Észak-Magyarország, 1950. április (7. évfolyam, 79-90. szám)

1950-04-08 / 81. szám

Április 4: új erők forrása (S. A.) Népköztársaságunk L1 aöki Tanácsa törvényerejű rende­lettel nemzeti ünneppé emelte ha­dink felszabadulásának napját, áp­rilis 4-ét. A nagy napot megelőzd készülődés, az április 4-i felejthe­tetlen lenyűgöző felvonulások, o hatalmas ünnepségek, a túláradó izzó lelkesedés, amely az ország .minden dolgozóját áthatotta, meg­írna Ulti a: népünk kívánsága, aka­rata testesült meg aa új törvény­imi). Április 4-én szabad, független, jnagáíatalált nép adta hírül a vi­lágnak: a dicsőséges Szovjetunió áldozatai, felszabadító harcai ered­ményeként, nagy Darálunk támo­gatásával biztosan haladunk szón %í. úton, amely a dolgozó emberek boldog világához vezet. Hála a nagy Szovjetuniónak, a forrón sze­retett, a bölcs Sztálin elvtársnak, megnyílt számunkra minden lcboíő- pég a felemelkedéshez, a dolgozók szabad hazájának megteremtéséhez. Hála nagy Pártunknak és rajongva tisztelt Rákosi elv társunknak, élni tudtunk a lehetőségekkel, a szov­jet hősöktől kapott szabadsággal, íme: eredményeink, amelyeket örömmel lát a barát és elnémul előttük az ellenség rágalmazó hangja. „-v»t,rilis 4: betetőzése,‘ teegkoro- f\ názása volt az ünnepi nap­nak. Hetekkel a nagy évforduló i-lői.t ünn.s i k.zb.in égett ez or-zár Á mi ünnepeink nem üres formák, »ón. lélektelen görögtüzes ceremó­niák — a mi ünnepeink, amelyek íuind « dolgozó midiők szabadsá­gának, emberséges életének, füg­getlenségének ügyéhez kapcsolód­nak — beszédes tettekben nyilvá­nulnak meg. Az ünnep a munkai*»- rioknál, a mezőkön, a labomtőriu- mokban, az iskolákban, kórházak­ban és irodákban kezdődött. A munkásokat, a dolgozó parasztokat, 0 haladó értelmiségieket egyaránt hevitette, serkentette a nemes el- tbatározás: »munkámmal kell meg­mutatnom, bebizonyítanom, hogy érdemes vagyok az értem és sok (millió társamért hozott é.ldczatok- jrá, hogy a köszönet és a hála ne msupán szó, de új meg új eredmény tegyen a munkában«. A dolgozók erre gondoltak: szovjet hősök ezrei nern azért áldozták életüket, nem azért verték le kezünkről a rabbi lineseket, nem azért tették a dol­gozó parasztsággal szövetséges mun­kásosztályt az ország urává, nem véért tárták szélesre előttünk a kapukat a boldoguláshoz, a fel­emelkedéshez, hogy mi tétlenked­jünk-, megpihenjünk ba «órainkon és ílmosodjunk, amikor a harci lelá­tok, az építő munka feladatai ég fokozottabb odaadást, ébersé- ,t követelnek tőlünk. A dicső rovjet Hadsereg azért adt3 ne- ink a szabadságot, hogy éljünk ile. Éljünk vele úgy, hogy napról- ,pra, áráról-órára, percröl-percrr rorsuló iramban, szívós kemény ggel, tántoríthatatlan kifart ássál, Ilanatra meg nem állva, bátor jzdeinényezéssel, mindig az életre rö új megragadásával haladjunk őre a szocializmus építésében, zt és esak ezt fog; ' mniinlt felszabad! >pok, a dolgozó mi *ikis ezzel fejezhetjü izint’ón, tisztán forró et, soha el nem múló ___ „ ílánkat a nagy. Szovjetunió; Sztá- n elvtárs iránt. > ‘“r Í gy. született meg a munka- felajánlási mozgalom. Az ijyik üzemben elkezdtek, a másik­ban, a harmadikban válaszoltak a felhívásra s napokon belül az or­szág minden szegletében április 4-ért, április 4 tiszteletére több acélt, több szenet, több ruhát ter­meltek a munkáskezek, több baráz­dát hasítottak az ekék. A felajánlási mozgalom kiterebé- lyosedése, a munkaverseny hatal­mas méretű kiszélesedése híven tükrözte dolgozó népünk gyökere­sen megváltozott új viszonyát n munkához, hűségét és törhetetlen ragaszkodását a nagy Szovjetunió hoz. De benne volf ebben a népiin két lenyűgöző egységbe forrasztó mozgalomban az a felismerés is, hogy munkánk minden újabb sikere ef?7'c?fy csapás a háborús uszítókra, az imperialista méregkeverökre, egy-egy új erőd a béke fróntján. Most folyik a számbavétel a mi megyénkben is, hogyan teljesítették a dolgozók felajánlásaikat április 4-re. De a számbavétellel egyidejű­leg már új feladatok megoldására mozgósítjuk erőinket — így válik április 4 a szocializmus építésének új erőforrásává, londírükevékké, amely előrehajt új colok, új ma­gaslatok felé. A Diósgyőri Kn'iif.- szati Üzemekben az április 4-1 múnkafelajánlások végrehajtása so­rán az egyéni versenyzők közül 372-en 200 százalékon felül telje­sítették normájukat. 14 brigád is 200 százaléknál magasabb ered­ményt. ért el. MiKft'rti ii-JŐTü* níinüeh dolgozió teljesítette mágavállalta kötelezettségét, de máris újabb feladatokat tűz maga elé, hogy a nomzetközi munkásosztály, a világ dolgozó millióinak nagy ünnepére, Május 1-re tovább fokozza a szív cialist'a munkaversenyt. Az elektro- acélmüben Szabó Lajos sztaháno- vista olvasztár-brigádja elhatároz­ta, hogy ezévi tervét a kitűzött ha­táridőnél 2 hónappal hamarabb tel­jesíti. A finom UengordéluSh Pób József komplex-Mgádju az újítá­sok roegk -l zerefcsére veszi az irányt. A durvaliengerdében Maros­vári László komplex-brigádja meg­keresi és kiküszöböli Május 1-ig a termelésben mutatkozó hibákat. A szállítás dolgozói a Martin ócska- vusellátását akarják 100 százaléko­san biztosítani. A Rákosi Mátyás Vas és Fém­művek dolgozóinak verseny­felhívására sorra válaszolnak me­gyénk üzemei, sőt most már gép­állomásai, termelőszövetkezeti csoportjai, állami gazdaságai is. A Diósgyőrvasgyári Gépgyár dolgo­zóinak vállalása soktízmillió forin­tot jelent nemzetgazdaságunknak. December 20-ra be akarják fejezni elsőévi tervüket. Gondolnak az ön­költség, a selejt csökkentése, a szocialista munka.verseny kiszélesí­tésére, új szakmunkást képez [ét a dolgozó nők közül. 10 százalékát már Má- teljesíteni akarják. Ózd is magún viseli április 4 Szellemét: még jobb munkával, még szebb teljesítményekkel meg­szilárdítani szövetségünket és ba­rátságunkat a nagy Szovjetunió­val, még harcosabban helytállni a béke táborában. A Borsodvidéki Gépgyár, a Drót­gyár dolgozói csak „ellentervük“ szerint hajlandók tovább haladni* az építésben, eszerint már december 1-re végrehajtják az. első évi terv­előirányzatot. A putnoki bánya­üzemben minden dolgozó kicsit ma­gasabban hordja a fejét, mióta áp­rilis 3-án, a nagy nemzeti ünnepet megelőző műszakban az egész üzem 320.4 százalékot ért el. De n<r gon I Vorosilov marsalls »Meg gyBzőtftM arról, btgy Magyarország szilárdan1 a szocializmus épitésének útjára lépett és mindig ftű szövetségese lesz a szovjet népnek“’ Rákosi elvtárs búcsúztatta ax elutazó sxovjet küldöttséget .4 főváros dolgozó népe forró szeretettel búcsúztatta el pénte­ken délután a Szovjetunió ’kor­mányküldöttségét. Már órákkal a» indulás előtt hatalmas embertömeg lepte el a Keleti pályaudvar környékét, fel. iratos táblák és vörös zászlók alatt özönlöttek a főváros dolgo. zói a pályaudvar felé. A pálya­udvar előtt és végig a Rákóczi utón sok tízezres tömeg szoron­gott. Percéiig zúgott a hurrá, a •szovjet küldöttség búcsúztatásá. ra összegyűlt hatalmas tömeg forró szeretettel üdvözölte Vor ősi. lov marsallt és a küldöttség tag­jait. Vorosilov marsall fogadta, „ ki­vonult díszalakülatok parancsno. kának jelentését, majd végigha­ladt a díszszázadok sorfala előtt, szívélyesen sorra üdvözölte a bú­csúztatására megjelent szabadság- harcosokat, úttörőket és a váró. csarnok előtt félkörben álló törne, gpt. Amerre ment, niítidénutt lel­kes éljenzés fogadta a dolgozókat mosolyogva köszöntő marsallt. Vorosilov marsallnak M. A. Szüsz- Jovnak, V. P. Szvjridovnak és A. T. Goncsarnak fehér ruhába öltö­zött úttörök díszes virágcsokorral kedvesk dtek, Vorosilov megölelte a kis úttörőket. Ezután Vorosjlov marsall lépett a mikrofon elé és a következőket mondotta: Kedves barátaim! — kezdte sza. vait, — Amikor elhagyom a Ma­gyar Népköztársaság vendéglátó fővárosát, engedjék meg, hogy a szívélyes fogadtatásért, a szovjet delegáció nevében mély hálámat fejezem ki a magyar kormánynak és a magyar népnek. Abban az igazj baráti fogadta­tásban, amelyben részünk volt, azoknak a tartós baráti érzések* nek megnyilvánulását látjuk, ame. lyek a magyar népben kialakultak a szovjet nép iránt és annak a nagy szeretetnek, amelyet ez a nép a vifág élenjáró emberiségének ve­zetője, a nagy Sztálin iránt érez. Magyarországnak a Szovjet Hadsereg ájtal történt felszabadí­tása 5. évfordulója országos ün­neppé vált és hatalmas megnyjlat. kozása vo't a magyar nép és a Szovjetunió népe közötti egység­nek. Rövjd magyarországi tartózko­dásunk alatt meggyőződtünk arról, hogy Magyarország szilárdan a szocializmus építésének útjára lé­pett és hogy Magyarország biztos elővédje a békéért, demokráciáért és a szocializmusért küzdők ‘óbo­rának. Azzal őz erős meggyőződéssel térünk vissza hazánkba, hogy a magyar népnek az a testvéri ba. rátsága, amelyet itt mindenütt al­kalmunk volt látni, tovább fog fejlődni és erősödni és hogy a ma­gyar nép mindig őszinte barátja és hű szövetségese lesz a szovjet nép-* nek. Éljen a magyar nép! Éljen a Magyar Dolgozók Párt«! ja és annak vezetője, Rákosi elv.: társ! Éljen a nagy Sztálin! Vorosilov marsall beszédét hosz-! szantartó viharos tapssal fogadták* Percekig zúgott az „éljen Sztá-: Lin!“ kiáltás. Tolmácsolják a szovjet népnek, a magyar nép szeretetét, hűségét és háláját! Vorosilov marsall beszédére Rá­kosi Mátyás elvtárs válaszolt: A Magyar Népköztársaság kor­mánya és az MDF Központi Veze­tősége nevében meleg szeretettel köszönöm a Szovjetunió kormány­küldöttségének és külön a szeretett Vorosilov marsallnak, hogy megje­lenésével és szívélyes üdvözleteivel emelte felszabadulásunk ötödik év­fordulójának ünnepét és új bátorí­tást adott arra, hogy folytassuk szilárdan a megkezdett utat: a szo­cializmus építését. Vorosilov marsall elvtárs és az egész kormányküldöttség meggyő­ződhetett egész ittartózkodása rö­vid idején, nemcsak arról, hogy dolgozó népünk egységesen, lelke­sen munkálkodik jobb jövőjének kialakításán, hanem arról is, hogy az egész magyar nemzet mély­séges hálával és szeretettel em­lékezett meg az évforduló ün­nepén felszabadítójáról, a ha­talmas Szovjetunióról és nagy vezéréről, a magyarság gyámo- lltójáról, a bölcs, szeretett Sztálin elvtársrőL Minél jobban kiszélesiil a ma­gyar dolgozó nép politikai szemha­tára, annál mélyebb és forróbb há­lánk és hűségünk. Ennek az érzés­nek kifejezésével száz formában találkoztak a szovjet küldöttség tagjai s az volna a szerény kéré­sünk, hogy ezt a szeretetet, hálát és hűséget tolmácsolják a baráti éti szövetséges Szovjetunió kormánya, nak és az egész baráti szovjet népnek. Mőgegjnw«* wd* {•’“•- »•' * r mondunk és forró üdvözletünket küldjük felszabadítónknak, a Szov­jetunió népeinek. Éljen és virágozzon a szovjet- magyar barátság! Éljen felszabadítónk, a nagy Szovjetunió és szeretett vezére^, Sztálin elvtárs! Rákosi Mátyás elvtárs beszéde nyomán viharosan ünnepélték n haladó emberiség bölcs vezérét* Sztálin generalisszimuszt és él­tették Vorosilov marsallt. Vorosilov marsall és a küldött^ ség tagi<*» szívélyes búcsút vet­tek a búcsúztatásukra megjelentél* töl. A szovjet és a magyar Hint-1 nuss hangjai mellett a küldöttség felszánt a feldíszített különvohat* ba, amely az Intemacionálé hang-, jód mellett az egybegyűltek leiken éljenzése közepette gördült ki * pályaudvarról. Gerő Ernő államminiszter, a* MDP főtitkárhelyettese, Kállai, Gyula külügyminiszter, Kiss Ká­roly, az Elnöki Tanács alelnöki, Révész Géza altábornagy, KC szeljov, a Szovjetunió magyaror* szági nagykövete kísérték él a k-*_ tárig a küldöttséget. dolja senki, hogy a putnoki bányá­szok nem akarnak mag többet. Na- gyonis! Elhatározásuk ez: Május 1-re a putnoki bányaüzem élüzem lesz. Herman János és Nagy Endre, a mezözombori állami gazdaság traktoristái sem állnak meg 500 százalékos eredményüknél, amelyet kitűnő újítások alkalmazásával ér­tek el. Eredményüket tovább fo­kozzák, tovább fejlesztik Má­jus #l-re. Április 4 Q. hűs'ég és a hála fe­lejthetetlen ünnepe volt, a hűségé és háláé a nagy Szovjetunió és a forrón szeretett Sztálin olvtárs iránt. Azért, hogy élünk, szabadon, függelem országként, magunk ura­ként napról-napra erősödj c, gyara podva, gazdagodva. Április 4 erre is utalt. Nagy eredményeinkre, amelyeket Pártunk, Rákosi elvtár­sunk biztoskezü vezetésével értünk el. Eredményeinkre, amelyeket dön. tőén a Szovjetunió állandó támo­gatásának, baráti segítségének kö­szönhetjük. „ ... Felemelkedésünk egyik legnagyobb tényezője az, hogy bőven meríthetünk a Szovjet­unió tapasztalatainak mérhetetlen tárából, hogy mindig számíthatunk felszabadítónk gazdasági támogatá­sára — de nem utolsó sorban —; mindig felettünk állott hatalmas pajzsként és megvédett bennünket a nyugrli imperialisták támadásai- ■ val és fondorlataival szemben a | hatalmas Szovjetunió ereje“ — mondotta Rákosi elvtárs. Április 4 egyben az újnak is kez­dete volt. Láttuk, éreztük, tapasz-1 taltuk, milyen megbecsüléssel és« szeretettel fordul felénk felszaba-j dífónk, a hatalmas Szovjetunió/ együtt lelkesültek, ünnepeltek ve­lünk a baráti népi demokráciák a a dolgozó milliók képviselői. Meg­győződhettünk a magunk erejéről, büszkeségünk, néphadseregünk fe­gyelmezettségéről, magasrendii szelleméről, megmutattuk szilárd egységünket, hogy dolgozó népünk cgyemberként áll Pártunk, Rákon» elvtárs mögött. Április 4 új erőforrássá lett« újabb sikereinkhez, újabb győzel­meinkhez. tsTMmmmrn Miskolc, lb50 április 8, szombat Ara 50 fílléP VII. évfolyam. — 81 szám Ilii II MIMII Will Ilii II Wl Uli II II» I IflIIMiai H IUI t CCg mmrrM,"»»«»-" —1——MK1—>

Next

/
Thumbnails
Contents