Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-06 / 4. szám
r topfet* M Január hó CL ÉSZAKMAGVARORSZÁG 5 A szovjet bányászok boldog életéből Marja Abramenkova a „Scsakíii” szénbánya komszomcd-bányásziánya az 52. számú tárnában végzj munkáját. Krétával frja a csilo oldalára, hogy a 391. ősijét küldi fej. AZ ÜJ SZÉiNCSATA GYŐZELMÉÉRT! Kiosztották a hűségjutalmat Márta-lejtősakna dolgozói között január 2-án ünnepélyesen kiosztottuk a Diósgyőri Szénbányák Márta jejtő&akaa dóügojáj kozott a hűségjutalmakat- Simon Sándor sztahánovj;ta vájár ismertette az eredményeket, megemlítette az észlelt hiányoaaágo. k-at és felhívta a dolgozók figyelmét azok kiküszöbölésére. A megnyitó után Geese János termelésíelejős kiosztotta a pénzjutalmaikat. 200 forintot. kap:«-/ Simon Sándor sztahanovista vájár,. Szabó József vá. jár, S'nka Lajos vájár, Ladányi András, Gál István, Viasz; Elemér, Majoros István, Vas Sándor, Pongó Károly, Sz'kaljűzki Ferenc, Szekeres Miklós, Si- monyi István, -Imre Mihá'y, _ Szppessj György, Molnár Mikjós, Alirhai ÍVijrnoa, 300 forintot kapott: Morvái István, Mjliezká IstvánFodor Ferenc 360 és Vjszokaj János szállító brigádja 630 forint, jutalomban részesült, mert biztosították a száiiL tásfc és az üres csille kihasználásit. Viszokai János brigáávezetö megígérte dolgozó társamaik, hogy a. jövő. bén még jobban biztositjják az üres csilié kihasználását és a szállítás menetét, majd versenyre hívta ki a Réka szállító.brgádot. A jutalmazott dolgozók közül Mor- v-as István vájár hangsúlyozta felszó. lakásában a minisztertanács és Pártunk határozatának jelentőségét, majd Ígéretet tett, hogy aznapi termelését IpO százalékra tdjssíti. Zólyomi János vájár erre a műszakra 160 százalékot, Papp József'vájár 150 ^zúzalékot eján. lőtt fel. Szőllős Lászjó Pereces így dolgoznak, tanulnak a somsályi vájáriskolások A samsályi bányaüzem vdjáriskolá- jánák tanulója vagyaik. A népi demokrácia tette lehet ívé számunkra, hogy tanuljunk, hogy kiváló szakmunkások legyenek belelünk. Sok fiatalnak van fedve a bányamunkához, sokan érdeklődnek, hogy milyen a mi munkánk, hogyan tanulunk. Szívesen megírom. Áltálában reggel fél 6 órakor megyünk a bányába. ahol egy szakmunkát eloszt bennünket a munkahelyeken. A munkahelyen mi vágjuk a szenet. Amikor már kijárattunk, hozzáfogunk az ácsold,shoz, de az ácsolást már szak- r,munkásokkal szoktuk végezni. Aztán befúrunk, a szakmunkás betölt ás lelövünik. Mi hárman vagyunk vájáris- kolátok egy munkahelyen. Vgy szoktuk elosztani a munkát hármunk között, hogy egy csákányol, a másik ketté pedig esillézik. Egy műszak alatt S—9 csille szenet tudunk kitermelni. Csütörtökön, pénteken, szombaton vagyunk a bányában. Iskolában vagyunk hétfőn, kedden és szerdán. Valamennyien arra törekszünk, hogy minél nagyobb eredményeket érjünk el a tanulásban. As én átlagom négyes, de ason igyekszem„ hogy az év végére a legjobb ötös eredményt vigyem szüleim elé. Tudom azt is, hogyan érhetem el, mi kell hozzá: tanulni, tanulni, tanulni! Ország B. András Somsáig bányatelep. írtékes feleiánlásskst tattek a temsmertetS értekezleten a kurUtyáni és eőeiéRtf bányászok A Szuhavölgyi Szénbányák üzemeinél megtartották a tervismeitető értekezletet, megtárgyaltpk a rnult év tapasztalatait, javaslatot tet^k a tná. sodje í*rvev végrehajtásával kapcsolatos feladatok jó megoldására. Kuttl-tyán b.4nyaüzern dojgozój tervüket túlteljesítették, 13ÖQ vagonnal több szenet termeitek népgazdaságunknak. Az értekezleten megállapí. vatták, hogy az utolsó évnegyedben eroseai meglazult a munkafegyelem. Az igazolatlan hiányzások miatt 241 vagonnal kevesebb szenet termvHek. Az üzemfőnök elvtárs ismertette :.z 1951. év tervelőirányzatát. Az értekezlet végén a dolgozók felszólaltak- ígéretet tettek: 1951. évi tervük tejesítése érdekében felszámolják az eddig tapaszlait hibákat, megszilárdítják a munkafegyelmet, 3 szállítást meg. gyorsítják, megszervezik a faejlútésj;. robbanóanyagai takarítanak meg, a csilléket 100 százalékosan kihasználják. Az edejényi üzemnél Déri Sándor üzemfőnök ismertette az 1950 évban végzett munkál« eredményét. Rámutatott, h.ogy jratehnas áldozattal rendbehozták 0 bányát. A dolgozók között felvilágosító munka folyt a szélesbom. lokú pillérfejtés bevezetéséért. Ma már ezt a féjtésmódot alkalmazzák és szép eredményt, értek el. 1951-ben új lelőhelyeket, tárnak fej, új elővájásoka-t telepítenek, h°gy jelentősen tnegnövekedjék az üzem szén- termelése. Ezévben a bánya hatalmas fejlődésen megy keresztül. Az új a’*, nák me]]ett irodák, 2 gépház és mo- dera felolvasó-helyiség épül. A dolgozók nagy örömmel fogadják a beruház zások i^nertatését. és felszólalásukban megígérték, hogy kettőzött szorgalommal terven felül még több szenet termelnek. Füsti Molnár László. A Diósgyőri Magasépítési Váüaiiat értelmiségi dolgozói resztvettek a Pe recesbányateíepi munkás-szállás építkezésén. A jólvégzetit munka meghoz, ta az eredményt, délre 117 százalékot értek el. A jó munkára az ösztönözte az értelmiségi dolgozókat, hogy a széncsata hőseSnek nyújtanak segítséget az otthon építésénél. Foskó M. Diósgyőri Magasépítési Vállalat, Több és jobb munkával támogatjuk az értünk is harcoló koreai és kínai bősöket! A diósgyőri gyárak, a miskolci üzemek, a hivatalok s intézmények dolgozó} hatalmas érdeklődéssel vettek zészt a miskolci Aljami Nemzeti Színházban rendezett nagyjelentőségű békegyűjé. sen, amelyen Drahos Lajos ejvfárs, az országgyűlés elnöke tartott előedást „A koreai kérdés újabb fejleményei“ címmel. Bay Gyula, a színház művésze Kucz ka Péter ,,Koreában háború yen" című versét adta elő, majd Nyicská György ejvtárs, a nagyniiskojej Békebizottság «'nőké mondott megnyjto szavakat! Ezután a Nemzeti Színház művészei a „Ne játsz a tűzzel!" című egyíélvoné- sos darabot mutatták be. Drahos Lajos elvtárs előadásában részletesen ismertette a koreai háború kitörésének előzményeit, a háború tör. lénetét. Beszélt azokról az alávaló ke- gystlenkedésekrő., amelyeket az ama, ríkoi gyilkosok a koreai Néphadsereg hős katonáival és a védí-ele» polgári lakossággal szemben elkövettek. Ej. mondotta, milyen gyalázatos becstelenséggel jártak el az amerikai impe- r.ialleták, «mikor a maguk vjsszayonu. lásának biztosítására a halálba küldték angol, francia, törölt csatlósaik egységeit- Méltatta a kínai pnkéalések segítő támogatásának jelentőségét. A ki. naj önkéntesek egyben Kínát is védik, amjkor Korea népévé] együtt harcolnak az imperia%ta agresszorok elfen- A koreai nép dicsp harcosai. a hős kínai önkéntesek a mi szabadságunkért és békénkért js küzdenek. Megemjéke. zett a hatalmas létszámú koreai parti- záuegységeik által «'ért kjmaeeslp (sikerekről. Előadása végén á fdszabadí. tó dicső Szovjetunió vezetése a'att álló béketábor erőinek állandó növekedéséről szólt- A nagygyűlés résztvevői hatelirias lelkesedéssel ünnepelték a Szovjetuniót, 3 vj|ág .dolgozóinak láng. lejkü vezérét, Szíáljn elvtársat. Á nagy érdeklődéssel kísért előadás után több hozzászólás hangzott el. Pofiak Imrére szeretett Néphadseregünk fejődéséről beszélt. Néphadseregünk a mii büszkeségünk — mondotta — egyben növekvő erőnk eredménye. Az erő®, ütőképes hadsereg 0 dolgozó nép még boldogabb jövőjének zafoga- A rendőrségen működő betkebizottságok nevében ígéretet tett arra, hogy a rendőrség mindig szilárd támasza lesz a békéért vívott harcnak. Berecz Anna, a lyukó völgyi bánya dolgozója beszámolt arról, hogy Rá. kosi elvtárs útmutatását követve, milyen sikereket érnek ei bányászaink gz új széocsatában. Fokozott jó munkára tett fogadalmat, hogy az új ez éncsata győzelmével harcoljanak a béke megvédéséért, több és jobb termeléssel támogassák a.z értünk is harcoló koreai és kínai hősöket. Sdmeczi Károly az üzemi dolgozók, majd Krajnik Erzsébet a dogozó asz- szonyok nevében fokozol! jó munkára tett Ígéretet felszólalásában, hogy hazánk még erősebben, harcosabban áll. jón őrt a békefront ránkeső szakaszán, hogy tovább erősítsük az egész világra kiterjedő diadalmas béketábOrt. A rendkívül tókeshan^ulatú beim. gyűlés 3z Intexnzcionálé hangjaival ért véget. A sajószentpéteri 121. hánya példát mutat a Biikkalfai Szénbányák üzemeinek A Ihikkaljai Szénbányák üzemel közül a terv tejesítésében Í950.bcn íicujártak a «ajószentjiéteri i21.ea számú üzem dolgozói. Sók olyan bányász van jtf, aki már a ifmll; éy utsjtá bónapjábia 1951 első, sőp mi. sodik havi tervüket is befejezték. A Bükkajjái Szénbányák iegjpbfe bá. nyája jelenleg is a sajószentp éteri 1‘vl.ee akna, mely példát mutat a többi üzemeknek. Hogyan érték el a szép eredményeket A bánvairedíbau Vierg Bál $ze. méijzeti vezetővel beszélgetünk. —- Eredményeinket elsősorban a dpigozák munka]endü:etének köszön, liprjiik — mondja Vierg cjvtárs. — Rákosi elvtárs szavait/ útmutatásaií magunkévá tettük és mőzt mándjab. bpn arra törekszünk, hogy munka, npídszerát’adással, a munkafegyelem további megszilárdításával eleget tudjunk tenni dolgozó tépünk kérá. sének az üj szénéfatában,' — Menjünk 1« a bányába — mond. ja Vierg elvtárs —, majd elmondják a dolgozók maguk, hogy a a i kívánják sv. eredményeket megtartani, tovább. fejleszteni. Elindulunk lefelé a vágatokon ke. resztül a 3.as számú telephez. Zara Lajos hattagú csapatával keményen dpígosak. Éppen a kaparószalagofi |n. dítják ei, majd pár pere múlva, mi. kor megindult a szállítás, beszéjge. tpnk. — A csapat átlagteljesítménye 30—32 csille szén naponta- Ez szép eredmény, mert a szénfal irt mind. Ö£S2(! 60 cm.es s nehéz körülmények között dolgoznak. Az eredményt a'sőscrbaa annak köszönhetjük, hogy egyikünkaek sincs földje — mondja 7sra girtárs. — Araikor olvastuk Bákosi el-ytár« beszédet, rnnejypp az Országos Bánvászértekev. ]Gteu mondott, mindannyian úgy érez. tűk, mintha itt járt vo|na, itt él 1 volna sokáig közöttünk, úgy ismeri problémáinkat. Nem leheC ott jó tér. mcijls, qJiol a Ifcnytez dolgozóknak kisebb, nagvobb darab földjük van. Mi magnrk látjuk, akiknek nincs földünk, hogy inennyivel többet tu. dpnk termelni azoknál -— akik föld. ár-1 rendelkeznek. Elismeréssel beszél arról, hogy a műszaki dolgozók milyen aktívan sjs. gitik őket munkájukban, bizfopítják a jó mupkafe.'tételekpf. A szakmai továbbképzésre nagy gpndot fordítunk — folytatja —/ a URANIA Január 4-t.Sl 16-ig Tar^akecys Egy emberoit5 sorsa KOSSUTH Január 4-tol 10-is istenek tanácsa Érdekfeszítő trim a népek békéjére törő amerikai és német bárók bünszövetketetéről Előadáskezdések. hétköznap ú és 8. vasárnap 4, t> éa 8 órakor Conó FAKLYA lat.: 58—54 Január 5—-? Az állatok színháza HejScubai Szabadság mozgó Január 6r-7-éD JLeány a talpán mos* induló sztahánovista iskolám lamcnnyien résztveszünk majd, hogy siakmai tudásunkat megnövelve új munkamódszereket alkalmazva, míg több z^eaet tudjunk teimeini. Jex János Uiíiintetelt vá]ár tanítja aliataloUat A hernyótalpas kanalakról ömlik a szén a esifék felé. Újabb éa újabb c:dllc*orqk indulnak a külszjurc, az új széncjsata termékével- A S.as aza. pau teleptől nem messzire ácsojást ,vé. gjüznok. Jex János vájár dolgozik itt, akit & Népköztársasági Érdemérem ferpaz fokozatával tüntettek ki. Lej. kesrn magyarázza a iratainknak az új ássojási raód*zer?k.et. 43 éve bá. nyá.z. A bányamunka minden apró részletét kitünően ismerj, hiszpn volt mór vájár, ácsoló, rései,5. .csillés, száj. lífó, kii’szini prunkns. minden, ami a bányánál csak létezik. — Nagyon szeret'ek a fiatalokkal ffí&Iillkttrfti — mondja Jex elytárs —, hiszen a fiatalokra vár elsősorban az a íeladgt, hogy rohagiosaa fejlődő iparunkat mind több és több szénnel lássák e). Kitüntetésem kötcleze&sé. gekkcj is jár S amikor Rákosi oJvtárs_ téj átvettem, ígéretef tettem, hogy monkamődszer-met, tapasztalataimat nem rejí'em véka alá, hanem átadom a fiataloknak.. Ezt be is tartottam. En masam is tpvább tanulok, hogy a legújabb szovjet módszereket elkal. mazva még nagyobb t’ermelést tud. junk elérni. Szabad időmben részt ve. s/ek a Szabadságharcos kjképzéeban is, mert tudom, hogy népi dánokra, tikua ál/munknak edzett, kemény harcosokra van szüksége. Az ácso]ó|: közül Viczén Miklós szép eredményt ért el. Amikor először osztották be erre a helyre, három écfolatot tudott megcsinálni egy mű, szakon, de most Jex elvtárs segítsé. géyel már 10 áesolafot is felállít. Fúró- és réselőgépeí, korabájut kap az üzem A 3.as számú tejep másik r^sz^gl. nél Pásztor András két tagú brigádjával do’g^zik. Áz alacsony pzénvas. tagság mejlctt naponta 12—16 csilla szenet termelnek ki a gépek segitsé. gével. — A gépesítés terén igen nagv segítséget kaptunk a Szovjetuniótól mondja. — 1951.ben még több fű, Tógépei, réseiét, sőt szénkombájnt J* kap bányánk, nrgyban növekszik majd a termelés. 4 |8y| vájái>í fi tanulnak a bányában, Ambrus József irányítása mellett. A fiatalok nagyon lelkesen végzik >)»uukijukat. Nekik is a gé* pek tetszenek a legjobban, hiszen mindannyian tudják, tapasztalják, mennyire megkönnyíti, segíti munká. jnkat, Ányagtakarékosság, melegesábány váltás A sajószentpéteri bányászok a Es. nyúszértekezl.et óta mind eredménye, sebben harcolnak a takarékosságért is. A bányánál kü'önöaen a robbanó, anyag takarékos felhasználásával ér., tek el szép eredményeket. Csongrádi István felvigyázó a műszak ejőtt ki. osztja a robbanóanyagot a csapatve. zefonek, a csapatok pedig egymással versenyeznek, melyikük használ fa] hevesebb robbanóanyagot, melyikük termel több szenet ugyanannyi meny. nyiséggel. Müszakváltls közeledik és az új műszak dolgozói már bent vannak a bányában. A melegcsákány mozgat, ragt kifejlesztetfék s ma már a mun. kahelyen törtéuik a váltás. A sa.jófzentpéteri 121. üzem do’go. zój páldamutafóan harcolnak a maga. sapb tel.jOfiítményért, a több $s több szénért, mert tudják, hogv jó munká. jukkái hazánk fej emelkedését, jólét"t. békéjét Fiytosítjék. SS. M, Bízíosítaui kell a téli tojástermelést Az áiteötenyéí-stés fejles-zésérSl 6ző. !ó minisztertanácsi határozait többek között előírja a tojáshozarii megfajeiő emelését. Biztosítani kel] tehát a téji tojáster- melést is. Ennek több feltétele van. Mindenek ejőtt nagy gondot kell fordítani a bar-ír,fiolákra. Helyi den r baromfit. fészerben, vagy a aertésol fe. lett! padláson, vagy föld ólban (ártani, mert. gzek levegőtlenek és nem tisztíthatok.' Ilyen mostoha viszonyok közt tartott baromfitól nem várható tojás. A baromfit huzatmentes, tiszta meleg ólban kel] elhelyezői és pgm szabad összezsúfolni őket- Az állatié, nyésztés fejlesztéséről szóló mjnL'Z- tertanácsj határozat a terme]őszQvet- kpzetek számára ejő is írja. hogy minden hat baromfira egy négyzetméter alapterületű férőhélyet ke’! biztosítani. Mielőtt §z áfl**ok«t kiengedik, az ój levegőjét le kell hütenj, hogy ne hjrtden érje az ál«tokát g hideg téli levegő, Á téli tojástermelés visszaesésének oka a helytelen takarmányozás js, Á reggeli etetéshez feltétienül gondos. kpjÉnj kell gabonamagvakról — árpa. zab, köles, bűzaocsú, süb. — mert ezek nagyobb fehérjetartalmuknál fogva elősegítik a tojásterméíést. Délben daráit magvakból és darából ál'ó, úgynevezett lágy ejaséget kell adni az ál latoknak. A keveréke^: langyos vízzel, vagy fölözött tejjel kell megnedvesi. tenj. A fölözött tejnek azonban vagy frissnek, vagy teljesen savanyúnak k<J-l lennie. Helytelen a túlzott kukorica etetés, mert ettől az állatok petefészkei elzsiro’odnak és megszűnik a tsjás- terme]és. A lágy eleséghez a zö]dtakarmány pótlására és a vitaminszükséglet biz. tosítására lucernáisztet, vagy annak hjányában napraforgó pogácsád arái, vagy hallisztét, húsiisztet, vérlisztet stb. ke]] keverni- Jó az ólban egy-két fej káposztát, vagy répát elhelyezni. Ilyen takarmányozás és megfelelő elhelyezés biztosítja a baromfik télj to. jásíermélését
