Észak-Magyarország, 1950. május (7. évfolyam, 100-124. szám)

1950-05-14 / 110. szám

A

1ZJUMSZK1] :

felveszik a L

rtyomot lelveszik a koniszomo

lb a

B. Izjumszkij, a rovocserkaszlei Szuvorov katonai iskola előadója regényt írt a szuvorovis- ták neveléséről. A regény első részét „Vörös epolett“ címen adták let a múlt évben, Izjum- szkij most fejezte be regénye második részét. Ennek egyik részletét közöljük:

Artyom úgy készült a Kotnszomol- ba való felvételre, mint vallani nagy ünnepre. Időnként ugyan kétségei támadtak, hátha nem tud válaszolni valamelyik politikai kérdésre és elgondolta azt is, micsoda szégyen lenne ez! Ezért lázasan lapozgatta az újságokat. Aztán úgy érezte, más oldalról fenyegeti veszély-} hátha elfelejt valamit a Komszomol alapszabályaiból! Időnként elfogta valame- Uik társát, kezébe nyomta a könyvet és makacsul kérlelte:

*— Hallgass már ki! Na, igazén!... Az összes pontot!

A felvétel napjának közeledte határtalan felelősségérzettel töltötte el; élete döntő forulatának izgalmas várakozásában élt.

Pavlik Avilkin is kérte felvételét a Komszomolba, de ezt is úgy tette, mint minden egyebet, csak úgy, minden megfontolás nélkül. Nyugodtan gyaníthatta volna az ember, hogy Avilkin csupán melegedni akar egy kissé ennek a dicsőségnek a fényében. S Artyomnak különösen az nem tetszett, hogy Pavlik túlságosan gyakran emlegette a felvételt; Semmi szerénység sem volt benne.

A felvétel napján a két fiú megjelent a vezetőség előtt. Eljött Ve- gyenkin őrnagy, ott voltak Artyom ajánlói, Gerbov és Kovaljov is. A bizottság tagjai a posztóval borított hosszú asztal körül helyezkedtek el. A túlsó falon gondosan megírt felirat hirdette: ,,A Komszomol a Párt hű segítőtársa. Csak a legméltóbbakat vesszük fel!“

Először Avilkin kérelmét tárgyalták. Pavlik zavartan lépett az asztal elé, sápadt arcán, virítottak a szeplői, zöldes szemében fények gvul- tak ki — látszott, hogy itt 1» csak ravaszkodni akar,

Vegyenkin őrnagy nagyon csodálkozott, amikor megtudta, hogy Avil- kint fel akarják venni a Komszo- molba és ezért határozta ol, hogy feltétlen jelen lesz; a gyerekek még elkövethetnek valami hibát.

De Avilkint úgy kezelték, ahogy kellett, anélkül, hogy Vegyenkin. beleavatkozott volna. Annál is inkább, mert ebben komoly segítséget nyújtottak éppen Pavlik osztálytársai, akik általában élénken résztvettsk minden olyan eseményben, »mely személyesen érintette őket.

— Miért akarsz súgásból élni! Miért súgysz állandóan az órákon! — kérdezte élesen Szenyka Szam- szonov.

Pavlik nem tudott mit Válaszolni.

— Véleményem szerint — mond*» szilárdan Szenyka — még mindig ■jobb a saját ötös, mint a2 idegen hetes!

A .bizottság tágjai egyetértettek vele, de azért pontosabban megfogalmazták: mégis csak a saját hetes a legjobb.

— Hát négyesed van-e! — kérdezte Pavlikot az elnök, a szélesvál- lp, pirosareú Tolja Birjukov a harmadik századból, aki az iskola legkiválóbb tanulója volt és nemrég kapott kitüntető oklevelet a Kamszo- eaoltél.

— Azelőtt volt néha — válaszolta

határozatlanul Pavlik.

A bizottság egyik tagja átfutotta • rövid jellemzést és megjegyezte: Itt az' áll, hogy ínég hármasai is vannak..

— En olyan akarok lenni, mint a* „Igaz ember“, de minek ehhez a házi lecke, mikor' olyan unalmas — tálalta ki Pavlik Avilkin, föltételezve, hogy ezzel lemos*» minden bűnét.

Mindnyájan elnevették magukat és Vegyoukin őrnagy mégis sziiksA gémek tartotta, hogy beavatkozzék:

— Mit gondolsz — fordult Avil- kin^ez — miért vitt véghez Maresz- jev oly hatalmas hőstettet!

~rr Hát, mert hős!

— De mi serkentette hősiességre!

Pavlik zavartan hallgatott. Micsoda kérdés. „Ha hős, hit hős —- és

kész!“

— Ez a baj, hogy ezt nem érted — mondta snjnálkozó hangon az őrnagy. —7 Aki olyan akar lenni, mint Mareszjev, annak a hazánk dicsősége érdekében minden nehézséget le kell győznie. Aki kitartóan, erejét nem kímélve tanul, az készül a hőstettekre, edzi az akaratát.

Avilkin már hozzáértő arccal bólogatott, mintha jelezné, ő is így gondolta.

— Megígéred a Komsaomol-bizottságnak, hogy ezentúl csak hetesre és hatosra felelsz! — kérdezte az elnöklő Tolja Birjukov.

— Ki tudja biztosan előre, hogy soha nem kap hármast? Hol a biztosíték! — kérdezte panaszosan Pavlik.

Tolja Birjukov nem fékezte magát tovább:

— Komolyabbnak kell lenned, Avilkin elvtárs és többet kell törődnöd az iskola becsületével!

Egyetlen javaslat volt és vita nélkül elfogadták: „Avilkin, mint éretlen, nem vehető még föl a Komszo- mo’bat“

Pavlikot a határozat szemmellát- hatóan nem keserítette el túlságosan. Sőt, mintha meg is' lett volna elégedve. „Ha nem sikerült, hát nem sikerült. De legalább a bizottság elé

kerültem, miattam gyűltek össze 1

__“

Magabiztosan jelentette ki, mikör a helyére ült:

— Rövidesen megérek, elvtSrsak!

Míg Pavlik kérelmét vizsgálták

felül, Artyom még jobban izgult, mert a gyűlés előtt valaki lemondta neki, hogy nemrég Paskovot „az individualizmusa miatt“ kizárták a Komszomolből. Hátha ő is individualista, olyan, aki többet törődik magárul, mint társaival ?

De, amikor az asztal elé állt és arcán érezte a tucatnyi figye'mes, együttérző és barátságos pillantást, egyszerre megkönnyebbült a szíve. Vegyenkin őrnagy is megelégedetten nézett Artyomra. Hogy megnőtt! Hány éves is lehet! Talán tizenöt.. Két éve van az iskolán, karcsú, szé- lesvállú fiúvá fejlődött, sötétkék szeme bátor tekintetű. Jobb halántékán sebhely, Valami régi verekedés emléke lehet.

A Lenini KomsZomol-Színház néhány hónappal ezelőtt mutatta be Popov ismert drámaíró „Család“ c. új színmüvét. A színmű Lenin ifjúkorát örökíti meg.

A szerző helyes mértéktartásról tett tanúságot azzal, hogy elkerülte a hosszúra nyúló monológokat és hosszas fejtegetéseket Volodja TJ1- janov szelepében. Az ifjú Lenin jellemvonásai nőm annyira szavakban, mint tettekben nyilvánulnak meg. A lánglelktt ifjú minden mondata ugyanazt tükrözi: hogy a meggyőződésünkért folyó harcban kitartónak, keménynek és kérlelhetetlennek kell lenni. A család egyik barátja, amikor Volodja és barátai forró vitáit hallgatja, riadtan így kiált fel: *

— Hagyjátok már abba! Ne tré— Mondd le az életrajzodat — fordult Artyorahoz a Komszomol- titkár.

Artyom felkészült e kérdésre, mégsem tudott azonnal belekezdeni. Lassan sorolta, 1034-ben született... és elmondta végig, mi történt, míg a Szuvorov-iskolába került. Aztán keresett valami lényeges dolgot is, amit ein- • ihatna, de nem talált és így bűnbánó pillantást vetett a bizottság tagjaira.

— Kiván-e valaki kérdést feltenni?

Gorkin, a Komszomol-bizottoág aprótermetű taga, aki nagyon szeretett életbevágó kérdéseket feltenni, nyomban felemelkedett helyéről:

— Mondd, résztveezel-c személyesen a kommunizmus építésében?

— Készülök résztvenni! — kiáltotta lelkesen Artyom. — Ha hetest kap az ember, már fel is készült egv kissé. Ha az Uraiban új kohót építenek, mi is örülünk. Ha azok ott megtudják, hogy valamelyik szuvo- rovista jól tanul, ők is örülnek.

•— Es ha az oüenség ■ kezébe jutnál és úgy kínoznának,' mint Szmir- novot, elárulnál-e val amit nékik ? — kérdezte mos Dodiké.

— A világért sem! *— mondta Artyom ünnepélyesen, mintha csak esktíszöveget mondana.

Hozzászólás nein volt sok, de valamennyi dicsérettel szólt Artyom- ről. Szinte elszégyelte magát. Csak Kovaliov mondta:

— En vagvok Komanjuka elvtárs egyik ajánlója, szóval kezeskedem érte..'. De szeretnék rámutatni egy hibájára: udvariasabbnak kell lenned a többiekhez, Komanjuka elvtárs. Sokszor megsérted társ-idat, durván rájuk fönuedsz, a kezed pedig mindig a zsebedben. Erről szokjál le.

— Leszokom — ígérte halk hangon Artyom.

Aztán mindenki kezet nyújtott neki, az őrnagy, Dadikő, Szeneim és a többi századbél vaté fiúk is. S ott találta magát a folyosón, mintha csak Simában járna, majd rohanni keedott, föl a harmadik emeletre, ott megbújt egy sarokban... A lenini Komszomol tagja!... Ifjú- kommunista!... Komszomolista volt Pavel Koresagin és Oleg Kosevoj íb! b most már Artyom Kamonjuka is komszomolista!

fúljatok a történelemmel, még majd magad pottyan*« bele . . ,

Milyen vidám nevetős hangzik fel a nézőtéren, amikor Szimbirszk- ben egy jóakarattá, de kislelkü ember arra inti Volodját, vigyázzon, „bele ne pottyanjon a történelembe . . .“

A színdarabban nincsenek tömeg, jelenetek; a cselekmény jobbára az liljanov-család körén belül folyik, de a szerző éreztetni tudja azt, hogy ott, a szobák falai közf érik a proletárforradalom.

Az igazi művészet igazsága és ereje magasfokú eszmeiségében rejlik. Ez a forrása annak a hatalmas sikernek is, amelyet a Lenini Kom- szomol-színház aratott a „Család“ bemutatásával.

Az ifjú Leninről szól Popov „Család“ című nagysikerű színműve

Ä Szovjetunióban a kulíura minden kincse a dolgozóké

A szovjet ájlam szakadatra* j

nu! gondoskodik a dolgozók kultúráiig színvonalnak emelésé | ro\ Évről-évre bővül a kúltűrá’ls! intézmények hálózata, ál andó h újabb még újabb tanintézeteket, iskolákat nyitnak meg. A kultúra m'nclen kincse a dolgozók rendelkezésére áll.

A lenlngrad; ,,Sztálin" Pétnfiru- gyárhak pé'dáu' két könyvtára ven: gazdag műszaki könyvtár és szak-; szervezeti népkönyvtár. A gyár szoros kapcsolatban ál! Lenlngrád é'enjáró kultúrintézményével: a viborgi kultúrházzal. A gyár szta-'

hánov'sf-á; felolvasásokat tartanak a ku'túrházban, be'^rtio'nak tér-. rrielési tapasztalataikról. A mérnökök a legúiabb műszaki jrodrlm-t ismertetik A gyár munkásat rendszeresen látogatják a kultűrbáz tudományos és irodalmi előadásait, a legjobb szovjet színházak ven dégfe' épte't a kultúrház színpadán. résztvesznek a szabadmfivé- j szetj csoportok tevékenységében. I

A dolgozók kidtűrálls igén vei állandóan eme’kednek. A szovjet ál-; lám mindent elkövet, hogy ezeket az igényeket k'elégb |> Most készül a gyár kultúrpalotájának ép! tésj terve.

A „S?‘áHn“ Fémárugyárban politikai oktzfásban részesül m'nden kommunista párttag, m’nden Kom. szomol-íag és a pártonkívüllek jelentős része. Az idén tízszerannyi pártonkívül tanul, m!nt tava’y. Jelentősen bővü't a páríoktatás; há- 'őzat is. Az !deí tanévben kétéves esti pártiskola Indult a gyárban. Tizenöt do'gozó jár a marx'sta-le. ninlsta egyetem előadásaira.

C* me'kecPk a gyárj munkások;

általános művePségi színvo. | nala is. A középskoját nem végzett fiata’ok esti iskolába járnak.

A kitűnő tanulókat üdülő-otthonokba küldik. A könyvtár a tanu’ók. igénylései alapján tankönyveket, a1

szakkönyvtár pedig szakirodalmi könyveket szerez be.

A gyárba belépő munkás tunikái tanfolyamon vesz részt, ame'y a tanulás legelső lépcsőfokát )©• lentj. I;t szcrzj meg a munkás e!_ ső műszaki ismereteit, amelyet a továbbiakban mind jobban As jobban fej'eszt. Az Ipari oktatás leg“ elterjedtebb formája: a Sztahanovista iskola. Ezekét az iskolákat a legfontosabb szakmák munkásat számára rendezjk, ak.k a haladó munkamódszereket és a termelési újítók tapasztalatait tanulmányoz, zák. A legutóbbi öt év ajatt 5463 gyárj munkás végezte el a sztahanovista jskolát.

A „Sz;ál'n“-gyárban egyetlen olyan sztahanovista sjnes, aki rse venne részt az é'enjáró munkamódszerek oktatásában. A munkások körében általános az óhaj egy második szakma elsajátítása. A legutóbbi években körülbelül 300. dolgozó tanult rneg második szakmát. A káderképzés egyik formája egyéni, gyakorlati oktatás olyan szakmára, a.-« t kevés a munkaerő. Ezzé] a módszer, re! a gyár a legutóbbi Öt év alatt 2478 új munkást képezett ki.

A gyárban a termelési okta- ** tásnak van még egy formája: az általános műszaki továbbképző tanfolyam. E tanfo'yamok résztvevő; magaä szakképzettségű munkások. A legutóbbi öt év alatt több, mint 200 dolgozó végezie ej ezt a tanfolyamot.

A szovjet emberek élnek a mü. ve'ődés nagy jogával, a.ni' a Sztálini Alkotmány bit!ősit számuk:3. így vájnak valóra' azok a nagyszerű szavait, ame'veket Sztá'jn elvtárs a XVIII, Pártkongresszu. son mondott: „Mi mjnden munkás^ és mjnden parasztot müveit, képzett emberré akarunk tenni és idí>* ve) ej js érjük ezt".

Ladányi Anna

kárpétukrainai kothezparasztasszony — a Szocialista Hunka Hős®

Ladányi Anna kárpátukrajnai

kolhozparasztasszony a m ukácsevói terület „Lenin“-kolhozának tagja. 0 is, mint Velikije Luvcski falu valamennyi parasztja, nagyon sokat szenvedett a szovjet hatalom létrejötte előtt.

Gyermekkorát / testvéreivel együtt a helyi földesúmdl, meg a

falusi kulákcsaládoknál kínlódta végig. Minden erejüket odaadták garasokért. Nyomorban éltek. Só várán lesték a híreket a Szovjetunióból. Tudták, hogy a parasztok . ott már régóta földesurak és kissákmá- nyolók nélkül élnek.

A fasiszta banditák leverése után a kárpátukrajnai parasztok előtt megnyílt az át a boldog élet felé. Ladányi Anna családja is a kolhoz- építők sorába lépett. Életük megváltozott. Minden segítséget megkaptak \a szovjet államtól. Nemesített vető- magvakat a vetéshez, pénzkölcsönt az állatállomány és a mezőgazdasági felszerelés beszerzéséhez. Micsoda nagy nap volt, amikor először ment

A kulákok akadályozták az új élet Nem ment azért minden simán.

Akulákolt akadályozták az új élet építéséi. Mindent elkövettek, hogy a dolgozó parasztokat elriasszák a kolhoztól. De nem értek el eredményt. A falusi pártszervezet titkára és az élenjáró parasztok fáradhatatlanul végeztél: a felvilágosító munkát és így leleplezték az osztály eil er^ég prób álhoz ámít.

A legmeggyőzőbb agitáció a sikeres munka és a munka nyomán elért nagmzcrú eredmények voltak. A kár- pátnkrajnai parasztok földjét soha olyan jól nem munkálták meg, mint a kolhozban. Már az első őszön holdanként 80 mázsa napraforgót gyűjtöttek be, kukoricából 100 mázsát. Ilyen terméseredményeket még soha sem ériek el ezen a vidéken / Kitűnő termést takarítottak be halászó sokból, buraonyából és főzriélcféléMl 4 ifoefäwgh már ?? első

évben biztosították a gondtalan életet. >

Ladányi Anna házához a család végzett munkájáért annyi terményt szállítottak, hogy nem tudta, hová rakja, Vglt a szállítmányban 8 tonna gabona, 3 és fél lotma burgonya, 6 mázsa napraforgómag. 4 természetbeni járandóságon kívül, löbbezt.r rubelt is kaptak. Mindezt egy 6a alatt keresték meg.

Ma mér Velikije Luvcskibem a kolhoz 450 családot foglal magiéban és a közösségi gazdaság egyre erősödik. Már 4 állatteny észt ótelepe van a „Lenin“-kolhoznak. A kolhozt-agok egymásután saját házukba költöznek. Az állam segítségükre van építési anyagokkal.

A jómódon kívül dicsőséget is hozott a kolhozélet a kárpátukrajnai parasztoknak. Ladányi Anna a Szocialista Munka Sósé lett. Azelőtt osak egy lehetőségük volt: a napszám. Ma minden■ út nyitva áll előttük.

Telefon a (toihozparasziuii házában. Az odessza-környékj ,,Vo^ rosjlov‘’-kothozban a legutóbbi idő ben saját viljanytelepet, rádióállomást, klubot és csecsemőotthont építetek. Minden kojhojpáraszt há. zában van rádió. A közalj napok, ban befejezték a fa’u telefonhálóza* fának kiépítését. A telefont minden kolhozparaszt házába bevetet•ee 5600 tonna rakomány egy szerelvényen. Zaporozsjei jelentéi szerint Nyjkojaj Kusnyir mozdony, vezető a Szinye'nyikovo—-Zaporozs.. je útvonalon 5600 tonna rakományt szállított egy több, mint 1200 méter hosszú szerelvényen. A s*po- rozsjej vasutasok a legutóbbi idő-' ben á'talában kiváló eredményeket értek el. Számos olyan mozdony, vezető akadt, aki 860Ó-5000 tonnái sű'yú szerelvényt juttatott . ej fp előjrányzotj; ^ipjRfofi,