Észak-Magyarország, 1950. június (7. évfolyam, 127-148. szám)
1950-06-29 / 148. szám
Hao¥ lelkesedéssel mind tafeb dolgozó paraszt köt szállítási szerződést a megyében Dövény község dolgozó parasztsága lelkesen sorakozott fel a szállítási szerződések megkötésére. Alig, hogy megjelent a minisztertanács határozata, a Párt népnevelői és a földmü- vesszövetkezet vezetősége máris meg , kezdték a szervező munkát. Az akti vák szombaton este értekezleten tárgyalták meg a tennivalókat. Ott nyomban 90 mázsára kötöttek szerződést a jelenlévő dolgozó parasztok. -Másnap korán reggel hozzáláttak a feladat megoldásához. A helyi pártszervezet és a földmüvesszövetkezct tó együttműködésével 8 órára mór £42.5 mázsa volt as eredmény. A népnevelő és felvilágosító munká ban kitűnt Szendrei Sándor boltkezelő és Urbai Teréz tanítónő, akik lelkes munkájukkal nagyban hozzájárulták a szerződéskötések sikeréhez. Jó példával járt elül id. Dudás Imre JO holdas középparaszt, aki egyedül 1Ő mázsa gabonafeleslegére kötött szerződést. Fia, ifj. Dudás Imre 7 holdas gazda 12 mázsát kötött le. Lipták Ferenc 4 holdas gazda 7 mázsára kötött szerződést. Majoros Lajos 8, Sztari Balázs 10 és Bukoven- szki István középparaszt 25 mázsára kötött szállítási szerződóst. Tieznlűc dolgozó parasztjai, ifj. E Nagy Sándor szövetkezeti tag irányításával 10 és fél vagonra kötöttek eddig terményszálUtási szerződést. Taktaszadárn Eudják Zajos IS holdas leözépparaszt 44 mázsára, Vajtó Lajos 8 holdas gazda 15, Nagy Sándor 6 holdas gazda IS mázsára kötött szerződést. Tárcái községben Kundrát Ferenc 6 holdas gazda emelkedett ki 15 mázsás szerződéskötéssel. A ricsei járásban Baliák István népnevelő egymaga 100 mázsa termény szállítására szervezte meg a szerződéskötést. A szép eredmények mellett a hibák is felszínre kerülnek. Sajóvelezd községben Szegedi István boltkezelő a szerződési nyomtatványokat az íróasztalban hagyta porosodni. Kijelentette: ő kereskedelmi szakember és nem ér rá agitáeiős munkát kifejteni. A helyi pártszervezetnek és a földmüvesszövetkezet vezetőségének oda kell hatni, hogy a szerződési nyomtatványok mielőbb a dolgozó parasztsághoz kerüljenek. Még súlyosabb a hiba Szuhakálló községben, ahol még egyetlen mázsára sem kötöttek szerződést. A helyi pártszervezetnek, a népnevelőknek és a földmövesezövetkezet vezotőinek fontos feladata, hogy a dolgozó parasztság számára nagy előnyöket biztosító szerződéseket mielőbb megkössék. Ezzel biztosítjuk A mezőgazdasági gépek gyors javításával segítik az aratás, betakarítás időbeni elvégzését a miskolci ÁMG javítóműhelyének dolgozói Ragyogó napfény önti el az állami gépállomás Besenyei-úti telepét. Az udvaron mindenfelé traktorok. A gépállomás megyei javítóműhelyének dolgozói hatalmas lendületei igyekeznek minden megévő traktort üzemképes állapotba helyezni, az aratógépeket kijavítani. Kint a búzatáblákon már dolgoznak az aratógépek, suhognak a kaszák és idebenn megfeszített izmokkal dolgoznak a munkások, hogy a gépekkel mindenben segítsék a dolgozó parasztságot. Nem könnyű a feladatok. A tervgazdálkodás nagyarányú gépesítést követel, ezért kell minden használható gépet kijavítani. A szereidében ott dübörög egy T 20—25-ös traktor. Most van bejárás alatt. Háta mögött három kijavított Ford áll. Az üzem dolgozói, mint ahogy Varga Imre elvtárs üzemvezető elmondja két rossz amerikai traktorból csinálnak egy használhatót K. Tóth János, Bakos Barna és Nadzon József a gépek átszerelésénél 400 százalékos eredményt értek el. A 20—25-ös traktort pénteken délután hozták be. Azóta a traktort teljesen kijavították s át is adják dolgozó népünk kenyérellátását és j a boldvai gépállomásnak. — Pár év erősítjük a béketábor erejét. | vei ezelőtt — mondja K. Tóth elvny ómban Be kell hozni a lemaradást, hoxsá kell látni as aratáshoz a Mernéd völgyben ! rtt az aratás ideje, megérett a búza a széles Hcrnádvölgyén. Elvétve akadnak csak — a lapályo- sabb helyeken és az erdő széleken — zöldelő táblák. Majdnem mindenütt viaszérésben van már a '■vrom, de kereszteket alig látni. Miért maradtak le az abauji részek falvai az aratási munka beindításában? Ősi babona, a PéteT-Pál napján hagyományossá vált első kaszavágás szokása fogja vissza még minőig ezen a vidéken a dolgozó parasztokat. Népnevelő, felvilágosító munka kellene, hogy mogmagya,rázzák a Veszélyt, amelyet az értelmetlen szokás rejt magában. De éppon ez hiányzik a völgyi községekben. Illetve amennyiben van — helytelen irányban folyik. Ahol csak találkozunk népnevelőkkel, beszélgetünk munkájukról, kiderül, hogy még mindig az előkészítési munkánál tartanak, légi éljebb a szállítási szerződések ügyét ismertetik. Valóban e tekintetben szép eredményeket mutathatnak föl, s ez megnyugtatja őket. A kisgyüléseket ugyanerre a vonalra állították be — amellett elmulasztották alapos megszervezésüket. Lemaradtak a beindulásnál a szikszói járás községei A szikszói járásban csak elvétve jöttek össze a kisgyülések. Egész sor községben, amikor kerestük az összejöveteleket, vagy még nem történtek meg, vagy már lezajlottak- Még véletlenül sem lehetett találkozni olyan elvtársakkal, akik személyesen réoztvettek volna a gyűléseken, a felvilágosító munkában. Ilyen hiányos szervezési munka mellett netn csodálatos, hogy a járás községei lemaradtak már a? aratás beindításánál is. — Pótolnunk kell a mulasztásokat — ismeri el a titkár elvtárs Kázsnjárkon, akivel hiába vártunk a beígért kisgyülcs megkezdésére. Aztán mentegetözvo hozzáfűzte: — Inkább az egyéni agitációra fektettük a Súlyt, Ha ez így volna, akkor bizonyára a kisgyülések is jobban sikerültek volna Aszalón, Lehen és Hom- rogdon. Csakhogy az egyéni agitáció épp úgy szervezetlen volt, mint a kisgyülések rendezése — bizonyság erre az egész határ. A terme- löcsoportok tagjai is késlekednek sok helyon a munkával, még mindig csak elvétve kezdték meg az aratást. így a szikszói tszcs, tagjainak is az volt a véleménye a napokban, hogy meg kell várni Pé.er-Pál napját. Pedig az állami gazdaságok már megkezdték a munkát, elölj árnak a feladat teljesítésében, mint a léki állami gazdaság dolgozói is. Ezeket a jó példákat azonban nem tudatosították eléggé szikszói népnevelőink s íw <*? vH»nség érvelése hatott. A kulákok aljas támadása ax aratás ellen Nagyjában ugyanez a az encsi járásban is. A helyzet munkájával, hogy megsemmisítsük búzaföl- I az osztályellenség befolyását. A dek aranysárgán, súlyos kalászok- J járás népnevelőinek kai várjak a, kaszát, de csak itt- ott indult meg a munka. Óvatos becsléssel legalább 8—10 métermázsás termést várnak a járás községei, de a kulákok és a klerikális reakció gonoszszándékú „szaktanácsára“ félő, hogy kisebb lesz. Nem akarják egyesek eléggé mebecsülni a bőséges aratást. Az utolsó pillanatban akarnak hozzáfogni a munkához, amikor márpereg a szem. — Pedig éppen ezeken a részeken különösen előnyös helyzetben vannak a dolgozó paraszok, mert partos földeken és a völgyben az érés fokozatosan, netn egy időben történik — jegyzi meg Sasvári elv társ, a felsőmérai tszcs, elnöke. Ok már hozzáfogtak az aratáshoz és mielőbb végezni is akarnak vele. Először a dombosabb részekről veszik le, aztán a mélyebben fekvő földeken vágják a gabonát. A kujdkok aljas rágalmait, kártevő híreszteléseit kell legyőzni, hogy a falvak dolgozói minél előbb az állami gazdaságok és a termelőcsoportok nyomába lépjenek. Meg kell fékezni Encsen az aratás ellen agitáló kulákokat, akik mint Zsibai Sándor és Vftvrek József 30 holdas knlák, a nép kenyere ellen törpék. Híreket terjesztenek, hogy addig nem szabad megkezdeni az aratúgt, míg egy bizottság meg nem engedi, meg nem állapítja, hogy a búza viaszérésben van. Persze ebből egyetlen SZŐ sem igaz, viszont sokat megtévesztenek. Ezt az alávaló támadást csak jó népnevelő munkával lehet visszaverni, 8 felvilágosítás széleskörű az minden eddiginél jobban aratás beindítására kell fektetni a fősúlyt. Nincs egyetlen veszteni való nap som, s ahol a szem viaszérésben van, meg kell kezdeni a búza aratását, így pótolhatja csupán a Hernád- völgv dolgozó parasztsága lemaradását. társ — gazdasági cselédek voltunk. Akkor nem a mieink voltak a búzatáblák. Ma miénk a termés, a dolgozó népé. Szíwel-lélekkel azon törekszünk, hogy mindenben elősegítsük az aratás, géplési munkálatokat, mert tudjuk, az aratás biztositja jövő évi kenyerünket és ez biztosítéka ötéves tervünk mielőbbi végrehajtásának is. A javítóműhelyben ^ nemcsak az aratásra, a cséplésre, hanem már a tarlóhántásra is késztilnek. A javítóműhelyben ott sorakoznak egymás mellett a hatalmas Sztáli- nyec-ekék. K. Tóth elvtárs elmondja, hegy a Sztálinyec után hat forgató és hat előkészítő ekét kapcsolnak, s •10—50, sőt 70 cm mélységben is lehet velük szántani. Hatalmas gépkocsi kanyarodik a javítóműhely elé. A tiszadorogmai gépállomás traktoristói traktoralkatrészt, sztálinyecekéket és cséplőgép- alkatrészeket pakolnak rá. A javítóműhely előtt Bodő Lajos elvtárs, s finkei tszcs aratőgépét javítja. — Mikorra lesz kész, Bódé elvtársi Ha ma megkapom a lemezt, akkor holnap délelőtt üzemképes állapotban lesz. Arra törekszem, minél hamarább elkészíthessem, mert minden egyes perc nagy kiesést jelent az aratásban. Tudom — örülni fegnak neki a finkei tszcs tagjai, mert hiszen megkönnyíti nehéz munkájukat. A szereidében Is lüktető élet uralkodik Tráktoralkatrészek, hengerfejok, csapágyak, dugattyúk sorakoznak a műhelyben. Kiss Ferenc és Réti János olyan lendülettel dolgoznak a „Koraik“ traktor motorházán, hogy üröm nézni. — Már csak a hengerfejei várjuk a budapesti műhelyből — mondja Kiss Ferenc — mire az megérkezik minden munkát elvégzőnk rajta. Velük szemben Novák Sándor géplakatos, motorszerelő és Dermjén Dezső dolgoznak. Novák elvtársat a „nagy fordistának“ becézik az üzem dolgozói. Novák elvtárs láthatóan szörnyen bosszankodik. — Nagyon szeretem a gépeket. Rettentően felháborít az, ha olyanokat tapasztalok, mint ezeknél a gépeknél — int ' a traktorok felé. Ezek a traktorok kulákok tulajdonában voltak. Nem törődtek vele! Kihasználták a végtelenségig. Nem | végeztek rajta semmi javítást. Most alig tudunk vele boldogulni. Nem lehet használni az egyes alkatrésze, két. — Jöjjenek fsak velem — int és gyors léptekkel végigmegy az udvaron. Az egyik tehergépkocsiról éppen most vesznek le egy traktort, Ricáéról érkezett. Utött-kopott, rozsdamarta, ócskavasnak való. Lővén- köp tulajdona volt, a Vulák kereste dőé. Hét-nyolc géppel uzsorázta ki a környék dolgozóit. (A bátyja amerikai filmgyáros.) A „Fordson-teme- töhöz“ érünk. Több tucat traktor áll üres hassal. Sok része már csak ócskavasnak való. Ezek amerikai gyártmányok — mondja. — Mennyi vei másak a szovjet gépek! Visszatérünk az üzembe. Egy O. 35-ös traktor hátulsó részién kék fény vibrál. Lőrinc László villanyhegesztő a motorház forrasztását végzi. Lőrinc László munkája nagy segítséget jelent a műhelynek. Kiváló munkát végez. ö nemcsak hegesztő, hanem esz. tergályos és lakatos is. Az esztergályos műhelyben is lázas munka folyik. Patak Lajos kormánycsapszeget esztergál. Az esztergagépen újítást vezettek be. Egész kicsi villanymotor hajtja, nincsen transzmissziója. A sebességváltást egy gépkocsi sebessé ipái tója végzi el. Sokkal gyorsabban dolgozik, mint transzmisszióval. Rengeteg anyag- megtakarítást is eredményez, mert nincs szükség szíjakra és különböző áttételű fogaskerekekre. A gépállomás alközpontjának mü- holydolgozői nemcsak a gépek kijavításával igyekeznek támogatni a dolgozó parasztságot, hanem önkéntea munkával maguk is segítenek. 38—20-an esténként gépkocsira szállnak és kirobognak egy-egy tszcs-hez, hogy segítsék az aratási munkálatok minél előbbi elvégzését. (csorba) Szabotáló kulákok a törvény előtt Üveges Sándor lácai cséplőgéptulajdonost a Miskolci Megyoi Bíróság szabadságveszfés büntetésre ítélte el azért, mert a cséplő szekrényét a községi elöljáróság ismételt figyelmeztetése dacára sem hozta üzemképes állapotba. A miskolci Államügyészség bűnvádi eljárást fett folyamatba, BaJbn/tjtx h i Lcmu|űu MINDEN NAP 2* FOGKRÉMMEL r&ti István révleányvári lakos, korcsm&ros ellen, mert cséplő- szekrényét az előírt határidőre nem hozta cséplésre alkalmas álla pótba. Csapp Tamás szárazltéki kulák szerződésben vállalkozott a dohány termelésre. A Magfermclö N. V.- től a szükséges magot postán megkapta, de a dohányültotésre előszántott földjébe nem a dohánypalántákat, hanem kölesf és más magokat vetett. A miskolci járásbíróság ezért nem jogerősen öthónapi fogházbüntetésre ítélte. Ji munkájuk jutalmául külföldi nyaralásra viszik a királdi „eltanuló“ gyermekeket Nagy ünnepséggel záródott le <i királdi bányatelepen as 1949/50-es évi iskolai tanév. A gyermekek a tudásuk legjavát adták, A szülői boldogok voltak, hogy gyermekeik mennyi minden jót tanultak az egy év alatt. A vizsga után majális volt, ahol a Párt, a szakszervezet és MNDSz-szerveeet uzsonnán látta vendégül az iskolás gyermekeket. Másnap az úttörők ünnepi csapért gyűlést tartottak előadással egybekötve, ahol a ji tanulóiénak kiosztották a meg. érdemelt jutalmakat. Itt kell kiemelnünk Askarsz Éva éltawulát, akit rfó tanulási“ érdeméremmel tüntettek ki, s aki jutalmai Runda Anikóval együtt külföldi nyaraláson vesz részt. Jó tanulásért Csillebércre viszik nyaralni Miklán Ilonát és Kovács Józsefet is. (Kummer Ferenc üe?i)i» púríliiKúrJ.
