Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-06 / 4. szám

4 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Szószt, Í9S1. évi Jararfr W 6. Gyermekkórházzá alakul!1 a miskolci Állami Gyermekvédelmi Intézet A magyar íróküldöttség találkozása a leningrádi írókkal Bogácson az idén is jól működik a Szülők Iskolája A nép állama gondoskodik a dolgozók egészségéről Csicsvári József bányász levele munkra — mondta — TculővBa örömét jelent leningrádi tartózkodásunk. Szerdán megtekintettük az Auróra cirkálót ét beírtak nevünket a vendég, könyvbe. Beírtuk, hogy as Auróra !Ő* vegei a magyar nép számára is a sza­badság korszakát hirdették, A nagy október győzelme részünkre is boldog életet biztosított. Január 4-Sn esté • Magyar írók LeningrádbSl Moszkvába utazlak. gyermek kuttöráls nevelé&e" efmmet tartott értékes előadást. Moha* Sár. dór isfroraig'a'íg'ató örömmel állapította meg, hogy Bogácson a temofzselódáj és ez indokolatlan hiányzás a legki­sebb mértékre korlátozódik és ez a. szülők és neve'ők jó közös munkájá­nak köszönhető. Kérte a szülők to­vább; támogatását, segítségét, hogy ä lemorzsolódásf és a hiányzásokat tel. jeseti kiküszöböljék. Mogyorósi László sajtói elelős. ' A Miskolci Gyermekvédelmi Intéze. tét Bafckó Anna elvt’árs, egészségügyi miniszter rendeletére ez év január I.ftSl közkörház jelleggel gyermekgyó. gyásza ti kórházzá szervezték át, úgy ózonban, hogy az intézet gyermekvé. dclmi jellegét továbbra is betölti. Az intézet ezzel jelentősen tehermentes!, ti a Borsod. Abanj.Zemplén megyei Sazkárház (Erzsébet kórház) gyér. mekosztályát, ame'y a területileg és létszámban megnövekédett megye szükségletei« már nem tudta kielégi, térő. Az intézet dolgozói csütörtökön es. te tartóit üzemi értekezletükön a Párt. a szakszervezet, a Megyei Ta. ímes képviselőinek jelenlétében ünne. pélycs keretek között mé’fatták az intézet áralakulásának jelentőségét. Dr Grigássy Pál, az intézet vezető főorvosa beszédében rámutatott a mű]? rendszer és a népi demokrácia gyeimckvédelmo közötti hatalmas kű. löcbségro. A letűnt reakciós rendben a „syermekmeuhelynek“ az Volt a rendeltetése, hogy elrejtse a nyilvá. ?josság elől a lelenc gvermekeke« és Ita azok eléri ék a 15. életévüket, to. vübb nem törődtek velük, hanem egy. fr'zefiien kidobták az utcára őket. Ma a Gyermekvédelmi Infézet az eL hagyett, hozz tartózik nélkül maradt gyermekeket nemcsak le'n-vell, hanem Valamenrryiükef ráirányítja, ráneveli a képessé, geinek legmegfelelőbb é!etuályá_ ra és amikor bekeril'nek valamé. lyik iskolába, vagy ipari tanuló, otthonba, az állam tovább goft. doskoftik róluk, hogv gond nélkül nevcifftljen'k a rzocializ^ust ér!, tő, a békéért harcoló dcCgozókká. Az, hogy az intézet; január l.től gyermekkórházzá alakult át, újabb lépést je’ent egészségvédelmünk fej. lesztésében. Hangoztatta végül Grigássy főor. vos, hogy a békéére folyó- harcot az intézet dolgozói azzal szolgálják, ha követve a Párt és liákoai elvtárs iránymutatását lolkiismeretes műn káC végeznek. Kérte, hogy a Párt és a szakszervezet, a Megyei Tanács támogassa továbbra is az intézet dől. gozó-il munkájuk elvégzésében. Pájházi e)vtársnö, vezető gondozó. 7iü hozzászólásában elmondotta, hogy IS.al emelték a létszámot. Dolgozó társai névében ígéretét tett, hogy munkájukat a PSrf irányítása mellett’ legíobb tudásuk szerint, fáradhatat.ja. rml fogják végezni. Orsányi Gyuláné elvtársnő, pár-bnegbízott, telepfel. ügvelőnő hangsúlyozta, hogy az új miskolci Szociális Otthon és a most megindult Gyermekkórház útjelzői az egészségügy Pártunk által kijelöT fejlődésének. A munkánkban fejme. rülő nehézségeket — mondotta — a rnunkafcgva’em meg szilárdításával, az éberség fokozásává’, politikai szia. vonalunk emelésével fogjuk legyőzni. | Dr. Hoffman Ferenc elvtárs, a Me. gyei Tanács szociális és egészségügyi osztályának vezetője hangoztatta: a feladatokat minőségi munkával kell megoldani. Ehhez három szempontot kelj figyelembe venni. Meg kell te. reintcni a tökéletes kollektív szelje, met, alkalmazzák ennek megteremtése érdekében a hibák kiküszöbölésénél a kritika és Önkritika fegyverét. A második szempont; a munkafegyelem megszilárdítása. A Gyermekkórház minden dolga. zója goudtíljon mindig arra, hogy csecsemőkkel van do ga és hogy a gondjaira bízott gyermekekért mindenki egyénileg felelős. A harmadik szempont a szakmai és politikai tudás állandó fejlesztése. Ha ezeket a szempontokat; minden dolgozó magáévá teszi, akkor az új kórház az élenjárók közé küzdi fel magát. Fasiczki elvtárs megígérte: a Párt a kórház munkáját állandó figyelem, nel fogja kísérni és minden tátóógá. tás« m gad a dolgozók szakmai_po[i. tikai fejődéséhez, munkájuk jó el. végzéséhez. Porkoláb Irma gondozónő szavalata után az intézet dö'gozói letették a hivafalos esküt és lelkesén határozták ol, hogy Patkó Anna miniszter elvtárs. A magyar.bolgdr kultúrálté egyez, mény során nemrég Budapestre érbe. zett Szasa Dimitrov Pópóv bolgár karmester. Tiszteletére pénteken dél. ben a Kulfúrkapcsölatok Intézete saj. tófogadást rendezett. Popov, a Bolgár Népköztársaság Dimitrov.dijjnl kitüntofeft érdemes művésze, a bolgár filharmóniai v.one. kar karmestere és főigazgatója, a szófiai zeneművészeti főiskola tanára. Az est folyamán Pöpov elmondó«, ta, hogy a felszabadulás élőt« egy zonei gimnázium sem volt Bnlgáriá. ban, ma négy var.. A felszabadulás e’őtti egv Opera helyett mos« hat Opera működik és egy áirmí Operett.színház. Filharmóniai zenekaraink száma a felszabadu’ás előttiről nyolcra emel, keoett. Állami énekkarunk sem volt a - felszabadulás elot’t, most több is van. —~A bolgár zeneszerzők a szocialista realizmus útjai járnak — folytatta — inunkámk során állandóan alkaL mázzák a Szovjetunió zenei ta. pssztal'tai* Popov ezután elmondotta, mit tesz. nek a bolgár zeneművészek a bolgár munkásosztály zenei nevelése érdokó. bén A zenei évad kezdetén á muzst. kusok, a zenei é’ef vezetői sorra Járják az üzemeket és megkérdezik a nőnek táviratilag köszönik teég az új egészségügyi intézmény létrehozását. A le kés hangulatú gyűlés után megtekintettük a tiszta, világos kór* termeket, ahol a beteg osecsemők a legszakszorübb gondozásban, ápolás, ban és gyógyításban részesülnek. A földszinten több teremben helyeztek el az egy éven aluli csecsemőket, ntíg az emeleti termekben az 1~3 éves és nagyobb gyermekeket. A csecsemők* nél jój felszerelt, tejtemperáló, öblö. gető berendezés, hűtőszekrény és egyéb korszerű berendezések állnak rendelkezésie. Van külön kis Jaborá. tórium, röntgen gép. 50 ágyas á gyei* mekkórkáz. Az egészében 124 ágyas intézetben egvelöre még a gondosét, tak vannak többségben. A kórházi részlegben az alapos orvosi kezelés és gondos ápolás eredményeként már sok olyan súlyos beteg gyermekét gyógyítottak meg. akiknek felépülésé. her. már a’ig volt* remény. A gyermekkórházzá átalakuló gyér. mekvedő intézet ötéves tervünk má. sodik évének első Szociális alkotásit Miskolcon. Mcgszorvezése újabb ko. Pioiy lépés a szocialista egészségvé. öoletn terén és bizonvítéka annak, hogy népi demokráciánkban ’ legfőbb ért’ék az ember. H. 3. munkásokat, íri akar sanérffl ta. Hűlni? A jelentkezők 10 szelvényből álló fü. zeteket kapnak. Ezek a szelvények .10 zenei előadásra szó nak. Az clőadáso. kon népszerű formában magyarázzák meg a hallgatóknak a zene alapélé, teeit. Megismertetik velük a különböző zenei formákat, a különböző hangize. rcket és azoknak Összhatását égy ze. f- kar keretében, rövid életrajzi le. írásokat adnak egy.egy neves zéno. szerzőről stb. A filhármónikusok ez. zel a módszerre! három esztendő alatt, mintegy- négyezer munkással ismertet, fék meg a zene alapelemeit. , 23 mHHomas kolhoz fan az übház nutooom Szovjet Szocialista Köztársaság sgyik kerületében Az Abház Autonom Szovjet Szocia­lista Köztársaság ocsamcsjrei kerüle­tének kolhozaiban nyilvánosságra hoz. ták a most végeiért mezőgazdasági év eredményeit. A kolhoz,isi ák kitűnő ter­méseredményt értek el, ami magas jő vedelrmt biztosít számukra. A kerület kolhozainak jövedelme há. romszorosára növekedett. A milliomos kolhozok száma már eléri a huszon­hármat. Január 4-én Xcnir.gródba* tsz Írók Majakovszkijról elnevezett házában estélyt rendeztek a Szovjetunióban tartózkodó magyar írók tiszteletére. Anatélij Csivalihin, a Szovjet Irószö, vétség leningrádi tagozatának ügyve­zető titkára üdvözölte a vendégeket és megismertette e magyar Írókat » leningrádi Írók tevékenységével. A küldöttség nevében Darvas József író, a Magyar Népköztársaság közok­tatásügyi minisztere szólalt fel, „Szi­ki elmúlt tanévben a megyében a legnagyobb látogatottságnak Bogács kÖ&'egbon örvendett a szülők iskdája és ezért elnyerte a VKM jutalmát, égy úttörő zenekari felszerelést. Az idén is lelkes érdeklődés mej'ett folynak a szülők iskolája előadásai Bo. gácson. A legutóbb tartott ünnepség ajtómévá] a szülők, — köztük párt­szervezet! vezetőségi tagok, tanácsta­gok és tömegf’zervczpti vezetők, — szép műsorral kedveskedtek szülötár- sajknák. Miskolci Kálmán nevelő ,,A A . sárospataki szentuincei bánya dolgozója vagyok. Reumatikus fájdal­maim miatf orvosi javaslatra a hévízi üdülőbe utaltak be. Nem szoktam sokat utaoni, a háború befejezése óta másod, szór utaztam Sárospatakról Budapest­re. Nehéz tátrai mindazt a meglepe, tést, ami az utam alkalmával ért. Az első nagp örömöm Miskolcon ért, ahol láttam az építőmunka lüktető ütemét. Hatalmié dolgozó tömegek számára biztosit munkát ez a város, a dolgozók életszínvonala olyan hatalmasan emel­kedett, amely ■messze túlhíüadjd (í Horthy-rendszer alatti életszínvona­lat. Az első világháború után € évvel a munkások nagyrésze ■— köztük ma, gam is — állás, kereset niUciil volt. Ka álláshoz jutottunk, ki voltunk szolgáltatva a fasiszta urak kizsákmá­nyolásának. IP, sőt sok esetben lé órai munkáért filléreket fizettek^ ugyanakkor, amikor ók százasokat ke­resték rajtunk. Met örömmel tapasztal­tam, hogy ahány munkást láttam, te. Idménnyiin jól öltözöttek és vidáman élnek, A Tárt, népi demokráciánk lö­vette a gondot a vállunkról. Egyenest állapítottam meg Buda­pesten is. A Balatonhoz vivő vonatom 3 órával Budapestre érkezésem után, indult. Volt időm, hogy eeéjjelnézzék a fővárosban. Büszke örömmel nézeget_ ten* as újjáépített hidakat, ez épülő új városrészeket, az Antral tömött H­rakatokat. Nagyon jóleső érzés töltött el, ami­kor megpillantottam a mi Balatonon., kát. Igén, most már ez is a miénk lett, munkásoké. Hévizén sem, olyan fogadtatásban volt részem. mint amilyenben a múlt­ban, ha egy beteg munkást esetleg be­utaltak gyógyüdülőbe. A múltban, ke- rítések választották el a Balaton vizé„ bén, is az OtJ betegekét az urálitól* De a Szovjetunió elhozta a szabadad- pót a dolgozó népnek, Bákosi elviárs vezetésével új országot építünk. Ma már a legfóbb érték a dolgozó ember. Ua béteg less, népi demokráciánk! mindén segítséget megad ahhoz, hogy minél élőbb meggyógyuljon. Bőséges étkezés, mindenfajta szórakozás, rádió, könyvtár, mozi, kirándulás —— Így gondoskodtak rólunk. Mindezt a Séóv- jetuniönak, Tártunknak. . Rákosi élv­tár snák köszönhetjük ! Azok a munkástársaim, ekSs «ft d levelét elolvassák, gondoljanak árra, hogy mehiilyit fejlődött ä mi életünk, mióta a nagy Szovjetunió felszabadít tóttá hazánkét. Éppen ezért kövessük hívén nagy vezetőinket és még na­gyobb lelkesedéssel és eredményekkel vegyünk részt á termelő munkában, <* fsocialism.us építésében, a béka megvé­dés ébert. GsiesváH Jótséf Bodrogi,aides Sajtófogadás Popov bolgár karmester tiszteletére HOGYAN TAKARÍTJÁK MEG A A Minisztertanácsnak a takarékos­ságról hozott határozatát akkor tud­juk sikeresen végrehajtani, ha tanu­lunk a felszabadító Szovjetunió ta. posztalataiból. Éendíciviil nagy segít, séget nyújt ehhez V. Korotejev: ,.Kare a pazarlás ellen a takarékos­ságért'‘ című könyve, melyből foly­tatásokban közlünk néhány részletet. Különösen ifjúmunkásain1c láthatják ebből, hogy a Komszomol példáját követve milyen fontos feladatokat kell betölteniok a takarékosságért folytatott harcban. III. Az ifjúság még többét tanult a gyári takarékossági értekezleten^ ame­lyet a Komszomol hívott össze. A konferencia négy napon át tartott. A gyár főmérnöke a termelés emelésének tartalékairól és a takarékosság újabb forrásairól tartott előadást. Az érte­kezleten négyszáz ember vett részt, akik a gyár négy termelési területét képviselték: Martin-kemencéket. hen_ germűveket, erőműveket és mechanikai műhelyeket. Három napon keresztül ezek a termelési ágak külön értekezle­teket. tartottak, ahol megvitatták és kidolgozták a munkatermelékenység emelésére és a megtakarítás fokozásá­ra irányuló javaslataikat. A záróérte. kéziétcn az egyes csoportok vezetői ’beszámoltak munkájuk eredményeiről. Az értekezlet 49S javaslatot fogadott el. Az értekezlet különböző intézkedé­seket vett tervbe, amelyek révén csök­kentik a mechanizmusok és gépek kényszerieállítását. Az értekezleten a szakemberek, a tér- nielés vezetői sokat tanultak, de sokat tanultak a komszomolisták is, akik megismerkedtek a műszaki és gazda, sági problémákkal. A gyárban megjutalmazták a taka­rékosan dolgozó munkásokat. A Vötös Október gyár ifjúsági brigádjának versenyét az acélolvasztó Popov nyerte meg a 2-es Martin-műhelyből (Popov, brigádja a tervet 130 százalékban tel­jesítette ée 7.5 tonna nyersolajat taka. rított meg) és ez a brigád nyerte el a Komszomol vándorzászlaját. A. gyár igazgatója ezer rubel jutalmat utalt ki számára. Pávol Kramarenko mérnök, » ben. germű ellenőrző öreének vezetője büsz­kén számolt be a hatalmas eredmény­ről, amelyet az önköltség csökkentése terén elértek: a nyersolaj fogyasztását a készáru egy tonnájára számítva si_ került 77 kilóról 39 kilóra leszállítani. Az első számú hengormühelylien egy tonna készárura a terv 90 kiló nyers­olaj fogyasztást irányzott elő. A való­ságban SS kilót fogyasztottak é* egy hónap alatt tonna nyersolajat taka­rítottak meg. A nyersolaj fogyaszt ás egy tonna készárura számítva a 4őÖ. számú hengeren 64 kilóról 60.ra a 325-ös hengereli 75 kilóról 71-re és a lemezhengórdében 85 kilóról 68 kilóra csökken t A komszomolók kezdeményezése az egész gyár közös ügyévé lett. Ma már alig van szükség arra, hogy * komszo­molók valaki után összeszedjék az él. dobott nyersanyagokat. Az emberek maguk is takarékosabbak lettek, jó gazda módjára bánnák az anyagokkal. A gyári kollektíva nyolc hónap alatt 6331 ionná nyersolajat, 6,303.376 KTV-óra elektromos energiát, 43.274 tonna gőzt, á szerszámok helyreáiUiása és gondos kezelése révén 8$ ezer ru­belt, elhasznált kenőolajak újbóli tisztítása és felhasználása révén 10A00 kiló kenőolajat, S06.5 tonna ferromau- gánt, 64.3 tonna ferroehromot 1&-7 tonna alumíniumot és 8436 tonna fé- mef takarított meg. A gyártás önköltsége IS48 első hat hónapjában az 1947-es év ugyanezen időszakával szemben $00 ezer rubellel csökkent. íme. ilyen eredményeket h or ott a Vörös Októberi' gyár komszomoljai által megkezdett harc a takarékos* sügért. A gyár igazgatója, Matevoszján elv- tár* hivatalos elismerő levélben dicsér, te meg a Komszomol ezervezetet és az ellenőrző őrsök számos résztvevőjét ju­talomban részesítette. Természetesen nemcsak a megtakart, tásról van sző. Megváltozott a munka stílusa is. A munkások más szemmel néznek műhelyükre, munkahelyükre. A Vörös Októberi' gyár fiatál munká­sai és muükásnöi más jellemvonásokra, ú,i tulajdonságokra tettek szert: toka. rákosak lettek és kíméletlenek a pazar­lással szemben. Szükségét érzik annak, hogy ceriízdval a kezükben kiszámítsák mennyi áram. fűtőanyag^ fém lenne elegendő, mennyit fogyasztanak fényié., gesen és mennyit lehetne megtakart tani. Az emberek ilymódon hamarosan meggyőződnek arról, lio-gy a megtaka. vitás tartalékait nem merítették ki. A Martin-műhelyben, ahol minden olyan tiszta, mint egy hadihajó fedél­zetén, ahol a kemencébe tárt hatalmas eréjü tűt búg és ettől az egész épü­let reszket, — ótt dolgoznak az acél. olvasztók: IvAn Jacenko, PJotr Dej­ect, Viktor Golütvin, Terentij Kupri- janov. Ök mind a gyáí tanfolyamain tanultai. A múltban kolhozban dőlgóz- tai. Tapasztalt mesterek és mérnökök — LukjanoV. Sapovalov, Sparber —- vezetése áiatt ezek a fiatal, kolhozból jött legények tapasztalt acélgyártókká váltak. Hol tanulták meg a. takaró, kossá got! Készben még a kolhozban, MILLIÓKAT ahol például Jacenko aratógépen dol­gozott, Kuprijanov traktorista volt fc Golütvin brigádot vezetett. Valamennyien megegyeznék abban, hogy a takarékosság igazi iskoláját a „Vörös Október" gyárban járták ki, attól az időtől kezdve, amikor megin­dult a komszomoloh harca a takaré­kosságért. Itt tanulták meg, hogyan kell felfedezni és végrehajtani a nyersolaj, az öntöttvas, á Vsaontvé* nyék, a saraottégla megtakarításának újabb és újabb módszereit* Megtanul* ták, hogyan kell a kemencékben úgy szabályozni a hőmérsékletet, hogy ke. vesebb nyersolajat fogyasszanak és mégis a kemencében a legmagasabb hőfokot érjék el, s így gyorsítsák meg a* olvasztást. Megtanulták ezt iá, ho­gyan kelj úgy adagolni, hogy míg a kemence egyik felébe még adagolnak, e, másik felében már olvad a o<zr, — Megtanulták, hogyan kell okosan kóc. káztatni — 4 75 tonnás kemencébe 10 —12 tonnával többet berakni. Hamarosan Világossá vált, hogy a minisztérium által megszabott anyag- fogyasztási normák elavultak, azokat le lehet és le is kell szállítani. Az első számú Martin-műhely a* anyagnorma szerint egy tonna acél termeléséhez 162 kilő nyérsólajat fogyaszthat él. A valóságban ehhez 155 kilóra Volt szükség. A második Martin-műhely az engedélyezett 190 kiló helyett 188„at fogyasztott. A gyár fiatál sztahánovistái fölve­tettél* a kérdést az anyagnörmák felül, vizsgálatairól. 1948 júniusé bail, az első emlékezetes gyűlés után fél évvél, a ,,Vörös Október" gyár komszomoliStái, ifjúsága és az egész gyári együttes a következő kötelezettségeket vállalta: A éelojt és á hulladék csökkentésé révén a fémfogyasztás normáját a ter­melt acél egy tonnájára számítva öt kilóval leszállítják. A nyersolajfogyasztást a* első «só*, mű Martin_műhélybea egy tonnára szá. mítva 136 kilóra., a kettes Martin-mű­helyben 152 kilóra szállítják le. (Az anyagnorma részben a berendezéstől, részben a gyártmány alakjától (pro­fil) függ.) A hengermühelyekben a «elejt és a hulladék csökkentése révén egy tonna hengerelt árura 1 kilóval kevesebb acélt használnak fel. 1948 második fe­lében terven felül Í4 ezer tonna hen. gérelt acélt termelnek. A „Vörös Október" gyár dolgozói megtartották ígéretüket. Szeptember végén a gyári Komszomol bizottság jelentette a Komszomol Központi Bi­zottságának^ hogy g vállalt kötele­zettségeket teljesítették. Ekkor újabb kötelezettségeket vállaltak magukra: azt ígérték, hogy a Komszómol-szerve_ sét 30 éves évfordulójának tiszteletére az év végéig ezer tonna nyérsólajat, egy millió K,W-6ra elektromos áramol, hatezer tonna gőzt takarítanak meg és növelik az acél és hengerelt áru terme, lését. A gyár együttese árra kötelezte magát, hogy 1.948-bán önköltség éBÖk- kentés segítségével húszmillió rútéit takarít meg. A „Vörös Október" gyár tapaszta­latai mutatják, hogy milyen sokat te­het a Komszomól-szervezet, ha valóban forradalmi lendülettel harcol a takaró, kosságért, ha a harcot ném szálmalátut módjára, rövid ideig folytatja, bánéin szívósan, hozzáértéssel és ami különít­sen fontos, a műszakiakkal szorosan együttműködve vezetik. A Vörös Október komszomoljai » pártszervezet gondos vezetése alatt -1 valóságban kifejlesztik a gyár ifjúsá­gánál és az összeg munkásoknál ázt. 4 kommunista jellemvonást, hogy toka rí1 kosán kell bánni a társadalmi tulaj* donnái.

Next

/
Thumbnails
Contents