Észak-Magyarország, 1950. április (7. évfolyam, 79-90. szám)
1950-04-20 / 90. szám
Új harcra a teremtő békéért! (S. A.) Kinyújtott emberi kéz- jf>c ii békegalumb. Alatta felírás: ►Kezedben tartod a békét!«. Ez a J-iiagszeitc látható plakát Kifejezi (tzt a világos tényt", hogy az egyszerit emberek, a dolgozó emberek Jmlliói kezükben tartják a békét. Síméi erősebb ez a kéz, minél acélosabb a szorítása, annál kevésbé kecsegtethet sikerrel azok próbálkozása, akik a béke galambját cl fii.árják ragadni, meg akarják sem fn -íteni. A /. a kifejező, buzdító plakát borította, a stockholmi házak falait is, ahol nemrégiben zajlott Ír a Béke Híveinek világxóngresz- femisa által úiotrehivolt állandó »imzetküzi békebizottság ülése. A (márciusban megtartott ülés — ezen (i magvar dolgozó nép képviselői is ?<• ztvettek — újabb hatalmas len- (diiietet adott a békemozgalomnak, ►mely ój szakaszába lépett. V dolgozó tömegek a munkásosztály, a kommunisták vezetésével a ► sodik világháború előtt is kc- Jiiénv harcot rolytattak, hogy clbe- ► Ilijük a háborút. A második imperialista. világháborút el lehetett .Volna kerülni, ha a nyugati orszá- gok hallgattak volna a Szovjetunió f. ivóra, követték volna következe- l-. .- bckepolitikájáC és szilárd egy- ► -g£rontba tömörültek volna a náci fasizmus ellen. A nyugati burzsoázia, az iniperialistúk azonban a rot- | o.lt müncheni megalkuvás útjára 3 ■ r k. . ii . tán-.ogst| s « hitleri fasizmust és azon rucsferkodtek, hogy elősegítsék a vili -béke szilárd őre, az elnyomót- j; reménysége, a dolgozó milliók Vezetője, a .Szovjetunió vereségét, lás.'.khogy aljas számításaikban nagyot levédtek! A diadalmas Szov- -H Hadsereg szétzúzta a fasiszta •íeVadat, győztesen, sokszorosan rgoiősödve keiiilt ki a második 'ágiiéból óból, amely dönt'ö fordulót hozott a nemzetközi erőviszo- oklj.iu és magában a békernozga- i! ha ii is. .Lapunk tegnapi számában részlet közöltünk Ralph Parker angol ágíró leleplezéseiből. Többek kőid',tt elmondja, hogy araikor a szov- •g, nép boldogan ünnepelte a Uá- í, rú befejezését s a kivívott gyö- v;-lmel', »az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségéhez minisz- lei-i rangban beosztott Oteorge jsenuen arekifejozése feltűnően in- g* rültté, bosszússá vált. líaragosun 5-v szólt": Ezek örülnek... azt hifi »'■ \ Ilii I 1 V,' vége háborúnak. Pedig tu- csak most fog elkér Jajcionképpen iiodni«. Az amerikai diplomata bizonyosan tudta, miért' moudta ezt. Nyilván ismerte azokat a gálád terveket. amelyeket az imperialista ka lundorok még akkor szőttek, mikor a szovjet emberek ezrei elet tikét áldozták az elnyomottak fcl- s abaditúsúért, a fasizmus mégsem- n; i-itéséért, többek között ázott is, hogy az "Egyesült Államokat elke: lülje a náci hordák pusztító vihara. Az azóta eltelt idő bebizonyította, hogy az angolamerikai imperialisták eszeveszett háborús uszirással, provokációkkal, napról napra erősö- dö íegv vet kezessel, kém- és sza.bo- t ázstei ékenységgcl, véres Terrorral, liiindvn haladó gondolat elfojtásával törnek a békére. Atombombává! és hidiogénbombáva! akarják Jét&e- zárolni a békés lakosságot. :,Ncm- zetünknek és az emberiségnek ezek a vérszomjas ellenségei el akarják puszii ni ni a bölcsőben - fekvő cscA mire son esemöt, az életre készülő ifjat, szét akarják szakítani a családot, nyugodt örökség helyett keserű halált készítenek elő az öregek számára.« e Kunnán úr és társai nem ondoltak, amit kihagytak számításaikból az, hogy a béke megvéd Címezéséért folyó hűre ma egészen más erőviszonyok, más feltételek között folyik, mint akár az első, akár a második világháború elől’t. A békeküzdelem a béke puszta propagálásáról átment a konkrét tümegakciók szakaszába, amelyet sokszázmilliós tábor támogat, erősít. Ennek a tábornak élén a hatalmas Szovjetunió s a dolgozó milliók forrón szeretett vezére, a nagy Sztálin áll. A Szovjetunió vezeti e sokszáz milliós sereg küzdelmét, az agresszorok, a háborús uszítók ellen. A Szovjetunió: a világleghatal- tnasabb ereje, minden dolgozó fé.- nyes' csillag«, biztonsága, reménysége. »A történelem — mondotta az Októberi Forradalom 32. évfordulóján Maienkov elvtárs — nem ismert még olyan hatalmas tömeg- mozgalmat. mint az a mozgatom, amely a béke híveit’ egy nemzetközi táborban egyesíti. Nincs egyetlen ország sem, amelyben ennek a mozgalomnak ne lennének támaszpontjai, ahol ne fejlődött ■ volna ki a mozgalom mind szélességben, mind mélységben.« Milyen feladatok hárulnak r:í,nk, magyar dolgozókra a békemozgalom. éj szak: - -1 ? Rál.nté e'ctúrc, fcörttúr 10-i beszédében felhívta a figyelmet: ,,Gyakran találkozunk olyan téves felfogással, hogy nálunk, ahol az imperialisták szervezett erői már vereséget szenvedtek, a béke védelme, tulajdonkénen állami feladat és főA felháMás hulláma söpör végig Franciaországon a Mi véres események miatt megerősítésében nyer kifejezést.“ A mi megyénkben is sokszor találkozunk azzal az alapvetően téves és veszélyes nézettek hogy a békéért folyó Imre elsősot- ban az imperialista államokban küzdő haladó erők ügye. Hiszen mi szabadon élünk, szabad országot építünk s a Írókért folyó harcnak bizonyos fokig csak nézői vagyunk. Pedig a. régi rend hívei, a súlyos csapásokat szenvedett ellenség nálunk is egy harmadik világháborúban reménykedik, attól várja a kapitalizmus restaurációját, elvesztett hatalmi pozícióinak. politikai és gazdasági tevőinek visszaszerzését. „Szívósan s lankadatlanul • támogatják a nyugati imperialistákat, terjesztik a háborús pánikkeltés úllríreit és mint kémek és szabotálok cselekvőén is résztveszuek ebben a küzdelemben. Ennélfogva szakadatlanul küzdeni kell ezek ellen az erők ellen és. éberen kell tartani tzt a szellemet, amely el van szánva minden eszközzel küzdeni a békéért." egállapítbatjnk, hogy a mi szőkébb területünkön, Borsodékor, j-Zemplén megyében 'sem tettünk meg mindent, hogy eleget tegyünk Kőkori elvtárs figyelmeztetésének. Az ellenség, kétségtelenül, hol a háborús pánikkeltés, hol a rothadt pacifizmus hazug jelszavaival próbálja aláásni dolgozó népünk harcos békeakaratát. Még üzemeinkbe is bo- fé.rközik ez a hang, még a műnk.' sok között is akadnak olyanok, akii, a rémliirtcr jeSztök uszályába kerülnek. A falvakban pedig a ..klerikális reakció és a kuhikok terjesztik a nyugtalanító hazugságokat. Az egyik községben a mezőn talált „zúgó ládáról“ száll az elképesztően badar, ostoba-hív, másutt egyéb sületlenségek bukkannak fel; az ellenség szinte kifogyhatatlan a képtelenebbnél képtelenebb bár.'cy súgókban. . Meg kell állapítanunk: igen gyakran- nem M Az egész francia dolgozó nép a bresti véres események hatása alatt áll. A L'Huiuanité mai vezércikkének címe: „A gyilkosok kormánya/* „A kormány megkísérelte — Írja —, hogy a nagy kikötővárosban megteremtse a rémuralom és a félelem légkörét, azonban a bresfi munkások bátor és elszánt fellépése meghiúsította ezt a kísérletet. A példátlan rendőri kegyetlenség az eddiginél is jobban összekovácsolta a dolgozók egységét. Ma ugyanazt a harcot folytatják, amelyet a náci megszállás idejében bátran vittek.“ Akkor a bresti fegyvergyár munkásai a német megszállók ellcu rendezlek sztrájkot a kommunista túszok kivégzése ellen. Tegnap reggel az. Általános Aíun- kásszövetség újabb kiáltványt bocsátott ki, amelyben felhívja az ország dolgozóit, hogy abban az időpontban, amikor Brest dolgozói utolsó útjára kisérik a hősi halált halt’ Edouard Mázét;, szüntessék be a munkát és határozatok elfogadásával, küldöttségek választásával tiltakozzanak a durva rendőr» ra- lom ellen. Bresben teljesen megbénult az élet. A sztrájk általános, a szervezett munkások szervezeti hovatartozásukra való tekintet nélkül résztvesz- nek benne. Kitorjod a sztrájk a szervezetlen munkásokra és a középosztályra is. A kereskedők lehúzták üzleteik redőnyeit. Az. elkeseredett hangulatra jellemző, hogy a városi tűzoltóság nem volt hajlandó azoknak az égő teherautóknak oltásában résztvenni, melyeket a tüntetők felborítottak. A városi rendőrség tagjai szintén tiltakoztak « véres események ellen, csatlakoztak a sztrájkhoz s abbahagyták a közlekedés irányításúi'. A temetésre az egész országból különvonatok hozzák a munkások tízezreit. Hatalmas sztrájkok, tömegmegmozdulások Ma indult el Páriába a bresti dolgozók küldöttsége a Köztársaság elnökéhez. A város lakossága körében óriási felháborodást kelteit az az orvosi megállapítás, hogy a csendőrség fegyverei robbanógolyókkal vojtak megtöltve. 65 sebesült került a kórházba, valamennyi roncsolt sebekkel- A közvélemény ennek az ügynek sürgős külön kivizsgálását követelj. A sztrájk az ország több részében is fellángolt, sőt több helyen a kitűzött időpontot be sem várták. Szerdán Lurjentbeii a fegyver- gyár 80 ezer munkása sztrájkba lépett és tüntető menetben vonult végig a városon. Rouanban a kiköíőmunkások visz- szautasílilták két amerikai hadianyag szállító hajó kirakását. Az éazakafrikai Phjíljpevilje dokkmunkásai szintén megtagadták egy fegyverszálitó hajó kirakását. Bretagne több városában Mcajaix Concarneau és Nantes városokban hataímas tömegtüntetéseket rendeztek a munkások- Pártiban a dolgozók egy órán keresztül felvonultak, a főútvonalakon,.de a rendőrség nem mert közbelépni. Brest belső városrészei valóságos csatatér képét mutatják. A dogozók álta ános sztrájkba léptek és ezer számra vonulnak fel Ecouard Mázé ravatala előtt a szakszervezeti központ épületében. A vasutas sztrájk miatt a párisi expressz nem tudott kifutni. A rohamrendőrök a tömeg fenyegető fellépésére nem merték megakadályozni a munkások felvonulását. 30 ezer dolgozó részvételével megtartott tömeggyíílésen határozatot* fogadtak el, amely- kimondja, hogy Edouard Mázé* rő| nevezik el azt az utcát, aho| a gyilkos rendőrök áldozatukat lelőtték. A határozat követelj a rohamrendőrök eltávolítását és a demokratikus egységkormány megalakítását. A Francia Kommunista Párt koz leményt adott ki a vérengzéssel kapcsolatban. Tiltakozik a szégyen- teljes gyilkosság elten és rámutat, hogy a kihívást a De Gauljeaä ösz- szeesküvő Bidaulfc kormány készítette eíő. Üdvözletét küldi Brest hős munkásainak, akjk kenyerük és jogaik védelmében harcba szálkák a reakciós, a nyomor és a háború kormányával. Duclos elvtárs sürgö’s interpellációt jegyzet be a nemzetgyűlés elnökénél. Tovább szélesedik az aláírásgyűjtő mozgalom Világszerte folyik a békéért és az atombc%ba eltiltásáért vívott harc. A Béke Hírei Biz&ttsr gáiiak sto«k holmi felhívása sofia jtnn Ja pasztáit visszhangra talált as öt világrész l>éke- és szabadságszerető emberei között. Xerg titkoljál* est o franda ki- pof: sem. A francia dolgozók már valameny- ttyiett jól ismerik a stockholmi felhívás szövegét. A Békéért és Szabadságért Harcolók Franciaországi Szövetsége tagjai elmennek minden házba és elmagyarázzák az embereknek, milyen nagy ügy alá írják nevüket. Az aláírásokat minden nyilvános helyen gyűjtik. A parasztság is lelkesen csatlakozik a mozgalomhoz. Ha valaki nem hajlik meg a nép ilyen elementárisán kinyilvánított békevágya, előtt, csak annyit jelenthet, hogy nyíltan és szemérmetlenül kívánja a háborút. Parisban sokezor főhadiszállása van a békeharcnak. A csehszlovák tudósok szintén csatlakoztak a stockholmi határozathoz. és állást foglaltak az atomenergia tudományos felhasználásával kapcsolatban. — Míg az imperialisták az emberiség vesztét és kultúrájának pusztulását tervezgetik, a Szovjetunió tudósai az atomenergiát a természet átalakítására használják fel. A «csehszlovák tudó ... aláírásukkal testvéri összetartozásuk jelét kívánják adni a világ haladó tudósaival. A Béke Hívei ausztráliai kongresszusán megtárgyalták a bókevé- delmi tanács kiáltványának terveze tét, amely követeli a fegyverkezési verseny megszüntetését és az atombomba betiltását. Ké3ztvcttek a megvitatásban a volt frontharcosok, aj ifjúság és a papság képviselői. Valamennyien lelkesen üdvözölték a tervezetet. TIevlet Johnson canterbury érseki helysük beszélt a Szovjetunióban, tett utazásairól és hangsúlyozta, hogy a Szovjetuniónak nincs szüksége háborúra. A kínai szakszervezeti szövetség, a demokratikus nöszövetség és ifjúsági szövetség a diákszövetséggel együtt közös nyilatkozatban foglal? állást a stockholmi felhívna mellett. Felhívja a kínai népet, szorosan zárkózzon fel a békét és a demokráciát védelmező népek világfrontjához. A finn fővárosban szerdán ül össze a Demokratikus Nők Nemző közi Szövetségének végrehajtó bizottsága, hogy megtárgyalja a béke-' mozgalom kérdéseit. Elhatározták, hogy a stockholmi békenyilatkozatot az asszonyok millióinak tudomására hozzák, hogy hozzájávésszük fel elég erőteljesen a harcot ezek ellen a próbálkozások ellen. Elsősorban pártszervezeteinkre vár a feladat, hogy a ' dolgozó tömegek előtt leleplezzék az ellenséget, bárhol bújjék is meg. Azonnyomban vissza kell verni, szót kell zúzni minden aljas kísérlet étét és ei kell venni a kedvét attól, hogy nyugtalanító hazugságokkal, háborús pánikkeltéssel, áÍnok .pacifista szólamokkal akadályozza békés építömuukánkaí, gyöngítse harci felkészültségünket. az ellenség meggyőződik róla —mondotta Rákosi elvtárs —, hogy a magyar nép elszántan s egyhangúlag száll szembe a háborús uszítúkkal, ez magú ban véve hatalmas politikai tényező, új erőforrás, melyből a kapitalista országok, sőt a népi demokráciák béketábora is meríthet.“ A stockholmi békeértekezlet hatalmas mozgalmat indított el. Felhívással fordult a világ minden becsületes «emberéhez, követelje az. atomfegyver betiltását, a szigorú nemzetközi ellenőrzést, „Aki elsökémt alkalmazza az atomfegyvert valamelyik országgal szemben, bűnt követ t)l az. emberiség ellen és háborús bűnösnek tekintendő.“ Az egyre hatalmasabb méretekben kibontakozó világmozgalomból a magyar dolgozó népnek is tevékenyen, harcosan ki kell vennie a részét. — Mindnyájunknak meg kell szívlelnünk a budapesti bék'együlés felhívását. Szét kell zúznunk az ellenség minden próbálkozását, harcos egységbe kell tömörítenünk politikai és vallási meggyőződésre való tekintet nélkül minden jószándékú, békét akaró dolgozó embert. „Ne legyen, egyetlen magyar dolgozó, aki ne venné ki tevékenyen részét a békemozgalom munkájából. {Egységünkkel, szervezettségünkkel és bátor cselekvésünkkel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a nagy Sztálin zászlaja alatt, Rákosi Mátyás vezetésével egységfrontban a világ békeszerető népeivel visszaverhessük a háborús gyújtogat ók készülő merényletét hazánk és az emberiség ellen.“ Fel tehát új harcra a teremtő békéért 1 CBgiEaiifóSgMiyaiBliigjBBaPiBgjgSt^fgaB^ Miskolc, 1950 április 20, csütörtök r<3 50 fiilér VII. évfolyam. — 90 szám
