak üzemeink fejlődéséről, iize. mi dolgozóink harcos erőfeszítéseinek megragadó eredményeiről. Megviláo-ít ják üzemi pártszervezeteink fejlődését, erősödését, hogyan lendítette élő. re az üzemekben az építő munkiít. hogyan mozgósította az erőket terveink végrehajtására, új. meg új termelési győzelmekre — a Párt.

Feltárják a beszámolók a hiányos., Ságokat, az elkövetett hibákat ' is.' amelyek kikü-.sziobííybu, az eredmó. nyék továbbfejlesztése különösen elősegíti a Pártkongresszus sikerét. A konferenciák résztvevői az építő bolsevik bírálat és önbírálat szellemében elmondják véleményüket a pártvezetőségnek a nagyüzemi Pártbizottságok munkájáról Ugyanakkor előterjesz. tik javaslataikat, amelyek a termelés re, a pártépítésre, az országépítés különböző problémáira vonatkoznak. A nagyüzemi konferenciák akkor leszfiz ötéves terv második évének nagyszer» feladatai

Vas Zoltán, elvtárs előadása a budapesti termelési ahiivaérlehesleten

A Budapesti Pártbizottság aktíva- cialista gazdálkodás fölényére. A hol.

értekezletén Vas Zoltán elvtárs a Párt Politikai Bizottságának tagja előadást tartott az ötéves terv máso dik évének feladatairól. Bevezetőben rámutatott arra, bogy ötéves tervünk eredményei a béke ügyét, a szocializmus építését szolgálják, majd kiemelte azt a nagy segítséget, amelyet nagy Szovjetunió nyújt hazánknak a békés építő munkához. Ezután áttért az első tervév eredményeinek ismertetésére.

íz sls® torié» eredményei

\z 1950-3S év a szocializmus építése útján jelentős lépésekkel vitte előre hazánkat. Elértük, hogy

a gyáripar 100 százaléka, az ép!, tőauyagipar 100 százaléka, a köz lekedési vállalatok 100 százaléka, a mezőgazdaság 11.3 százaléka, a kisipar 10.6 'százaléka, a nagykereskedelem 100 százaléka, a kiskereskedelemnek 67 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz.

A szocialista szektor részesedése a nemzeti jövedelemben elérte a 70 százalékot.

Az ötéves terv eredeti előirányzata szerint a gyáripari termelésnek az eL ső tervévben 17.7 százalékkal kellett növekednie. Rákosi elvtárs kezdeményezésére, Pártunk Központi Vezető, ségének határozata alapján a fejlődés ütemének előirányzatát évközben csaknem kétszeresére, 34.1 százalékra emeltük fel

A gyáripar a felemelt előirányzatot is túlteljesítette.

— A nehézipar fejlődése több mint 30 százalék. — Ezen belül a nehéz- gépgyártás termelése 40.5 . százalékkal volt nagyobb.

A nehézipar fontosabb termékeinél az 1950. évi tei’melés a következő mértékben u últa felül az 1949 évi eredmónvekert.

% ;

Szén , t

Villamosenergia Nyersacél Esztergagépek Marógépek Diesel .motorok

13.0 aaa>sa*^ 20.7 százalék 20.4 százalék )3.1 százalék 29.6 százalék 58.3 százalék

Vasúti személykocsi 102.2 százalék

Tehergépkocsi 107.7 százalék

• Traktor 58.9 százalék

Tégla 122.0 százalék

Cement 45.1 százalék

Eoszforműtrágyá 72.3 százalék

A könyüipar termelése az eredetileg előirányzott 11.8 százalékos emelkedéssel szemben 1949-hez képest 29.4 százalékkal növekedett.

— Az ötéves terv eredeti előirányzata szerint, az építőipari vállalatok termelésének az első tervévben 39 ö százalékkal kellett volna növekednie. Az építőipar 1950. évi tényleges tel. jesitménye

122.9 százalékkal nagyobb mint egy évvel korábban.

Az 5 éves terv előírja mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolását, hozamának jelentős emelését. 1950-bén o- állami gazdaságok területe

543.000 kát. holdról l 823.000 iMt. holdra, termelőszövetkezeteink területe vedig 310.000 hat. holdról 811 ezer kát. holdra emelkedett. Gépállomásaink száma 221-ról 361-re növekedett_

Jelentősen fokoztuk a mezőgazdaság korszerű gépekkel való ellátását, 1950- ben 3171 új traktort, 251 új vontatót, 390 új cséplőgépet bocsátottunk a mezőgazdaság rendelkezésére. Az állami gazdaság-okban megjelentek az el3Ö arató-cséplőgépek és kombájnok. Amíg

1949-ben 9000 vágón műtrágyát használt fel a mezőgazdaság, 1950.ben 7.400 vágón műtrágya állt a mezőgazdaság rendelkezésére. A mezőgazdáig fokozott ellátása gépekkel és a szükséges anyagokkal, megmutatkozott terméshozamban, amelyek ezen a téren is élesen világítanak rá a szogait. A termelőszövetkezeti csoportok termésátlagai búzánál 4.6 százalékkal, rozsnál 14.9 százalékkal, kukoricánál

15.1 százalékkal voltak magasabbak, mint a dolgozó parasztok termésátlagai.

daukinti termésátlag az állami gazdaságoknál búzánál 15 1 százalékkal, a rozsnál 30.1 százalékkal, kukoricánál 29.4 százalékkal haladta meg az ösz- szes egyéni gazdálkodók termésátlaJEz életszínvonal emelkedése, a közegészségügy, a szociális gondoskodás, a nepmüvelödés és o népoktatás fejlődése

5 éves tervünk előírta népünk életszínvonalának további emelését.

A gyáriparban a dolgozók száma égy év alatt' 12 százalékkal emelkedett. A gyáripari dolgozók béralapja ennél jóval nagyobb mértékben, 19 százalékkal lett nagyobb, aminek megfelelőm az életszínvonal tovább emelkedett A szocializmus építésének nagy ered. menye, hogy hazánkban a dolgozók egyszersmindenkorra megszabadultak a kapitalizmusnak a dolgozók számára legnagyobb átkától: a munkanélküliségtől.

A gyáriparban a munka termelékenységének fejlődését 16.8 százalékra terveztük és 19.4 százalékra teljesítettiik,

A dolgozók életszínvonalának emelkedését szolgálják a közegészségügy, a

A laza tervezés nagy veszteségei

szociális gondoskodás, ’a népművelés, a népoktatás fejlesztésében elért 1950. évi eredmények.

1950-ben 28.400 lakást építettünk.

A , rendelőintézetek v teljesítőképességét 25 százalékkal, a bölcsődei férőhely számát. 10 százalékkal növeltük. A szervezett üdültetésben résztvevők száma 1950-ben 4.0 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Az óvodák száma 1950-ben 144-gyel növekedett.

Ezután ismertette a közoktatásban elért eredményeinket, majd rámutatott Néphadseregünk fejlődésére. Megállapította, hogy ötéves tervünk előírásának megfelelően, jelentős lépést tettünk előre, hogy országunkat ipari- agrár országgá fejlesszük.

Ezután rátért az ötéves terv elsőéves szervezésének és tervteljesítésének árnyoldalai ismertetésére.

Az 1950 évi népgazdasági tervnek mindenekelőtt volt két alapvető hibája. Az egyik az, hogy elkésve készültünk el vele és így későn került le az üzemekhez. A másik az, hogy a terv egész sor - területen jelentősen alábecsülte a szocializmus erőforrásait:, aminek következtében népgazdaságunk több ága aránytalanul fejlődött. 3950-es tervünk készítésekor elég szép számmal voltak és sajnos,

még ma is akadnak olyan terv- munkások^ 0l;ik tapasztalatlanságból, vagy felelőtlenségből, nmgdl- icvvdsboi, vagy .M':rv\egg-nor e.ilmséges beállítottság miatt ügy véltél: y hogy akkor végesnek, jó munkát ha békés és jámbor ■ módon belctvyngszamak alacsonyan megszabott, nenvt feszített feladatokba, amelyek senkit sem mozgósítanak.

Az ilyen tervezésről a legkeményebb kritikával kell megállapítani, hogy alapvetően helytelen. -Az ilyen . terv nem szocialista terv. Az ilyen tervezés lebecsülése dolgozó népünknek és a tervek mozgósító erejének. A szocialista temmmkás feladata előrenézni és feszítetten, ösztönzően megszabni a fejlődést.

Vas Zoltán elvtárs kifejtette: A laza tervezés egyik forrása az, hogy a tervezők nem ismerik eléggé a népgazdaság szükségleteit és az üzemek teljesítőképességét. A másik forrás: a íeivmunka elbürokratizálúsa, agyoubo- nyolítása.

Az indokolatlan beruházások köre. telées - egyik megnyilvánulása annak a veszedelmes elméletnek, amely szerint iparunk és általában népgazdaságunk tartalékai .,kimerültek“ és új . beruházások nélkül előrehaladásnak ütemének a továbbiakban csökkennie kell. Messzemenő éberségre van szükség azokkal szemben, akik ,,az objektív szemlélet“ álarcában népgazdaságunk tartalékainak állítólagos kimerülését hirdetik.

Az ilyen helytelen opportunista elméletet annál is inkább vissza kell verni, mert bár igaz, hogy most, amikor a helyreállítás szakaszát befejeztük, az előttünk álló feladatok megoldása nehezebb, mint volt a helyreállítás szakaszában, de az is igaz, bőgj’ nemcsak a feladatok nagyobbak és nehezebbek hanem & nagyobb cs nehezebb feladatok megoldásához összehasonlíthatatlanul több erőnk is van, mint volt 1946-ban, de még 1949-ben is.

1 Népgazdaságunk megszilárdult, államgépezetünk javult, főbb tapasztalatot szereztünk, kádereink nőnek, fokozott mértékben állanak rendelkezésünkre a Szovjetunió hatalma» tapasztalatai és fejlődik az együttműködés nem csak a Szovjetunióval, hanem a népi demokráciák országaival is.

A tények maguk cáfolják meg az alábecsült, tervezés helytelen, opportunista elméletét. Azok az eredmények, amelyeket például a kohászat, terén, elértünk, korábban elképzelhetetlenek lettek volna.

víz /;>*./:■., Vr< elői-róA/gzoti nfviS- acéltermelés 68 százalékkal múlja felül a második világháború alatt elért évi csúcsteljesítményt.

Ezt az eredményt lényegében ugyanazokkal az üzemekkel, de helyesen ai- írsimazott beruházásokkal, szocialista munkaszervezéssel és azzal érhetjük el, hogy dolgozóink viszonya a munkához alapvetően megváltozott.

— A laza tervezés felszámolása azért- is múlhatatlanul szükséges, mert a laza tervvel szemben jelentkező terv- túlteljesítée aránytalanságokat hozhat létr.e a népgazdaságon belül. Ezek . az aránytalanságok az 1950. évi terv vég. rehajtása során ténylegesen jelentkeztek. Az aránytalanságok jój/szt annak a következményei, hogy a tervek túlteljesítése uesn egyenletesen történt a népgazdaság minden területén, s így míg a nehézipar termelése 36.4 százalékkal nőtt, a széntermelés csak 13 százalékkal lett nagyobb.

A bányászért&keztoten találóan tmw látott rá Rákosi elvtárd ,,akármilyen rohamos is azonban ez a fejlődés, akármilyen tekintélyes az évi 13 százatok emelkedés, ugyanakkor a nehézipar fejlődése ennek majdnem három, szorosa: 36 százatok.

Ez a nagy emelkedés teszi szükségessé, hogy a 13 százalékon felül többet követeljünk bányászainktól“.

Komoly aránytalanságot okoz nép. gazdaságunkban a'z is. hogy a mező- gazdasági termelés fejlődése lemaradt az ipar erőteljes fejlődése mögött. Rávilágít ez arra. a mindinkább nyilvánvaló ellentmondásra is, amely a szociaJázmus építésének mai szakaszában az egyre gyorsuló ütemben fejtő, dő szocialista nagyipar és túlnyomó részében még ma is egyhelyen topogó kisárutermelő mezőgazdasági termelés között mutatkozik.

Olyan felajánlásokban, mint’ az acél. nek sikeresek, ha számos egészséges,

jó javaslatot terjeszteni elő a küldöttek, hogy azokat a Kongresszushoz továbbítsák. A kezdeményezések, javaslatok -— a párttagság, a dolgozó tömegek nagy segítsége a Kongresz. szus munkájához.

A mai nagyüzemi konferenciáknak, ■" -amelyeken. a vezető munkásosztály élharcosai, a kommunisták leg. jobbjai ülnek össze, még jobban alá kell támasztaniok, még jobban tudato- sítaniok kell az V. Pártkongresszus nagy - jelentőségét. Erezze át, minden

küldött a rá háruló felelősséget. Erezzék irt a konferenciák részvevői, hogy az ö jó munkájuktól is függ a Párt: kongresszus sikere g ami ezzel egyet jelent: : Pártunk erősödése, hazánk további fejlődése, a béke Ugye.

A borsodi üzemek kommunistái kemény próbákon, nehéz harcokban bizonyították be forró ragaszkodásukat, hűségüket győzelmeink szervezője, nagy Pártunk és forrón szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs iránt. Ma képviselőik útján újabb tanúbizonyságot tesznek arról, bogy tántoríthatatlan, kipróbált harcosai Pártunknak, akik bátran, keményen, öntudatosan, fegyelmezetten és áldozatkészen vállalják a reájuk eső feladatokat a proletárdiktatúra megszilárdításában, a szocializmus építésében, a béke megvédelmezéséért folyó harcban.

Meleg szeretettel, elvtársi szolidaritással köszöntjük a diősgyőrvasgyári, ózdi, borsodnádasdi nagyüzemi küldöttkonferenciákat és munkájukhoz sok sikert, jó eredményeket kívánunk.

VT 1 A ETA flMA*