Észak-Magyarország, 1950. június (7. évfolyam, 127-148. szám)

1950-06-17 / 138. szám

A PÁR TELEIBŐL* f 'io-yük diadalra a gépállomások sserxődéskötéti mozgalmát P ártunk vezetésével a dolgozó nép állama egyre nagyobb, felbecsülhetetlen értékű támogatást nyújt a dolgozó parasztságnak, hogy munkáját könyebbé tegye és magasabb terméseredményeket ér. hessen ej. Elősegíti ezzel, az elma­radt munkamódszerek kiküszöbölé­sét, a dolgozó parasztság politi­kai, szakmai és kulturális íejemel. kedését is. A sokirányú támogatás egyik megvalósítója, a gépállomás. Borsodban ezév őszén már 23 gép. állomás traktorai és munkagépei segítik a termelőszövetkezeti cso­portokat és az egyénileg dolgozó parasztokat, a talajelőkészítésj és a vetési munkálatokban. A gépi munkává) kapcsolatban népi rég megjelent földművelés- ügyi miniszteri rendelet még na. gyobb segítséget nyújt a falu dől. gozóinak. Ennek értelmében a dolgozó pa­rasztok, akár egész évj, akár az egyes munkafolyamatokra, termény ben js köthetnek szerződést a gép á lomásokkaj. A rendelet azt is le. -he tő ve teszi, hogy a gépi munkáért járó terményt csak 1951 nyarán kell kifizetni. Tehát egy esztendő­re nyújt hitelt a szerződő dolgozó parasztoknak, hogy mielőbb felis­merjék a gépimunka előnyeit és eredményesebben küzdhessenek a kulákok zsarolása ellen. A dolgozó parasztság, már felismerte a gépi munka hasznát, meggyőződött a magasabb terméseredményekről. Bj. zonyjték erre, hogy a megyében Bokezer dolgozó paraszt kötött szerződést az eimu]t őszi és tava­szi munkálatokra. De rajtuk kívül is igen sokan észrevették, hogy mif jelent a traktorszántás; hiszen min­den fa|u határában meglátszik, melyik vetés került géppelmunkált porhanyós földbe, melyik lett iga után elvetve. A sok száz dolgozó paraszt kő. V*- zött Bodó István három hol- Ua6 csobádi gazda is tudja, hogy a gépi munka az előnyösebb. A köz­ségben felállított gépállomás ava. fásán elmondotta, hogy senki sem örül jobban a traktoroknak, mint ő. Meggyőződött róla, hogy gépmü­veit földön sokkal szebb és bővebb termés mutatkozik, mint az övén, amit két tehénnel művelt meg. Ráadásul akkor volt éppen friss fe­jős egyik tehene, mikor a legna. gyobb munka volt. Így kevesebb letf, a tej, s gyen­gébb jesz az aratás j9. Ráfizetett, hogy elszajasztotfa a traktorszán. tást. Most elhatározta, hogy az ősszel már ő is a gépállomássá) fog szántatni. Bodó István helyesen számolt, sok dolgozó paraszt tudja már, hogy a glépi munka könnyebb, 6 nagyobb termést biztosít. Ugyan­akkor jóval olcsóbb i» Hiszen a rendelet kimondja: ha a dolgozó paraszt terményben előre köt szer. z j'dést akkor tíz százalékos, ha pénzben, akkor 5 százalékos ked­vezményt kap a megállapított ár­ból. A gépi munka még akkor js olcsóbb, ha akkor nyomban fizet, amjkor leköti a szerződést, mert egy hold középkötött talajon vég. rett mélyszántásért csak 53 forin­tét kér a gépállomás. Tehát ez is jóval olcsóbb, mintha kulák szán­taná- Ugyanilyen területért és ugyanilyen minőségű földért a kulák képes elkérni a legnagyobb dologidőben 6—7 gya|o£napszámo!, nem beszélve arról, hogy lovait (,kímélve“ csak 6—8 cm mélyen kaparja meg a földet. Ettől a zsa­rolástól mentj meg a munkásosz­tály vezette államunk a dolgozó parasztságot |)ea támogatásnak nemcsak ez , a jelentősége. A gépállomá­sok munkája erősíti a munkás-pa­raszt szövetséget, elősegitj mező- gazdaságunk termelés} színvonalá­nak emelését, szerkezeti álalakitá. eát. A magasabb terméseredmények eléréséért alkalmazza a fejlett ag- Irótechnjkát, megtanítja a dolgozó parasztságot a gép használatára, s m. termelőszoportokban végzett jó- munkával, a közös, nagyüzemi gaz. C’álkodás felé fordítja érdeklődését. A dolgozó parasztok vérszopój és legnagyobb kizsákmányo'ói, a ku- & liű szövetségesük, a kleri­kális reakció körmönfont _ hazug­ságokkal igyekszik megtéveszteni a falusi dolgozó népet, ök nagyon jól tudják mjt jelent a gépállomás, a gépimunka. Tudják, hogy nagy segítség ez a dolgozó, parasztság részére. Azzal is tisztában van­nak, hogy napról-napra jobban korlátozzák kizsákmányoló teve. kenységüketí Ezért sietnek „szak­szerű tanácsokkal” visszatartani a dolgozó parasztság f elemesed eset. Ádáz düh vei támadják a gépállo­másokat s a termelöcsoportokat, hogy megakadályozzák a dogozo nép boldogulását, a szocializmus felépítését. Kötelessége ezért min­den kommunistának és valamennyi dolgozónak, hogy egy pillanatra se szüntesse meg a harcot, népünk ellenségeivel szemben. -,. , . ' Tv most megindult szerzodesko- ,r\ tési kampány harci_ feladás melyet az osztá'yeHeneséggel ví­vott kemény küzdelemben kell győ­zelemre vinni. Ennek megoldásá­ban döntő szerep vár a gepadoma. sok üzemi pártszervezeteire, akt­vajra, melyek a járási partbizott ságok irányításával, együttműköd­ve a helyi DÉFOSz s a helyi part és tömegszervezetekkel, fokozottan kell, hogy folytassák a felvilágosí­tó munkát. Látogassak meg a d gozó parasztokat, ismertessek a minisztertanácsnak az aratas, csep. lés, terménybegyüjtés elvegzesero szóló határozatát és győzzek meg a ddlgozó parasztokat a gepimunka, a,szerződéskötés előnyeiről. Az uze mi pártszervezet minden heten ér­tékelje ki az eredményeket es a hiányosságokat. A járásai partbi zotfság útmutatásai alapjan meg e hónapban biztosítsák a gépállomás őszi talajmunkáját. 7\ megyei központ politikai osztálya és a gépállomások üzemi pártszervezetei szűrjék te a tavaszi kampány tapasztalatait, ku szöböljék ki a hibákat és számol­ják fel, -az egyes helyeken meg ma is tapasztalható elbizakodottßago». Találhatunk még ma is gépállomá­sokat, ahol a pártszervezet vezető­be _ helytelenül — azon a yeteu ményen van, hogy „nem kell felni, úgyis lesz munka, ha kimegyünk a földre dolgozni.“ Akadnak gépál.o mások, ahol nem támaszkodnak a falu párt. és tömegszervezeteinek segítségére. Az ilyen eseteket persze az ellenség nagyon jól ki tudja használni és sokszor sike­resen akadályozza Pártunk pa­rasztpolitikájának érvényes;teset. A gépállomások pártszervezeteinek és dolgozóinak azonban nem­csak az egyéni dolgozó parasz - ság között kell felvilágosító mun­kát végezni, hanem a tszcs-ek fele js fokozott politikai, szakmai és kulturális oktató tevékenységet kejl folytatni. Egyes gépállomáso­kon úgy gondolják, hogy a _ „ter­melőcsoportok úgyis a gépállo­mással végeztetik a munkát. _Nem fontos a felvilágosító munka- Ezt a gyökerében helytelen nezete.t, csirájában el kell fojtani, mert, az jlyen megnyilvánulások könnyen elszakadáshoz vezetnek _ A gépállomások készítsenek, mind a tszcs, mind a dolgozó pa rasztság szerződött munkáira ha­táridős munkatervet, amelynek pon­tos betartása elősegíti ai tajajmuve- iés folyamatos elvégzését. F ényesen igazolódott az el­múlt esztendő során, hogy a dolgozó parasztság megszerette a gépi munkát, megerősödött a bizal­ma a gépállomások iránt* Ez azon­ban még nem jelenti azt, hogy njn. csen már semmi dolgunk, s min den a legnagyobb rendben megy. Az osztá'ye'lenség nem alszik, ha nem lépten-nyomon és a legkülon bözőbb formában, állandóan, szívó­san támad. Elsőrendű feladata most minden gépállomásnak, járá­si üzemi, falusi pártszervezetek. nék DEFOSz-nak és tömegszerve­zeteknek, hogy kíméletlen harcot folytassanak és leplezzék te a dol­gozó nép minden álruhába öltözött ellenségét. A gépállomások csak így tudják biztosítani őszi tervük teljesítését, a termelőszövetkezeti csoportosan és az egyéni dolgozo parasztok megsegítését. A Diósgyőri Gépgyár Pártbizottsága megjavít a darabbérezéssel kapcsolatos agrtáclós műnk« Az Eszakmagyarország május 28-i számában megjelent a Me­gyei Pártbizottság határozata a darabbérezésröl. A Diósgyőri Gép­gyári Pártbizottság áttanulmá­nyozta a határozatot. A napok­ban a Pártbizottság ülést tartott, melyen megvitatták a darabbére­zéssel kapcsolatos problémákat. Ombódi elvtárs nagyüzemi párt­titkár rámutatott arra: a Pártbi­zottság a darabbérezés bevezetésénél lábát követett el, mert amikor az ülésen ezt ismertették, még másik öt napirendi pont is szerepelt. — Ugyancsak hiányosság volt, hogy a műsza­kiakkal nem ismertették kellő­képen a technikai feladatokat. A. népnevelők és pártbizalmiak sem végezték jól a munkájukat ezen a téren. A hiányosságokat ki kell küszöbölni! A darabbér bevezetésének hiá­nyosságait háromtagú brigád vizs­gálta felül, ennek munkáját ismer­tette ezután Ombódi elvtára. A ezerszám- és kószüléküzemnél hiányosságok mutatkoztak a darab­bér kiszámításánál. Előfordult olyan eset, hogy ugyanazon munkára egy­szer hatos, máskor ötös, sőt később négyes kategóriájú besorolást al­kalmaztak. A vasúti kerékpárüzem­ben a bérpótlék utalványok száma igen magas, itt is hibák voltak a besorolásoknál. Nem vették eléggé figyelembe a minőségi munkát, így következett be az a tartha­tatlan állapot, hogy több eset­ben a nagj/olási munkát végző dolgozók többet keresnek, mint a simítóJc. A vasszerkezeti és hídmühelyben magasabb osztályokba sorolták be a dolgozókat, mint amilyen munkát végezni szoktak, ennek következ­ménye, hogy sok személyi pótléko­lást kell alkalmazni. Ugyanilyen eset fordult elő a megmunkálóban, a szereidében és más üzemekben. Az üzemi bizottság nem fordított gondot a felvilágosításra A Pártbizottság tagjai, a műsza­ki verőtök, az üzz-mi bizottság, az időelemzö iroda képviselői szólaltak fel ezután az Ülésen. Uzemenkint kitárgyalták a hiányosságokat s rámutattak arra, hogy a Gépgyár­ban a budapesti besorolási bizottság nem elég körültekintően végezte munkáját, így alakulhatott ki a dolgozók kö­zött olyan hangulat, hogy „átme­gyek a Nehézszerszám Gépgyárba, mert ott magasabb kategóriába so­rolnak be“. A bizottság munkájá­nak hiányossága abban is megmu­tatkozik, hogy 8-as kategóriába egyetlen dolgozót sem soroltak be, holott ilyen besorolású munka bő­ven van. Hernádi elvtára rámutatott arra, hogy a darabbéreiéi .t az anyagellá­tás szervezetlensége hátráltatja. Oda kell hatni, hogy a munka helyes megszervezőével, a mun­kaerő jó elosztást val eltüntes­sék a besorolás 'hiányosságait. A hosszú vita után Bartók István elvtárs, a Megye, Pártbizottság küldötte szólalt fé. A legfonto­sabb feladat — mcudotta —, hogy megvizsgáljuk, milyen akadályok mutatkoznak a m inkaszervezésnél. Ezeket az akadályokat el kell hárí­tani. Olyan üzemet kell példaképül venni, ahol helyesen, jól alkalmaz­ták a darabbér bevezetését s az ö példájuk nyomán k sll alkalmazni a darabbért az egész gyárban. Meg kell magyarázni a műszakiaknak, a munkabeíróknak is i darabbér tech­nikai részét, a pár tagságban s a dolgozó széles tői legeken pedig szívós agitációs munkát kell kifej­teni. Az anyagellát is hívta még fel a íig elvtárs, majd javas: egy brigád újból vizsgálja ki a da­rabbérezés ügyét. Kovács Kálmán élv társ üb. titkár rámutatott arra: az üzemi bizottság is hiányos agitációs munkát \folytatott, így biztosítására gyeimet Bartók atot tett, hogy sok üzembem, az ellenség hangja érvényesül. Boros Kálmán elvtárs elmondta: az alapszervezet tagjai nem ismerték a darabbérezést, így nem is lehetett jó az agitáció. Emiatt a süllyesz­tőké® kováesmühelyben szinte kivé­tel nélkül változtatni kell a besoro­láson. Ombódi elvtárs válaszolt a felszó­lalóknak. — Az újtól mindig félnek kicsit a nem elég öntudatos dolgozók, éppen ezért kell agitációs munkánkat sokkal szélesebb körben kifej­leszteni. Meg kell szüntetnünk az anyagel­látás hiányosságait, a szerszám- hiányt, a gépállásokat. Az egyén i felelősséget fokozottabban érvénye­síteni kell. A sérelmeket azonnal orvosolni kell. A darabbér jó, igaz­ságos bérezés, s ha helyesen alkal­mazzuk, a szocialista versenyt ki­szélesíthetjük, elmélyíthetjük. Határozatok a munka megjavítására A Pártbizottság ezután négy pont­ból álló határozati javaslatot foga­dott el. 1. A Párt, a szakszervezet és az üzemvezetés egy-egy képviselője kö­zös értekezletet tart, amelyen tisz­tázzák a darabbérezés technikai problémáit. 2. Az alapszervezetek népni értekezletet hívnak össze az agítc I ciós munka erősítése céljából. 3. A szakszervezet üb. érteked» tét hív össze, a mühelybizottságo i.titkárai a tizesbizalmiakon keresi tül tudatosítják a dolgozókkal, dara'obérezés jelentőségét. 4. Háromtag.4 bizottságot alakít: nak, melyben a Párt, a szakszervi zot s a vállalat képviselői újból k vizsgálják a darabbérezéssel ka; csolatos hiányosságokat és javast; tot tesznek a hiányosságok kiküsa bölcsére. * A Diósgyőri Gépgyári Pártbizof ság alaposan áttárgyalta a dara bérezés problémáit, felismerte ; agitációs munka hiányosságát, munka szervezetlenségét, az anya, ellátás hiányosságait, rámutatta arra, hogy az egyéni felelősség k építése nélkül jó munkát nem 1 hot végezni. A Pártbizottság ta jai belátták, hogy ők maguk si csenek teljesen tisztában a dara bőr egyes problémáival, most ezt segítenek legelőször, hiszen csak Így tadják kiküszöbölni a* előfc dilit hibákat. Így tudják ma megmagyarázni az alapszsrvezc titkároknak s a népnevelőkön t resztül a széles dolgozó tömege r.ok a darabbér rendkívüli jelent ségét. (tarczj A sajőszentpéteri pártbizottság munkáláró A sajőszentpéteri Pártbizottság alaposan áttanulmányozta és meg­vitatta Rákosi elvtárs február 10-i beszédét. A beszéd szellemében irányt vett a hiányosságok kikü­szöbölésére, a pártmunka megjaví­tására. Igyekezett tudatosítani a tagságban a vezetőségek újravá­lasztásának nagy jelentőségét, a bírálat és önbírálat alkalmásának fontosságát. Ilyen szempontból kü­lönösen értékes volt a Szeles-aknai üzemi pártszervezet vozetöségvá- lasztó taggyűlése, a sajőszentpéteri Kossuth pártszervezet taggyűlése. A nagybarc3i pártszervezeti veze- tTőségválasztáshoz a púrtonkíviili dolgunk nagy tömegben zászlóval és virággal vonultak fel. A Járási Pártbizottságnak sike­rült jó eredményekre mozgósítania az üzemek és bányák dolgozóit. A kommunisták példamutatásával emelkedtek a termelési eredmé­nyek. A sajószentpéferi Üveggyár újítások alkalmazásával 5 millió forintot takarít meg nemzetgazda­ságunknak. A sajókazai bányaüzem dolgozói 103, a szelesaknai bánya dolgozói 103, a berenteiek 101, a sajőszentpéteri bányászok 100 szá­zalékban teljesítették első negyed­évi tervüket. Az ifjúsági brigád Sajószentpéteren szép példát mu­tat. Munkaversenyben áll 13 bá­nyaüzem fiataljaival. Átlagos napi teljesítményük 120 százalék. Kevésbé mondható eredményes nek a pártbizottság munkája a mezőgazdaságban. Sajószentpéteren kívül csupán Vadnán van még termelőszövetkezeti csoport. Ez ar­ra mutat, hogy a Pártbizottság nőm foglalkozott behatóan ezzel a kérdéssel, nem igyekezett rávezetni a dolgozó parasztságot a helyes útra. A pártbizottság tagjait, külö­nösen a mezőgazdasági szövetke­zeti felelős elvtársat komoly mu­lasztások terhelik ezen a téren. A Pártbizottság tagjai nem tanulmá­nyozták behatóan Pártunk paraszt- politikáját. Komoly hibákat követett el a Pártbizottság az oktatási munká­ban. Az oktatásfolelős elvtárs egyáltalában nem tudta, hogyan veszi ki részét a marxizmus-leni- nizmús tanulmányozásából az ifjú­ság. A szemináriumokon több he lyen lemorzsolódás történt. Jó eredményekkel zárultak a szemi­náriumok a sajőszentpéteri bánya­iizei ’ '“-i-jk»zán.P Nagybarcán. A pártonbeliili demokrácia me/ sértése megnyilvánult abbai hogy nem a taggyűlés döntött a ról, hogy a párttagok közül kik: küldjenek pártiskolára. A pártiski lát végzett elvtársakat a pártb zottság nem vonta be az akti munkába. Újabban már a taggyi lés tesz javaslatot a pártiskoiái való küldésre, azóta etek társak sokkal inkább érzik, mj kitüntető, megtiszteltető megt tás az, hogy púrtiskolán tanul! nak. A pártbizottság nem sok go fordít a tömegszervezetekrf szakszervezetek elszakadtak Párttól. A járási bányászt kapcsolatai lazák a bányász s szervezettel és a Sajóm ellöki S bányák NV-vel. Az újraválasztott vezető- " 1 egyik-másikánál bizonyos 1 tapasztalható. A sajószen bánya üzemi pártszervezeten a kára az elméleti párfnap alatt akart vezetőségi ülést tarta­ni. A kéthetes titkárképző iskolá­ra nem ment el, bár erre kétszer is felhívták figyelmét. A sajószent- páferi ül. akna üzemi párt titkári is hasonlóan viselkedett. A pártbizottság munkájában ta­pasztalható hiányosságokért ter­mészetesen, elsősorban a titkár fe­lelős. Komoly biztosíték elsősorban az agitációs, felvilágosító munka triff javítására, hogy a pártbizottsá JTjt) népnevelőt von be aktiv ag tációs- munkára. A pártbizottsá igyekszik kijavítani a még megb vő hiányosságokat, hogy Rákot elvfárs útmutatása szellemében el: revigye az országépítés és a Pari építés ügyét. (Szabó István titkár, Czirok M hftly bányászfelelŐG.) Bartók-hangversen Az A]|ami Zeneiskola év hangversenye június 20-án 1: órakor 3 Zenepalota dísztern; A hangverseny teljes műsorát tők művekből állította össze a tízet tantestülete. Érdekes r- gyűjtések, eredeti kórusok, - raművek, hegedüátiratok leg jeit hallhatjuk e hongvers* amely irányában és nívójában ladó szellemű zenetanítást rózi Belépődíj njnes, műsor I —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents