Észak-Magyarország, 1950. május (7. évfolyam, 100-124. szám)

1950-05-18 / 114. szám

A:

r -1

epU

JLo

és

szepü

1

Sárospatak a felszabadulás után hatalmas fejlődésen, ment keresztül. A. háborúban elpusztult a közúti ktd, valamint Északmag/arorszújr •gyik legfontosabb összekötő hídja, n bodrogközi vasúti híd. Az utak is ». vasutak felrobbantva, a villany* hálózat és az épületek megsérülve vártak a szorgos munkáskezekre, ez újjáépítésre. Sárospatak dolgozói a bodrógközi vasúti hidat még fit+5 szeptemberében, újjáépítették, végleges vashíd formájában, mely az országban a. végleges vashidak közül másodiknak épült újjá. De újjáépítették a közúti hidat is még ’3915 decemberében. A harcok nyomait is eltüntették és a hároméves tért megkezdésekor a Bodrog-hid- hoz vezető fontos útvonalat 2100 négyzetméternyi területen végleges burkolattal 210.000 forintos költséggel építették újjá. Az Újtelepen 3UO méteres hosszúságban egy ú.i »nakadámutai építettek 1947 ben a közmunka akció keretén belül 70.000 forintos költséggel.

50 év alatt 3 kút —

3 év alatt 4 új kút épült Sárospatakon

A hároméves terv keretén belül az egyik legsürgősebb problémája Sárospataknak a vízellátás megoldása volt. A régi rendszer urai mit sem törődtek a dolgozók vízellátásával és Sárospatakon mindössze csak három régi rossz, kút volt, melyek koziil egy a harcok alatt följönni tönkrement, vize beszennyeződött. A hároméves tervben négy új mélyfúrású kutat kapott Sárospatak és ezzel lényegesen megjavult a vízellátása.

Az Ötéves tervben Sárospatak csatorm és vízvezeték hálózatot Kap

és így teljesen meg fog oldódni a régi probléma.

Szeretethóz, napközi otthon, tanítói lakás, iskola, kislakások épültek

Járdaépítésre 20.000, , a járdák kijavítására 30.000 forintot fordítanak. 1-1.000 forintot irányoztak elő a hangos híradó felszerelésére. Ezenkívül Sárospatak iparosítására. is nagy gondot fordítanak és komolyabb közszükségleti iparcikkek előállításával foglalkozó ipartelepet létesítenek.

A közeljövőben Búdroghalász, Hercegkút, Bodrogolassi, Bőd- rogzsadány és Végardó kap villanyt. A szükséges előkészületeket már megkezdték, a bevezetés útvonalát, valamint a közvilágítási helyeket már kijelölték.

Szépen fejlődik a kulturélet

Sárospatak kultúrélete is szép ■fejlődőét mutat. A Párt ás a tö- mogjszervezetek kultúr csoportjai, mint az.t a járási kultúrversenyeken is megmutatták, szép eredményeket értek el. A legfejlettebb kultúrélete Sárospatakon az' 1. számú általános iskolának van, ahol a kollégiumok lakéi, az úttörők és az, iskola ösz- sz.es tanulói együttesen komoly munkát végeznek, úgy a színjátszás, mint. a népi tánc-, valamint az. énekkultúra fejlesztése terén. Rendszeres előadásokat tartanak a szülői értekezleteken, résztvesznek a sárospataki párt- és tömegszerve»:Kiesén a ricsei járás kulturver- senyének elődöntői során hatalmas nézősereg előtt mutatták bo a ci- gáhdi, kisrozvágyi, cfzsébettanyai és ricsei EPOSz-fiatalok tudásukat és felkészültségüket. Ez n kultnr- verseny sz.ép tanúbizonyságát adta ; :t dolgozó parasztfiatalok kulturális i előrehaladásának, fejlődésének. Az, előadott szinadarabok mindegyike a néppel, a dolgozók életével és a szocialista munka hőseivel foglallak megmozdulásain és rendszeres falujárással népnevelő munkát, is

végeznek.

„Győzni fogunk, mert a harcot egységben küzdjük végig“

Amint a gesztenyefák árnyéka alatt közlekedünk az I. számú iskola épületéhez., vidám úttöröpajtások mennek el mellettünk, dalolva. Az iskola kapuján hatalmas felirat hirdeti elhatározásukat „Több tanulással a szocializmusért*-. Amikor belépünk az iskola egyik termébe, vidám nótaszó fogad bennünket „Győzni fogunk, mert a harcot egységben küzdjük végig*'. Ipolyi Mihály, az iskola énektanára fogad bennünket ós míg a pajtások a most tanulandó ének szövegét nézegetik, elmondja, hogy a hároms/.óla- mu énekkarnak 128 tagja van. A gyermekek már kottából is tanulnak. Meghallgatjuk az énekpróbát. A fiatalok két szólamban gyönyörűen éneklik a Csalogány dalát. Az, egyik kis úttörő pajtás elmondjn, hogy ezt az, éneket most tanulják, mert pünkösdkor nagy kirándulást tervez az iskola valamelyik közeli erdőbe, ahol ők is felveszik a versenyt az erdők énekes madaraival.

r«. j.)

kozoft. A verseny eredményei: Első a színjátszásban a, kisrozvágyi EPOSz kulturcsopórtja, második a cigándi EPOSz. Táncversenyben első, második az erzsébettanyai és a cigándi tánccsoport. A versenybizottság Pásztor Perette személyében új színjátszó tehetséget talált, ;jki a kisrozvágyi EPOSz kulturesopoftjában szerepelt. — (Czető József járási népművelési ügyvezető.)

z/

o

&

áros

meglévő

pata

k

on

Nagy lelkesedéssel tartották meg Ricsén a járási kulturverseny elődöntőjét

A hároméves tervben Sárospatak 20 ágyas szeretet házat kapott, valamint óvodát és napközi otthont létesítettek, melyben ma 120 dolgozó j »araszt gyermeke kap naponta gondos nevelést, felügyeletit és ötszöri bőséges étkezőit. Apróhomok-tanyán kéttermes iskola, valamint tanítói luk«* épült 300.000 forintos költséggel, Dongó-tanyán pedig az iskola mellé két tanítói lakást építettek 140.000 forintos költséggel. A sportpálya bekerítése és átépítése .'O.otíO forintba került. Községi jegyzői és orvosi lakást létesítettek 100.000 forintos költséggel. Sárospatak tüzultőszertárát is korszerűsítették: Két nagykapacitású motor- fecskendőt kapott a tűzoltóság, valamint teherautót. Teherautót kapott maga a község is. A lakásínség enyhítése érdekében a környező tanyaközpontokon, Győrtarlón 20, llalászhoin ok-tanyán 17, Bálványoson 9 családi kislakást építettek, melyeknek költségeit 20 év alatt, évi 500 forintos részletekben fizetik \i«»za az új tulajdonosok.

Uj Sárospatak épül

Az ötéves terv még nagyobb fejlődést biztosít Sárospataknak. Uj i anyaközpont ok épülnek ki, bekötőutakat létesítenek és minden tanyán kigyullad a villany. Győrtarlón, Apróhomokon hufyafalut létesítenek, közigazgatási kirendeltséggel, egész- ? ág-házzal, egészségügyi központtal, iskolával, knltűrliámi és postával. Győrtarlón és Apróhomokon új mélyfúrású kutat állítanak fel. A község ötéves tervében ÍOO.OOO fo rintoe költséggel utat építenek. —

Köszönetnyilvánítás

Mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, d® különösen a Drótgyár igazgatóságának és munkatársainak, kik szeretett férjein, illetve édesapánk temetésén megjelentek, ravatalára koszorút és virágét helyettes. ezúton mondunk hálás köszönetét fliv. JeSláí! JállBSné 1 es pverni*- <»i

A könyvnapi újdonságok előtt is egész sor könyvet ad ki a Szikra

A Szikra könyvkiadó májáéban a könyvnap előtt számos áj könyvet hoz forgalomba a könyvnapi könyveken kívül is, így a marxizmus klasszikusai kőiül kiemelkedik a „Várt és Pártépítés" című mű, amely válogatott gyűjtemény tinin és Sztálin elvtárs cikkeiből, beszédeiből. Hagy segítséget jelent különösen a mezőgazdaság terű Mén dob

gőzök számára Lenin elvtárs müve: ,,A szociáldemokrácia agrárprogramja az 1907. első orosz forradalomban“ című könyv. Uj kiadásban jelenik meg májusban ltákosi Mátyás elvtárs SíS oldalas müve „A magyar jövőért“ című könyv.

A Szikra májusban új sorozatot indít: ..A szocialista kultúra, időszerű kérdései:1 című sorozatfüzetrit.

Irodaim! an!<ét Ózdon

Vasárnap délelőtt az ózdi "Mnn- kásirodalmi Kör ankétot rendezett’ a Vasas .Szakszervezet olvasótermében, amelyet megtöltött a munkásokból, értelmiségiekből és diákokból álló közönség. AzsájcV „Távol Moszkvától“ című regényét. ismertette Somlyó György, az írószövetség kiküldötte. Somlyó elvtára a regény ismertetése előtt párhuzamot vont a felszabadulás

előtti, a néptől elszigetelt. írók és n inni írók között’. A szovjet írók példájára hivatkozva hangoztatta, hogy az írónak ma a legszorosabb kapcsolatban kell lennie Hz. olvasóközönséggel, ti tömegekkel. Somlyó elv-társ előadását számos értékes felszólalás követte. A icg-nyről Holló Gyula, Fülöp István, Horváth Tibor mondták el észrevéfi* lelket. Az ankét igen tanulságos volt a résztvevők számára.

Fatzken lüeztfyairsiyi tec-lmik&met

álSítolthrt lei

Mezőgazdaságunk szociálisra fejlesztésénél mind nagyobb számban 'van szükség jólképzott mezőgazda- sági szakemberekre. A szakemberhiány kiküszöbölésére a kormány elhatározta, hogy a mezőgazdasági gimnáziumokat .megfelelően átszervezi, és mezőgazdasági technikumokat létesít. Az. újfajta mezőgazdasági szakiskolára elsősorban az ipari munkások, állatni gazdaságokban, termelőcsopmstokbaii dolgozó paimztok. valamint* az egyénileg gazdálkodók fiait és leányait veszik fel. A tanítási idő három .év. Aki az iskolái sikerrel elvégezte, oklevelet kap és azonnal elkel., ezked- hetik állami gazdaságok'»--;!, terme I »'lesöpört okban, gépállomásokon,

vagy a földnnvelésiigyi minis/.ti: rima szakigazgatáséban. Ha valaki tovább akar tanulni, nz az ngrár- egyefemro való felvételnél elsőbbséget nyer.

A pulttoki mezőgazdasági technikum, állattenyésztési irányú lesz, ahol azonban —- mint me! lék szakot — ,-t növénytermesztést, is tanítják. Felvételre jelentkezhetnek mindazok a munkás és dolgozó paraszt- fiatalok, akik 14-ik életévüket betöltötték, de a 17-ikot még nem haladták meg, ha az által inos iskola .S osztályát elvégezték. Vidékiek kollégium kban kapnak elhe- 'y zést. Bővebb felv-K'gosjt'úst, ad fi ut” ’ ' mezőgazdasági iskola igaz igatósága.

'letelet egy gyakori kérdésre

MlKHiillUHIIIIiMlimillllliillHtmitiHHtl ' ' ' .........“ ~ =a°aBS"" ............

Mi volt előbb — a tyúk vagy a tojás ?

Mi volt előbb, a tyuk, vagy tojás?

Első pillanatra tréfának látszik a kérdés, sokan tréfa gyanánt is vetik föl. Bedig c mögött a kérdés mögött egy bizonyos világfelfogás rejtőzik. A tyuk a tojásból alakul ki, a tojást viszont a tyúkok tojjak, tehát a tyuk és tojás öröktől létezik. Vagy pedig fel kell tételeznünk, hogy létezett valamikor egy bizonyos „első“ tyuk, amely nem tojásból, hanem valamilyen természetfeletti módon jött létre, semmiből teremtette egy felső rendű erő. Rendszerint ezt akarják kihozni azok, akik a „tyuk“ és „tojás: kérdést felvetik. Akik tehát ezzel a kérdéssel előjönnek, a klerikális, természetfeletti dolgokat’ hirdető tudománytalan világ- nézőt hívei. Céljuk, hogy az. ilyen, első pillanatra együgyünek látszó kérdéssel megzavarják a materialista világnézetű dolgozókat.

Viszont, ha még tudjuk is, hogy milyen reakciós forrásból indult ki oz a kérdés, meg kell felelnünk rá. Annál is inkább, mert ha nem felelünk, vagy helytelenül felelünk, a tudománytalan, idealisfa világnézet táborába taszíthatjuk a kérdés* felvetésénél jelenlévő ingadozókat.

Egy kérdésre nemcsak igennel, vagy nemmel felelhetünk, maga a kérdés felvetése is helytelen lehet. Helytelen például így feltenni a kérdést’, mi volt előbb, a tyuk, vagy a tojás! Igaz, a ma élő tyúkok, mint csirkék valóban mind tyúktojásból kelnek ki. De ne nézzünk mindig csak a mára, hanem tekintsünk vissza a múltba is. A tudomány megállapította, hogy a mai t’yukok nem léteztek mindig, hanem a Háfsó-Tndiában még ma is élő bankivá-vadtyükből alakultak ki, éppen úgy, mint a házi sertés bizonyos vaddisznó fajokból. »Abban az időben tehát nem tyúktojásból, hanem a tőle nagyságában és színében különböző vadtyuk tojásból keltek ki kedvelt háziszárnyasunk ősei. Ezeknek az ősöknek alakja, színe, nemzedékről nemzedékre egyre inkább megváltozott és így alakult ki többezer éves fejlődés után a mai házilyuk. Különben a tyúkok ma sem változatlanok, számos, eddig nem létező tyukfujtát csak nz utóbbi időkben tenyésztettek ki.

Ahhoz, hogy visszatekinthessünk a múltba, midőn még ember sem élt a Földön, nemcsak a ma élő állatokat kell tanulmányoznunk, hanem fel kell kutatnunk a kihalt állatok maradványait is. Bányák, alagutak fúrásánál a Földnek mind mélyebb rétegeibe hatolhatunk le. Ezek a földrétegek valamikor a Föld felszínét képezték és a tűzhányók által kidobott anyagok., a folyók által odasodort üledéked temették be ezeket annyira, hogy mind. mélyebbre kerültek a Fold új felszínétől. Minden ilyen rétegben számtalan. ma már kihalt állat csont- maradványait találhatjuk. Ezeknek az állatoknak nagyrésze esontszor- kezetében igen; hasonlít a mai állatokra, a ma élő állatok »lsei ezek«,

A különböző rétegekben talált moradványok tanulmányozása alapján fel Joliét állítani a ma élő állatok családfáját, hiszen minél mélyebben fekszik a réteg, annál régebbi ősök maradványait tartalmazza.

Ilyen vizsgálatok alapján a

tudomány kiderítette, hogy a yn.it- tynkok som léteztek mindig,' hamv olyan madaraktól származnak, amelyeknek farkuk volt, Jutn:* a gyíkoknak. szárnyuk csontjti pedig karmokban végződnek. Ezek a gyikmadurak. melyek sokinillió évvel ezelőtt- éltek, azt bizonyítják, hogy a madarak sívikszeiü állatokból alakultak ki. De még távolabbra is köve* hct.jiik a fejlődön útját.

| Mooto'álták e»>v ma is élő &ő*éltü ■'-Hat a tn-’c-os vötc ö-»n;„,-.p ocont- 1 maradványait. Akadnak ezek között ' a csontmaradványok között olyanok is, amelyek a gyíkok csontvázára is hasonlítanak. Tehát a gyíkfélék, vagy hüllők kétéltű állatokból származtak le. A kétéltűek és halak között is meg von u rokonsági kapcsolat, ismerünk olyan halakat, amelyek tüdővel lélegzőinek és uszályaikkal másznak, lm partra kerülnek.

A föld mélyebb rétegeinek vizsgálata azonban azt bizonyítja, hogy a halak nem léteztek mindig, hanem a tengerben élő gerinctelen állatokból alakultak ki. A gerinctelen állatok világa sokféle állatot foglal magában. A halakhoz közelálló köpenyes állatok, lábn.sfcjii állatok ós a rovarok bonyolult idegrendszerrel, vérkeringéssel rendelkeznek, a férgek felépítése már egyszerűbb, a töinlősáliatok pedig nem állnak másból, mint oldalnyilások- kal ellátott zsákból. De még e különböző felépítésű állatok között sincs éles határvonal. Ismerünk olyan férgeket’, amelyek felépítése hasonlít «, bonyolult testű köpenyes állatokéhoz, mások testi szerkezete olyan egyszerű, mint a tömlősállatoké. Mindebből arra következtethetünk, hogy az összes bonyolult felépítésű gerinctelen és gerinces állatok, köztük a madarak is, tulajdonképpen í,emlősállatokból fejlődtek ki.

lemerünk azonban a tömlősállatoknál egyszerűbb felépítésű áItalokat is. Míg a tömlősállat testének fala nagyszámú apró kamrácskából, sejtből áll, vannak olyan állatok is, amelyeknek testét egyetlen ilyen kamrácska, egyetlen sajt’ képezi. Ezek az úgynevezett véglények minden pocsolyában megtalálhatók. Akadnak köztük olyanok, «melyek szorosan egymáshoz tapadva, úgynevezett telepeket alkotva élnek, tehát átmenetet képeznek a többsejtű állatok fell1».

A Főn] lörtóne|e .azt bizonyítja, hogy özek az apró, néha csak ko- osonyacseppszerü lények sem léteztek mindig, hapern — valamikor, esetleg több mint ezermillió évvel ezelőtt az élettelen anyagokból «lakúitok ki.

Végig követve a mai tyuk családfáját, sokszáz millió éven keresztül, egészen az élettelen anyagig, feleletünk a kérdésre a következőképpen hangzik:

A tojás előbb volt, mint a tyűig viszont az nőm volt tyúktojás, nem a mai tyúkunk, hanem tőle különböző ősének tojása volt. A gyikmudár is tojást rakott, úgyszintén a gyikmadár gyikszerü őse is. Igaz, sokak számára nehezen fogható fe], hogy valamely más állat tojásából tyúkká fejlődő csirke keljen ki. A természettudósok előtt azonban ismeretesek hasonló esetek, mindön egy állat petéjéből, tojásából, vagy növény mági ából másfor- múju állat, illetőleg növény fejlődik ki. Liszenkó, a kiváló szovjet tudós például bebizonyította, hogy a hőmérséklet nedvesség megváltoztatásának hatásúra az egyik búzafaj hirtelen más búzafajjá, sőt rozzsá alakul át. Ugyanígy hozta létre ‘a környezet, a hőmérséklet,, a táplálkozás megváltozása valamikor a tyuk őseinek fokozatos átalakulását. A környezet által kiváltott hirtelen, ugrásszerű átalakulások vezettek az. összes éiöfajok kifejlődéséhez. A szovjo? biológia jelenleg éppen azzal foglalkozik, hogy megállapítsa, melyek azok a környezeti változások, amik az. élőlények átalakulását kiváltják.

A klerikális reakció részéről sűrűn felvetett körmönfont kérdésre helyesen és hiánytalanul válaszolhatunk akkor, lift a dolgokat fejlődésükben. hirtelen bckövei'kező minőségi átalakulásaikban vesszük szem ügyre, vagyis, ha dialektikusán gondolkozunk. Mindehhez ter- mészetescen a dialektikus mnleria- .'izmus, Marx-Engels-Lcnin Sztálin tanításainak elsajátít»®* rziikséges.