Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-28 / 23. szám
Vasárnap, 595Í. évi január hó 28. ÉSZAKMAlTVA'RitTKsriG 9 A hiányosságok kiküszöbölésével a begyűjtési terv sikeréért! "A begyűjtés teljesítése, sikeres végrehajtása állampolgári, hazafias kötelezettség. Aki szereti családját népét, hazáját, aki békét akar, aki ellensége a háborúnak — az telje, siti előirt kötelezettségét. A ina. gunfe frontszakaszán mi elsősorban a munkában való helytállással, kötelezettségeink időben való pontos teljesítésével harcolunk a békéért. Akinek nincs há'raléka a kenyér- gabonai-eadásnál, aki maradéktála. nul teljesítette már takarmánybeadási kötelezettségét is, az egyben kinyi'atkoztatta kemény elhatározd sát, hogy nem akar háborút, hogy nemcsak szavakkal, hanem tettekkel harcol az imn-áalisták aljas tervei ellen, a bík'ért. Megyénk dolgozó parasztsága versenyben más megyék dolgozó parasztságával, kenvérgabonabe? d ási kötelezettségét id óra, 113.5 százalékban teljesítette. Ez a szám azon. ban csak a globális, összefogó megyei erdménvt mutatja, m-rf megyénk 14 látása közül még most is vannak járások — rünt néldátú az . nde’én-’i. ózdi mezőkövesdi és miskolci járás — ahol a kenyérgabona, beadási terv teljesítésében elmarad, tak. ía etesz megvében a legfontosabb fe’adat most, ho-^y a begyűjtés terén mutatkozó minden néven nevezendő lemaradást, felsz^mo’lw'k s különösképpen az how teliesP«üb á ta karmánvgabonabeadási tervet is. Az a tapasztalat, hogy ahol jól működik a pártszervezet1, ahol a Párt és a tömeoszervezetek népnevelői lelkes, a'epos a^ tá-ios munkát ff ílenek ki. ott m°g is van az eredmény. Viszont, ahol mindez lii- ánvzik. vagy fogretekos. ott súlyos a lemaradás. Ezekből a hiányossá. gokbő1 kKv'"kczik azután. — ami még súlyosabb. — ho*ry elalszik az ág-pr^ég csökken a harci készség, ered*"énvek»t ér el az ellenség ck- naravnkáta. Mezftoteted.on a Tanács egyes vezetői a knták hazugságának engednek, amikor úgy vélekednek, hogy „lehetetlen teljesíteni a tér- vet, mert a község összes terménye nincs annyi, mint amennyit ha kellene adni1*. IiSgye3bénye községben az történt, hogy amikor a község meg. kapta a begyűjtési ütemtervet, Pálinkás Éti közigazgatási gyakornok ráírta: „Nem lesz be'őle semmi.“ Mit mutatnak ezek az esetek? Azt, hogy a pártszervezetek, a tanácsok sok helyütt megalkuvó, teljesen helytelen, az ellenségnek használó álláspontot foglalnak el ezzel hátráltatják a munkát, a begyűjtés siketet. Mutatják azt is, hogy a legtöbb helyen lebecsülik a begyűjtés döntő politikai és gazdasági jelentőségét. azt csupán adminisztratív feladatként kezelték és kezelik még ma is. A fe’világosttő munkát fokozott mé-tékben kell folytatni a dolgozó lás- és köz*ppcrasztok körében, ugyanakkor érvényesíteni kell az d1 bírni fejeimet és a törvény teljes szigoteval kell lecsapni a be adá«t szabotáló, terményrejtegető, spdm'á'ő kr.l.tkokra. A párt- és fömevszervezetek elsőrendű feladata, h-gy hibáikat feltárják. az opportun1 sta, megalkuvó nézeteket felszámol iák, a munkát megjavítsák, s űgv do1"Ozz'>nak, Uo'-v medvénk a tekarmdnvgabona- begyl'jtési terv .telje-lté ében se maradjon le. Ahol ezt teszik, ott komoly eredméuvek születnek Hét és Hzéndrő községekben pé'dául nemrégiben értekeztetek tartotok, ahol szémbavették a begyűjtési munka eddigi eredményeit és hiá- nvos'ágait és ennek alapján lendültek Ű1 harcba. Már az első napokban igen jelentős eredmények mutatkoznak és ezekben a községekben már közeljámak a terv teljesítéséhez. Kövessük ezt a példát, használ, junk ki rrrrd-n percet, fokozzuk az agitáciős felvilágosító munkát, vigyük győzelemre megyénk hegyűitési tervének teljesítését. 'ti.) fgy jutott el a termelőcsoportig Veres György sajószentpéteri középparaszt Cseléd volt a Dadárvyi-féle birtokon. Aima!:előtte hosszú ideig raboskodott Buskapusxtám Frank Jent} birtokán, ars edelényi Erényieknél, meg Fink in Gomöri Vilmos úri birtokosnál. 2láb élet volt az. Odakötve cb koméit- előhoz, egyik nap olyan volt, mint a, másik: nyomorúság, kUátástalanság. Nem volt semmi értéke a-dolgozó embernek. Pusztított a népbetegség! Ki szánta} As úr nőm, as bizonyos! Bánta a dolgosó paraszt a szegény ember. Az egykori szegény emberekből, a letiport dolgozókból gazdag emberek lettek. Egy egész ország wai. Övék a gyár, a föld, az üzem, övék mindaz a szép és jó, amit az élet nyújt. Az élet... Igazi tartalmat, határozott célt Veres György sajószentpéteri 14 holdas középparaszt életében is most kapott ez a szó. Mióta! Azóta, amióta nem 18 -mázsa gabonáért, meg SO forintért dolgozik egész éven ál a Dadány laknak, vagy «* kuláknak. Azóta, amióta családjának, 7 gyermekének már nem kilátástalan a jövője. Egyik fia a seentpéteri traktorállomáson dolgozik, másik, a Gyula vasutas, harmadik a tanácsházán teljesít szolgálatot, negyedik fia, István a gyárba, jár. Odahaza két lánya van még, a harmadik meg férjnél. Azóta boldog, felvidult ember Veres György, az édesapa, a szülő, a jó hazafi, amióta látja a célt, látja munkájának gyümölcsét, saját Éleiében tapasztalja a népi demokrácia áldásait. 1945-öt írtak ekkor. Ebben az évben lépett At emt új, épülő, szépülő világba sokszázezer paraszttársával együtt Veres György is. Ez volt az első fordulópont sokat hányatott életében. A másik eaévre esik. A földosztáskor 14 holdat hasítottak ki neki abból ff birtokból, amelyen oly hosszú ideig raboskodott. Nekifogott ff munkának. Vonzotta a föld — saját földje —, vonzotta a munka, amely becsület és dicsőség dolga lett. Elén is járt mindenben. A szántásban, a vetésben, az aratásban, a beadásban. Nem tudta őt túlszárnyalni senki. Az elmúlt ésszel oklevelet kapott SCO százaiéi""' felüli teljesítéséért. Jó gazda Veres György. Nem ragaszkodik a régihez, a megszokotthoz. Felfigyel az újra. Amikor gépállomást kapott a község, az elsők között jelentkezett, hogy talaj- művelési szerződést kössön. A kulákok jfersze aljaskod- tak: „Nem, érdemes szántani, letapossa a földet a traktor.“ Ö azonban átment a gépállomásra, megkötötte « szerződést, ami olcsó, jóminőségű munkát biztosít számára. Amíg igával szántott, alig aratott 6—7 mázsát holdankint, A gépi munka után összátlagot véve búsából is, rozsból is 10 mázsát hozott a főid. A községben megalakult a tszcs. „Egy ember mégis csak egy ember“ —• morfondírozott, Látástól-vákulástg dolgozom a földet, míg azok ott —■ a tszcs-re gondolt — nem törik magukat, könnyebb a munkájuk.“ Ismeri a közmondást: „Egy vesszőt könnyebb eltörni, mmt egyszerre Uzet.“ Na meg az á? gondolkodóba ejtette, hogy a &p~ porttagoknak jut idejük olvasásra, tanulásra is. A tejes irodájában rádió is van, munka után azt hallgatják. Meg -mi tagadás: szebben járnak, jobban élnek. Ig^z, Veres Györgynek is a traktor dolgozott, de az is igaz, hogy nem, mindegy: S holdat, vagy pedig 60 holdat szánt-e egy tagban a gép. Természetes, a -nagyobb területen még jobb a munika. még több tehát a termés is! A ©sor,o!’t az elmúlt évben is búzából 10 mázsás átlagot aratott, míg a-z egyéniek eredménye alig Érte el a S-at. Az árpa és a rozs is körülbelül ilyen ">w ményt hozott. Aztán ott van a mostani eredmény is. Egy munkaegységre 16.75 forint jutott. Virág Jánosné például több mint 5 ezer forintot kapott. A télirevalója is meg ‘van. Meglát — vetődött fel benne a gondolat — nem ok nélkül lépett be ősszel a csoportba Kiss József. Kerékgyártó János, Aleva János. Kónya János s a többi, összesen 31 dolgozó paraszt. Bizonyára nem! Annak oka volt z ez pedig: közös munkával könnyebb az élet! Mindezt elgondolta Veres György. Mind többet érdeklődött a csoport felől és kezdett érlelődni benne ed elhatározd.,. Arra is rájött, a népnevelők fe jól •megmagyaráztál! neki: ha a csoport erősödik, az gyengíti « kuldkot, tehát ez rossz ff kuláknak. Ami pedig rossz a kuláknak, jő a dolgozó parasztnak. Ezt ff jót akarta a kulók kihasználni úgy is, hogy igyehszil; befurakodni a tsses-be, hogy rombolion. kárt okozzon, szabotáljon. Bővebben is érdeklődött a csoport felől ff tzzos-tagók- tői, a -népnevelőktől. Elérkezett élete második fordulópontja: 1951 jamtds 1-fn aláírta a belépési rMlatkozaiot. Csoporttag leit. Nemsokára jött a vezetőségválasztás — o tagság oda is beválasztotta. Korábban már a községi tanács tagja lett. *4os* mij»ífci»V© 'vvji, lelkesedéssel dolgozik. A. múlt rabságának emléke még élénken benne él. Mint édesapa, mint szülő, jó hazafi, derekasan végzi munkáját, mert tudja: minden eredmény, amit elér, gyengíti az imperialistákat; de erősíti a béke híveinek táborát. Ezért agitál a csoport mellett. A minap is Benedek György né 8 holdas parasztasszonnyal beszélgetett, aki azt mondta: tavasszal közétek állok. így jutott el Veres György 14 holdas középparaszt « temetőcsoportig, Így értette meg, hogy felemelkedésének egyedüli útja, biztos záloga; a közös, nagyüzemi gazdálkodás. Tóth, Ferenc, Ü7 Mm TaMlíflMr a szofaalaTában A miskolci Cementárugyár dolgozói a kongresszusi verseny eredményeivel köszönik meg a Párt nagy segítségét A minisztertanácsnak a takarékosságról hozott nagyfontosságú határozata a dolgozók legszélesebb rétegei előtt ismeretes. Az öntudatos dolgozók rögtön megértették jelentőségét és megkezdték a harcot a pazarlás ellen. A "határozat élesen rávilágít azokra a hibákra, amelyeket e téren elkövet, tunk s egyben fontos intézkedéseket tartalmaz az anyag- és munkaerőgazdálkodás vonalán a takarékosság fokozására Megmutatja azokat a módokat és eszközöket, melyeknek segítségével a termelésben, a közlekedés, a kereskedelmi forgalom területén, az állam igazgatásban és egyebütt meg kell szüntetni a pazarlást, az anyag- és numkaerőpoesékolást, a felesleges költekezést. A megtakarított összegek a beruházások forrásaivá válnak és ezzel a szocializmus építésének, a béke megvédésének nagy ügyét szolgaijuk. Kormányzatunk határozata az egyéni takarékosságra is felhívja a dolgo. sók figyelmét és megállapítja ezzel kapcsolatban az tlrszágos Takarék- pénztárnak, s fiókhálózatának feladatát. Az Országos Takarékpénztárnak Miskolcon (Széchenyi ntca 15—17. sz. alatt) működd fiókja, valamint ózdi betétgyűjtő és kifizetőhelye .eddig is készséggel állott a takarékoskodni kívánó dolgozók rendelkezésére ésez- irunyú működésének területét mindinkább kiszélesíti. A pénztakarékosságnak egyéni és közösségi szempontból egyaránt nagy jelentősége van. Mindenki sajátmaga látja hasznát annak, ha taharckosko. dili. A takarékoskodás az egyéni érdeken túl a közösség szempontjából is igen nagyjelentőségű. Szocializmust építő ötéves tervünk második esztendejében járunk. Iparunk, mezőgazdaságunk a történelem folyamán soha nem tapasztalt óriási fejlődésen megy keresztül. Nézzjink körül nyitott szemmel csak itt Miskolcon és megyénk, ben gombamódra nőnek ki a • földből & gyárak, a házak, új utak nyílnak, hidak épülnek, közlekedésünk rohamosan fejlődik, új isko'ák, üdülök, kultúrházak létesülnek. De ki tudna mindent felsorolni. Mindez népünk boldogabb jövendőjét szolgálja. Egyre { H Mély fájdalommal tudatjuk, hogy S H szeretett édesanyánk I özv. Egry Undrűsité H január 2í-án elhunyt Temetése B li január 29-én délután 2 órakor les- Sj m a mindszenti temető ravatatezójábó p Gyászótő család H j erősödik szeretett Néphadseregünk, alkotó békénk védelmezője. Boldog jövőnk meggyorsításéi, békénk védelmét segíti éld az a dolgozó, aki jő mankóján kívül takarékos kodással is hozzájíinl nagyszerű tér. veink maradéktalan valóraválthsához, tú Iszá rnyalásához. Takarékoskodjunk tehát! Minden megtakarított! pénzünket helyezzük el betétként népi demokráciánk erre hivatott szervénél, az Országos Takarékpénztárnál. A jelentősebb összegek takarékbetétkönyvben helyezhetők eh Pénzügyi kormányzatunk azonban gondoskodott arról, hogy a dolgozók kisö’stzegű megtakarításaikat is betétbe helyezhessék, ezt a célt szolgálja a takarók, bélyeg és a kamatozó szelvényes betétkönyv. Megtakarított pénzéhez és a kamatokhoz szükség esetén bárki könnyen hozzájuthat, mert a takarék- bélveg és a takarékszelvény nomcsak a Takarékpénztár fiókjainál, hanem a posfahivataloknál is. a takarékbélyeg pedig az Országos Szövetkezeti Hitel- intézet tagszövetkeaeteinél is beváltható. Az Országos Takarékpénztár propa. gandistái. ‘megyei szervezői rendszeresen látogatják a város és megye üzemeit. vállalatait, szerveit, hogy a ta~ karékbélyegek a kijelölt megbízottak, albizományosok útján a munkahelyen is beszerezhetők legyenek. A vállalatok vezetőinek, üzemi párt- szervezeteinek és üzemi bizottságai, nak a propagandistákat, megyei szervezőket és helyi albizományosokat tá- mogatniok kell nagyfontosságú feladatuk elvégzésében. A cél az, hogy a takarékosságnak e módját is magáévá fegve minden dolgozó. Az Öntudatos dolgozók járjanak elől jé példával! Politikailag még kevésbé képzett munkatársaikat jó felvilágosító munkával és egvéni példamutatással győz. zélr meg, hogy az anyagtakarékosság mellett az egvéni takarékoskodásnak is nagv jelentősége van, s mindanriyi- unk jólétét, a boldogabb jövendőt szolgálja. Máris igen szép eredmény mutatkozik a Diósgvőri Szénbányáknál, ahol Szolid« Eászló a takarékbélyeg-megbí- zott. de meg kell említenünk a Mis kolci Ruházati Boltot is, iff Vértes Pál foglalkozik jól ezzel. Áz i«keták vonalán a IV. számú általános iskola jár az élen. albizománvos Kőhalmi Ko'tánné. A Miskolci Villamosvasút KV-nál az eredmény állandó emelkedést mutat, ez Szakáll Dénesné taka- rékbélveg-megbizott jő munkájának és a dolgozók öntudatának bizony!, téka. Kövessük példájukat magánk, családunk, dolgozó népünk érdekében! A Miskolci Cenientámgyirbaa. lendfl- letes termelő és építő munka folyik, A vállalat dolgozói értékes felajánlásokat tettek a Kongresszus tiszteletére, valamennyien arra töröködnek, hogy vállalásukat túlteljesítsék. A vállalások között szerepel egy komplex-brigád megalakítása, amely a szűk keresztmetszet felü'vizsgálását ős kiküszöbölését tűzte ki célul. A brigád eredményes munkájára valóban nagy szükség van, különösen az anyaetakarékosság területén A brigád tagjai megállapították, hogy egy év alatt 240 mázsa cement megy kárba amiatt, hogy a zsákokban visszamarad a kiürítés után a jelentéktelennek mondott mennyiség. A mészkő-őrlemény szállítás közben bizonyos nony- nyiség mindig lepereg a talicskáról, ez évi 450 mázsa kárt okoz. A homok szál- Irtásánál évente 50 köbméter homok megy veszendőbe. A tények megállapítása után folyik a felvilágosító munka a hibák kiküszöbölésére. •Ahogy a gyárban járunk, rendkívül érdekes kép tárul elénk. Az egyik oldalon még a volt kapitalista tulajdonos által készíttetett üzemrészekben folyik a munka. A műhelyek alacsonyak, egész, ségtelenek, felülről csepeg a víz, huzatosak a helyiségek. A volt kapitalista tulajdonost nem érdekelte a dolgozók egészsége, néki csak egy volt a fontos — a profit. A Cementgyár 1949 decemberében lett önálló vállalat. Nagy nehézségekkel kellett mngküzde- niök, a gépek iáhasználtak voltai. Az üzem Öntudatos dolgozói ennek ellenire hatalmas lendülettel Végezték munkájukat, mert tudták, hogy magúknak dolgoznak, jó munkájuk gyümölcseit közvetve s közvetlenül egyaránt 5k élvezik. Munkájuknak meg is lett az eredménye. Évi tervüket 1950 november 30-án befejezték — és már épül Borsod megye legmodernebb cementáru- gyára. A 114 méter hosszú űj üzem létesítése a gépeikkel együtt csaknem í •Üió forintba kerül. Hatalma?, világos, egészséges, modern üzem épül, Megérkeztek, tatár $ gégek is. TTj keverőgépei, korszerű présgépek, vibrátorok. Az új berendezés nagyban megkönnyíti majd a munka elvégzését, a termelés növelését, ez elősegíti a dolgozók keresetének további emelkedését, A kongresszusi verseny nagy lendületet adott a munkának Süss István préselő 120 százalékra tett felajánlást. 148 százalékos eredményt ért el. Plosz Mihály a vállalt 113 százalék helyett 138 százalékot teljesített. Mogyorósi János 120 százalékra irányuló Ígéretét 148 százalékban teljesítette. Nagy Bajos betonáru-ké- szítő 140, Árvái Józaefné 14S százalékot ért el. A durvacs’szolőban Budai József 136, Murányi János 155, Vaskő Ilona 153, Kiss József 137 száza'ékot teljesített, A tömörítőben Pap Erzsébet 131, a finomcsiszolóban T. Kiss József 134, a csévélőbon Zsikró Mihály 140 és Gryurcsán István 140 százalékot ért eh Sziics Valéria pakoló 725 darab helyet» Ä Nagymiskolci Hangversenyzenekar létrehozására vonatkozó tárgyalások hosszabb idők óta foglalkoztatták városunk zenei, kulturális vezetőit- Az ország második legnagyobb városává fejlődő Miskolc életében a zenei kultúra kifejlesztése szükségszerű követ«!meny. Az eddigi kisebb zenekarok — bármennyire is értékes kezdeményezések voltak — nem elégíthették ki maradéktalanul a város dolgozóinak zenei igényeit- Miskolc reprezentatív nagy zenekarának megalakulását a kisebb zenekarok körében meglévő sovinizmus késleltette. Az eddigi eredménytelenségek íőoka pedig az volt, hogy a kezdeményezők nem kérték próbálkozásukhoz a Párt segítségét, támogatását. A Nagymiskolcí Hangverseny- zenekar megalakítására irányuló munkát azután a közelmúltban a Párt irányításával az egyes zenekarok képviselőiből álló intézőbizottság vette kezébe. A közelmúltban megtartott alakuló gyűlésen nagy számban vettek részt az ércte91Ö darabot, Öaluska Irén 920 darabéi készített eh A jó eredmények mellett azonban hibái is vannak a vállalatnál. Az anyag- ellátás körül zavarok vannak, nem biztosítanak a munkásoknak kellő mennyiségű anyagot Súlyos hiba, hogy sok a selejt, Ennek oka & rtmnkafegyeleni lázasága. Különösen a vagónber&kásnái törik éok darab, mert nem fordítanak kellő figyelmet a berakásra. Több esetben előfordult, hogy a lapokat nem locsolják meg kellőképen, emiatt is sok a selejtes anyag. Ennek ellenire sem fordítanak kellő gondot a szakmai és politikai képzésre. Az üzem dolgozói látják a nagyarányú fejlődést, amely üzemükben végbe- megy. Ez megacélozza erejüket s a Párt iránfc érzett hálájuk arra lelkesíti őket, hogy a hibákat kiküszöbölve mim d«n eddiginél nagyobb eredményekkel ünnepeljék a Pártkongresszust. (Csorba■ Barna.} kelt zenekarok tagjai, akik előtt ismertették a hangversenyzenekar már elkészített alapszabályzatát is. A Nagymiskolci Hangversenyzenekar tagjai a városban eddig működő zenekarok legkiválóbb tagjai közül kerülnek ki. A Zenekonzervatórium tanáraiból, magasabb évfolyamú növendékeiből, a miskolci Állam) Nemzeti Színház, a diósgyőrvas- gyári szimfonikus zenekar, az MKOSz, a MÁV és a kisebb zenekarok tagjaiból alakult zenekar bizonyára maradéktalanul kielégíti majd s dolgozók legmagasabb zenei igényeit is- Az együttes első bemutatkozó hangversenyét a Pártkongresszus tiszteletére ajánlják feL 10 millió forint meoiofcnritás! jelentőnek d ruhtsipari dolgozók mull Éri ujitssei 2650 újítást nyújtottak be az clmujt évben % ruhaipari dolgozók. A beadott újí ási javaslat okból december 30-ig 8M újítást valósítet'ak meg. Az újítások évi 10 723.883 forint megtakart, tást jelentenek, .népgazdaságunknak Megalokuif a Nagymiskolci Hangversenyzenekar
