Észak-Magyarország, 1950. május (7. évfolyam, 100-124. szám)
1950-05-14 / 110. szám
ESZAKMAGMORSZÄG ly50 miju* 14, vasárnap A SZOT-határosat maradéktalan végrehajtásáért Ára 50 fillér VII. évfolyam. — 110 nám N „Az ellenséget nemcsak a polittlki> i porondon kell megverni. Minden gyár, bánya, üzeni, vállalat az osztilyharc csatatere“ — mondotta tépünk szeretett vezére, Rákosi elv társ. .Szav ait megértették, mély. u h szívükbe vésték a dolgozók százezrei és a munkához való megvéd qzolt szocialista viszony jegyében indultak nap jaint nap Újabb döntő harcra ezen a csata leien, hogy eförovigyék maguk, családjuk, egész dolgozó népünk közös ügyét, meggyorsítsák tzocia- U' a építíímuukánknt, erősítsék a bekofront magyarországi szakaszát. Az osztály harcnak ezen a csataterén azonban —— hovatovább mar pew is kis számban -— akadtak pb unok, akik nem elősegítették, ka.iem hátráltatták, akadályozták s termelés frontján vívott ütközések sikerét. A uiég nem eléggé lm tudatos dolgozók egy része az ei- UíiL„ég bofolyasa alá került, a jobbst,-a ti .szociáldemokraták hálójába ju ott, akik szembe akarják állítást a "kevésbé öntudatos dolgozókat pjtiukósosztélyunk és egész dolgozó papunk érdekeivel, i’-., idezto elő, ^,, ,v — mint Kovács István elv- t;-.,', mondotta: „A normacsalások, b. rcsalások, a munkafegyelem meg- e- 'tése területén üzemeinkben tár- lioteílen a légkör. A legtöbb hegeit ..polgárjogot" nyert a csalás“. j agy t ártunk, Káko.si elvtúrs i bölcsen irányúja minőig a r-..gf eleid ioőijen a dolgoz-.k fic. óimét, azokra a jelenségekre, ame- l‘..j£ akadályt jelentenek további íejlöd.isünk ‘útjában, mindig idejéj. .'n gondoskodik arról, hogy kikü- ptiibőlj'c- a 'elmerülő gátló körülmé- (Tekei1. í'ártunk útmutatását kö- eC>tvo ' ta lálkozott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnóksé- jv,. a/, üzemekben tapasztalható |lx oh jelenségekkel ós meghozta ha- fiuüaiitat a íformu lazít ások es b«?r- i .1 .sok megakadályoz ná fa, a % i ;i cái*.gyelon* mogszi 1 áíJítására. A liatároa^t általános visbzlian- , ,,t széleskörű nagy érdeklődést . ivott ki mindenütt megyénk területér is a dolgoz •: körében. Ezt bizonyít jók azok a termelési értek, zleí’ek, umelveken megyénk uze- wíben mindenütt megtárgyaltak a hatót ont tot. Ezek az értekezleteit számos nagy eredményt mutatnak, „ uagv 'eredmények mellett azon- kan mol átkoznák hiányosságok is, amelyekre fel keil figyelnünk, hogy „.unkánkat megjavítsuk. Diósgyőri Kohászati Ezé 1 \ „vekben 37 helyen volt erte- j,, /.let, özeken résztvett a gyai dolgozóinak több mint 6« százaléka. Az első értekezletek ittf meg általánosságokban. mozogtak, a kesob- biok során — helyesen — mar hoztak fel helyi hiányosságokat, »me- Ivedtiiek nyomén értékes, termékeny vita alakult ki. A kohászati építkezéseknél -'3 dolgozó szolt nozza „ kérdésekhez, helyesen foglalkoz- i • k a RzOT határozatával, a da- i abbé ezésF.el és más termelési kérdésekkel. A csavargyárban azonban mindössze 3 hozzászóló ‘k«dty >t ó„ia « SzOT határozatáról beszel t, V Ozdon 33 helyen volt értekezlet ' Legjobbun a durvahengerműben sikerült a temeles. értekezUsí, ahol a dolgozók 70 százaléka aktívan veft részt a tanácskozásban, a hozzászólások a bércsalások, nor- m&luzítások leküzdésév el, a munka- •fegvelam megszilárdításával log lalkoztak. Több jelentős uzemb.n ;t rossz előkészítés miatt a dolgozóit ogyhamiíitla sem jelent meg a nagyfontosságá megbeszéléson, amit nlKg csak tovább súlyosbított az olyan jelenség, hogy például a Martin acélmű holyettos vezetője, Hegedűs János, egyetlen szót’ sem szólt a SzOT határozatáról, norma- lazításokról és bércsalásokről, csak a darabbérezést ismertette. Érthető, hogy a három felszólaló itt színién nem tért ki a napirenden lévő e hatalmas jelentőségű probléma megvitatására. A Diósgyőri Gépgyárban a hosz- szas előkészítő munka egyes üzemekben meghozta a jó eredményeket. Aktív, értékes értekezletek zajlottak le ezekben az üzemekben, de akadtak más műhelyek, ahol szintén csak a dolgozók 30 százaléka jelent meg. Ezeken a helyeken emellett még túlsók iv„pirom)i pont is szerepelt a tárgyalás anyagában: a SzOT határozat, a darabbérezés kérdés^, a békevédelrai bizottságok megválasztása, az ifjúsági kongresszusra tört'énő felajánlások, Különösön nagy hiba volt, hogv az üzemfenntartásnál olyan beiven tartották az értekezletet, ahol a gépek dolgoztak, tehát jóformán hallani sem lehetett az ele adó szavait. Igen jól sikerültek a ,'ó előkészítés eredményeként a megbeszélések a Kei.ézszcrszaw Gépgvár N. V.-núl, a Horbodvidekr Gépgyárnál, nz Épületszerelő A. néh Borsodnádasdon az oviozo :nu- helv dolgozóinak 90 szízsk-ka so.i hozzászólással, rendkívül nagy érdeklődéssel tárgyalt« a íomos kérdésekéi, a hengereiében azonban „z egyik műszak számára meg sem Tudtak tartani az értekezletet az-Ä“«' ; P*1 — ezt ki kell emelnünk mint ez előforduló hiányosságok ellenére is< döntően megmutatkozó leglenvc 1> jsebb pozitívumot — megnyiiv miit ez öntudatos dolgozók egys>- Ls, szilárd állásfoglalása: éberen örködnek azon. hogy lukuszoboje ivek üzemükben, műhelyükben mmden bőrcsalási, normalazitásr kísérje, et tovább erősítsék a szociális * munka fegyelmet, kiközösítik sorára hót azokat, akik meglopjak a «»• séget, akik ártanak mrndannyrunk boldog jövője építésim, t. ^ «dóit hangot Engelhardt --»rn ütősgyörvasgyári magkészn 3no, ..ki v *1 « hiiszko élraunkas Kituuit .. Nem Közénk való az olyau aoTgoző. aki társai, vezetői becsapásával akar többet keresni. Akt csal az ellenségeinket, a reakciő o- nrctti“ Ige nyilatkozott m g S “S»UKÍ wWM M0« «MeUöjéiwlt lr.kvWse ban 428 kkel dolgozó Dannagy értelmű határoz«^Ä’sokOzdi műhelyben es a Bersodvidéki Gépgyárban. x? gvbekötötték a határozattar- Cz gyajásávat megyent nagy. üzemeiben a darabbéreié» kérdésé _• Ha akadtak is olyanok dóul az ózdi ímomhengermuben Rózsa János (éjmunkás!), vagy Rtvó István (szakszervezeti biza mi ) — akik az e'lens-eg hangját tukio ző i el szólaló sok ka! próbálkoztak, ár öntudatos dolgozok :'ltal^‘10S (elfogása az olyan felszólalásokban nyilvánult meg, mint amikor a diósgyőri Martinban Kiss Oeza kimlem fet.te- a darabbér minden becsületes llkuté munkával, felvilágosító tevékenységgel és éberséggel erősítsük hazánkat, a békefront bástyáját Megválasztották az országos béketanács elnökét és elnökségét A „Megvédjük a békét“ -mo^ga lom orzágos tanácsa szombaton délelőtt ülést tartott a parlament minisztertanácsi termében. Az országos tanács örömre^ pítja meg, hogy a stockholmi Konferencia felhívását hatalmas lelkesedéssel és páratlan egységben tette magáévá egész dolgozó népünk. Az aláírások gyűjtése és a békevédelmi bizottságok megalakítása országszerte befejeződött. A stockholmi konferencia felhívását rövid néhány hét alatt 7 millió 231.329 dolgozó pecsételte meg aláírásával és országunkban közel 27 ezer békevédebni bizottság alakult. Ez az eredmény azt bizonyítja, hogy dolgozó népünk teljesen egységes a béke védelmében az angol-amerikai háborús gyujto- gatókkiU- szemben és országunk szilárd bástyája a nagy Szovjetunió által vezetett nemzetközi békefrontnak. Az országos tanács ugyanakkor, amidőn örömét fejezi ki e nagyszerű eredmény felett és büszke dolgozó népünk öntudatára és a béko megvédése ^érdekében tanúsított egységére — sajnálkozással állapítja meg, hogy egy maroknyi réteg szembefordul népünk békeakaratával. Megállapítja, hogy míg a katolikus lelkészek néphez liü része főként falun aláírta a stockholmi felhívást s számos helyen tevékeny szerepet vállalt a helyi békevédelmi bizottságokban addig a katolikus püspöki kar, valamint a rend főnökök s a katolikus papság, a szerzetesrendek és apácarendek Tájuk hallgató tagjai megtagadták a magyar nép békemozgalmának támogatását és a bókefelhívás aláírását. Hasonlóan szembefordultak a békemozgalommal és dolgozó népünkkel a népi demokratikus fejlődés által szétzúzott nagybirtokos- es nagytőkés osztályok maradványai, valamint a kulákok és spekulánsok és a mindenféle rendű és rangú reakciósok. Az országos tanács megállapítja, hogy ezek az elemek teljesen leleplezték magukat, mint az angolamerikai háborús uszítók ügynökei, az atombombával való iszonyú pusztítás hívei, így hazánk, népünk és békénk ellenségei. Az országos tanáes felhívja a bí- kemozgalmi bizottságokat és a béke minden magyar hivét, hogy alkotó munkájukkal, felvilágosító tevékenységükkel és éberségükkel erősítsék hazánkat, a békefront bástyáját. Kísérjük figyelemmel és harcos szolidaritással a világ békeszerelő népeinek nagy harcát a háborús gyújtogatok ellen. Készüljenek az ősszel tartandó római békekongresz- szusra, a béke híveinek nagy seregszemléjére. Fejlesszék ős erősítsék a magyar békemozgalmat minden erejükkel. Az ülés ezután megválasztotta az országos tanács elnökét és elnökségét. Elnökké választották Andies Erzsébet egyetemi tanár, országgyűlési képviselőt. Az elnökség tagjai lettek: Andies Erzsébet, Apró Antal, Balogh István, Bereczky Albert, Jóborn Magda, Lukács György, Majláth Jolán, Rónai Pónönv és Veres Péter. A békevédelmi bizottságok munkájának irányítására az országos tanács állandó titkárságot hozott létre. Az állandó titkárság vezetőjéül a „Megvédjük a békét“-mozgalom országos tanácsa titkárául Mester Erzsébet országgyűlési képviselőt választották meg. A Szakszervezeti Világszövetség lelkesen folytatja küzdelmét a békéért Végétért a szakmai tagozatok budapesti együttes tanácskozása A Szakszervezeti Világszövetség 12 nefuzetközj szakmai tagozatának 4 napos tanácskozása szombaton délután ünnepélyes nyilvános záróülésse] ért véget. Lundt, a göteborgi vasmunkások szakszervezetének küldötte kifejtette, szükséges, hogy a reformista svéd szakszervezet mozgalom vezetőjének megkerülésével találjanak kapcsolatot az egyes iparágak osztály hű munkástömogeive!. Az utóbbi időben «került is ezf a kapcsolatot megszervezni. Ezek a közvetlen kapcsolatok rendkívül értékesek a békevé- JeltTii mozgalom kiszélesítésére. Pigelet, a francia vegyipari dolgozónak meghozza végzett munkája arányában a megérdemelt magas bért. Tapasztalatból tudjuk már, hogy amjt Pártunk kezdeményezett, az mindig helyes és mjn- djg a dolgozók érdekeit szolgálja- Jól á'lapíjották meg a váltómíi- helyben, hogy a darabbérezéssel különbséget leitet majd tennj a minőségi munka és azok munkája között, akik „nagyoló“ munkával eddig kiugrottak. Keresetének emelkedését, munkája jobb anyagi elismerését várja a darabbérezéstöl a dolgozók', tű nyomó nagy többsége, ezérf üdvözölte nevükben öröm.. me] az új bérezési rendszert Ignácz István diósgyőri ércpakoió. •A nagy eredmények meljett. hiá- rryosságokat is hoztak felszínre a most megtartott termelési éríekez. lefek. Igen kevés olyan műhely volt, ahol a dolgozók hozzászólásukban návszerínt és konkréten lep. leziék volna le a maguk munkate. rületén felfedezett súlyos visszásságokat. Elfe ejtkeztek a do'goáók arról, hogy ebben a kérdésben is í szakszervezet főtitkára bejelentette, hogy az olasz kormány nem adott határátlépési engedélyt az olasz vegyipari szakszervezet elnökének R. Guidinek, hogy részt- vegyen a budapesti értekezleten. Tiltakozás az imperialista bérenc olasz ós venezuelcá kormány elnyomó eljárása ellen Az elnök ezután felolvasta Lom_ bardo Tojedano, a latin-amerikai Az értekezlet tagjai egyhangúan elfogadták a Pigelet által felolvasott határozati javaslatot, amejy szerint az értekezlet a legnagyobb eré|lyel emeli fel tiltakozó szavát az olasz kormány erőszakos intézkedései ellen és követelj a határátlépés] tilalom azonnali visszavonását. szakszervezeti szövetség elnökének az értekezlethez intézett sürgönyét, amely szerint Venezuela fasiszta kormánya feloszlatta az ország kőolajipari S2\kszervezetét. A szakszervezeti világszövetség ' végrehajtó bizottsága — mondo.fa Dj Vjttorio — meleg testvéri üd_ nyíltan és élesen kelj felvennj a harcot, kommunista módon nyílt •bírálatot kell gyakorolni. Ettől a hibátój nem voltak mentesek az értekezletek előadói sem, sőt éppen az ők ilyenirányú mulasztása idézte elő azt, hogy a dolgozó tömegek alulról feltörő bírálata nem ny,lvánult meg kellő mértékben. Általánosságokban mozogtak a bevezető beszámolók, márpedig szem előtt kellett volna tartanjok: Rákosi elv’-árs óva intő figyelmeztetését; „Minden önkritika, ame|y általánosságban hangzik el és nem tartalmaz konkrétumot... bizonyos iokjg olyan, mint a nyeletlen bicska penge nélkül. Nem sokat ér az a krjiika, amit senki sem vesz magára-'1 \j cm kampányszerű feladat, nem 4 " egyszeri terme'esj értekezletek tárgya a SzOT határozatával való foglalkozás, annak maradéktalan végrehajtása. Széleskörű íelv;- 'ágosító, nevelő munkával, meggyőzéssel, a határodat valamennyi pontjának érvényesítésével e] kell érnünk a kitűzött célt: a Párt, a szakszervezet, a vállalatvezetés kö. züs munkájának eredményeképpen olyan légkört kell teremteni az üzemekben, hogy elviselhetetlen [egyen minden munkás számára az a gondolat, hogy normalazitásfc vagy csalást kövessen el. Ezen • téren nagy eredményeket hoztak a termelési értekezletek, további állandó, rendszeres munkává) ki kell küszöbölni a megmutatkozott hiányosságokat, meg kell értetni minden dolgozóval: a szoclaljzmus építésében nemcsak jogaink, hanem kötelességeink js vannak. Teljesítsük maradéktalanul ezeket a kötelességeket, hogy még gyorsabbá tegyük építésünk ütemét, még lendületesebben haladjunk előre boldog szocialista jövőnk felé, még keményebbé acélozzuk azt a bástyát, amelynek védelmét mi látjuk ej a félszabadító djcső Szovjetunió, a nagy Sztálin által vezetett, béketábor győzelmes arcvonalán. NAMÉNYI GÉZA •--‘■■e'E-A'
