Észak-Magyarország, 1950. június (7. évfolyam, 127-148. szám)
1950-06-25 / 145. szám
*0*80*, .SÄNYÄSZ, n Szovjetuniónak, a Pártnak köszöni új, szabad, boldog életét harcol a másodpercekért, jó eredményekkel átadja munkamódszerét Gyürke István, az ország legjobb elővájási vájárja Gyurkó István az ország első elővájási vájárja. Ormospusztán lakik. Gyönyörű modem 2 Bioba, gopyhás lakása van, verandával, éléskamrával. Szőlő ás kerti Veteményes kis föld fogja körül a házat, Meglátszik, hogy a tulajdonosa becsűlotes munkával építette. Uyutkő István nem volt mindig bányász. Életéről beszélgetünk. 7 éves kofában árvaságra jutott, ami arra Kényszerítette, hogy kulákok- nál cselédkedjcn. M- Nagyon sok megpróbáltatáson mentem keresztül — mondja. — Istállóban kellua aludnom, nem adtak enni rendesen, éjjel-nappal dolgoztattak. Nagyon sokszor megvertek, Könnyű ZJlt nekik, tohették akkor, hiszen nem védett meg senki. Rossz, rongyos volt ruhám. 24 éves koráig cseiédeskedett a kalákáknál. Nagy nehézségek árán t-.idot: ezután bejutni a bányába. Az első pillanattól kezdve megszerettem a bányászatot ... folytatja beszédét. — Jó termőid voltam, de nem sokat értem vele. Léptennyomon éreztem, hogy az az ország nem a mi országunk volt. A keresi!''.-met 'sem kaptam vneg rendesen, helyette legfeljebb leereszkedően megveregették a vál- himat és nagyot novettek a markukba, hogy gyftlik a profitjuk az in munkára árán. Valósággal nem is tekintettek embernek. Egy-egy -Sille szénért iiO—-fO fillérrel szúrták ki a szemünket. Mi alig kerestünk de kerestek a tőkések. A bánya az államó volt, az „utak álla* . 75 százalékos tiszta haszonnál dogozotf. A haszon nem a mienk volt. Nem gépesítésre, műn- lífislakások, munkás tűr dók építésére, munkásokat szállító autóbuszok vásár'ására fordították — mint ahogy ma törtenis ez —, hanem ebből építettek maguknak palotákat, villákat, üdülőhelyeket, ahová m'.nkásember be se teliette a lábát. A Szovjetunió Vörös Hadserege hozta el számunkra a szabadságot, az új életet •— mondja mégha .Adottá n, majd visszaemlékszik arra n nngy harcra, amikor a fasiszták által tönkretett bányát nehéz munka árán tűjból üzembe tudták állítani. Nem >olt könnyű dolog. A banya víz alatt volt. Első volt ő az újjáépítésben. Sokszor kenyér nélkül mentek s bányába, korgó gyomorral vésték a szenet, rakták te a sine- Lef, tolták a csilléket. De ekkor már erezték, tudták a Párt szavából, hogy érdemes harcolni, mert r maguk jövőjéért küzdenek. A munka mindig jobban és jobban ment. Résztvetű a széncsatában. MurkUs István (most muukúsveZér- igazgfttó), Bzentkuti József, Vári Elek, Simon András, Soltész János és masokkal járt együtt 6 is az élen. A termelés mellett nagy politikai harcot is vívtak. Sidró Józseffel, Soltész Jánossal, Nagy Istvánnal együtt gyalog ment be Miskolcra és kérték a támogatást, hogy megalakíthassák a Kommunista Párt helyi szervezetét. Meg te tették és a pártszervezet segít• égével a, bánya termelése felvi- i ágzott. A Párt felhívására 1948-ban első volt, aki bekapcsolódott a munka- v ersenymozgaiomba, Teljesitméayé- v el kimagasló eredményt ért el, amiért még abban az évben, augusztusban élmunkás jelvénnyel tüntették kl. Uj munkamódszerekkel dolgozott. Igyekezett kihasználni a termelési körülményeket, az időt, jól harcolt a másodpercekért ö társával együtt a farkaslyuki szénbányába is ellátogattak, hogy ott is elősegítsék a munkaversenyt!. Hogyan érem el a kimagasló eredményeimet í 0 erre a felelet egyszerű — mondja. A rzodalieta munkaversenyen keresztül. A 8 óra munkaidőt teljesen Jcinasználom, minden percet úgy osztok be, hogy azt legjobban fői tudjam használni a termelés fokozására. A műszak megkezdése előtt minden anyagot oiztosííok a munkámhoz úgy-, hogy ne kelljen később szaladgálnom, mászkálnom az anyagért, 'l'udom, érzem, hogy minden egyes szénda- rab, minden egyes újabb százalék a mi országunkat, a dolgozók or- fiágát építi, így válik hazánk még erősebbé. Mi így, ezzel harcolunk a békéért. Gyurkó elvtárs 1949-ben 10 hónapon át átlagosan 217 százalékos eredményt ért el, Ezért a magyar dolgozók állama, az ország „első elővájási vájára ‘-ként tüntette ki. Jelenleg átlagosan 200 százalékos termeléssel mutat példát a többi bányászok számára. A jó termelés eredményei megmutatkoznak az ö életében is A nároméves terv ideje alatt 27.500 forint költséggel építette fel családi házát. Havi kereste iSÓO—2000 forint, •*- Soha sem éltem ilyen jól, mint most —- beszéli örömmel. Érzem a dolgozó nép megbecsülését. Minden percben, minden pillanatban érzem azt, hogy ebben az országban érdemes élni, érdemes dolgozni. Hálával gondolok mindig a nagy Szovjetunióra, amely nemcsak felszabadított bennünket, szabadságot, függetlenséget biztosított számunkra, hanem gépekkel is segíti munkánkat. Szénbányászatúnk termelése soha nem emelkedett volna ilyen magasra és a nehéz fizikai munkától soha nem tudtunk volna úgy fokozatosan megmenekülni, mint ahogy most ezt a Szovjetunió által adományozott gépek tenetövé teszik számunkra, Gyurkó elvtárs nemcsak az ormospusztai bányában fejt ki jő munkát, hanem más bányák termelését is igyekszik elősegíteni. Hosszabb időn át volt most mun- kamódszerátadásón a PetŐfi-bá- nyában. Gyurkó István a békebizottság tagja Ismeri, jól'ellát ja ezt a feladatát is. Nemcsak maga akarja fokozott termelő munkával elősegíteni a békéért folytatott harcot, hanem másoknak is, mindenkinek igyekszik megraagyá rázni, Hogy ez a kötelessége minden becsületes dolgozónak. — A mi célunk — mondja a dolgozók államinak, a szocialista Magyarország megteremtése, amit békés termeléssel, termelésünk fokozásával érhetünk el. A béke megvédésével biztosítjuk magunk, családunk, gyermesunk még boldogabb jövőjét. — Egy vágyam van még — teszi hozzá. — Szeretnék tapasztalatcselére elmenni egy szovjet bányába, megismerni és átvenni azokat a inódszeieket, amelyekkel ä nagyszerű szovjet' bányászok dolgoznak és érnek el olyan kitűnő eredményeket. Gyurkó elvtársat kellemes meglepetés érte. Jő munkájának elismeréseképpen a dolgozók állama kétheti külföldi nyaralást biztosított számára, amit Csehszlovákiában fog eltölteni. Lelkesen készül az utazásra és mint igazi bányászt, az a kérdés foglalkoztatja, vájjon a csehszlovák bányákban milyen a gépesítés, milyen munkamódszerekkel dolgoznak. — Nagyon hálás vagyok ezért Pártunknak és ezt úgy fogom meghálálni, hogy hazatérésem után még jobb munkát fogok végezni a tormolés frontján és minden erőmmel arra törekszem, hogy az ötéves tervet még a határidő előtt győzelmesen megvalósíthassuk. Csorba Barna Gyerme fa játszóteret kapott as Anna lejtősakna Megnyitották és lelkes ünnepség közepette adták át az Anna lejtősaknán lakó iskolásgyermekeknek a szórakoztató játékszerekkel felszcrolt játszóteret és ugyanakkor a nehéz munkájuk után szórakoznivágyő bányász dolgozók részőre az újonnan létesített tekepályát. A telep apraja-nagyja kitörő örömmel fogadta a régen állított szórakozóhelyek ünnepélyes átadását. Az apró búnyászgyermekek csillogó szemmel nézték az azelőtt részükre elérhetetlen játékszereket, amelyek most már az övéké. A tekepálya nem kisebb örömöt okozott a nehéz munkában megedzett vidéken lakó és hetenként egyszer hazajáró bányászdolgozók, valamint a telep kolonizált dolgozói között. Most már a tanuláson. kívüli szabadidejüket el tudják tölteni kellemes szórakozással a te lep területén. Az esti órákban Márkus András haji párttitkár ünnepi beszéde után a helyi kultúrcsoport szórakoztatta a telep lakosságát. (Csákó Antal.) A szovjet gépek segítségével, a munkaverseny kiszélesítésével augusztus 2-i tervükön dulguznak már a farkaslyuki bányászok A farkaslyuki bányászok a mun_ kaverseny kiszélesítésével, a termelés fokozásában, az önköltség csökkentésében m.nd nagyobb és nagyobb eredményeket érnek el. A vármegye, sőt az ország többj bányászdolgozói is egyre fokozódó figyelemmel kísérik a munkájukat. Nem ok nélkü|. A farkaslyuki bányászok a termelésért folytatott harcuk eredményeképpen Június 22- én teljesen befejezték júllusj tér. vüket. A bányászok így egy hónappal és nyolc nappa) megelőzték tervüket. Jelenleg már augusztus 2-i tervükön dolgoznak. Nemcsak a termelés emelésében értek e| eredményt, hanem ugyanakkor. a palatartalmat is sikerü't 2 százalékra lecsökkentenjök. A farkaslyuki bányászok kimagasló eredményét a hatalmas szovjet gépek, gumiszaiagok, kaparószalagok segítették a legnagyobb mértékben elő. A termelésben különösen kiemelkednek: Papp Gazsi Gusztáv 181 százalékos átlagteljesítményével szeptember 20-i, Papp Gazsj Gyula 177 százalékkal szeptember 11-1, Lakatos Barna 177 százalékos átlagteljesítményével szeptember 1 l_i tervén dolgozik. Szorosan a nyomukban haladnak Dédesl Lajos augusztus 29-1, Papp István 21-J, Galantes László 22-i és Kovács Lajos augusztus 15J tervteljcsítésílkkel. A bányász dolgozók a termelés frontján elért sikerekből újult erőt merítenek" a még nagyobb teljesítményre, Minden törekvésük az. hogy termelésük még nagyobb fokra vájó emelésével ezévj tervüket a legrövidebb Időn belül befejez, hessék és a jő munka eredménye, képen az üzem elnyerje a régen áhítozott élüzem kitüntetést. Versenyzászlót kaptak jutáimul, élenjáró termelésükért Pálinkás-táró dolgozói Jogos büszkeséggel és nagytermeléssel készültek a Diósgyőri Szénbányák NV Pálinkás-táró üzemének dolgozói, hogy átvegyék munkaversenyük, jó termelésük eredményeként az NV vándorzászlaját. A zászlóátadás ünnepélyes perceit összevont műszaki megbeszélés előzte meg. Megfogadták, hogy a továbbiakban még nagyobb szervezettséggel, jobb felvilágosító munkával segítik elő a termeié« fokozását. A cél az, hogy túl is teljesítsük az előirányzott és eddig elért termelést, fokozzuk az Önköltségcsökkentést, a munkafegyelem megszilárdítását. A Zsúfolásig megtelt felolvasó teremben bensőséges ünnopség keretében zajlott le a verscnyzászló átadása. Még az éjjeles dolgozók is bejöttek a nagy eseményre. A Diósgyőri Szénbányák NV „legjobb üzeme“ feliratú gyönyörű vörös zászlót Csákó Antal termelési felelős és Tresztiáa Lajos kér. üb. titkár Vitték az emelvényre. Az ünnepségen Csákó Antal elvtárs mondott beszél elet. A zászló bizonyítja — mondotta —, hogy a pálinkástárói dolgozók Pártunk, Rákosi elvtárs útmutatását követve eredményes, jó munkát végeztek. Magukévá tették a szocialista munkaverseny mozgalmat és az utolsókból a műszaki nehézségek leküzdésével az elsők közé kerültek. Tresztián Lajos Ub. titkár a forradalmi munkalendület fokozására, a szakmai tudás fejlesztésére hívta fel a dolgozók figyelmét, A dolgozók nevében Mátyási József élmunkás vájár és Poszterilúk Dernútné vették át a zászlót és megfogadták, hogy a Párt útmutatásait betartva, azon lesznek, hogy az eddigi eredményeket fokozzák, politikai, szakmai tudásukat fejlesszék a béke védelmére. Kovács István vájár harmadbizottsági titkár mondott befejező beszédet, majd az ünnepség az Intema- cionálé eléneklésével ért véget. (Saj- tóf elelás.) Felkutatták ás megsemmisítették a hibákat "a scsekini A scsekini szénbánya dolgozói megteremtették a szocialista munkaverseny megalapozásához szükséges feltételek közül a két lényeges tényezőt: az üzemi rendet és tisztaságot. Uj feladatot tűztek ki maguk elé: továbbhaladni! a tárnát mintaszerű szocialista üzemmé átalakítani! Azzal kezdték, hogy a pártnapon, a mérnökök és technikusok értekezletén, s a bányászok müszakonkint tartott gyűlésein megbeszélték a so- ronlevö teendőket. A vállalat vezetősége komolyan nekilátott, hogy felkészülten fogadhassa az új ver- scnyhullámdt. Húsz élmunkás bejárta a bánya földalatti „városának“ utcáit. Beszélgettek a dolgozókkal, a legtávolabbi fejtési szintekig is elmentek. Minden iránt érdeklődtek, ami hátráltatja a munkát és feljegyezték a szűk keresztmetszeteket. Ezeket a jelentéseket összeírták és beadták egy felülvizsgáló bizottságnak. A fölülvizsgáló bizottság felelősségének teljes tudatában összeállította a szükséges munkák részletes jegyzékét, A munkaversenyben eddig is kiváló eredmények születtek. A munkások eddig is teljes egyetértésben dolgoztak, De ebben a munkában még nem volt meg a teljes szervezési pontosság. Kulik elvtárs párttitkár, Ikonohyikov, a tárna új főnöke és Gorodnyikov, a bányabizottság új elnöke teljes erővel bekapcsolódtak a szervezési munkákba. Az új terv kidolgozásában nagy segítsébányászuk gukre volt a felülvizsgáló bizottság részletes jelentése a bánya termelésének eredményéről, Dimitrijev és Varako élmunkások jelentésükben közölték, hogy a 145. sz. gyüjtőszakaszt meg kell tisztítani a régi csövektől, meg kell szabadítani a kőzettől és a szénszállításnak pótkeretet kell beállítani. — Hasonló jelentéseket állítottak ös?.- sze a földalatti szállítás útvonalával, a vlelecsapoláí szivatyuval, a fejtési szintekkel és a bánya udvarával kapcsolatban. így az egyes jelentésekből, a munkások javaslataiból jött létre a mű» ‘szaki intézkedések végleges terve. Ez a terv megmutatta, hol kell a bajokon segíteni, hol vannak még olyan feladatok, amelyek megoldásra várnak. A feladat már tisztán állt a dolgozók előtt. A munkások tudták, hogy erejüket Jiová kell összpontosítani és a nehézségeket ezúttal is pozdorjává zúzták. Az eredmény: jobb szervezéssel jobb munkát értek ell Még magasabbra emelték a termelékenységet! fi román szénbányászok munkaversenye Az ß.ninal szénbányászok május havi tervüket már április I5-áu befejezték. Az eredményt a munkások és technikusok szoros együtt, működésével érték el. A legkiemelkedőbb tcljoslményt Mortan Vasile csoportja mutatta fel. A brigád április első felében 50 százalékkal teljesítette fúl a havi elő' irányzatot.
