Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-26 / 21. szám

4 ÉS7.A KMA CY A POF SZAG Pén’ek, 1951. évi január hó a&. A Munkásmozgalmi Intézet kiállítása Diósgyőrvasgyárban Az emuit évben 64 városuu.ns köz. tágban a magyar da gőzök százezrei nézték végig a Mualwsmosgalmi In. tózet kiálixtúeának anyagai, ajneiybö, új erőt mentettek további bareaik. hoz, az ötéves terv eisöévi előirány­zatának tál te j-sí té&őllez, a belső el. laustg aknamunkájának leküzdéséhez^ békés építőinunnánk védelméhez. A Munkásmozgalmi Intézet ezévi kiájLtását ismét hatalmas tömegben látogatták a no gon5k Miskolcon és megyünk más heroin, ahol a kiálií. tást már megrendezték. Diósgyőrvas. gyárban ma oéiUtán fél 3 órakor nyitják meg ünnepélyes keretek kii Zött a kiál ítást a Dlöz.szervezet székházában. Az idei kiállítás anyaga még gazdagabb, még szemiéltehöbb és még jobban van csoportosítva, mint a tavalyi volt. A magyar nép szabad, sághareoö hagyományaira emlékezte, tő kopek hirdetik, hogy ,,a Magyar DoJgjzók Pártja őrzi a munkásosztály hagyományait, folytatója a magyar nép dicső szabadságharcainak, örököso és ébresztője a magyar történelem ha ladó eszjné nek". A munkássajtő első termékei, az 1872.es „hiitleuségi.por“ fény képiéivé, telei, az első Május 1., az 1804-es hődmezővásárho'yi parasztfelkelés do. kumentumai fel dézik a munkásmozga. lom kia'aku'ását( fejlődését. Látjuk az 1912.es májusi tüntetésekről fenn- ma adt képeket, röpiratokat, ujaágo. kát, a munkásság bérharcainak, a k]e. rikalizmus éjén vívott harcnak cmló. keilt. Az első világháború a]att a IL In­ternacioná'é szociá'deraokrata pártjai határozatukat megszegve, saját búr. zsoáziájuk háborúját segítették elő, e]á u’ták a munkásosztály nemzetközi forradalmi céljait — emlékeztetnek a kiállítás dokumentumai. Bemutatja a kiá ]itás> hogyan kéz. dőlöti rokonszenv.tüntetésekkel az 1918_as magyar po.gári forradalom. Látjuk a képeken Rákosi elvtársat, aki orosz fogságba került és a forra­dalmi proletariátus rendíthetetlen har. eosává vált. 1939.ben győz a szocia. lista forradalom, megalakul a Ta. nécskőztársaság, amelynek előkészítő «ében Bákosi elvtársnak már kimagas. *ó szerepe volt. Ott látjuk őt a pápai, a szege li náp'ryű’éseken a szónoki emelvényen. Megalakul a Vörös Had. sereg, amely győzelmesen harcol az imperialista betolakodókkal. A kiá'IS. tás egyik Jegérdek sebb dokumentuma Lenin elvtárs németnyelvű távirata, amelyben a magyar Tanácsköztársasá­got üdvöH. Sorra elvonulnak előttünk a Kom­munista Párt földalatti harcainak, a második világháború a*att a magyar katonák között végzett felvi’ágosítő munkájának dokumentumai — so:akoz- nak a kiállítás anyagában a Párt veze­tőinek, mártírjainak képei, kéziratai, az illogális kommunista sajtó egyes példányai, Rákosi elvtárs és a Párt többi vezetője börtönbeli szenvedései­nek, hősi helytállásuknak bizonyítékai.- Ott látjuk annak a börtöneoilának ké­pét, amelyben Rákosi elvtárs 15 év g siny.ődött. Ennek a cellának tökéletes mását megépítették a Munkásmozgalmi Intézetben úgy, hogy az eredeti abla­kokat, ajtókat építették bele, ott van a cella egész „berendezése". A dicső Szovjet Hadsereg á’tal fel­szabadított magyar munkásosztály újjá építő munkájának eredményei, a belső ellenség legyűrésének okiratai, képei, a diadalmas 3 éves terv alkotásai és a Pártnak, a magyar kommunistáknak, országunk vezető erejének azóta vég­zett országépítő munkája elevenedik meg képekben, irott és nyomtatott do­kumentumokban. Feltárja a kiállítás a jobboldali szo­ciáldemokraták áruló tevékenységének bizonyítékait is, hogyan szolgálták ki a Horthy-reakciót, hogyan árulták el a munkásosztály forradalmi harcát. A Párt szervezett munkáját, irány­vonalát, teendőit a Pártkongresszusok szabták meg. 1925-ben tartották az első Kongresszust, amelyet Rákosi elvtárs kés ített e'ő, aki 1924.ben jött haza Magyarországra, hogy a Pártot újjá­szervezze és ő volt az, aki elősegítette, hogy az elvtársak illegálisan kijussa­nak Becsbe, ahol egy külvárosi könyv­tárban tartották az I» Kongresszust. Itt Rákosi elvtárs tartott beszámolót a politikai helyzetről és a Párt előtt álló feladatokról. Erről a Kongresszusról A Téli Falusi Kultiirverseny kör­zeti bemutatóin sikert aratott kul- túrcsoportok szorgalmas munkával készülnek a járási bemutatókra. A szerencsi tánc.okt-atók munkar közössége sorra járja a járási dön­tőbe jutott abauji és zempléni kul­túr csoportokat, segítséget nyújta­nak számukra, hogy a járási bemu. tatóra minél alaposabban felkészül­jenek. A sátoraljaújhelyi járás tánccso­portjai, az alsóberecki, a puszta­falusi és a mikóházi népi tánccso- portok sajátgyüjtésű népi táncok bemutatásával szerepelnek a járási versenyen. A miskolci táncoktatók munka- közössége is kiveszi részét a tánc­csoportok patronálásából. A MÁV központi kultúrcsoportja érdekes kép dokumentum maradt, ame­lyen Rákosi, Révai, Landler és líámán Kató elvtársak láthatók. Ez a Kon­gresszus „újjáalakító Kongresszus“ volt. A Moszkva mellett 1930-ban tartott II. Kongresszusról a kiállításon nin­csenek dokumentumok. Az 1946 szep­temberének végén, októberének elején tartott III. Kongresszus emlékeit lát­juk az anyagban, akkor tárgyalták meg a hároméves terv kérdéseit Gerö elvtárs előadásában. Ez a Kongresszus szabta meg az irányt: „Nem a tőké­seknek, a népnek építünk országot 1 Ki az el -nséggel a koalícióból“. A IV. Kongresszus 1948 júniusában az egye­sülési Kongresszus volt, amely egyben a Magyar Do’gozók Pártja I. Kon­gresszusának számít. E Kongresszus nyomán kerültek a bányák, bankok & nép tulajdonába és valósult meg a munkásosztály egysége. A múltban a történelmet meghami­sítva ismertük meg. Ez a kiállítás hoz­zásegít, hogy megismerjük a magyar nép igazi történelmét, megismerjük a dolgozó nép, a magyar kommunisták harcait. A kiállítás megmutatja, hogy a kommunisták a legnagyobb önfelál­dozással harcoltak a dolgozó népért, az egész ország szabadságáért, jobb életé­ért akkor is, amikor ez a hare a leg- nagyobb szenvedésekkel, nem egy eset­ben áletáldozattal járt. A mártírok példája, akik a legsúlyosabb körülmé­nyek között küzdöttek a népért, adjon erőt minden dolgozónak althoz, hogy ma — jó körülmények között — be­csülettel végezze munkáját a szocializ­mus építésében, a béke védelmezesében. 3. B. a sajóecsegi, a raezőcsá.ti, az igrici, a tjszalúci kultúrotthonokat láto­gatta meg a közelmúltban, ahol eredeti népi táncokat gyűjtöttek és átMták tapasztalataikat a helyi tánccsoportoknak. A Téli Falusi Kultúrverseny já­rási bemutatóit január 28-án tart­ják meg. A járási bemutatók győz­tes csoportjai kerülnek a megyei döntőbe. A megyei döntő győztes csoportjai a népművelési miniszté­rium értékes díjait nyerik, amelyek között teljes táncfelszerelés, rádió is van. — Nem végezte el a tarjónántast ifjú Kostyá] János abaújkéri ku'ák. A mtakoítí Megyei Bíróság őthónapi börtönre és ötezer forjnt pénzbünte­tésre ítélte. Lelkesen készülnek a vasárnapi járási bemutatókra a döntőbe került kulturcsoportok A Ganz Villamossági gyár MSzT szervezetének versenyfelhívása A Ganz Viltemoságj gyár MSzT szervezete a Pártkongresszus tisztele­tére versenyfelhívással fordult az or. szág többi MSzT szervezetéhez, hogy a szovjet szakirodalmat az eddiginél sokkal nagyobb mértékben tegyék hozzáférhetővé a dolgozók számára. Vállalták, hogy minél több szovjet szakművet szereznek meg magy3,r for­dításban. A lefordítandó anyag fe’ö’«? a többi között az anyagíakarékoseági mozgalom tapasztalatait és eredmé­nyeit a Szovjetunióban, a Sztahánov. mozgalmat, a gyorsvágásj módszer is­mertetését, az erőművek tervezését a Szovjetunióban, * gya-tásvezetési a Szovjetunió ipari'vállalatánál, a _ szám­viteli a Szovjetunióban, a Szovjetunió ipari vállalatainak tervezési módszerét és adminisztrációját. Valamennyi lefordítandó any®^ úgy vá'ogatták össze, hogy azokból mind a fizikai, mind a műszaki értei mfsdg és az adminisztrációs dolgozók ! továbbfejleszthessék szaktudásukat. Több mini 33.000 dolgozd paraszt látogatta eddig in^yánKben a Szabid föld Tail EstfcK előadásait Borsod megye területén mind na­gyobb népszerűségnek örvendenek a Szabad Fold Téli Estéle előadásai, a látogatóié száméi a kezdetinek több, mint háromszorosára emelkedett' A megyében az előadásokat eddig több, mint 90.000-en látogatták. Jól tanu'nak, jól dolgoznak az ózdi gépműhely DISZ-fiataljai A mi műhelyünkben, az ózdi vasgyár gépműhelyében is megalakítottuk a DISz politikai kört. Ifjúmunkástár. saluk lelkesen jelentkeztek a tanulásra, mert előzőleg felvilágosító munkával megmagyaráztuk, milyen nagy jelentő­sége van a tanulásnak. Különösen azo­kat igyekeztünk meggyőzni, akik a termelésben élenjárnak. Munkánk si­kerrel járt. A politikai kör hallgatói­nak 50 százaléka nő. A Párt műhelyi alapszervezetének vezetősége minden segítséget megad munkánkhoz. A körben a tanulást 1950 november 13-án kezdtük meg, 24 hall­gatóval. Azóta rendszeresen mtaden kedden megtartjuk az előadást, A hall­gatóság mindig csaknem teljes szám­ban résztvesz a tanulásban. Ha valaki mégis elmarad, igazolja távollétét. — Mindannyian tudjuk, hogy a termelő munkát csak úgy tudjuk sikeresen vé­gezni, ha tompunk, komoly ok nélkül tehát senki nem mulasztja el a tanu­lásban való részvételt. A tanulásban is élenjárnak azok a társaink, akik a termelésben kiválóak. Egyik ifjúmunkás társunk azt mond­ta: ,,Nem elég az, hggy a termelésben élenjárok, politikailag is erős akarok lenni, mind közelebb akarok kerü’ni szeretett Pártunkhoz, ksi akarom érdé, melni, hogy tagjai sorába kerüljek." A politikai körökre azért megy ed szívesen minden hallgató, mert jó az előadónk. Jól felkészül az előadásra, nem szárazon, unalmasan beszél, sok­szor 8—10 hozzászólás is van. A mun­kát nagyban elősegíti az, hogy a kör munkát végez. Magam, mint ETSz-tíL kár minden előadást ellenőrzők. Hozzá­szólok az előadáshoz, a kör megtartása után az esetlege« hiányosságokat a* eredményekkel együtt megbeszé jük az előadó elvtárssal. De nemcsak a gép­műhely! DISz politikai kört ellenőr­zőm. Kötelességemnek érzem, hogy azokat az előadásokat is ellenőrizzem, amelyeken a mi műhelyünkből való BISz-tagok tartanak előadást Ellen­őrzőm, élj árnak-e rendszeresen a pro­pagandista-szemináriumra, rendesen ké­pezik-« magukat. A mi politikai körünk előadójának tanulását is figyelemmel kísérem. Közös munkánk eddig szép ered­ménnyel járt, a jövőben is Úgy aka­runk dolgozni, tanulni, hogy e'méletí képzettségünk állandó erősítésével se­gítsük elő minden téren még jobb mun­kánkat, mi is még fokozottabban erő­síthessük így a báketábort Bévé r László Ózd, gépműhely! DISz-titkár. bizalmi és % politikai kör felelőse jé jmal — FINNORSZÁG budapesti ügyvi­vője, Unó Salomon Kcástlnen, Buda­pesten váratlanul elhúnyt. Szerdán dél­ben a Kerepesi-temetőbon adták meg a végtisztességet az elhunytnak, holttes­tét hazaszállítják Finnországba. A gyászszertartáson jelen voltak a kor­mány képviseletében Ajtay Miklós, Boldizsár Iván és Décsj Gyufa állam­titkárok, valamint a budapesti diplo­máciai testület képviselői teljes azám­L A NÉVA PARTJÁN Hat magyar író járt a közeimül., ban a Szovjetunióban. Hat magyar író kapott lehetőséget arra, hogy mégis, workedhossen a szocialista realizmus mestereivel, o’yan írókkal, mint Fa. gye„ev, Tyihonov, Szurkov, Azsajev, tiube-.ov, Katajev. Elmondhatták ne. kik a mai magyar irodalom probjé. máit, kikérhettük tanácsaikat s az ő tapasztalataikkal útmutatásaikkal gaz. dagodva térhettünk haza, hogy na. gyobb b jobb munkával dojgozhas. sunk tovább a magyar irodalom szó. cia ista fejlődéséért. Ha mindössze ennyi történt vojna, hogy hazahozhatjuk a szovjet írók útmutató át, akkor is egy életre szóló gazdagodást jelentene szamunkra a szocializmus hazájában eltöltött 23 nap. De vendéglátónk, a Szovjetunió írószövetsége gondoskodott arró], hogy megismerjük a felépült szocia. lizmust, az épülő- kommunizmus hazá. ját, az üzemek és kolhozok éjetét, a Színházakat, az „új embert kovácsoló“ isk lákat —- s elsősorban azt, aki mindezt megteremtette: a szovjet embert. Ez volt legnagyobb é’mé. nyűnk, a szovjet ember munkaszere, tetőnek, frle'ősségtudatának, közössé, gi érzésének, hazaszeretetének megis­merése. Ezt hoztuk haza példaképnek nemcsak Íróink, hanem minden magyar dolgozó számára. A Szovjetuniót megismerni annyi, mint megismerni az emberiség új tör. ténelmének kohóját. Szovjet földön járni annyi, mint járná az eljövendő évezredek zzü'őföldjén. Megtanultuk, hogy van o'yan pil'anat, amire igaz ez a jelző; „magasztos". Ilyen pi'lnnot volt az, amikor beléptünk Lenin mauzó'eumába ős meg’Sttuk az alvó Lenint. Th en pi'lanat vo't. amikor el eS este •" «"láthattuk felragyogni a csü'agot a Krem’ tornván. 91 hány ihren nit’nnatunk volt. hánvszor érez tűk torkunkban dobogni szivünket! HÍS’en ott jártunk a Bzmolnijban, abban a szobában ahol Lenin az esz. A3 £83á hajolva: íojprajsoli* ub ewUri, Az épülő ség jövőjének térképét, az emberi társadalom új, boldog areát. Jártunk a Téli Palota előtti téren, ahol matró. zok, a Putyilov gyár munkásai men. tek rohamra és ö.ökrta tedöntötték a kizsákmányolás, az elnyomás fellegvá­rait. 8 ott jártunk az Auróra fedélze. tén, láthattuk azt az ágyűcsövet, amely — ahogy Scsipacsov irta versé­ben — jelt adott a történelemnek Egy nagy nép mujtja, történelemformáíó ereje, s a boldog jövendő egyre kö. zelebbi kepe: ezt láttuk, ezzel talál, koztu' k a Nagy Októberi Forradalom városában, Leningrádban. Ennek a városnak minden köve az orosz nép nagyságát s az emberiséget megváltó Októberi Forradalom dicső, ségét hirdeti. Megyünk Leningrad egyik utcáján, s kísérőm felmutat: „Ebben a házban lakott Puskin“ Néhány lépés s ahhoz a házhoz érünk amelyikben Gogoly írta regényeit, szemb a egy másik ház, ebben Csaj. kovfzkij művei születtek.,. Álltunk a Néva partján, a hatalmas téren, melyet a „rézlovas“ Nagy Péter szobra díszít. A ló patái alatt elta­posva kinyúlik a maradiság, a tudat­lanság kígyója. A folyó itt, a tenger közelében, óriásivá duzzad, a tér, a szobor is óriási, de semmi sem olyan nagy, semmi sem olyan roppant ará­nyú, mint az, aminek lehelletét itt érezzük: az Októberi Forradalom. — Múlt, jelen és jövő fonódik egybe eb­ben a gyönyörű városban: itt éreztük igazán a hazafiság, a nemzetközi pro- letárszolidarítáa, a nemzeti múlt és a kommunista jövő elválaszthatatlan vol­tat. \--t éreztük mindnyájan, auut s küldöttség vezetője, Darvas József mondott itthoni beszámolójában; ,,A Szovjetunióban tanultuk meg még job­ban szeretni hazánkat." A forradalmi múlt és a jövendő ta­lálkozását láttuk az Auróra fedélzetét, termeit, kabinjait járva. A «irkáié, amely Ä Néva vizán hirdeti Lenin és 3ztAÍa zegwérixé; wőze'ivnét. üg&záai ZELK ZOLTÁN s kommunizmus méltő arra, hogy az Októberi Forrada­lom ereklyéje és múzeuma legyen. De nemcsak az. A béke védelmének 3 a jövendő győztes harcoknak iskolája is. Iskola a szó igazi jelentésében: a Na- himov tengerész-iskola növendékei él­nek a hajón, a forradalom győztes cirkálóján tanulják, hogyan kell győz­tessé válni minden eljövendő küzde­lemben. Jelképnek is gyönyörű ez, de a Szovjetunióban nincs olyan dolog, ami csupán jelkép lenne. A Szovjetunióban mindent megtölt a valóság, a minden­napi élet. Az Auróra sem fejezte be pályafutását 1917 októberének dicsősé­gében; új nagy dicsőségek színhelye, a békét védő, legyőzhetetlen szovjet katona iskolája. Ugyanígy él tovább a jelent és a jö­vőt szolgálva a Szmolnij és a Téli Pa­lota. A Szmolnij egyik szobája mú­zeumként hirdeti Lenin ha’hatatlan munkáját, míg a többi szobában, te­remben a mai szovjet ember dolgozik, folytatva Lenin müvét. S a Téli Palo­ta, a hajdani önkényuralom fellegvára, ma a világ legnagyobb képzőművészeti alkotásait őrzi, hogy naponta ezrek és ezrek láthassák azokat a remekműve­ket, melyeket évszázadokig elrejtettek azok igazi gazdája, a nép előtt. II SZOVJET EMBEREK KÖZÖTT Milyen az amber, aki ebben a lég. körben nevelkedik és dolgozik? Ho­gyan tükrözi a szovjet ember gondol­kodásmódja, a munkához és embertár­saihoz va ó vjszevnya a Forradalom ha. gyományait? Erre a kérdésre ta megka-ptíik a vá- 'aszt, úgy, hogy kérdeznünk sem kel­lett. Ahány találkozás a szovjet ambe rekkel, annyi válás* erre a kérdésre. S vajamenny' vájasz ezt mondta: szó. resd hazádat, ahogyan 8 szovjet em­ber szereti hazáját. Dolgozz olyan munkaszeretettel és olyan fele'!őség- tudattal, «hogyan szovjet amber doJ- gotíL Védd munkádat, békédet, gytsr hazájában mekejd-et, úgy ahogyan a szovjet em­ber védi, s ha kell, úgy harcolj ha­zádért, békédért, gyermekeidért, aho­gyan a szovjet ember harcolt 1917. ben, a polgárháborúban és a Nagy Honvédő Háborúban. Ezt a választ kaptuk, ha katonákkal, ha munkások­kal, ha kolhozparaisztok'koá, ha egye­temi tanárokkal, vagy tanítónőkkel beszélgettünk. Megpróbálom iderajzol- nj néhány szovjet ember arcát. Sztálin szülővárosában, Gorjbao tör. tént Leonidze, a hagy szovjet kötő el­mondta pohárköszöntőjében, hogy elő­ző nap egy falusi lakodalom vendége vo't. Mindenki mulatott, mindenki tán­colt, csak a vő.egény édesanyja húzó­dott félre. Mikor őt is táncolni, éne­kein} hívták, így felelt: örülök én, na. gyón örülök fiam boldogságának, de engedjétek meg nekem, hogy egy má­sik f;amma! legyek, azzal a fiammal, aki messze Magyarországon van elte­metve, Szegeden, örülök annak, hogy itt lehetek a fiam lakodalmán, de arra vágyom, hogy elmehetek a másik fiamhoz, Szegedre. Aznap egte a Lenjn-szovhoz elnöke Ült az asztali önéi. Poharát emelve a mi Rákösd eJv tár sunk at, a magyar né. pet köszöntötte. Nagy nép 3 magyar nép —• mondot­ta —, mert Petöfjt és Rákosit adta a világnak. Nagy nép a magyar nép — mondotta —, mert 1848, 1919 népe, s most a hatalmas béketábor harcosa­ként a szocializmust építi. Az asztal túlsó végén kolhozban és szovhozban dolgozó parasztok ültek, vojt köztük, aki Budapest alatt volt, aki a Tisza partján, » vojt, aki a Du. nántuton harcolt. Tbilisziből. Grúzia fővárosából vi-sszarepülve Moszkvába, arra figyel­tünk, hogy egyik uti’irsunk. egy ma. gasrangú szovjet tiszt, Petőfi orosz- nyelv^ é]e>tr«jzát olvassa- Mikor meg­tudta, hogy magyarok wigymk,., emut. rég} kedves barátajt üdvözölt bann fin­ket. Kiderült, hogy ez a barátság va­lóban régi keletű: 1918-ban, a polgár, háborúban magyarokkal harcolt együtt,, közöttük Zalka Mátéval. Moszkvában ellátogattunk egy isjco* 'ába. Itt találkoztunk Geraszimcrv tör. ténelemtanárral egy fehérhajű, de fia­talos arcú férfivel, akinek szojid te­kintete mögött js megláttuk, megérez- tük a kemény harccal teli életet. S megtudtuk, hogy ez a férfi, aki szén, vedétyes szercii-nese mesterségének, a nevelésnek, épp ilyen szenvedélyt^ szerelmese volt a szovjet haza védői­mének fe. Végigharcolta a Nagy Hca- védő Háborút, s már ezredes volt, amikor visszatért az iskolába. Termé. szeles, hogy az i!yen ember mélységes hazaszeretetre, a béke gzeretetére, da ugyanakkor az ellenség gyűlöletére ta megtanítja a növendékeit, a komszo- mólókat, s a pirosnyakkendős pioniro ' kát. Hány és hány ilyen nagyszerű em. bérrel találkoztunk, egy kötet kevés lenne felsorolásukra. Befejezésül egy magasnnvésű, tjsztestekintetfl fiatal­emberről szólok, aikive] a moszkvai Gorkij Intézetben találkoztunk, 42 nemzet fiad és lányai tanulnak ebbs» az intézetben, ahonnan 20 Sztálin-dÍM* író kerül* ki eddig. Köztük olyanok, mint Szjmonov és Azsajev, Azerbaji zsán, jakul, mongo] írók mondták él itt életüket s beszéltek hazájukról, amejy az’analfabétizmus országából . virágzó tudomány és művészet fejlő- dőltjévé vá'tozott. .Végű] feláll a 23 éves Szubo’yln és így *zól: ,,Az én életrajzom katonai életrajz. Mint pán­célos résztvettem Rtaa. Varsó, Berlin elfoglalásában ott vojt am, amikor & Rejchstagra tűztük a győzelem zász­lóját, Erm! írtam eddig, arról Írok és> errőj fogok írni ezután.’* Ki tudja, hová, milyen magasságba vezet ennek a fiatal írónak az Útja? Egy b'zonyos, _ mindent leír* sz*vj. •'ai a nagy szovjet hazát, s az emberi­ség, a világ minden d«'gozófánsífc ügyé* *ogia szolgálni. Minden leírt czava fegyver tesz amely ^ békáit vá­di, «mejy e bék® ellenségeit pusztítja, l’yen fegyverré k«á válnia a megyei“ írók s&wémk jfe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents