Észak-Magyarország, 1950. június (7. évfolyam, 127-148. szám)
1950-06-29 / 148. szám
/ Jugoszlávia népe fokozza harcát elnyomói ellen I A Kommunista ős Munkáspártok ’frájí-koztafó Irodája két esztendővel ezelőtt ezen ti napon tartotta nagyjelentőségű értekezletét, amo- lyen megállapította, hogy a jugoszláviai Tito—Bankó vics-klikk a demokrácia és a szocializmus útjáról a burzsoá nacionalizmus útjára tért át. A Tájékoztató Iroda 1949 novemberi határozata, leszögezte, hogy az 1948 júniusában tartott értekezlet óta eltelt időszak alatt e klikk a burzsoá nacionalizmustól végleg eljutott a fasizmushoz, Jugoszlávia nemzeti érdekeinek egyenes elárulásához. „Az utóbbi idők eseményei megmutatták, hogy a jugoszláv kormány teljesen a külföldi imperialista, köröktől függő helyzetben vau és azok támadó politikájának eszközévé vált, ami a jugoszláv köztársaság önállóságának és függetlenségének felszámolásához vezetett.“ Az elmúlt két esztendő fejleményeinek ismeretében tudjuk igazán értékelni a Tájékoztató Iroda határozatának történelmi jelentőségét. A Tájékoztató Iroda 1948 júniusi határozata irányította rá a világ közvéleményének, a dolgozó millióknak, maginak a jugoszláv népnek is a figyelmét a Titó-ban- dára és lerántotta róla a leplet. A Tájékoztató Iroda e határozatának köszönhető, bogy az a, terv, hogv Titó fasiszta 'klikkjét, nz amerikai imperialisták kémszervezetét, gondosan álcázott ügynökségét becsempésszék a demokratikus erők, a szocializmus táborába, kudarcba fulladt. A Tájékoztató Iroda határozatának nyilvánosságra hozatala teljesen felborította az angol-amerikai imperialisták elképzeléseit, megsemmisítette a Szovjetunió s a népi demokratikus országok ellen irányuló aknamunkájuk bázisát. A belgrádi kémek és gyilkosok bandája — száz és száz adat bizonyítja — már akkor az imperialista, reakció szolgálatába lépett, amikor a jugoszláv nép hősies felszabadító harcát vívta. A Bájk-per, s az azóta napvilágra került számos adat bebizonyította, hogy Titó átállása a fasizmushoz nem véletlen. Ez gazdái, an angol-amerikai háborús uszítok, az imperialista megbízók utasítására történt, akiknek ruár régen felbérelt ügynökei voltak. Mit akartak az imperialisták elérni a Ti tó-banda révén! Azt, hogy a jugoszláv fasiszták, — akik míg a Tájékoztató Iroda 1948 júniusi határozata után is a Szovjetunió és a 9Eoeializmus iránti hűséget hazudták, — beférközzenek a népi demokratikus országokba, bérenceik, ügynökeik — mint Bajk, Ivosztov, Kocsi Dzodze — felhasználásával politikai ellenforradalmi bandákat szervezzenek, ezek segítségével fordulatot hajtsanak végre az érintett országokban, hogy visszaállítsák ott a kapitalizmust és a Szovjetunió által felszabadított népeket az imperializmus erőinek dobják oda. Gondoljuk a ik cl, mi lett volna, ha a Kommnr ita és Munkáspártok Tájékoztató Irodája lo nem leplezi a titóista kér íügvnökséget, az imperialisták jugoszláviai bérenceit! Ha az imperialisták és a szennyes Zsoltijukban álló Titó-íasiszták gonosz tervei sikerültek volna, hazánk ma a nyomorúság és az Ínség földje lenne. A mi népünk is ugyanolyan rabszolgasorsban sínylődne, mint a jugoszláv dolgozók. Nem beszélhet nénk a nép felemelését szolgáló ötéves tervről. Üzemeink, mezőink nem a dolgozó népnek, hanem a kapitalistáknak, az. imperialista háborús uszitóknak termelnének. Nem napról napra fokozódó jólét lenne országunkban, hanem nélkülözés, szenvedés. Nézzük csak meg, hová süllyesztette Jugoszláviát a Titó-banda. Ugyanezt a sorsot tartogatta a magyar nép számára is. A jugoszláv dolgozóknak úgyszólván nincs betevő falatjuk, ugyanakkor az UDB, a jugoszláviai gestapó vérebei, Titó klikkje minden képzeletet felülmúló módon dőzsöl és teljesen kiárusítja az országot a nyugati imperialistáknak. A jugoszláv vezetők az ország nemzeti érdekeinek rovására, rabló , módon pusztítják az ország kincseit és az Egyesült Államokba, Angliába és más kapitalista országokba szállítják az erdő ás bányaipar csaknem egész termelését. Jugoszláviát a külföldi tőke nyersanyag függvényévé változtatták. A faexport például a háború előtti évek átlagos színvonalának négyszeresére emelkedett. A hasznos ásványok exportjának összege az ércek kivitelével nz 1935—39 évi átlagos 83 millió 193 ezer dinárról SCO ni fiié 608 eze» dinárra nőtt. Az értékes fémek kivitele pedig ugyanez alatt az idő alatt 850 millió 93 ezér dinárról, 2279 millió 204 ezer dinár, ra emelkedett. Jugoszláviát előzőn- lottók a külföldi cégek képviselői. A ' ísö-iírt, . u ' Titó t. > Trun'.antól kapott, az ország függetlenségének, önálló iparának és mezőgazdaságának teljes feladásával kell fizetni. Gazdaságilag Jugoszlávia ma, a tönk szélén áll. Es ezen nem segítenek az amerikai uzsorakölcsönök, a m3rshall-injekciók sem! Ilyen körülmények között a Titó-fasiszták a iegféklelenebb, vadállatias terrorral nyomják el a jugoszláv dolgozókat. Becsületes munkások, szegényparasztok ezreit kényszermunka táborokba hurcolják, tüz?el-vassal üldözik a jugoszláv nép hőseit, a partizánharcok legendás alakjait, a dolgozó nép legjobbjait, a kommunistákat. Féktelen uszítás folyik Jugoszláviában a Szovjetunió ellen, amelynek a jugoszláv nép a német fasiszta járom alól való felszabadulását köszönheti. A legszéleSebb tömegekbe be akarják oltani a háborús pszihó. zist és a nyugtalanságot. Titó im. perjalista gazdái utasítására Ju goszláviáf, katonai táborrá akarja átalakítani és a jugoszláv népet a Szovjetunió, a népi demokráciák és a béketábor elleni gyűlölettel akar. já megfertőzni. Titó klikkje szeretné Jugoszláviát bázissá kiépíteni a Szovjetunió és a népi demo. krácják ellen, mjnclen eszközzel ar. ra törekszik, hogy a jugoszláv nép széles tömegeit ágyútölteléknek szervezze be az imperialisták ka. landorpolj fikájához. „Ma Jugoszlávia már nemcsak az angoi.amerj- kai imperializmus nemzetközi kém központja, — irta Farka» Mi’nalv ejvtárs a Tájékoztató Iroda Japjá. ban. — Ma á Titő.íasiszta Jugoszlávia a háborús gyújtogatás egyik legveszedelmesebb tűzfészke Európában.“ Amilyen mértékben nő a Titó fasiszták terrorj3» az impe-ialisták agressziója a jugoszláv néppel szemben, úgy erősödik a jugoszláv dolgozók ellenállása. A jugoszláv nép a munkásosztály s a proletár nemzetköziséghez, a mtaímas Szovjetunióhoz tántoríthatatlan hű, bátor kommunisták vezetésével k<. meny harcban áll az imperial,sták. kai és a történelem Jegszennyesebb Mao-Ce-Tung elvtárs: Szilárd epységbei kell halaink a Szev|eltinió¥el s a népi demokráciákkal my célunk érdekéién A béke s a nemzeti függetlenség demokratikus egységkormányát követeli a francia nép A Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület Országos Bizottságának második ülésszakán Mao-Ce- Tuug elvtárs elnök hosszabb záróbeszédet mondott. — A nép az egész országban erélyesen dolgozott az igazi népi forradalom nagy küzdelmének valamennyi frontján. Bendkívül nagy küzdelem folyt katonai, gazdasági, ideológiai fronton és a földreform területén, olyan nagy küzdelem, amelyet soha azelőtt nem láttunk. — Mostani ülésezésünk vitájának egyik főtárgya a régi földtulajdonrendszer reformjának kérdése volt. Mindenki támogatta a földreformnak azt a törvénytervezetét, amelyet a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága javasolt. — Nagy örömmel tölt el az a tény, hogy sokszázmillió kínai paraszt most hozzájut ahhoz a lehetőséghez, hogy saját lábára álljon. Az ország biztosítói fogja az iparosítás alapfeltételeit. kit, aki közreműködik a forradab i mi egységfront megszilárdításának munkájában. De szembcszálluuk i mindenkivel, aki ártani akar c munkánknak. — Hogy elérjük célunkat, ma- * gunkévá kell tennünk — a közös ' programnak megefelelően — a kritika és önkritika módszerét. Ezeu az ülésezésen ezt a módszert követ-; tűk. Ez az egyedüli helyes mód- 1 szer valamennyi forradalmi népi számára egy népi államban. így hajtjuk végre saját magunk nevelését és megreformálását. A munkásosztálynak tevékenyen támogatni kell a parasztokat — Kína lakosságának többsége paraszt — folytatta Mao-Ce-Tung. — A forradalmat a parasztok segítségével nyeltük meg és az ország iparosításának sikere ugyancsak ez ö támogatásuktól függ. A munkásosztálynak tevékenyen támogatnia kell a parasztokat, hogy végrehajthassák a földreformot. A Idsburzsoáziának és a nemzeti iwm.sfed/'.'eV «rn'T*-. kell ezt a reformot. Kötelességo ez egyébként valamennyi demokratikus pártnak és csoportnak, valamint népi szervezeteknek. — Az új demokrácia korszakában minden kínai polgár és minden párt számára nagy próbatétel a háború és a földreform ügye. Aki a forradalmi nép oldalán áll, az forradalmár. Aki az imperializmus, a feudalizmus és kapitalizmus oldalán áll, az ellenforradalmár. — A háború próbatétele jórészt elmúlt. Most a földreform 'próbatétele előtt állunk. Remélem, hogy ezt is valamennyien éppolyan jól kiálljuk, mint a háború próbatételét. — Ha a háború és a földreform próbatételét kiálltuk, az egyedül hátramaradó próbatételt, a szocializmust is megvalósítjuk. — Ha elérkezik az ideje — előbb vagy utóbb — aí ipar államosításának és a mezőgazdaság szocializálásának, a nép sohasem fogja elfelejteni azokat, akik a forradalmi háború, a földtulajdon-rendszer forradalmi reformja és az előttünk álló gazdasági és kulturális építés évei alatt előmozdították a reformot. Meg kell szilárdítani a nagy forradalmi egységfrontot — Országunk szilárdan halad előre és biztosan fog előre haladni a szocializmus új korszakában is. Erre akkor kerül sor, amikor nemzetgazdaságunk és kultúránk virágzó lesz, minden feltétel bekö vetkezett cs a reformokat az egész nemzet magáévá teszi. — Nemzetközi téren szilárd egységben kell haladnunk a Szovjetunióval, a különböző népi demokráciákkal és világszerte minden békés és demokratikus erővel a mi nagy célunk érdekében. — Az országon belül egyesítenünk kell a különböző nemzetiségeket, demokratikus osztályokat, demokratikus pártokat és csoportokat, népi szerveket és valameny- nyi hazafias demokratát és meg kell szilárdítanunk a nagy forradalmi egységfrontot, amelyet felépítettünk és amely tekintélyt vívott ki magának. — Örömmel üdvözlünk mindenA nép felé a nevelés s a meggyőzés módszerét alkalmazzuk A népi demokratikus dikfatúrának két módszere van. Az ellen- seggel szemben a diktatúra mód- | szerét alkalmazva, vagyis nem en- j gtdi meg a részvételt a politikai I tevékenységben, kényszeríti, hogy! engedelmeskedjék a népi kér„ány . törvényeinek, kényszeríti, hogy I dolgozzék. A nép irányában ellen- ! kezően viselkedik: nem kényszert í alkalmaz, hanem a demokratikus j módszert követi, a nevelés és q I meggyőzés eszközét alkalmazva: ‘ Remélem, hogy a különböző nemzetiségek, demokratikus osztályok, I pártok és csoportok, népi szervezetek és hazafias demokraták or- j szágszerte az önnevelés alapvető i I módszerét, a kritikát és az önkii-) I tikát fogadják el. Még mindig tart a francia kormányválság Amjnt ez előre látható volt, Queuüle denignált miniszterelnök sem tudta megszerezni a jobboldali szociáldemokrata párt támogatását és visszaadta megbízatását a köz. tárasági elnöknek. A jobboldali kormányküldöttség jelenéig, nem. zni egységkormány megalakítását kő' eteli, természetesen a kom. mtimsi'áid kizárásával. Ilyen értelemben ny:'a1 koztak a délután folyamán a radikálisok, több jobboL clalj s'oc'afbia személyiség és Pau] Reymaud. A köztársasági elnök Pleven hadügyminisztert hivatta, hogy kormányalakítási megbízást adjon neki. A gyárak, üzemek küldöttségei egymásután jelennek meg a köz. társasági elnökségnél, hogy átadják határozataikat olyan demokratikus egységkormány megalakítá. sa érdekében, mely a nemzeti függetlenség és a béke jegyében hajlandó kielégíteni a dolgozók bérköj vetéléseit. Zsukov, a Pravda páriái tudósí. í tója megállapítja, hogy a francia' kormányválság a francia uralkodó pártok népellenes politikájának ku. darcáró'l tanúskodik. A jobboldali pártok Bjdault kormányának lemondását újabb mesterkedésekre akarják felhasználni, amelynek cél, ja, hogy a francia parlamentet a nép ellenére a legsötétebb reakciói ügynökeivel töJtség meg. Azonban az ország becsületes hazafiai teljes tudatában vannak annak a reáljs veszélynek, amely a francia népet fenyegeti, tömörítik soraikat, a réak- dó visszaverésére. A demokratikus egységkormány| megteremtését követelik a Kom.* munista Párt újbóli részvételévelhazaárulóival. Sokasodnak a ie'ek, amelyek arra mutatnak, hogy a munkások és a parasztok harca nemhogy lankadna, ellenkezői^?: egyre erőteljesebbé, élesebbé válik. Hiába minden terror, minden üldözés, a jugoszláv népet 3 Titó- banda nem tudja letérítenj a sza badság, a iüggetlenség, a béke út. járói. A Tájékoztató Iroda, 1948 júniusi és 19-19 novemberi határozna világosan megmutatta az utat a jugoszláv nép számára. ,,A Tájé. kozfató Iroda szilárd meggyőzöd?, se, hogy a jugoszláv nrunkásolc és parasztok között lesznek olyan erők, amelyek biztosítani tudják a győzelmet, a burzsoázia uralmát visszaállító Titó-Rankovics kémbanda fölött, hogy a munkásosz tály vezetése ajatt Jugoszlávia dolgozó népe képes lesz visszahódí. tanj a népi demokrácia történelmi vívmányaft, melyeket súlyos áldöij zatok és hősies harcok árán vÜ vott kj és a szocializmus építésé.' nek útján fog haladni." Jugoszlávia dolgozó népe rendíthetetlen hűséggel a Szovjetunió iránt, a hatalmas béketábor iránt fokozza harcá* elnyomói ellen é« nem kétséges, hogy ezf a harcit győzelmesen fogja megvívni, füg. gellenségéért, szabadságáért, a békéért. V . ;.J o Miskolc, 1950 junius 29, csütörtök Ára 50 fillér VII. évfolyam. — li8 szám mii i i iiii n ri TriTTirir-Tf-irnfgTWTT i ímiibiiumiii wmmurmnt <\\wtnnKm}vmtTwmwMfmMrmMmwmmmmwaMmmnr- wnummmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmammm&mBsmMmn mim wmmn wtfnwmsuMwusatm
