Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-31 / 25. szám

északmagyakorszAC Szerda, 1951. év? január fcé Sí. Nagyszámú érdeklődőt vonzottak, szép fejlődéséről tanúskodtak a Nagy érdeklődés a február 4-én Miskolcon megnyíló „Harc a békéért“ kiállítás iránt désseJ várják a kiállítást. Előadás a tűzoltók nagyíontosságú munkájáról a miskolci „békefélóra“ keretében Értekezletet tartott a diósgyőrvasgyári iparos tanulóváros szülői munkaközössége Pécsett, Szegeden és Debrecenben ren­dezték meg, mely bemutatja a diadal, más világbékemozgalom minden jelen­tős mozzanatát, foglalkozik a hatalmas, és dicsőséges béke küzdelem kima. giasló eseményeivel, amely a stockhol­mi békefelhivás óta új lendületet ka. pott. Városunk dolgozói nagy érdeklő­tik be. Ez a biztosíték arra, bőgj munkánkat a nép érdekeinek szem előtt tartásával végezzük. Mikor egy tűzoltó bajtára szolgálat­ba indul, azzal a tudattal kezd munká­hoz, & szolgálathoz, hogy megbízatását a dolgozó néptől kapta s az a feladata, hogy megvédje a nép vagyonát a hábo rús kémek, a szabotálók, a jobboldali szoedcmek, a kulákok minden ellensége* mesterkedésével szemben. ötéves tervünk miolőbbl sikeres tel­jesítéséhez nagyban hozzájárul a tűs- oltéság ébersége és a megelőző tűzren dészet fokozott ellátása. A tűzoltóságra vár az a megtisztelő, fontos •‘'eladat, hogy a dolgozó nép erőfeszítésével lét­rehozott javakat megvédje. Tehát a tűzoltóság ia fontos szerepet tölt be a béke megvédéséért folytatott küzdelem­ben, mikor dolgozó nénünk munkájának eredményei fölött éberen, őrködik. Az előadás után a tűzoltóság kultúr csoportja tartott jól sikerült műsoros előadást a tűzoltók énekkarának közre működésével. A Tál Falusi Ivulturvereeny járási bemutatói közül Mezőcsátoo is nagy crd öklöd és niejlett mérték össze tudá. sukat a járás kujtúrcsopartjai. 11 község 330 kultúrám rakása vonattal, szekérrel igyekezett vasárnap már a kora reggeli órákban Mezőcsát fejé, hagy idejében megérkezzenek a nagy összecsapásra. A járási Tanács nép­művelési osztálya körültekintő élőké, szitő munkája folytán az érkező kül­lőt csoportokét utóig helyiség, forró tea 'várta. A mezőcsáti kultúrotthon, ban a versenyre érkezett csoportú "agy érdeklődéssel szemlélték a kul­túr verseny dijait, a három szép kivi. tclü asztaji zászlót, a művészi plaket­teket, sakk.kész.cteket. A járása bemutató a járás kuttur- csoporíjainak hatalmas fejlődését bt. •zonyjtotta. Példa erre a mezőcsáti kul­túrotthon csoportjainak szereplése, amelyek két első és egy második díjat nyertek a versenyben. A czlnjátszó csoportok közül a hejő. keresztúri DlSz, „Az igazi boldogság' című szovjet egyíélvonásos sikeres előadásával első helyezést érdemel, tek ki. A mezőcsáti kultúrotthon szín. játszó gárdája a ,,Nyírfácska“ című eg'yfelvonásos bemutatásával második Jett. Mindkét színjátszó csoport beju­tott a megyei döntőbe. A tánccsoportok versenyében a mezőcsáti kultúrotthon tánccsoportja tett az első, sajá'.gyüjtésű, helyi népi rnot'vumokbó-l ösüzeáhitott magyar táncával. A hejöbábai DISz csoport lett á második. Az énekkarok versenyében kitiia. gas’.ó sikert ért c] a mezőcsáti kultúr­otthon kjtűnő felkészültségű vegyes, kara. A tiszabábokiai DlSz női kara lett a második. A járásj kultúrbemútató u'án a kultúrcsoportok tagjai ismerkedési es. tét tartottak, amelyen megvitatlak a verseny lefolyását és azzal az ebi at a. rozással távoztak a verseny színhe­lyéről, hogy a látottakat és hallottakat munkájuk megjavítása céljából hasz. nosítani fogják- (MezőcsCíj járási nép­művelési előadó.) A: edelényi járási bemutatót IzsáfaJva község kultúrotthonába tar. tolták meg. A versenyen 16 község kultúrcsoportja veti részt. Az előkó- ozftö munkálatokban a Járási Tanács oktatási és népművelési osztályának minden dolgozója részt vett. A Járás) Pártbizottság minden támogatást tneg. adott a versenyre készülő csoportos­nak, gondoskodott gépkocsikról js a kuj.úrcsoportok tagjainak szájiiiá&á. helyét, « nagyméretű tornatermet is méltóképpen feldíszítették. Krisztián Rudolf né, a, Tanács el­nöke üdvözölte a vendégeket, köz­tük az Országos Népművelési Bi­zottság As a Megyei Tanács nép­művelési alosztályának küldötteit­A színjátszó csoportok közül a putnoki területi MNDSz lett az első, a serényfalvai kultúrosopor1- a második, a putnoki gépállomás kultúrcsoportja a harmadik. A tánccsoportok versenye a kö­vetkező / eredménnyel zárult: 1- Putnoki területi DISz, 2. Sajókazai DISz, 3. Putnoki á'Iamrendőrség. A bírálóbizottság ezeken a kuRúr- csoportokon kívül az alábbi kultúr- csoportokat részesítette tisztelet­díjban: a putnoki mezőgazdasági technikum színjátszó csoportja, a putnoki területi DISz színjátszó csoportja, a putnoki rendőrség színjátszó csoportja, a sajókazai színjátszó csoport, a ragályi kultúr- csoport, a putnoki mezőgazdasági technikum tánccsoportja, Putnok bánya DISz szervezetének tánccso­portja, a zádorfalvai DISz tánccso­port, a putnoki pedagógus énekkar, a putnoki államrendőrség ének­kara. A 33 pontból álló kultúrműsor délután 2 órától este fél 10 óráig tartott. Az egyes műsorszámok kö­zött a putnoki bányászzeuekar moz­galmi indulókat j"átszőtt. A putnoki járási bemutató arról tanúskodott, hogy a versenyen résztvevő kultúrcsoportok színvo­nalas, értékes számokat adtak elő- A legszembetűnőbb fogyatékosság azonban az volt, hogy igen kevés vi­déki kultúrcsoport szerepelt. „ A községi tanácsok nem vettek részt kellő mértékben a versenyre való mozgósításban. Rendezési hiba is történt: a gömörszőllősi kultúrcso­port tagjai amiatt nem vehették részt a versenyen, mert a megígért gépkocsi nem ment ki értük. A járási bemutató tanulságaként meg kell állapítanunk, bogy a szer­1951 február 1—4-ig lesz Berlinben a Demokratikus Nők Nemzetközi Sző. vétségé Tanácsának rendes ülésszaka- A tanácsülésen a következő kérdé­seket vi’a'ják meg: I. A Demokra ikus Nők Nemzetközi a kultúrcsoportok járási bemutatók vezés és lebonyolítás munkájába nem kapcsolódtak bo kellő mértek­ben a tömegszervezetek, így az irá­nyító munka egy néhány dolgozó vállára nehezedett. (Haynih Géza) A tokaji járási bemutatón a tokaji honvédségi csoport, a tar­cali technikum, a tarcalí DISz, a bodrogkisfaludi DISz, a szegi DISz, a szegilongj DISz és versenyen kí­vül a tokaji rendőregyesület kul- tűrcsoportja vett részt, a verseny a békeharc jegyében folyt le. Az egyes műsorszámokat azoknak a pártszervezeteknek s népnevelőknek ajánlották fel, akik a Szabad Nép kampányban a legjobb munkát vé- .geztek. A járási bemutató után a a bírálóbizottság az alábbi döntést hozta; Színjátszásban első a tarcali technikum DISz kultúrcsoportja, a második a tokaji honvédség DISz Csoportja. A tánccsoportok közül a tarcali DISz, az énekkarok közül, a tarcali technikum DISz szervezete lett az első. A bírálóbizottság külön méltányolta a tokaji honvédségi DISz csoport kiváló munkáját, amely négy darabbal is készült a járási bemutatóra. (Kovács Károly) A licsei járási bemutatón C.igánd, Kisrozvúgy, Nagyrozvágy, Riese község és a licsei gépállomás kultúrcsoportjai vettek részt. A be­mutatóra érkezett kultúrcsoporte- kat a rendező szervek forró teával és süteménnyel vendégeltek meg. A fogatok számára is gondoskodtak megfelelő elhelyezésről- A járási bemutatón csaknem 500 érdeklődő gyűlt egybe. A bemutatón resztvet­tek a Járási Pártbizottság és a Já­rási Tanács tagjai is. A bírálóbizott­ság nagy érdeklődés mellett meg­tartott majd 5 órás verseny után az alábbi eredményt hirdette, ki: Első Cigánd, második Riese, har­madik Nagyrozvágy község kultúr­csoportja. (CzegUdi Lajos) 11. Világkongresszusának határozatai, vaj kapcsolatban. 2. A Szövetség feladatai * nemzet­közi nőmozgalom akcióegységénck megszilárdításával kapcsola'ban. A Megyei Békeiroda vezetésével a tanácsok és különböző .őmegszerveze- tek, váljalatok, intézmények békebi. zottságainak közreműködés évei lej kos készü'ődés folyik Miskolcon a „Harc a békéért" vándorkiállítás fogadására. A kiállítást 0 népművelési miniszté­rium tájékoztatási főosztálya rendezi és február 4-én nyűik meg Miskolcon. A kiállítást először Budapesten, majd A Városi Békeirodának a miskolci hangos híradóban rendezett legutóbbi „Békefélórája“ keretében Sári János tüzoltóhadnagy, a borsod-abaúj-zeni plán­ra-; gyei tüzoltőosztály parancsnoka tar­tott előadást. Beszédében többek közt a következőket mondotta: — Minden becsületes embernek első­rendű kötelessége a béke védelme. Mi, magyar állami tűzoltók a békéért foly­tatott harcban fokozott éberséggel, po­litikai és szakmai, műszaki továbbkép­zésünk fokozásával zárkózunk fel. , így harcolunk Pártunk, Rákosi elvtárs ve­zetésével a szocializmus építésének meg­gyorsításáért, a béke megvédéséért. A felszabadulás előtt a tűzoltóság is a burzsoázia kiszolgálója volt. 1945 óta hatalmas fejlődésen ment keresztül a tűzoltóság is. Ma már nem kapitalista érdekeket, hanem a nép vagyonát, sa­ját vagyonúnkat védjük. Ma épágy, mint a honvédséghez és a rendőrséghez, általában az államapparátusba, a tűzol­tóságára is a nép fiali kerülnek be, szer­vezetünkben a legmagasabb funkciókat is a munkások, parasztok gyerekei tol­A djósgyőrvasgyári Iparostanulóvá, ros szülői munkaközössége csaknem 400 szülő jelenlétében értekezletet tar. tott. Mráz Ferenc elvtárs ismertette az iparostanulóváros fejlődését, be. szélt az iparostanulók iskolai legyei­mének megszijárdílásárój és a szülői munkaközösségre váró föladatokról. Beszédében többek között a követke. zőket mondotta* — A magyar nép tudja, hogy az az út, amelyen Pártunk vezetésével ha­jad, biztos út, amely a fej’ődéshez ve. zet. Tanulóink is tudják, hogy munká­jukkal, tanulmányi eredményeikkel is hozzájárulnak ötéves tervünk györ sabb végrehajtásához, tudják, hogy jó tanulásukkal is erősítik a békét. Befejezésül kérte a szülőket: támo. gássák a nevelők munkáját annak # közös célnak elérése érdekében, hogy gyermekeikből nagytudású, értékes szakmunkásokat nevelhessenek. Mráz elvtárs beszéde után Lenkey Béla a tanműhely vezetője, Árvái Sán­dor DISz titkár és az jparostenulók szü'őj közül számosán szólaltak {ej. Az értekezletet szeretett Néphadsec regünk és a diósgyörvasgyári tanuló- város ifjúságának ismerkedési estje követte, amelynek keretében a Petőfi laktanya és a tanu’óváros ifjúsági kultúrcsoportja adott színes műsort. 3. A bélcevédelmj mozgalom kiszéle. Szövetségének feladatai a Béke Hívei * sflése. Február elsején FetiHk Berlinben a Cemokralibus Nők Nemzetközi Szövetsége Tanácsának ülésszaka hoz. A bjrálóbizottság tagjai két pap­pal a verseny e’ött megbeszélték fel. adataikat és megállapodtak a bírálat szempontjaiban­Különösen szembeötlő vojt az a ha­talmas fejlődés, amelyet a járás ének. karai az elmúlt óvj kultúrverseny ó:a e1 értek. A rudabányai és izsóíajvaJ énekkarokat a bírálóbizottság chö díj­já) tüntette ki és javasolta, a megyei döntőbe. Kitűntek Feisöteiekes, Nyo. már és Hangács községek énekka­rai Js. A tánccsoportok versenyében is eigy. forma, jó felkészültségű két csoportot, Kurittyán és Izsófalva községek tánc- csoportjait hirdették ki győztesként. Szép teljesítményt nyújtott Jósvafö község nemrégiben a’akult tánccso. portja is. Szakácsi, Rudabánya, Felsc* t éjekét-;, Szlnpetrj és írót a községek tínccsoportjaj értél! el a további he. tyezéseket. A színjátszó csoportok versenyében Szendrő község kuMrmunkásaá a „Tűzmezök fiai" című darabbal érték el az első helyet. Az edelényi színjátszók a ,,üornöa N.V“, Lak község színját­szói Mo’fere: „Fösvény" című színda­rabját, Irota község színjátszói a .Hiá­ba károg a varjú" című darabot adták ejő- A járás; bemutatón sikeresen sze. re pejt még Izsófalva, Ziljz, Hangács, Mucsony. Feisöteiekes ée Alsórétek es (színjátszó csoportja. A járási bemutató egyes műsorszá­mai között a rudabányai zenekar és az ormospusztai üzemj kultúrcsoport adott értékes müsorszámokal (Kovács István.) A putnoki bemutató alkalmából a fiúiskola hatalmas tornatermét színűiig megtöltötte hí érdeklődő közönség. Az egyes kultúrcsoportokat a versenyre el­kísérték a községi pártszervezetek, a helyi tanácsok végrehajtó bizott­ságának tagjai, a járás községeinek sok dolgozója. Ez is mutatta, hogy saját ügyüknek tekintettek „ ver­senyt, valóban mindent el is kö­vettek, hogy kultúrcsoportjaik mi­nél alaposabban felkészülhessenek a bemutatóra. putnok község a verseny napjára zászlódíszt öltött, az üzletek kira­kataiban s falakon feliratok és al­kalmi plakátok hirdették a járás kulturális életének nagylontosságú «sémányét A járási bemutató szín­ál lat hirt adtunk Tála, a napok­ban tüntették ki a ilvnka Vörös 7>dszl&renddel Hja Erenburgot 60. születésnapja alkalmából. As alábbi részlet a világhírű szovjet író „Öt ország“ cimü könyvéből való: 17 z a nép nem hallgat és nem ^ tétlenkedik, hanem, mint Franciaország igazi ura, bátran csengő hangon mondja: „Francia- ország nem Trománéi'' Egy évvel ezelőtt még jót nevet­tek az amerikaiak, amikor a fran. »iák béketüntetéseiről olvastak: — Kit akarnak ezek a galamb­jaikkal megijeszteni? Hiszen ne­künk „repülőerődeink“ vannak! Aztán már méregbe gurulták: „Ezek a franciák igen sokat be­szélnek a békéről!“ Igaz, hogy az újságokban más állt; „A békéről csak a francia kom. munisták beszélnek és „szovjet bé­két akarnak“. És mi történik vájjon most? Ugyan ki meri azt mondani, hogy csak a kommunisták állnak ki a béke mellett? Az emberek házról- hézra, utcáról-uteára, városról- városra és faluról-falura járnak — Franciaország aláírja a stockholmi békefelhívást. Aláírták az öreg dordogne-i parasztok és bresM ra. kodómunkások, vincellérek, kőmű­vesek, tanítók, vidám morselUeiek és komor normandiai halászok! ol­vasztárok és művészek, bírák, pa- pok és színészek, vasutasok, taká­csok, a két háború veteránjai és az iskolások, a világhírű tudósok és a csinos kis párisi masamódok. Alá­írta a felhívást Maurice Chevalier, a híres sanzonénekes is. Talán kommunista? Szó sincs róla. De ta­lán Montgibeau, a legfelsőbb bíró­ság elnöke az? Vagy Corbusier, a híres építész? Egyikük sem az> mégis aláírták a felhívást. Egy év­vel ezelőtt jártam utoljára Ver- sailles-bén, Franciaország egyik legjobboldalibb városában, ahol igen sok ember „Versailles«!“» en­nek a szónak régi, történelmi értel­mében, Versailles városi tanácsa mégis egyhangúan csatlakozott a stockholmi határozathoz. A zt ís mondják: ugyan mit szá- '•*■ mítanak ezek az aláírások! A stockholmi felhívást azonban a nép írja alá. És méghozzá milyen aéa'. Természetesen *z amerikaiak "hIW|"’" FRANCIAORSZÁG nem igen jártasak Európa történel­mében, de azt még ők is tudják, hogy a franciák nem csupán éne­kelni és hangoskodni tudnak — ebben az országban az utolsó fi­gyelmeztetést már csak egy hajszál választja el az első barrikádtól. Az amerikaiak terveiben Francia, ország áll az első helyen — katoná­kat kell szállítania, be kell fogad­nia az amerikai vezérkart és kato­nai kudarc esetén a döntő ütközet csataterének szerepe vár majd rá- Franciaország most KÉM-at mond a háborúnak. Talán ez kijózanítja nérnikép a washingtoni gengsztere­ket. Iíiszen Franciaországot nem lehet helyettesíteni Columbiával, sem a Benelux államokkal, de még a tiszteletreméltó Oklahomával sem... T a Rochelle szép régi városka, árkádos házakkal é.s tornyok­kal. Jártam már ott azelőtt, de most nem magára a városra, hanem az ottani emberekre gondolok. A kikö­tőbe befutottak a „La Falaiso“, „St. Mére d' égliso“ és „Orelle“ nevű hajók. Fegyvert koltett volna 6zál- lítaniok a „szennyes“ háború szá­mára. A dokkmunkások keresztbe­fonták karjukat. A hajók legény­sége is velük tartott. Erre felvonul­tatták ellenük a rohanirendöröket. A dokkmunkásokat ez sem kény­szerítette térdre. Amikor a kor­mány a vádlottak padjára merte ültetni a békomozgalom egyik ve­zérét, Raymond Agasse-t, a város egész népe odatódult a törvényszók épülete elé és feltűzte tornyára á vörös zászlót Raymond Agasse a vádlottak padjáról vádolt« a bírá­kat. Bejelentette, hogy a hetedik utászezred katonái megírták Sztá­linnak: soha nem emelnek fegyvert az oroszok elten. Azt is megerősí­tette, hogy a fréjus-i tábor katonái megtagadták a „szennyes“ háború­ban való részvételt Rámutatott arra, hogy a kikötőben most c.-ak német náci tisztek dolgoznak. Es rnegesküdott a la rochelle-i munká­sok nevében, hogy kikötőjük zárva marad minden hadihajó plőtt. Ray­mond Agasse mindössze 24 éves, vasas, részt vett az ellenállási moz- eaJoffiba» és 19d7-ben- a nagy sztrájk után, az utcára dobták. Megismerkedett már a veszéllyel, nélkülözésekkel és szenvedéssel, de nem esett kétségbe — mindig ote járt az első sorokban. Boldog va­gyok, hogy találkozhattam ezzel az emberrel és megszoríthattam a ke­zét. Beszéltem néhány nagyszerű marseillei-vel is, elmesélték városuk harcát- Értesültem az „Empire Marshall“ csúfos kalandjairól: ez a hajó amerikai fegyverekkel meg­rakva kikötőből kikötőbe vándorolt ám a dokkmunkások mindenütt megtagadták kirakását. Marshall neve szemmellátliatólag nem hoz szerencsét senkinek- A hajó éjszaka, titokban futott be Marseille kikö­tőjébe, mint valami csempész. Tan­kok voltak pajta- A munkások azonnal riadót fújtak. A város népe a kikötőbe tóduló Elől az asszo­nyok. A hatóságok 3000 roham­rendőrt és katonaságot vetettek be. A marséi lle-iek azonban nem enged­ték, hogy kirakják a hajót--. jV izza... eszünkbe jut a Riviéra, *• ’ pálmái, Promenade des Anglais, unatkozó naplopók, kaszinó karnevál. De van egy másik Nizza ii, a nép Niz­zája. A szűk kis uteákban nagy szí­vük van az emberüknek, elfér bennük az egész világ reménye, gondja. A ki­kötőben hajóra kellett volna rakni a „V-2“ felszereléseit, hogy Eszak-Afri- kába szállítsák. Vontatókkal nozták ide. Megtudták ezt a dokkmunkások is és nyomban megszólalt a sziréna. Nizza népe. kitódult a kikötőbe. „Gyorsabban elvtársak 1“ ... a kikötői rendőrség te a rohamrendőrök elkéstek — mire meg­érkeztek, a felszerelések már a tenger mélyén hevertek. Ez korán reggel tör­tént és este azokban a régi negyedek­ben, ahol a sikátorok mélyén nagyszívü emberek élnek, győzelmi ünnepet ültek. Ezután a „V-2“ alkatrészei következ­tek. A. hatóságok elhatározták, hogy „túljárnak“ a nép eszén, a teherautó­kat mimózaágakkal borították be. A mimóza igen szégyenlős növény, a leg­kisebb érintésre is, lekonyulnak pelyhes virágai: úgyis nevezik, hogy nebánts- virág. Mindenesetre két tuent kis tank­kal is alátámasztották a mimózák ha­tását. Nizza népe azonban éberen őr­ködött ... öt munkás került a haditör­vényszékre. S ok mindent beszélhetnék még * békeharcról, de mindent úgy sen, lehet elmondani, hogy is mesélhetnék el mindent a munkások szolidaritásáról, arról, hogy szegény kispolgárok dajkál­ják és etetik a sztrájkolők gyerekeit, milyen keményen viselkednek a munká­sok a bíróság előtt, milyen bátran ve tik magukat öregek és fiatal lányok ft halálthozó szörnyetegek elé. Amikor Raymonde Bienne — aki Tours-ban a sínekre vetette ipagát, hogy útját áll­ja a katonai szerelvénynek — 21 éves lett, Franciaország minden sarkából le­velezőlapokat; leveleket, üdvözlő táv. iratokat küldtek neki ismeretlen társai. Nem kaphatta meg ezeket az üdvözlő- tekét — mert a Bordeaux melletti „A“ erőd börtönében ült De szive megérez­te, hogy Franciaország vele van s a bíróság előtt ez adott néki erőt —• olyan magabiztosan és nyugodtan állta meg n, helyét, hogy „ törvényszék elnö­ke elfordult, mert félt a szemétől. Mit tett ftz a fiatal lány! A szerel­vény mégis elindult, mindössze néhány órai késéssel. Mit ér ez az egész küz­delem, kérdezik a kételkedők, amikor a: fegyvereket így is, úgy is meghozzák, vagy elviszik, legfeBebb, nőre? késés­sel. ., Raymonde Bienne gesztusa, »■ nizzai munkások merészsége, a marseil- le, kikötő rakodómunkásainak elszánt­sága. Ea Röchelte Brest és a többi ki­kötő ellenállása felkeltette a francia, népet. A washingtoni gengszterek ve­zérkarában nagy a zűrzavar. Akárcsak Raymonde Dienne, Franciaország is n, vonat eló veti magát, hogy útját óUjs- a háborúnak. Van. aki azt mondj*, hogy hiába, nem állíthatia meg, hogy a leginbb esetben is csak zavart kelt és a háború, ha némi késéssel is. do megérkezik. Nos, ha néhány évre fel­tartóztathatjuk a, háborút, tehet, hogy nem lesz már ereje elindulni, TI a mostanában Franciaországra, gondolok, így látom magam előtt — amint a sínekre veti magát. Azt kiáltja y, háború felé: „Nem engodlak* Olyan, mint az a gyönge tourst kislány — és olyan mint Be’aeroix festmé­nyén a kitörő szenvedély fűtötte Sza­badság,,. u v tyrrr’' v' 'v '

Next

/
Thumbnails
Contents