Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-28 / 23. szám

IW. M >iu*r M a. ÉSZAKMAGY AR01WZÄG 3 Sem Eisenhower, sem Queuille nem tud betiltani olyan szerveseteket, mint a SZÍ SZ, a DIES» és a ISDi\SZ Növekszik a szovjet nép anyagi jóléte A Pravda vezércikke A Pravda szombati száma „Növek­a városok és munkástelepek (efleszté­Felháborodott tiltakozások a francia kormány fasiszta rendeleté ellen A. frsaeia hivatalos lap január 2ű-i r™ — mint ismertettük — belügy- mmjttteri rendeletét közöl, amely sze­rint a belügyminiszter a rendőrfőnök jímmlatára nem engedélyezi a Szak- szervezeti Világszövetség, a Demokra- tikns Kők Nemzetközi Szövetsége és a DIVSz központja további műkőié­nél. A rendelet kiemeli, hogy a „fel­oszlatott“ szervezeti központok vezetői­nek egy hónapon belül fel kell szá- molniok a szervezeti központokat. Kommunista képviselők interpellációt jelentettek be Jacques Duelos elvtárs, « Francia Kommunista Párt titkára interpellációt jegyzett be a nemzetgyűlésbe a három «agy nemzetközi szervezet franciaor­szági működésének betiltása ügyében — jelenti az Huma.nité. — Interpellációjá­ban. Duelos felvilágosítást kér majd azokról a körülményekről, amelyek arra késztették a hatóságokat, hogy a többi közt egy Pétaán-félo törvényre is hi­vatkozzanak a rendelet indokolásában. Jacques Duelos — írja az Hnmanité **— kérdéseket intéz majd a kormány­hoz, a „tagadhatatlanul fasiszta jello- gü“ politikája tárgyában, amelyet több egymás után kiadott rendelkezés is ta­núsít. A CGT vezetősége pénteken összeült és erélyeehangú közleményben bélye. gezte meg a kormánynak a Parisban működő három nemzetközi egyesületet eujtó rendeletét: A proletámemsetköziséjf hagyomá­nyaihoz híven a CGT rendíthetetlen ragaszkodását fejezi lei a Szakszer­vezeti Világszövetség iránt. A CGT vezetősége felhív minden dolgozót, as egész népet, hogy fejezze ki minden módon, késedelem nélkül, a legnagyobb határozottsággal, tel­jes egységben mindenütt, a gyárak­ban, munkahelyeken, irodákban, db. felháborodását és azt a követelését, hegy a kormány vonja vissza e ren­delkezéseket. Daladier és Pétain rendelete alapján... — Daladier és Pétain által kiadott kendeleteket akar alkalmaznia a francia kormány a kétszázötvenmillió tagot «zárniáló három betiltott demokratikus szervezetre — emeli ki a Ce Soir. —- 25 rendeletek egyikét Daladier 1939 szeptember 1 én, másikat pedig Pétain 2940 július 27-én adta ki. Ezek a dátumok önmagukban lélep- ’.eziíi a betiltó kormányrendelet iga­zi fasiszta jellegét.-— Jellemző, hogy ezeket az intézke­déseket Eisenhower újabb párisi láto­gatásának másnapján hozták meg. Ez ismételten rámutat arra: ki rendelkezik Parisban és kinek engedelmeskedik a kormány. — Természetesen — folytatja 1 lap — sem Eisenhower, sem Queuille nem tud betiltani olyan szervezeteket, mint a Szakszervezeti Világszövet­ség, a Demokratikus Nők nemzet­közi Szövetsége és a Demokratikus Ifjúság Világszövetsége. A kormány bezárhatja az amerikai ren­ddé tek teljesítéseképen e szerveze­tek párisi székhelyét, de nem semmi­sítheti meg azt a feltételnélküli bizal­mat, amellyel a franciák milliói vesz­nek részt c szervezetekben. Marie-Claude Vaillant-Couturier. a Demokratikus Nők Nemzetközi Szövet­ségének főtitkára erélyesen tiltakozott « kormány önkényes határozata ellen. Jacques Denis, a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség titkára hangsa Jyo'zta, hogy senki sem tudja felosz­lat®! azt a DlVSZ-t, amelyhez hetven­öt ország hetvenkétmillió fiatalja csat­lakozott és valamennyien a békéért küzdenek. A SZOT, a DISZ a* MNDSZ tiltakozó távirata a francia kormányhoz A SzOT, a DISz és az MNDSz eré- tyeshangú táviratban tiltakozott a Eleven-kormány tíjabb gyalázatos tétté ellen. „A magyar szervezett dolgozók ne­vében követeljük a Szakszervezeti. Vi­lágszövetség, valamint az egyéb de­mokratikus világszervezetek párisi központjainak betiltására vonatkozó rendelkezés azonnali visszavonását“ — írja táviratában a Magyar Szakszer­vezetek Országos Tanácsa. .,A Dolgozó Ifjúság Szövetségébe tömörült dolgozó és tanuló magyar fia­talok és sok százezer harcos társuk felháborodottan tiltakoznak a francia kormány újabb gyalázatos cselekedete elten, amellyel a Parisban működő DIVSz központjának feloszlatását el­rendelt*“ — mondj* * többi között * DISz Központi Vezetőségének táv- irata. A Magyar Nők Demokratikus Sző. vétségé így ír: Mélységesen felhábo­rodva szereztünk tudomást a■ francin kormány amerikai parancsra hozott Az ENSz Politikai Bizottságának Psütortöki ülésén Rau, India kép­viselője a 12 arab és ázsiai ország csoportjának nevében határozati javaslatot nyújtott be. A javaslat indítványozza: hívják össze tanácskozásra az USA, a Szovjetunió, Anglia, a Kínai Népköztársaság, Francia- ország, India és Egyiptom kép­viselőit. hogy megvitassák a koreai kérdést és á többi távolkeleti problémát- Rau követelte, hogy a Politikai Bi­zottság előbb szavazzon ennek a határozati javaslatnak kérdésében, mint bármely más javaslat felett, tekintettel arra, hogy ez a határo­zati javaslat egy már korábban be­nyújtott határozati javaslat megvál­toztatott szövege. Rau után Jebb angol küldött szó­lalt fel- Kijelentette, hogy , egyetért Dauval, hogy ezt a ja­vaslatot kell elsősorban meg­tárgyalni. Jebb megismételte azt az állítást, hogy Kína „agressziót követett el“ és a Koreában folyó agresszió dü­hödt védelmezőjeként lépett fel. Jebb kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaság kor­mányát. be kell bocsátani az ENSz-be, mert kétségtelen, hogy ez a kormány gyakorolja a tényleges hatalmat Kínában. Hangsúlyozta, hogy Anglia támo­gatja az.amerikai határozati javas­lat első öt cikkelyét, köztük azt is, amely Kínát „agresszornak“ minő­síti. de ellenzi, hogy Kínával szemben bárminemű kollektív intézkedést szolgáló lépést tegyenek. Ezután C-arapkin elvtárs. a Szov­vntéekedéséröl.,. Ez az intézkedés még jobban megacélozza akaratunkat, hogy még nagyobb erővel harcoljunk a népek nemzetközi harcának győzel­méért, a világ tartós békéjéért jetunió küldötte szólalt fel. — Sokan kezdik már végre meg­érteni — mondotta —, hogy az Egyesült Államok végzetes politi­kába- taszítja az ENSz-et. Az Egye­sült Nemzetek sok tagja tudatában van már annak, hogy meg kell keresni a koreai és a távolkeleti békés rendezés út­jait. Carapkin elvtárs kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaság köz­ponti népi kormányának javaslatai megnyitják az utat a koreai és a többi távolkeleti problémák le; gyor­sabb békés megoldásához — ellen­tétben az Egyesült Államok állás- foglalásával­Az Egyesült Államok a helyzet ki­élezésére törekszik és olyan határoza­ti javaslatot nyújtott be, amelynek célja az Egyesült Nem. zetek zászlaja alatt folytatott há­ború további kiszélesítése. Ami a 12 ország megváltoztatott szö­vegű határozati javaslatát jelenti, őz szembetűnően hiányos, mert nincs szó benne a Kína« Népköztársaság kormányának javaslatában foglalt több fontos pontról. A Szovjetunió küldöttsége a h<á nyo&ágok ellenére sem ellenzi en. nek a határozati javaslatnak el­fogadását. mert reméli, hogy azok az intézkedé­sek, melyeket ez a javaslat előirt, a távolkeietj helyzet békés rendezésére vezethetnek. Chjle képviselője az amerikai kö­vetelést ismételte meg, Favzi, Egyip. lom képviselője időszerűtlennek" ne­vezte felszólalásában az amerikai ha­tározati javaslat benyújtását. lujabb sikereket ért el a koreai Néphadsereg légji hadereje Az amerikai intervenciósok és se. gítőtársaik nem jelnek nyugalmat gém a I«orcái városokban, sem a falvakban, sem az ország legtávolabbi részén — írja Kornyilov a Pravdában. Ugyanakkor, kivikor a Néphadsereg egységei a kínai önkéntes osztagokkal együtt győzelmeket aratnak az ellen­ség felett, a partizánok napjiap után újabb csapásokat mérnek a gyűlöd rab­lókra. Dél Korea még fel nem szabadított részein valamen l,”. országút és vasút­vonal mentén partizán.osztagok távé kenykednek, melyek akadályozzák az utánpótlás szállítását ós támadásokat intéznek a frontra irányított katonai szerelvények ellen. A koreai parizánok az utóbbi jdőben körülzárták és megsemmisítették az amerikai an­gol intervenciósok rendetlenül visszavonuló szétzilált egységeit. A partizánok több délk-orcai vá­rosban támadásokat intéztek a börtönök ellen és szabadon bocsa, tották a foglyokat. Ilymódon meg­akadályozták az amerikai banditá­kat abban, hogy meggyilkolják a koreai hazafiakat, P. Krajnov a Literaturnaja Gazet- tában a koreai hadműveletekről ki­fejti, hogy az, imperialista beavatko. A veszteségekkel nem törődve az amerikai parancsnokság egyre újabb erőket vet harcba. A Néphadsereg alakulatai és a kí­nai önkéntesek azonban visszaverik a beavatkozók minden ellentámadását. Nem segít az amerikaiakon a hadiha­jók támogatása a tenger felöl. Az a kísérlet, Korea nyugati partvidékén a tenger felöl támogassák csapataikat igen sokba kerül a beavatkozóknak. A Néphadsereg alakulatai két hadiliajőjukat elsüllyesztették. Az amerikaiak most Ionval-Vonzsu- Tanjan hegyvidékén igyekeznek meg­erősíteni állásaikat. A Néphadsereg gyalogsága légihaderő támogatásával meghiúsítja ezeket a terveket és erős csapásokat mér az ellenségre. A szemle megemlékezik a Néphad. sereg légihaderejónek nagy sikereiről, továbbá a koreai partizánok egyre növekvő aktivitásáról. Krajnov emlékeztetett a New-Vork Times tudósítójának jelentésére. A tudósító, aki a 8. amerikai hadsereg mellett működik, azt írja, hogy a par. tizánok hadműveletei Dél-Korea fon­tos központjait fenyegetik. „A par­tizánok annyira tevékenyen működ­nek, hogy az amerikai katonák kény. telcnek állandó harci készültségben lenni minden esetleges támadással zók óriási veszteségeket szenvednek, j szemben“ — írja a tudósító. 9e Gasperi letfújabb törvényiavaslaia a nagytőke nyílt diktatúráját akarta bevezetni Olaszországban Az olasz képviselőimz véderöbizott- ságának kormánypárti többsége pénte­ken jóváhagyta De Gasperj újabb két. száz milliard lírás fegyverkezési pro grammját, miután pár hónappal ezelőtt már növelték az ország katonai kiadj, sait ötven miljiárddal. A TASzSz Iroda római tudósítójá­nak jelentése szerint az olasz kor­mány a fegyverkezési verseny és az ország háborús előkészítése érdekében jogkörének rendkívüli kitérj* s-ztését követelte és a képviselőházban ilyen tartalmú törvényjavaslatot terjesztett ejő. A törvényjavaslat korlátlan na tásikört biztosít a kormánynak olya"1 ,,törvényerejű” rendeletek kiadására, az árufogyasztás korlátozására, a rryersaoyas-kász! etek felhasználására j nyúlni. az államnak való szolgáltatásokra és kötelező áruszállításokra vonatkoz­nak. Még arra js jogot ad a kormány­nak, hogy saját belátása szerint meg­változtassa az áljain! költségvetést és hogy büntető rendszabályokat alkal­mazzon a kormány rendeletéinek meg. sértéséért. Dj Vittorio elvtárs a sajtó képvise­lői előtt kijelentette, hogy a kormány­nak ez a törvényjavaslata „állam, csínnyel ér fel”, hiszen De Gasperj a nagytőke nyílt diktatúráját akarja be­vezetni a háborús előkészületek végre­hajtása érdekében. Az uralkodó ősz tály helyzete - mondotta — Truman koreai kalandja óla annyira megjn. gott, hogy kénytelen az alkotmány ' megsértésének esztelen formáihoz I 12 arab és ázsiai állam küldöttének javaslata az EíMSz Politikai Bizottságában a koreai és a távol­keleti problémák megvitatására szik a szovjet nép anyagi jóléte" — címmel vezércikkben foglalkozik a Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikái Hiva­tal pénteken közzétett jelentésével­A jelentés — írja a Pravda — szemlélletöen elénk tárja a szovjcl nép építő munkájának nagyságát és erejét. A háború után ötéves terv tel­jesítése során Lenin és Sztálin nagy Pártja veze'ésével elért sikerek ered­ményeként a népgazdaság fejlődése hazánk történelmében még sohasem látott színvonalat ért el, Az 1950. évj népgazdasági terv tel­jesítésének egyik főeredménye a szov. jct nép anyagi jólétének további emel­kedése. A nemzeti jövedelemnek 1950. ben elért, még szovjet ütemünkhöz képes! ís rendkívül magas növekedése a kizsákmányolás éi mentes munka hatalmas erejének tanúsága. A dolgozók anyagi jólétének növe­kedése mindenekelőtt a munkások é« tisztviselők pénzben kifejezett bér', nck és reálbérének emelkedésében és a parasztok jövedelmének megnövekedé­sében jutott kifejc7ésie. Ezenkívül a Szovjetunió lakossága óriási összege' kapott Pz államtól kü’önböző juttatá­sok £s kedvezmények ú'ján. A szovjet nép jólétenek emelkedése szemme|lá,ha,ó a lakosság vásárlóké­pességének emelkedésében az árufor. galom növekedésében. A dolgozók életszínvonalának eme­lése érdekében a szovjet állam gon. doskodjk a munkások és alkalmazot­tak lakásviszonyainak további javi'á. sáró|, közüzemi vállalatok építéséről, sérő]. A szovjet társadalmi rend beblzo. nyílja fölényét a ro hadó kapi aljsta rendszer fölött. Mit [állíthat szembe a kapitalizmus a szovjet dolgozók élet- színvonalának szakadatlan emelkedő, sével? Semmit azonkívül, hogy vi­szonytagos és abszolút mértékben mér­ve egyaránt növekszik a munkásosz­tály ny.omorodása, ál'andóvá vált a munkanélküliség, a dolgozó tömegek nélkülözése és éhezése. A kapitalista országokban folyó örült fegyverkezési verseny még job. ban fokozza a monopóliumok elnyomó hatalmát, növeli az adóterheket, ár­emelkedést idéz elő az elsőrendű köz, szükségleti cikkekben és csökkenti a munkások reábérét. Az egyszerű ame­rikai polgár már ma is jövedelmének ‘öbb, mint 25 százalékát fordítja adók­ra. Még az amerikai sajtó is elismeri, hogy ha megvalósítják Truman fegy­verkezési programmját, akkor ez az amerikai dolgozók keresetének egy. harmadát — felét fogja felemészteni. Katasztrofálisan hanyatlik a nyugat­európai marshaüízált országok dolgo­zóinak élelszínvonala. A szovjet emberek bizlosan tekinte­nek a jövő éjé A kommunista építés, a jómód növekedésének, a kultúra fej. lödésének még nagyobb arányú távla­tai nyílnak meg előttünk. A Bolsevik Párt vezetésével, a nagy Sztálin trf. nyitásával, a szovjet nép megteremti országunkban a termékek még na­gyobb bőségét a kommunizmus építé. sének útján. II Szabad Nén új efőfizefwneb tízezreiért! TTj harcba indulnak ma a népne­velők megyénk minden részében, a Szabad Nép kampány sikeréért. A pártszervezetek, a tanácsok, a többi tömé esze evezetek és a békebizottsá- gok népnevelői meglátogatják ma ismerősedet, felkeresnek minden házat, hogy elbeszélgessenek a dől- gozókkal a Párt központi lapja, a Szabad Nép rendszeres olvasásának hsta'mas jeletitöségérijl és minden­kit meggyőznek arról, hogy min­dennapi munkája jő elvégzéséhez nélkülözhetetlen számára a Szabad Nép olyasáén, tanulmányozása. A Szabad Nén terjesztése, a köz­ponti pártlap elöf-zetői táborának megnövelése a legszorosabban ősz szefügg a Pártkongresszusra való méltó felkészüléssel. Megyénkben ma tartják nagyfontosságú tanács­kozásukat megvénk kommunistái­nak. minden dolgozóiénak kénvise. lői a Megyei Pártkonferencián és meghozzák a, határozatot a napi fel­adatok jobb elvégzésére kidolgoz­zák javaslataikat, amelyeknek fi­gyelembevételével az Országos Klón gresszus fogja meghozni döntő je­lentősért! határozatait. A szocializ­mus építésének meggyorsítása, a béke megvédése kötelezően előírja nemcsak a kommunisták, de az ösz- szes dolgozók számára, hegy saját maguk cSaládiuk, dolgozó népünk érdekében minden erővel küzdienek ezeknek a határozatoknak maradék tálán végrehajtásáért. Ennek a fel adatnak jő megoldásához ad felbe­csülhetetlen értékű segítséget, út­mutatást. tanácsot, támogatást a Szabad Nép a,mely Pártunk szavát továbbítja nap mint nap a dolgozó tömegekhez. Számtalan beérkezett jelentés ta nuskodik arról, hogy nmgvénkpárf szervezetei, a pártszervezetek agitá­torai. a pártonklvftli népnevelők megértették ezt és fáradhatatlan, lelkes felvilágosító munkával gya­rapítók a Szabad Nén előfizetőinek táborát. Példát mutat ezen a téren a tiszadorocroai gépállomás pártáit kára a sajőbábonvi Víz- és Fűtés­szerelési Vállalat párrfitkái-a akik jó! megszervezték munkáinkat, jól tránvítiák és ellenőrzik a nénneve- lők munkáját és Így természetesen az eredmények sem maradnak el. Sajóbábonyban például már az első napokban 72 új előfizetőt szereztek a Szabad Népnek. Ahol a népnevelők megfelelő út. mutatást segítséget kapnak a párt- vezetőségtől, szép sikereket érnek el. Például Alsőregmecen O'áh Já­nos népnevelő egymaga 14 új elő fizetőt szerzett. Nagybózsván Szal- kovszki László DISz titkár 14. Ká- rolyfalváu Bartns Pál 9. En-sen Lakosinszki Károly 32, a Sátoralja­újhelyi Dohánygyárban Koszai Mária ifjúmunkás egymaga 33 új előfize­tőt szervezett be a Szabad Nép ol­vasótáborába. A szép eredmények mellett azon. ban még mindig tapasztalhatók hi. ányossá^ok is. Vannak olyan he­lyek ahol nem érteitek meg a párt szervezőtök v»z“tőséoei hegy a Szabad Nőn szélesebb kő-ben tör­ténő e't.e’-ieezté.séTrei ««iát masuk muniráiát könnirStife meg. Ezt h«zo nyírta ho ear több he’ven mavuk a titkár elvt.seaa.k is elhanyagolták a. Szabad Nén kanvánaral kancso- latos teendőket, a népnevelő munka megszervezését pltepői**s«őf. a. nárt. bali és nártnnkteiili. agitátorok moz­gósítását segítését. Ga.gTfbátoT-ban pő'dául TTomvák István nirttitkár. Gaggyeudégiben .TaVonkai Dona rárttitkár eddig teiíospn e'banva golta a Szabad Nén terjesztésével kap-soln.tns feladatot. TanuHnnk a hibákból, merítsünk úinlt erőt. űinlt teresedést az ered­ményekből kövessük a Szabad Nép kampányban kicqnt népnevelők szép példamutatását. A Pártkongresszusra való felké­szülés ünnepi lázában ég hazánk dolvoző népe. Folyik a harc üzem­ben és falvakon laboratóriumokban, hivatalokban a Kongresszus tiszte- letére tett vállalások teliesíféséért, túlszárnyalásáért. A Fárt.kongresz szűs méltó megünneplésére való felkészülést, ielenti, ha megyénk minden községében, minden városá- ban sikeres munkát végzünk Pár. tünk központi lan iának terjesztés sében. TJgy dolgozzanak népnevelő­ink a mai szélesaránvú felvilágosító munkában hogv elmondhassák: be csülettel hozzáiárultenk a Pártkon­gresszus sikeréhez újabb és újabb előfizetők tízezreihez iuttatt.uk el a Szabad btínet, meri tnrliuk hogv a Szabad Néppel a békéért, hazánk függetlenségéért harcolunk! Békefifviílés Dániában „A bókéért és haladásért, a háború és a militarizálás ellen!“ — Ez volt a jelszava annak a gyűlésnek, ame. Ivei’ a dániai Arhus város háromezer dolgozója tartott. A gyűlésen a váróé segédmunkásai i.raksnervezetének elnöke mondott be­szédet. Eaaiáa Assi. Laras», « Dia Kon. munista Párt elnöke szólalt fel. Meg­bélyegezte a kormánynak azt a szán. dókát, hogy még fokozottabban csök­kentsék a dán nép életszínvonalát. „Ma épp úgy, mint a hitlerista megszállás idején, a dán munkásosz. tá Ívnak vezetnie kell a harcot a füg- geflenségéért, a dán nép életszínvona. Iának emelkedéséért“ — jelentette ki befejezésül Laraes.

Next

/
Thumbnails
Contents