Észak-Magyarország, 1950. május (7. évfolyam, 100-124. szám)

1950-05-21 / 117. szám

Csapjon le a „Villám“ ahol még nincs „Villám“. A szocializmus építésének idején a munkaverseny kiszélesíté­sénél, & Sztahánov-mozgalom mind szélesebb körben való elterjedésé­nél rendkívül fontos az, hogy a inunkavorsony eredményei száméra, a íegszéloscbbkörü nyilvánosságot biztosítsuk. Gyárainkban, üzemeinkben a Sitahánov-mozgalom megindulása­kor már felismerték a lenini taní­tás hatalmas jelentőségét, hogy a verseny szervezésének egyik eszkö­ze a nyilvánosság. Ezért alkalmaz­ták először a hangszórókat, majd a faliújságot, hogy időnkint közöl­jék a dolgozókkal a kiugró ered­ményeket, az új munkamódszerek hírét és ezzel ösztönző hatást ér­jenek el, hogy mind szélesebb ré­tegek kapcsolódjanak be a szocia­lista versenybe. Ezt a célt szolgálja n sajté, valamint a röplapok, brosú­rák kiadása is, de ezek technikai kötöttségük miatt csak egy-két nap, esetleg csak hetek múlva tudatosít­ják az elért eredményeket. Pár hónappal ezelőtt újbői merí­tettünk a felszabadító Szovjetunió óriási értékű gazdag tapasztalatai­ból s egyes üzemek, gyárak és bá­nyák átvették a Szovjetunióban nagyszerűen bevált „Villám" táb­lák megvalósítását. A „Villám" rendkívül nagy ösz­tönző hatással van árrá, hogy a hibákat kiküszöböljék, még pedig nyomban, vagy hogy irányt mutas­son egy-egy új munkamódszer el­sajátítására. Itt lehet igazán a'kal- mazni a kritika-önkritika éles fegy­verét, mellyel előbbre lehet vinni a szocialista építés ügyét. Rövid, tömör kifejező mondatokban, színes rajzok, illusztrációk alkalmazásával, rendkívül nagy érdeklődést lehet ki­váltani a munkahelyeken. Es éppen eaért alkalmazni kell a „Villámot" a gyárakban, a bányákban, a mező­gazdaságban, ez intézményeknél, hi­vatalokban mindenütt naponta, sőt — Jia lohet — óránkint, mert csakis úgy lehet eredményes a „Villám" alkalmazása, ha mindig a legújabb, a legfrissebb eredményeket mutat­ja be — s ha azonnal feltárja a hiányosságot, a rossz munkaszerve­zést, a lazaságot —, hogy ezt minél hamarább ki lehessen küszöbölni. A „ Villám“-ot legelőször a .Szovjetunióban alkalmazták. A .Nagy Honvédő Háború idején több és több acélra, több hadigépre és fegyverre volt szüksége a szocia­lista hazának. Ebben a nehéz idő­ben különösen az öntödéknek kellett sokkal magasabb fokra, többszörö­sért emelniök termelésüket. Az or­szág öntői mind átérezték feladatai­kat a nagy harcban, éppen ezért inunkafelajánlásokat tettek. Egy komszomolista kezdte meg a sztahá- novista felajánlást s már az első napon nagyszerű eredményt ért el. Az újságban a hír csak három nap múlva jelent meg. A Párt és a gyár vezetői azonnal felismerték az in­duló mozgalom jelentőségét és hogy minél előbb tudatosítsák a gyár­minden dolgozójával a fiatal kom- szomolistAk nagyszerű eredményeit, bevezették a „Villám“-ot. Az öntő- műhely magkészítő részlegén per­cek alatt megjelent az első (Vil­lám", melyen ezt olvasták a dolgo­sok; „Január 10-én a n. munkasza­kaszban Nagyezsda Karaszjeva és Süavgylja Fusztova felajánlásokat tettek és eddig még nem tapasztalt norma-eredményeket értek el, Na gyessda Karaszjeva 228.2 százalék- fa teljesítette normáját, társnője, Klftvgyija OJapsztova 220 százalék (•». Magkészítő nők! Kövessétek a í|ata} sztahánoylsták példáját!" A műhelyben kifüggesztett első „Villám“ a munkások nagy érdek­lődésével találkozott. Nem volt plyan, aki el ne olvasta volng. Min­denütt a fiatal sztahánqvisták telje­sítményéről beszéltek. As első „Vil­lámot" rövidesen másik is követte éj gyorsan népszerűvé vált. A rövid 3zöveg, mely méteres papíron nagy plakát-betűkkel volt írva, akaratié «ül is lelMvtfi a fflgíMspk, »este­rek figyelmét. Nemsokára meg is alakult egy „Villám" szerkesztő­ség, mely most már rendszeresen ez- ^el foglalkozott. Napok alatt elterjedt az egész Szovjetunióban a „Villám" alkal­mazása. Ennek eredményeként ki küszöbölték a termelést gátló hibá­kat, gyorsan átvették az új munka­módszereket, újításokat s a terme­lés soha el nem ért magasságra emelkedett, A szovjet tapasztalatok azt mutatják: rendkívül fontos az. hogy a színes „Villám" plakátokat a« üzemek, intézmények központi helyén, vagy az • ajtók melleit he­lyezzék el, hogy mindenki naponta elolvashassa a ^Villám" legújabb híreit. A szovjet példát követve nálunk is megkezdték már a „Vil­lám" alkalmazását. A Diósgyőri Gépgyárban minden műhelyben üzemrésznél, gépcsoportnál, a bri­gádoknál, az irodákban működik a „Villám". Ötletesen, színesen, gyor­san vetették itt fel a dolgozók a termelési problémákat és ennek eredményeként, már sok hibát ki­küszöböltek, mely eddig akadó lyozta a termelést. Szervezetten, példamutafóan működik az egész gyárban a „Villám". Hiányossága még az, hogy a rossz munkamód­szert, a szervezetlenséget \ mutatja csak be, de még nem állítja példa­képül az észszerüsítő, becsületesen, új módszerrel dolgozó munkást a többiok eló. Ozdon a „Villám“-ot valósággal tizedrangu kérdésnek nézik. Jellem­ző, hogy az ózdi durvahengermű egyik vezetője úgy magyarázó» a „Villám"-ot: „valami cikkcakkos vonal, mely a termolés emelkedését ábrázolja". A grafikonnal tévesz­tette össze. A pártbizottság tagjai persze ismerik a „Villám"-ot, nagy hiba azonban, hogy eddig még nem alkalmazták. A Diósgyőri Kohászati Üzemek­nél van sok faliújság, működik a hangszóró is, de a „Villám“-ról — még mindig csak tanácskoznak. Nem egyszer tárgyaltak már a pártbizottságnál, a vállalatvezetés­nél, de az acélöntődén, a vasöntö­dén és a mechanikai javító műhe­lyen kívül még nem jelent meg több üzemben a „Villám". Ami ezeken a helyeken elvétve, olykor megje­lent, az sem csapott le. Ebben a gyárban is tehát csak tanácskoz­nak, beszélnek róla, de a komoly megvalósítás, a rendszeres alkalma­zás még mindig nem történt meg. A miskolci középüzemek, hivata­lok is elhanyagolják lényegében c:.t a kérdést — ha itt-ott olvéfve elő is fordul egy-egy „Villám". Hogy a „ Villám*• alkalmazású nem tekintik még fontos feladatnak mindenütt a verseny előrelenditő- se érdokében, annak az az oka, hogy még nem döbbentek rá a dol­gozók és a vezetők, milyen nagy­szerű-eredményeket lehet elérni a „Villám"-mai. Azokban az üzemek­ben, bányákban és intézményeknél, ahol még nem jelent meg a „Vil­lám", vagy csak egyszor-kétszer je­lent meg, az öntudatos dolgozóknak kell készíteniök egy „Villám"-ot, mely csapjon le elsősorban azokra, akik nem tartották szívügyüknek a „Villám" rendszeres bevezetését, így tudjuk majd előbbrevinni a szo­cialista munkaversenyt és a kri­tika-önkritika fegyverét alkalmaz­va gyorsan ki tudjuk küszöbölni az előforduló, gátló körülményeket, munkánk hiányosságait, hogy sike­resen valósítsuk meg ötéves népgaz­dasági tervünket. (T. T.) A dolgozók panaszai nyomábani MIÉRT NINCS MUKKWERSEN? 9 MMÜDflMUTÉPITŐ NY SäMfiBGNYl MUNMiíftiNÁL ? Sajőbábony község határában iöbbkilométeres útszakaszt épít a Makhdámutéplfő N. V. Csaknem ezer dolgozó végez itt fontos mun­kát. A nepokoan bennt jártak szerkesztőségünkben a dolgozók kül­döttei és elmondották, hogy az itt iOlyó építési munkálatoknál külön­böző hibák fordulnak elő, amelyek akadályozzák a munka zavartalan elvégzését, a dolgozók lendüle lének /isszafoj fására alkalmasak és sem­miképpen sem biztosítják, sőt visz- szavetík a munkaversenyt. Nézzük meg a felvetett hibák kérdését a helyszínen, az építési munkálatoknál. Ugyanezen a héten 10 kőművest „munka hiányában" (í) elbocsá­tottak, a következő héten a Dunán­túlról hoztak „a sok munkára való tekintettel“ négy kőművest. Ami különösképpen feltűnő ez ügyben, hogy ezek nem is kőművesek mind­annyian, hanem vannak közöttük átképzősök, mégpedig olyan íb, a In­ti Horthy-hadseregbeu őrnagy, illet­ve százados volt.(I) A munkabeírők munkájában is akadnak különböző visszásságok. A Mikóczky-csoporf a töltés melletti építkezésnél 35 munkaórán keresz­tül szobapadló-szintezést végzett. Négyszeri szóbeli utánjárás, kétszeri Írásbeli jelentés ellené­re sem fizették még ki ezt a munkát. Csendes Mihály 8 tagú kubikos bri­gádja négy napon keresztül barnk- vasváz összeállításon dolgozott. Ehelyett vasoszlop beállítást számoltak el és négy napra nyolc dolgozó együttvéve összesen II forint 40 fillért kapott. Nyolc ember egész napon át dol­gozott vasváz szállításánál, a lelkiismeretien és hanyag munkabelrá3 miatt csezkerssu- tük 1 forint 41 fülért tett ki. Az ,.iroda-emberek“ szerint a dolgozók „túlságosan iinyásak“ Lendületes munka, kiemelkedő teliesitmények... A hosszú útszakaszon lendületes munka folyik. Frissen lendül a csá­kány, kubikos-talieskák hosszú so­ra vonul, kordély-karaván szállítja a földet, úthenger gurul lassú moz­gással A dolgozók munkáján lát­szik, igyekeznek a munkával, azon törekednek, hogy minél nagyobb százalékot érjenek el, meggyorsítsák az építést. Ennek az akaratnak szőp eredmé­nyei is voltak. Felszabadulásunk évfordulója alkalmából 180, a mun­kásosztály nagy nemzeti ünnepe alkalmából 196 százalékot értek el, A legutóbbi héten, a Petrós-kubi- koscsoport 188, a Szeleczky-csoport 204, a Mikóczky-csoporí 355, a For­gács-kubikos csoport, 192, a Fóris kőmüvescsoport 187, a Bujdosó ku­bikoscsoport 199 és a Rácz kubikos- csoport 248 százalékos átlagteljesít­ménnyel zárta a hetet. ...de nem a vezetők érdeme Meg kell ugyanakkor állapítani, hogy ha a vezetőkön múlott volna, nem lettek volna ilyen teljesítmé­nyek. Elsősorban Nádai Gyula ve­zető főmérnök kijelentései és maga­tartása gátolja az eredmények to­vábbfejlesztését. Az bizonyos, hogy a főmérnök irányítása alatt a munka menete megjavult, ugyanak­kor azonban további súlyos hibák uaradtak meg ős ha a helyzeten nem következik be gyökeres fordulat, ezek a ' hibák továbbra is elfojtják a verseny kibontakozását. Nádai főmérnök valósággal felelős­ségre vonta a napokban Simon Gyula kőműves vezetőt amiatt, mert Ladányi Antal és Gyenes Ist­ván ácsok 350 százalékot teljesítet­tek. Az helyes, ha a műszaki veze­tőség meg akarja vizsgálni, hogy a magas százalékok mögött megvan­nak-e a tényleges teljesítések, a legmesszebbmenően helytelen azonban, amit Nádai főmérnök fett, amikor kijelentette: nem ismer el 200—250 százalékon felüli teljesítményt — „mert az már kontáimunka“. A Kős kubikosesoport Tészére a ténylegesen negyedosztályu földet nem akarta ebbe a csoportba tarto­zónak minősíteni, mondván: ez a csoport amúgy is jól dolgozik, majd egy gyengébben dolgozó csapatnak fogja a negyedosztályu földminősí­tést adni. Természetes, hogy a ku­bikusok között ennek nyomán rossz hangulat támadt és az a vé’emény alakult ki, hogy nem érdemes jobban dolgoz­niuk, hiszen ha gyengébben dolgoznak, elérik munkájuk jobb minősítését és akkor fog­nak többet keresni. A volt őrnacry és százados átképzős Jobban dolgozik, mint a kőművesek? A százalékokra igen nagy gond­ja van a főmérnöknek, sokkal kc- vésbbé arra, hogy biztosítsa a mun­ka helyes megszervezését. Az elmúlt hét keddjén például fél napon keresztül 50 ember munka nélkül ténfrrgett, mert nem kapták meg feladatukat, Felháborító állapotok uralkod­nak az élelmezés terén. A dolgozók nem kapják meg az előírás szerinti húst’ az étkezésnél. Eredetileg 50 dkg. kenyér jár naponta a dolgo­zóknak, mivel azonban a Vendég­látó N. V. sajőbábonyi kirendelt- ságe nem tudta (I) beszerezni a szükséges kényé rmenny iséget, fe- jenkint csak 20 dkg.-ot adnak ki azzal, hogy a további kenyérszükségletet szerezzék be maguk a dolgozók. Az illetékes „iroda-ember" nyilván valahogy úgy képzelte el: egysze­rűbb, ha — mondjuk — minden dolgozó bogyalogol a városba a A népjóléti minisztérium munka, egészségügyi osztálya országszerte megszervezi az ifjúmunkások rend­szeres oryosi vizsgálatát. Az előké­szítő munkát június végére befeje­zik és júíiusban az OTI rendelőin­tézetekben már országo.'.erte külön e célra beállított orvosok vizsgál­kenyérért, mintha ők szállítanák ki autóval. Gyakori jelenség az, hogy a dolgozók penészes végű, zöldes kolbászt, vagy szalámit kapnak. Jellemzésül: egyetlen nap alatt több mint 500 ilyen ehetetlen romlott kolbászt dobtak cl a dolgozók, mert joggal tartottak attól, hogy egészségükre ártalmas. Amikor mu­tatóba néhány darab ilyen kolbászt bevitték az ellátó intézményhez, azt a választ kapták: nem kell olyan nagyon finyáskodni, le kellett vol­na a zöldes részt vágni, a többit megehették volna. ják meg az üzemekbe kerül? ifjú­munkásokat. Az orvosi vizsgálat glapján a fiat­tal munkások egészségüknek és munkaképességűknek megfelelő helyre kerülnek, igv nem fordulhat elő, hogy a munkahelyük elfogia lása után kell majd valamelyikéül,t más nipnltajielyrp áthjlyprnj Súlyos hiányosságok a bírálathoz való viszonyban A dolgozók egyízben már előter­jesztették panaszukat, akkor a já­rási pártbizottságtól járt is kint egy elvtárs. Súlyosan félrevezették. A szo­kásoshoz képest kétszeres és kü­lön gonddal összeállított adagot tettek elébe, hogy meggyőzzék arról: az élelme­zés körül nem lehet semmi panasz. A vezetőknek a bírálathoz való viszonyára nemcsak ez a magatar­tás jellemző, hanem az is, hogy a panaszokat előterjesztő dolgozókat, különböző megjegyzésekkel piszkál­ták n vizsgálat után. Rosszul vi- szonylik a dolgozók bírálatához és a pártsajtóhoz ez üzomi pártszerve­zet titkára is. Amikor a dolgozók­kal folytatott beszélgetés után is­mertettük vele a felmerült hiányos­ságokat, behivatta a dolgozókat és való­ságos támadó, ledorongoló mo­dorban mintegy felelősségre vonta őket amiatt, hogy a Párt megyei lapjához fordultak. A párttitkár elvtárs lelkesen végzi munkáját, igen sokat tartózkodik a munkahelyeken, mégis hiba lehet a pártszervezet vezetőségének és a dolgozóknak kapcsolatában, ha kint. létünk alkalmával kellett neki ér­tesülnie a súlyos hiányosságokról és támadnia a dolgozókat amiatt, hogy nem hozzá fordultak pana­szukkal. A dolgozók azonban úgy Sürgősen orvosolni kell a panaszokat! A dolgozók meglátták, feltárták a hibákat. A jelenlegi vezetés mel­lett nem sok biztosíték mutatko­zik arra, hogy ezeket a hibákat kiküszöböljék. Illetékesek sürgős és beható vizsgálatára van szűk-, ség ahhoz, hogy ezeket a súlyos hiányosságokat, a legrövidebb időn júliusban megkezdik az iflúmankásuk rendszeres orvosi vizsgálatát látják, hogy a párttitkár elvtárs maga is bizonyos mértékig Nádai főmérnök befolyása alá került. Er­re rávilágít az is, hogy látogatá­sunk során n párttitkár elvtárs kerékpárra ült, elment Sajóecsogre, hogy sürgősen kihívja n főmérnök köt, akinek magatartását a be-, szélgetés során is szépitgetni igye­kezett?. Autóval jöttek együtt vissza Sajóecsegröl a munkahelyre. Amikor beszélgetni kezdtünk, a fő­mérnök első megnyilatkozása szó- szerint ez volt: „Hallom, hogy ez a szemétbánya mér megint pa­naszkodott." A párttitkár elvtárs ezt a fel­háborító megnyilatkozást nem utasította vissza. A főmérnök rosszul fogadta a dolgozók megnyilatkozott panaszát, az elhangzott bírálatokat. Feltűnő volt emellett az is, hogy nem volt hajlandó nyilatkozni arról, milyen eredménnyel telje­sítették az építkezésnél az áp­rilisi tervelőirányzatot. Nyilván nem sok dicsekedni valója von ezzel. Alapos ok van ugyanis annak feltételezésére, hogy a ter­vet nem teljesítették. Ilyen állapo­tok mellett nem is fejlődhetik ki a szocialista munkavorseny. Ennek szervezésére egyébként az TT. B. sem tesz túlságosan sok erőfeszí­tést. belül megszüntessék, a dolgozók panaszait maradéktalanul orvosol­ják. Ezzel lehet megteremteni biz­tos előfeltételeit annak, hogy ver­senyben, nagy eredményekkel, fo­kozódó keresetekkel végezzék mun­kájukat a dolgozók, akik itt is ver­senyezni akarnak, jó munkát akar­nak végezni. (Csorba.)

Next

/
Thumbnails
Contents