Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)
1950-03-19 / 66. szám
Az egysejtűtől 'az emberig Tormészcttudományoa kérdésekkel foglalkozó cikkeink során tudományos kutatások megcáfolhatatlan eredményei alapján elvezettük olvasóinkat addig, hogy megvizsgáltuk; hogyan jött létre az élet ég bebizonyítottuk, hogy a Föld ebből a szempontból sem foglal el valamilyen különleges helyet, mert az élő az élettelenből mindig és mindenütt létrejön, ahol ennek az átalakulásnak konkrét előfeltételei megvannak. Megvizsgáltuk, hogy a különböző szervetlen anyagokból, elemekből hogyan jöttek létre törvényszerű kémiai egyesülések révén a szerves anyagok, ezekből a fehérjék, hogyan alakultak ki a koacervátok, azok a cseppecskék, amelyeknek kiválasztódása, szétbomlása éa újravaló egyesülése után fokozatos mennyiségi változás minőségi változásba csapott ét és létrejött az első élő. Most bármerre tekintünk a Földön, talajban, vízben és levegőben milliárdnyi élőlény, növény és állat található. Hogyan alakultak ki, honnan vannak az élőlényeknek ezek a különböző fajtái, hogyan alakult ki az élők rendkívül változatos és sokirányú iwlóga ? Természetes, hogy ennek a kérőéinek megválaszolásánál is ösz- sz,ecsapott az idealista és materialista világszemlélet, a helyes válasz megadását harc döntötte el, amíg a dialektikus materializmus élenjáró elméletével minden kétséget kizáró módon sikerült az igazságot bebizonyítani 'Az idealista felfogás ezen a területen is következetes volt önmagjához; éppen ügy, mint ahogy a világ teremtéséről szóló legendákat hirdette, a Föld megteremtéséről szóló tudománytalan álláspontot képviselte, ugyanúgy a külső világszellem erejének és halalmának tulajdonította az élők különböző fajtájának létrehozását. Annyi fajta élő van, amennyit kezdetben az Isten teremtett — mondották még egyes régebbi tudósok is. Persze, ennél az álláspontnál is világosan látjuk az Indítékot. „Kezdettől“ fogva, „öröktől“ fogv* véglegesen elrendezettnek mondták a világot, tiltakoztak minden változás, fejlődés ellen, hogy a kizsákmányoló uralmat megváltoztathatatlanul „isteni eredetűnek" ismertessék el. A haladó tudomány bebizonyította, hogy az idealistáknak ez a vallási burokba öltöztetett tétele is hamis, semmiképpen nem állja meg helyét a tudományos kutatások eredményeinek, a készelfogható tényeknek világánál. A haladó tudomány bebizonyította, hogy az élők egész változatos világa mind a legegyszerűbb élőlényből, az egysejtűből fejlődött ki százmillió évek hosszú során keresztül. Hogy a későbbiek megértését világosabbá tegyük, vázol, juk fel először a „családfát“, ennek a fejlődésnek egyes állomásait. (Helyes is, ha olvasóink papírra vetítik nyilakkal megjelölt elágazások formájában a fejlődés egyes állomásait, amelyek felsorolásánál annak a fejlődési menetnek ábrázolására törekszünk, hogy miként haladt az élők világa az egysejtűtől az emberig.) Az egysejtűek után ezek összekapcsolódásából jöttek létre a többsejtűek, amelyek szétágaztak növényekké és állatokká. Az első ilyen állatok a tömlősök (polip, nieduza, hidrák). A kővetkező állomás a férgek. Kétfelé ágaztak: puhatestűek és ízeltlábúak, ez utóbbiakból a rovar. A puhates- tüekből a halak, a gerincesek legrégibb csoportja. Tovább: kétéltűek, azután csúszómászók, hüllők. Ezek kétfeléágazva emlő- aökká, illetve madarakká fejlőd- tok. Az emlősökből fejlődött ki az emberszabású majmok legrégibb őse, az északafrikai parapitekusz (a szó annyit jelent, mint „majomhoz hasonló“). Ezek további alakulásából jöttek létre a gibbon majom és az orángután, Illetve a gorilla és csimpánz, valamint az ausztralopitekusz (déli majom). Enn©k továbbfejlődésedként áll előttünk a legősibb ember, a pite- kantropusz, majemember. Darwin angol tudós, a fejlődés- elmélet megalapítója nevéhez fűződik ennek a táblázatnak az ösz- szeállítása. Földkörüii utazása során rendkívül sok megfigyelést tett, többek között feltűnt neki az a hasonlatosság, amely egyes, régen kihalt állatok csontmaradványai és a ma élő állatok csontja között fennáll. Több évtizedes kutató munkájával összegyüjtótte a bizonyítékokat éa megállapította, hogy az összes élőlények, növények és állatok egyaránt, rokonságban vannak egymással. Az egyes magasabbrendű élőlények fejlődés útján jöttek félre az évmilliók sorún, eZt bizonyít. ják a" ásatásoknál napfényre kerülő csontniaradváiiyok. A Föld kb. kétmilliárd éve létezik, az élet első nyomait azonban csak a 600 millió év előtt keletkezett kőzetekben találjuk meg csigahéjak, rákpáncéíok és rovarie- nyomatok alakjában. Gerinces állatoknak ezekben a kőzetekben nyomuk sincs. A 450 millió évvel ezelőtt keletkezett kőzetek már halcsontvázakat is tartalmaznak. További 50 millió év múlva jelentek meg az első kétéltűek, mintegy 300 millió évvel ezután az első csúszómászók. 200 millió evvel ezelőttre tehetjük az emlősök megjelenésének korát. Az 50 millió évvel ezelöti rétegekben megtalálták a fejlettebb emlősállatok csontjait, a még fiatalabb kőzetekben emberszabású majmok fogait és egymillió éves kőzetben az ember ősének, a majomember, nek koponyáját. Hogyan és miért ment végbe az élőlényeknek ez a fejlődése ? Darwin megállapította, hogy az élőlények változékonyak, vagyis még az azonos csoport tágjánál is vannak egymástól némi eltérések. Az élőlények másik tulajdonsága az alkalmazkodási képe8- ség, amely szerint alkalmazkodni tudnak az őket körülvevő külső környezet változásaihoz, a létért való küzdelemben elpusztulnak azok az élőlények, amelyekbe» nincs meg kellő mértékben ez az alkalmazkodási képesség, az állandó harcban azok maradnak meg, amelyek legjobban reagálnak változásukkal a környezet változott körülményeire. Nagyon lényegestv’ajáonsága még az élő. lényeknek az öröklékenyséq, vagyis az a képesség, hogy a harc során szerzett tulajdonságaikat át tudják adni utódaiknak. Földünk kialakulása óta szakadatlan, állandó változásban van. Kialakulása óta rengetegszer változott éghajlat*, hatalmas föld- megmozdulások történtek felületén, a tengerek helyét szárazföldek, a szárazföldek helyét vizek foglalták el. Azokon a helyeken tehát, ahol ezek az éghajlati és más változások bekövetkeztek, az élőlények ottélő csoportjai csak úgy maradhattak meg, hogy a megváltozott körülményekhez alkalmazkodtak, megmaradtak a legjobban alkalmazkodók, ezek továbbszaporodásából alakultak és fejlődtek ki a változásoknak megfelelően az élőlények újabb csoportjai. Ezeknek az igazságoknak to vábbi, konkrét bizonyításával legközelebbi cikkünkben foglalko- zunk, megvizsgáljuk azokat az átmeneti fajtákat, amelyek még ma is megtalálhatók, Földünkön vagy kőzetekben találták meg, felsoroljuk äz élőlények különböző csoportjai között mutatkozó döntő hasonlatosságokat, foglalkozunk az élőlények egymásból való továbbfejlődését bizonyító csökevényes szervekkel és az élőlények egyes csoportjainál előfordult visszaütésekkel. Szükséges még megemlítenünk, hogy a dialektikus materializmus nem fogadja el minden bírálat nélkül Darwin megállapításait. Darwin elméletének egye3 hibái részben abból következnek, hogy a tudó. «lány akkor természetszerűleg még nem volt olyan fejlett, rrdut ma, másrészt pedig abból, hogy érthetően bizonyos mértékig Darwin is a korabeli kapitalista társadalom felfogásának hatása alatt állott. A győzelmes dialektikus materialista világszemlélet alapján álló haladó tudósok — elsősorban az élenjáró szovjet tudomány képviselői _ továbbfejlesztették Darwin tételeit és roegdönthetetűnné tették az élőlények kialakulásáról ég fejlődéséről szóló tudományos igazságokat Benséges zászLavató ünnepséget tarlónak a miskolci kotópari gimnáziumkaii Meghitt ünnepség keretében avatják fei a miskolci kohóipari gimnázium zászlaját. A zászlót a gimnázium tanulói számára az iskola szülői munkaközössége ado_ mányozta. A megnyitó beszédet a szülői munkaközösség nevében Bodnár Bálint mondotta, majd Mihály Andrásné városi jskoiaíelelős üdvözölte az ünneplő közönséget. Lelkes Agnes, a miskolci Nemzet} Színház tsgjki viharos taps közepette szavalta el Majakovszkij: „Lenin“ c. költeményéből a Pártról szóló részt. Ezután népünk szeretett bölcs vezére, Rákosa Mátyás elvtárs felesége zászlóanya képviseletében Ducsai Jolán elvtárs, ország- gyűlési képviselő tartott avató beszédét. Az ifjúsághoz szólva többek között ezeket mondotta: Legyetek a béke szilárd harcosai, járjatok elöl a tanulásban, a tanulmányi verseny kiszélesítésével, a tanulmányi színvonal emelésével járuljatok hozzá a béke megvédéséhez. Az ünnepséget kultúrműsor követte, amelyben szavalatok, énekszámok, népi táncok és egyfelvo- násoaok váltogatták egymást. . „GYAPJÚSZÖVETl dolgozóknak jó munkája, f© szüretből — jó ruhája66 Miskolc! TextfeiYker^eiefmi N. V. MISKOLC. Szenípály u. 9 a Vidám, boldog szov?et emberek mutatnak példát é etükön, munkáikon keresztül: Szovjet falu — szovjet emberek Dolgozó parasztságunk soha | nem látott érdeklődéssel fordul a Szovjetunió szocialista mezőgazdasága felé, érdekli őket a szovjet kolhazpar;lsztok élete, munkája. A Magyflr-Szovjet Társaság és MNDSz kiadásában most megjelent „Szovjet falu — szovjet emberek“ című képes füzet is, melynek különösképpen jelentőséget ad a Szovjet-Magyar Barátság Hónapja, segíti dolgozó parasztságunkat, hogy egészen közelről megismerkedjék a Szovjetunió nagyüzemi mezőgazdaságával, az újtípusú szocialista szovjet c» berreL Vidám, boldog szovjet emberek mutatnak példát a füzetből életükön, munkájukon keresztül, A kiadvány fedőlapjáról a megtett nagyszerű út biztonságos érzete, a ragyogó jövő, * szovjet ember életvidámsága, * tanulás, a szórakozás mosolyog felénk. A füzetben lévő képek és elbeszélések a szovjet falu eddigi! eredményeit elevenítik fel. Szovjet kolhozpai-asztok, traktoriaták írják meg elbeszéléseikben mua- kahőetetteiket, harcaikat. Az egyik elbeszélést Tretyjákova, a Szocialista Munka Hőse írt*. Elbeszélésének azt a címet adta: „A Párt a mi tanítónk“. Ez kifejezi azt a uagy szeretett, amit a kolhozparaavtok és az egész szovjet nép a Párt éa a nagy Sztálin iránt érez. A füzetben lévő képek éa elbeszélések elviszik az olvasót olyan Szovjet Köztársaságokba is, ahól a cári elnyomás alatt a „madár Sem járt“ s ahol ma arany ló búzatáblák, gazdagon termő gyümölcsösök, fejlődő állatállomány, rádió, villany, telefon, gépóriások, összefoglalva: kultúra, haladás hirdetik a szocilaizmus győzelmét A magyar falu dolgozó paraszt; sága előtt is megny ílt a szocialista jövő szebb életének kapuja. Es már rá is lépett erre az útra. De ahhoz, hogy dolgozó parasztságunk biztos léptekkel haladhasson előre, igen fontos, hogy rrn-gismeiA a szovjet falu életét, a szovjet wtaibereket, gazdag sikerekben bővelkedő munkájukat eä harcaikat A „Szovjet falu — szovjet e», berek“ című kiadványból is a dolgozó Parasztok mindinkább megismerhetik a szovjet falut/ Pártunk népnevelői e füzet jó terjesztésével járuljanak hozzá, hogy dolgozó parasztságimkl mindjobban megismerje a világ legfejlettebb mezőgazdaságát, hogy ezzel ia elősegítsük a ma-< gyár falu fejlődését. HÍREK M7)p-HlREK Ügyeletes gyígyuertárak „Arany Szarvas1’ (Szabadság-tér 2. szám), „Szent István” (Mal:- növszkij (volt Soltész) utca 2. sz.). Mjnden hétköznap reggel 8 órátó] este 20 óráig az „Arany Szarvas” gyógyszertár szolgálatot fcsrt. Jdai-ácás Mérsékelt déli, délnyugat} szél. A Dunántúlon több felhő, heiyenkint kisebb záporeső lehet, keleten kevés felhő. Az enyheség tovább tart. — Harmati Sándor elvtárs, a Bor- sodmegyej Pártbizottság tjtkára ezúton mond köszönetét munkatársainak, elvtársainak, a dolgozóknak, akik névnapja alkalmából jókívánságaikkal keresték fel. — NA«Y ERD-üKLUDEST kelt a Helsinkiben megnyílt magyar kiállítás, amely Magyarország újjáépítésének eredményeit mutatja be. A kiállítást a helsinki magyar követség és a Finn—Szovjet Baráti Társaság rendezte meg. A megnyitó ünnepélyen jelen voltak, élükön a Szovjetunió követével, a diplomáciai testület tagjai, köztük Münnich Ferenc magyar követ. — Jó munkája jutalmaképpen a giirjncsi tanügyi kiskörzet eddigi vezetőjét, Rétj Andrást, a főigazgatóság Bodroghajomba igazgató, nak nevezte ki. Utódé Radványi Lajos, a girincs} iskola igazgatója lett. — Borsod-Abauj-Zempién megye DÉFOSz szervezetei községenként nyilvános DÉFOSz gyűlésen ismertették a minisztertanács határozatát, A határozatot a falu dolgozó parasztsága nagy lelkesedéssel fou gadfa. — A Városháztéri áll. ált. leányiskola szülői munkaközösségének szülők iskolája március 21-én az iskola eme’eti termében előadást tart. Előadó: M;cskó Rudolf kér. ren.lő" ■kapitány. Az elős-J’s címe: ITa a rs nevelés. M'nde* zil őt és ér- ieklődől vái unk A Kossuth pártszervezet csütörtökön este 7 órakor vezetőség- választó taggyűlést tart. — A SÁTORALJAÚJHELYI PEDAGÓGUSOK mind szélesebb körben kapcsolódnak be a Ma- gyaT-Szovjet Társaság munkájába. Legutóbb azzal a kérelemmel fordultak az MSzT járási szervezetéhez, hogy a Pedagógus Szakszervezeten belül alakítsák meg az üzemi csoportot. A pedagőgusnök MNDSz-szerye- zet alakítását határozták el. — Az V. számú jskola (Deák Ilii-) hétfőn délután 5 órakor tartandó Szülők Iskoláján Fagyejev „Ifjú gárda” című regényébe», részleteket ismertetünk. Utána a Szülői Munkaközösség szép kultúrműsort ad. A szülőket teljes számban ejvárjuk. SZÍNHÁZ Ma, vasárnap két előadást fart a színház. Délután fél 4 órakor délutáni bérletben, este fél 8 órakor „József Attila” bérletben az idény legnagyobb sikerű színműve az Ifjú Gárda kerül előadásra. Hétfőn este az Ifjú Gárda e'őadása kivételesen fél 6 órakor kezdődik. Erre az előadásra minden jegy elkelt. — A keddi fjúsági előadás után a színház széleskörű vjtát rendez a darabról, az előadásról, a rendezésről, a színészek játékáról. A színház vezetősége felhívja a keddi ifjúsági e’őadás közönségének figyelmét, 1 előadás után maradjanak a nézőtéren. mert az összes szereplők részvételével kiértékelik az eladást. Vijaveze'S: Szendrő Ferenc a szín- ■ pz. művészeti igazg’íőia, az Ifjú Gárda rendez''
