Észak-Magyarország, 1950. május (7. évfolyam, 100-124. szám)

1950-05-11 / 107. szám

A PA RT É L E TB Ő L * Hogyan foglalkoznak az újonnan megválasz­tott pártvezetássgek a népnevelő Bankával a Diósgyőri Kohászati Üzentekben? tártunk Központi Vezetőségének február 10-i határozata megvilágí­totta előttünk, hogy a Diósgyőri Ko húszat: gyár pártbizottsága sok te­kintetben eredményes munkájának egyik legdöntőbb fogyatékossága a gyönge népnevelő munka é» ennek következményeként a dolgozókkal való kapcsoiat lazasága. Természetesen nem tekinthetjük véletlennek, hogy éppen a pártmun­kának ezen igen fontos területén, az sigitációban jelentkeznek a hiányok. Ez csak természet rs következménye annak a helyt a kommunista munkamódszerrel . étes magatar­tásnak, hogy a dolgozó tömegek ál­landó, mindennapos felvilágosítása helyett parancsok kiadásával és egyéb bürokratikus módszerek alkal­mazásával próbálta a pártbizottság egyre növekvő feladatait megoldani. Minthogy a K 'nzati gyár pártbi­zottsága nem ismerte fel a népnevelő munka jelentőségét, alapszervezeteink vezetőségei még kevesebb gondot for­dítottak arra, hogy úgy irányítsák, neveljék és segítsék népnevelőinket, hogy azok napről-nnprn magyarázzák dolgozóinknak az előttük álló felada­tok megvalósításának jelentőségét, módját és megválaszolják a munká­sok naponként, óránként felvetődő problémáit. ltákosi elvtárs február 10-i beszéde ráirányította a figyelmet a hiányos­ságokra, a Központi Agitációs Osz­tály építő kritikája és rendszeres támogatása pedig nagymértékben elősegítette a népnevelő munkában mutatkozó hiányosságok kiküszöbölé­sét. A vezetőségválasztó taggyűlé­seken, éppen agitátoraink munkája nyomán, mindinkább hozzászóltak párttagjaink és tagjelöltjeink, egyre bátrabban és alaposabban megbírál­ták a pártmunka és műszaki vezetés hiányosságait, egészséges javaslatok­kal, kezdeményezésekkel segítik elő a fejlődést. De a népnevelők munkájá­nak eredménye az is, hogy a párton- kívüli dolgozók küldüttségileg felke­resik a pártbizottságot és arra ké­rik, hogy az alapszervezet vezetősé­génél: megválasztása után ismertes­sék az egész üzem dolgozóival a meg­választott vezetők neveit, azokat az útmutatásokat, melyeket a taggyűlés a pártvezetőségnek adott az üzem munkája megjavítása érdekében. Azt mondták ezek a dolgozók, hogy ők ugyan pártonkívüliek, de nem érzik X»ártnclkülieknek magukat és döntő fontosságúnak tartják, hogyan fog dolgozni az új pártvezetőség. A legnagyobb fejlődés népnevelő munkánk területén ott mutatkozik meg, ahol az újonnan megválasztott alapszervezeti vezetőség komolyan foglalkozik a kérdéssel és mindenek­előtt a titkár az üzem első népneve­lőjének tekinti magát. Byen népne­velőnk Gede István elvtárs, a nagy- olvasztó üzem alapszervezetének tit­kára, aki levonva az eddigi tapasz­talatok tanulságait, rendszeresen nép­nevelő értekezleteteket tart, amelye­ken maga beszéli meg a legfonto­sabb szempontokat a népnevelőkkel és ezen túlmenően egyenként is bo- szélget agitátorainkkal, segítséget, tanácsot ad nekik. Többek között ennek is betudható, hogy míg a nagyolvasztó a hároméves tervet URANIA Május 11—17-ig Póruljárt kereszteslovagok Előadáskszdések: Héttőm, tél fi fél 8 ó„ vasárnap fél 4, fél 6 és fél 8ó. TH Május 11—14-ig tárói fiúra iskezdések i hétkösn. 6 és 1, vasárnap 3, 6 és fél 9 ó. CORSO Csütörtök, péntek szünet t—BMW 111 HU ■ UHU li.UJ.BW éppen csak határidőre tudta befe­jezni, az ötéves terv első negyedévi feladatát egy héttel hamarább fejez­ték be. A népnevelő munka eredmé­nyét mutatja az is, hogy a vidékről bejárók inkább a későbbi vonattal mentek haza az elmúlt napokban a Magusolvasztóból, csakhogy bemehes­senek a telepen lakó dolgozókkal együtt a Sztálin elvtárs harcos éle­téről szóló kiállítás megtekintésére Miskolcra. Üzemeink termelékenységének eme­léséért vívott mindennapos szívós harc egyik leghalálosabb ellensége a felejt. Ez ellen vették fel, mint ahogy az eredmények mutatták, elég sikeresen a harcot az Acélöntődé nép­nevelői. Szívós felvilágosító munká­val elérték, hogy a januári 16.4 szá­zalékos selejt március hónapban 6 százalékra csökkent. A Vasöntödében, a termelékenység hónapról-hónapra való emelkedése mellett, a selejtet a februári 5 százalékról márciusban 4 százalék alá szorították, amely szám úgy a fekete, mint a fehér selejtet már tartalmazza. Igen fontos a tapasztalatok sze­rint a népnevelő munkában, hogy a titkár a kritika-önkritika alkalmazá­sára nevelje agitátorainkat. Ennek mindenekelőtt az a módja, hogy a gyakorlatban mutassa meg a népne­velőknek, mit értünk kritika-önkri­tika szellemétől átfűtött agitáción. A Nagyolvasztóban az egyik dol­gozó kijelentette, hogy ő egy darab száraz kenyéren építi a szocializ­must. Gede elvtárs, mint jó népneve­lőhöz illik, figyelemmel kíséri a dol­gozók életkörülményeit is. Ezért le tudta leplezni az illetőt és a dolgo­zók előtt megmondta: „A reakció rosszul választotta meg az emberét. Ez a szaktárs két nappal a fenti ki­jelentése előtt a roggelizési idő alatt fél kiló mézből és egy kétkilós fehér­kenyérből falatozott.“ A kritika-önkritika alkalmazását jelenti az is, hogy a jó népnevelő küzd a hiányosságok és lazaságok el­len. Az Acélöntődében Demák népne­velő elvtárs megbírálta az üzemveze­tőséget, mert & szárítókemencét helytelenül, nem gazdaságosan hasz­nálták ki, valamint mert az üzem­vezetőség gyengesége elősegíti a munkafegyelem lazulását. A hibák őszinte, pártszerü feltárása elősegi- totte, hogy rövid idő alatt ezen a területen is megjavuljon a helyzet. Természetesen a vezotöségvá- kisztó taggyűlések óta eltelt rövid idő alatt még csak az első lépések történtek meg a népnevelő munka megvalósítása ér­dekében. Mi látjuk, hogy a legfon­tosabb feladat ezen a téren a nép­nevelőkkel való foglalkozás. Alap- szervezeti vezetőségeinknek és min­denekelőtt a titkároknak nemcsak az értekezleten kell a népnevelők­kel foglalkozniok, hanem rendsze­resen ellenőrizniük kell munkáju­kat, cl kell velük beszélgetni, taná­csot kell adni nekik, miről, ho­gyan beszélgessenek a hozzájuk beosztott dolgozókkal, rá kell mu­tatni, ha egyes kérdéseket elméleti képzettségük hiányosságai miatt rosszul világítottak meg. Alapszervezeteink vezetőségei nem 'elégedhetnek meg, hogy úgy- ahogy folyik már népnevelő munka, hanem azon koll munkálkodniok, hogy az agitáció eszmei-politikai színvonala mind magasabb legyen. Ez azt követeli, hogy népnevelőink­ben kifejlesszék az igényességet munkájukkal szemben, a kérdések alaposabb, sokoldalúbb, elvileg megalapozottabb megmagyarázására neveljék őket. Ehhez nagy segítsé­gükre van a „Tanuljunk a szovjet agitátoroktól“ c. füzefsorozat, me­lyet népnevelőink ma már jobban ismernek és egyre inkább alkalmaz­nak munkájukban. Alapszervezoti vezetőségeink minden bizonnyal ezen a területen is rövid időn belül jelentős előrehaladást tesznek. Dusek László, a diósgyőri gyárak párttitkára. Miér! csökkeni 3 hónap alatt 21 százalékkal az egercsehi bányaüzem dolgozóinak létszáma Megjelent a rendelet a prémiumrendszerről Virágzó gazdasággá fejlesztjük termelőszövetkezeti csoportunkat Az igrici tszcs elnökének levele „... arra sem szabad hivatkozni, hogy azelőtt a munkások ellátása sokkal rosszabb volt, mint ma • hogy ennek következtében megelé­gedhetünk a létező állapottal. Csak rothadt és keresztül-kasul megzápult emberek vigasztalhatják magukat a múltra való hivatkozással. Neun a múltból kell kiindulni, hanem a mun­kások jelenlegi növekvő szükségletei­ből. Meg kell érteni, hogy a munkár sok életviszonyai nálunk gyökeresen megváltoztak... A mai munkás... úgy akar élni, hogy minden anyagi és kulturális szükségletét kielégít­hesse, az élelemmel való ellátás terén s, a lakás terén is, kulturális és minden egyéb más szükségleteinek biztosítása terén is. Neki joga vai* erre, mi pedig kötelesek vagyunk biztosítani sz&nára ezeket a feltéte- leket... Ne felejtsük el, hogy mi magunk is bizonyos követelésekkel lépünk fel ma a munkássággal szemben — munkafegyelmet követe­lünk tőle, megfeszített munkát, rész­vételt a 'munkaversenyben, rohanó- munkát...“ Ezt nem értették meg az egeresek! bányaüzem vezetőségénél, az Ózdi N, V. vezetőségénél, amikor nem szőri galmazták kellő eréllyel és szüntele­nül a súlyos probléma megoldását, de különösképen nem értették meg a nehézipari minisztérium bányászati főosztályánál. A bérbevett teherautó­ra eddig kifizetett nagy összeg mel­lett-egyedül áprilisban 120 ezer fo­rint kár érte népgazdaságunkat a termelésben történt visszaesés miatt. Mindezek ellonére az Ózdi N. V. ve­zetői legutóbbi budapesti útjukról is csak azzal az ígérettel tértek vissza, hogy a jövő hónap elsejére biztosít­ják a nélkülözhetetlen tehergépkocsit a bányaüzemnek. A súlyos hiba súlyos helyzetet idé­zett elő, ennek kiküszöbölése elodáz- hatatlanul sürgős feladati esetében illeti meg. A munkavállaló részére kitűzött feladat meghatáro­zása kétféle módon történhet és po- dig meghatározott eél kitűzésével — például valamely termelési, gaz­daságossági, műszaki, vagy techno­lógiai feladat megoldása —■, vagy gazdaságossági, illetőleg termelési mutatók megállapításával. A most szabályozott prémium­rendszert először a gyáriparban, az építőiparban, a bányászatban és a közlekedésben kell bevezetni, az OMB állapítja meg, mikor kerül bevezetésre a prémiumrendszer a népgazdaság egyéb ágaiban is. Az cgorcsohi bánya dolgozói kö­zül többen érlek el kimagasló telje­sítményeiket Május elsejei munka- felajá’ttlásaik teljesítésében. A 42. számú frontfejtésnél 147, -i 40-es- néi 126, a 41-C8nél 118 százalék volt az eredmény. A kis csapatok közül Göböly es. Kálmán csapata 194, Eráz József 187, Göböly p. Balázs csapata 166 százalékot teljesített. Egyénileg Bódi jankó Miklós emel­kedett ki 187, Bíró n. János 145 és Bíró k. István 144 százalékos ered­ményével. A gépmühelyi brigádok közül a csillejavítók 184, a lakatos­ra uüely 183, a villamosmühcly 160, az esztergályos 152, a kovács 167, ;• famunkás műhely 145 százalékban teljesítette vállalását. Az egyéni versenyben Fodor cs. János 236.9, Ország cs. József 215, Tajti András 162 százalékot ért el. Tavaly még élüzem volt a banya... Egész havi átlagban tekintve az eredményeket, már nem látunk ilyen jó kúpot. Egercsehi a. múlt év ü. negyedében a dolgozók kimagasló teljesítményeivel kivívta a büszke ciüzem címet, ezévben azonban nem tudja teljesíteni előirányzatát. Ja­nuárban U2.7 százalék volt az üzem össztermelése, ez februárban elérte ugyan a 100 százalékot, de márciusban csak 99 volt, áp­rilisban 82.7-re esett vissza, ■ májusban az eddigi előirányzat teljesítéséi) ,n még ennél is sokkal alacsonyabban járnak. Súlyos számadatok ezek, amelyek mögött nyilván súlyos hiba rejlik. V termelés visszaesése annál is je­lentősebb, mert az egercsehi szén az ország egyik legértékesebb szene. A termelés visszaesésének vannak objektiv okai is, az bizonyos. A fel- szabadulás előtt a bánya francia- belga érdekeltség volt, az idegen tőkések rablógazdálkodásának sú- 'yos következményei utóhatásukban még ma is megmutatkoznak a bá­nyánál. Emellett a múlt hónap ele­jén 50 méteres szakaszon beomlás történt, ami szintén akadályozta a termelést. Az objektiv okok mellett; a terme­lés súlyos visszaesésének alapvető okö. mégis az, hogy a bányaüzem dol- gozórnak száma az év első negye­iében 21 százalékkal lecsökkent. Bajok a bányászok szállítása körül Miért következett ez be? A bányászok egynegyede az üzem­től 25 km-ro fekvő Istenmezejéről jár be dolgozni. A múlt év elején még az volt a helyzet, hogy mü- szakonkint autóval szállították be, majd szállították haza az isten- mezejei dolgozókat. Ekkor azonban a banyaüzem egyik teherautója el­égett és Budapestre küldték javí­tásra. Az adódó kényszerhelyzetben Egeresehiben barakokban hegyezték el a bejáró dolgozókat. Ettől kezdve a dolgozók nem tudtak már napon­ta hazajárni, hanem hetenkint egy­szer, szombaton szállították őket haza és hétfőn vissza. Az öntudatos és addig is nagy eredményekkel dolgozó bányád szók vállalták ezt, tár a rengeteg egyéb kényelmetlen­ség mellett nagy anyagi megterhe- iést is jelentett számukra. \ áriák, nogy a teherautó megjavítása ut'án a régi helyzetet állítják vissza. Bu­dapesti illetékesek azonban a kija­vított teherautót Borsodnádasduak adták át. A bányaüzem vezetősége állan­dóan sürgette, hogy második teher­autója legyen, támogatta őket eb­nen a törekvésükben az Ózdi Szén- uányák NV. vezetői is. Az engedély meg is érkezett, de pénzt nem kap­tak az autó vásárlására. Hónapo­kon keresztül húzódott az ügy el­intézése, közbon a meglévő egy te­herautó is tengelytöréssel használa­ton kívül került. A szombati, il­letve hétfői szállításokra magán- tehergépkocsit kellett bérbevenni. Bér címén éppen kétszeresét fizet­tek ki már annak az összegnek, amelyért a szükséges tehergépko­csit meg tudták volna vásárolni. ».Kötelesek vagyunk biztosítani i«« A már közel egy éve tartó áldat­lan helyzet súlyos következményei azután abban nyilvánultak meg, hogy ezévben megkezdődött a bá­nyászok áramlása más bányák — kü­lönösen Nagybátony és a Pctőíi-bá- nya fele, ahonnan mindennap haza­szállítják a munkásokat. Emellett mások állami gazdasagokba montek cl dolgozni. Ez érthető is, hiszen illetékeseknek nagyon jól kellett vol­na ismerniük — és megszívlelniük — Sztálin elvtárs tanításait, amikor a munkaerő hullámzásáról beszélt: A minisztertanács rendeletef adott ki a műszaki és egyes adminisztra­tív dolgozók prémiumrendszerérői. A jelenlegi bonyolult, bürokratikus, nem az egyéni teljesítményekre tá­maszkodó prémiumok helyett a mi­nisztertanács a szocialista bérrend­szer elvének megfelelő, az egyéni teljesítményen alapuló rendszert kí­ván bevezetni a tormelést irányító dolgozók — igazgatók, osztályveze­tők, csoportvezetők, stfb. — jutalma­zására. A prémium olyan rendszeres több­letjuttatás, amely a munkavállalót meghatározott feladat teljesítése Mi, az Igrici „Kossuth Lajos“ tér- moiővöveckezeti csoport tagjai. 146 hojd szántóterületünkön a jobb, a magasabb terméseredményekért dolgozunk. Munkacsapataink meg­értették a termelési verseny je­lentőségét és ennek eredményeké. ! pen valamennyi tavaszi mezőgazda. | sági munkát az üzemtervünk. ben előirányzott határidő előtt tudtuk teljesíteni. A tavaszi árpa és olajlen vetését 2, a borsóvetést 9, a tavaszbúza, lencse, bükköny, zab vetését 2—5 nappal hamarabb fejeztük be. Elő­irányzatunkat a vetéseknél 135 szá­zalékra, a takarmány vetésnél 175 százalékra teljesítettük. A „Dó- zsa"-munkacsapat a vetőgípnél az előírt három kezelő he'yett kettőt alkalmazott. A műtrágyaszórásnál termelőcsoportunk tagjaj 200 szá­zalékos teljesítmi? yt értek e], a melegágy készítésnél 125 száza'ék. ra teljesítették az előirányzatot. Ezek az. eredmények még jobban fokozták lelkesedésünket és Május 1-re, a világ dolgozóinak nagy ün­nepére felajánlottuk, hogy az övi vetések acatolását határidő eőtt 6 nappal elvégezzük. Ezt teljesítet. J tűk is és most hozzáfogtunk a szakszerű gondos növényápoláshoz. Elhatároztuk, hogy a tengeri egye- lését az e>ső kapálás előtt végez., zük ej és az üzemtervben eőirt háromszori kapálás helyett négyszer fogunk kapálni. A növényi kártevők ellen js fellé­pünk, hogy ne tudjanak elszapo­rodni. Mi, akik Pártunk útmutatása alapján ráléptünk a szocialista me­zőgazdaság építésének útjára, kö­vetjük a nagy Sztálin és Rákosi elvtársink zászlaját és felsorako­zunk a béke harcos táborába. Nem­csak valamennyien aláírtuk a* atomfegyver betiltását követelő bé> kejvet, de községünkben az egyé. njleg gazdálkodó dolgozó parasz­toktól 900 aláírást gyűjtöttünk. Mi tudjuk azt, hogy a háborút meg lehet akadályozni, ha minden becsű., letes do]gozó ember összefog a bé ke védelmében. Azt js tudjuk, hogy amikor termelőszövetkezeti cso­portunkat jó, lelkiismeretes mun­kával, virágzó, gazdag szocialista gazdasággá fejlesztjük, ezzel nö­veljük a nagy Szovjetunió álta] ve­zetett legyőzhetetlen béketábor erejét. (Bánrévj József tszc? einpfc Jevejezőnk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents