Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)

1950-03-18 / 65. szám

IS pérteleiii destoräsia fei

(A í'} ásó tűk elméleti pártnap anyaga)

„A pártonb('lüli demokrácia a Párthoz tartozó tömegek ak. tintásának emelése, a Párt egy. ségének megs-:Uá,dUáSc, a "tu. datoe proletár párt fegyelem erősítése.“

(Sztálin)

Példaképtintinok, a SZUK(b)

Pártnak története megmutatja, hogy Lenin és Sztálin igen na, y jalentőeóget tulajdonítottak a beled pártdemokrácián,(k és követ, ävezeteoen harcoltál; érvónyesíté- Síéért,

I.

^Lenin az újtipuaú proletár jártért folytatott harca során, 2904-ben ,,Kgy lépés előre, két lépés hátra“ című müvében letetetette minden Kom munie a Párt szervezeti törvényeként a Párt centrális felápitésén -k elvet.

Mit jelent a Kommunista i áitok centralizmusa, mely elvben megkülönbözteti összes többi pártoktól ?

aj a Párt munkáját egyetlen központból irányítják;

bj a Párt alsóbb szervei a feltartott a „Sz. U. gazdasági helyzetéiül és a Párt politikájáról. Azt mondotta többek között; ,.Arról b<&zéltem, hogy fokozni hell a '/mmkásosztály aktivitásai, hogy a munkásosztály milliós tö. rnegeit be kell vonnunk a gazdaságunk építésére, az ipar épité_ síre.

De a munkásosztály aktivitásának foltozása komoly és nagy do. lóg. A munkásosztály aktivitásának fokozása céljából elsősorban mayát a Pártot kell aktivizálni. A Pártnak határozottan és keményen rá kell lépni a pártonbélüU demokrácia útjára, hogy szerve, zvtbi „z építés kérdéseinek megjavításába, bevonják a Párt nagy tömegeit, akik; tek alkotóerejük dönti el Póriunk sorsai. B nélkül bt.. - telni son lohet n raunkasosz. talp aki Hutásáról.“

A most megtartott taggyűléseken, melyeken megtárgyalták, megvitatták a február 10-i Koz. ponti Vezetőség ülés határozatát, ItáKosi elvtárs ooszédét, B termelés

területén elkövetett hibák is eöbb szervik határozatainak alá. napvilágra kerültek, de egyben vetek m^gükat; javaslatok hangzottak el, azok

ej a Pártiján vd?fegyclestn uralkodik.

.Megállapítja. Lenin, hogyha a Párt legálissá válik, a pártszervezetek csakis ;lz alulról való domokratikus választások alapján épülhetnek fel a demokra.

kijavítására. Ozdcn a Durvahengermű alapszerv ezetében tartott taggyűlésen tervbővitési felajánlást javasoltak és a párttagok lelkesen és egyhangúan elfogad, ták azt. A termelés kérdésével a ! legtöbb üzemi taggyűlésen foglal“kns centralizmus alapján. I kozt£k a felszólalók.

Sztálin azt tanítja» hogy a pro-1 ^ belső pártdemokrácia biztokítárdjkta túrát kivívni és »*>“£-j sitja minden párttag számúi a art ^ártani, egységes, vasíegy(;lem- j a jogot, hogy a pártgyüléseksn a paci rendelkező Fart nélkül lphe- L‘0ri bármelyik tagját bírálhassa, teilen. Vasfegyelem azonban, ] lehetővé teszi, a Párt vezető csak a tudatos fegyelem lehet, a munkásainak á

tudatos fegyelem pedig feltételezi — a határozat meghozataláig .— a kérdések klvitatását, a kritikát, a vélemények harcát. A kritikának, a kérdések kivitalásá. nah, a vélemények harcának jogát, a párttagok szám ára csak.a IMfto.ibpJüli legteljesebb demo- krácia biztosíthatja.

Sztálin elvtárs azt tanítja: „Az igazi demokratizmus abban rejlik, hogy a pártszervezetben a párttagság cselekedjen, a párttagság döntse el mind a pártk&rdéseket, mind az általános gyakorlati kér. (leseket is, a párttagság hozza r,leg határozatait és kötelezze szervezetét, hogy a határozatokat megvalósítsa.“

A pártdemokrácia akkor érvényesül, ha minden párttag szárrá ra biztosított a pártezervek választásában a pártmunka irányításában való részvétel.

A párttagok a párt demokrácia lelve alapján biztosított, jogaikat elsősorban az alapszervezetekben gyakorolják, mindenekblöit n taggyűléseken. A rvndzzeres és jól előkészített taggyűléseken minden kérdést, amely vita alá bocsátható, a tagok elé kell ter- • jcszteni & a legmesazebhmenoen biztosítani kell a szabad bírálat tehetői égét. Ez a biztosítéka az öntudatos pártfegyelemnek. ez a módja a párttömegek politikai, gazdasági 3 kulturális ismeretei növelésének, ez teremti meg a»ó. k0t a feltételeket, melyek szükségesek althoz, hogy a párttöme- u,.k légésr öl-lépésre új aktív 'munkásokat, új vezetőségeket emeljenek ki saját soraikból.

A pártszervezetek an beim ér. r ényesülő demokrácia biztosítéka a tömegekkel vpló kapcsolat ki- szélesítésének, a párionkíviili 1ö. in egek aktivitásának is.

Sztálin elvtára 1926-ban a lenlrt- grádi szervezet előtt beszámolót

* IRODALOM-.

Bahrijev: „A BrAses ih Párt

centralizmusa és demokratizmusa“ uimü miiből „A demokratikus centralizmus a SzK(b)P szervezeti felépítésének vezéreivo“ e. fejezet ' Knlönlenyomat J.

Javasolt irodalom? SzCálin; „A kritikáról és önkritikáról“ e. müvéből „Az önkritika jelszavának el- sckclyesítésq ellen“ e. fejezet.

Rákosi Mátyás elvtárs beszéde a Központi Vezetőség február 10-i

yunkasainak állandó felülvizsgá. hsát és ellenőrzései a Tárt izeles tagsága részéről, a tömegekben hatalmas tapasztalatok gytuemle- nek tel á szocialista építég során és alulról jövő kritikájuk forrná, jában ezt is átadják.

Rákosi elvtárs beszámolójában rámutatott arra, hogy a pártde- rnokrácia megsértése a büronra- tikus módazarelc alkalmazása, törvényszerűen magával hozza az éberség (útompulását. Az ellenség igyekszik bejutni a Pártba és belliiről támadni. Számos példa bizonyítja, hogy Rákosi elvtárs figyelmeztetése mennyire időszerű. A Pártunkban megbújt ellenséges elcmck több esetben ■megpróbáltak a most toTtott tag. gyűléseken a pártdemonrácia adta lehetőségekkel visszaélni, azt ellenünk fordítani. Például a k;s- királyosodó titkárok megakadályozták a kritikát. Ez történt például Sály községben, ahol a titkár még a termelőszövetkezeti csoport megalakítása elé is akadályt gördített.

Sztálin elvtárs rámutatott arra, hogy a helyesen és becsületesen keresztülvitt önkritika két e,red- rnénnyel kell, hogy járjon. Először fokozza a munkásosztály éberségét, fogyatékosságainkkal szemben és megkönnyíti ezeknek kiküszöbölését. Másodszor emeli a munkásosztály politikai szín. vonatát, fejleszti benne a-t 0.3 érzést, hogy ö az ország gazdája s így megkönnyíti számára az or. szúg igazgatásának elsajátítását.

Ezen lenini-sztálini tan‘tó9 nyert igazolást a most megtartott taggyűléseken is. A pártdemokrácia biztosította jagaikkai élve, a párt. tagság bírálta a vezetést, a páriáiét sok hiányossága került felszínre, de ugyanakkor javaslatot tett és határozatokat is hozott párttagságunk a hibák megszüntetésére.

Így történt ez a mezőcsáti tét* melőszövetkezéti csoport üzemj pártszervezetének taggyűlésén, ahoj alaposan megbírálták a titkár munkáját s elutasították az egyik tag megválasztását a vezetőségbe, mert a szektáns szellem befolyása alá került

Mi biztosítja szervezetileg, a Kommunista Pártok belső deino. kráciáját f

1. A vezető szerveket választják alulról felfelé.

2. A Pártszervek felelősséggel tartoznak felsőbb pártszervezeteiknek és beszámolási kötelezettséggé;

tartoznak az alsóbb pártszervezetek előtt is.

3. A pártszervezeteknek meg van az autonómiájuk olyan érdelemben, hogy a hejyi kérdésekben maguk döntenek, ha ezek a döntések nem állnak ellentétben a Párt határozataival.

A Bolsevik Párt 1921-ben megtel lőtt X. kongresszusa határozatában foglalkozik a párton belüli demokrácia kérdéseivel g megállapítja, hogy ez a szerve» cl forma biztosítja minden egyes párttag aktív részvételét a pártépítésben, biztosítja a pártonbe. lull kritikát, biztosítja a kinevezések helyett, aluról felfelé való választást a párton belül, stb.

Lenin és S .tálin urai tinómnak, hegy ahol a pán szervezetek a párt’- deiuokróciát nem veszik figyelembe, a funkcionáriusok választhatóságát semmibe veszik, rendszertelenül hívják össze a párt gyűléseket és így elveszik a párttagoktól jogaik gyakorlásának lehetőségeit, mellőzik a kollekfív pártvezetést!, ott, lábbal tiporják a marxista- len inis', a párt szervezeti alapjait.

Az imperialista ügynökök, Titóék felszámolták a pártonbeliili demokráciát, megszüntették a választást, a bírálatot és önbírála.tot, a párttagokat legelemibb jogaiktól megfosztották, a vezetés katonai, tipikus trockista módszerekkel folyik. így érték el, hogy a jugoszláv párt megszűnt. Kommunista Párt lenni.

Rákosi elvtárs számos példával mutatott rá cs bizonyította be, ahol megsértik a pártdemokrácia elvéi; a vezetöszerveket nem rá. lusztják, nem tartanak rendszeresen taggyűlést, a vezetők ntm számolnak be munkájukról, a bírálókat ledorongolják, olt pártélet, ől szó sem lehet, ott az út ief,ié vezet.

Rávilágított Rákosi elvtárs árrá, hogy a pártdemokrácia elfojtása csökkenti a Párt vonzóerejét. Ha a tagok nem szólnak hozzá a kérdésekhez, ez növeli a vezetőségben a esalhafatlanság, önelégültség érzését, ez tompítja éberségüket.

TI.

A Magyar Dolgozók Pártja Szervezeti Szabályzata kimondja (13. §.a), hogy Pá.rtunk a demokratikus Centralizmus elvén épül fel és a (h) pontja rámutat: „a pártcmbelüli demokrata lehetővé tesz; és megköveteli a szlárd pártfegyelmet, az építőjellegű bírálat s önbirálat széleskörű kifejlesztését, mely a pártszervezetek és párttagok (tagjelöltek) jó munkájának és fejlődésének egyik döntő előfeltétele".

Káfeoei elvtára 1950 február hó

10-i Központi Vezetőségi ülésén tartott beszámolójában rtzt mondotta viszontválaszában: ,JHi ko. moly fordulatot akarunk a párt. demokrácia, a bürokrácia elleni harcban q tagok jogainak érvényesítése terén. Ha a pártdemokrácia terén nem tudjuk a hibákat kiküszöbölni, feltétlenül meg- lassul Pártunk fejlődése“.

Rákosi elvtársi tanításában rá. mutat a mi tennivalóinkra: „nekünk most erősítenünk kell a Pártban az önkritikát, a demokráciát, hogy ezzel újra mélyebbre eresszük gyökerünket a tömé- gekbe ős megszüntessük a tömé- gj gektöl való elszigetelődés vészé, lyct“. Ezért javasolta a Központi Vezetőségnek, az összes pártszer. vezetek vezetőségeinek újraválasztását. A választásokkal friss vér kerül a vezetőségekbe, a régi vezetőség beszámolót kell, hogy tartson eddigi munkájáról és a fölött gyakoroljon önkritikát, a párttagság pedig bátran tárja fel és bírálja meg a hibákat.

Felhívta az egész Pált figyelmét, hogy a pártdemokrácia elveinek elmélyítése nem kampányfeladat, hanem állandóan biztosítani kell a taggyűlés, a választott szervek deinokrafikus jogait. Ha ezt elérjük, ugrásszerűen fog javulni munkánk.

Megvilágította, hogy a pártdeA MÉMOS*

kétnapos konferenciájának feladatéi

Az épifőipari dolgozók nagy érdeklődéssel készültek ma kezdődő'. kétnapos MÉMOSz országos konfe. I renciái a, melyen feltárják a hiányosságokat, kjeseréhk tapasztala- j taikat. javaslaiokr.t tesznek a! i munka teremiékenységének fokozó, sá^a.

A minisztertanács emlékezetes határozata óta jelentős eredménye-1 ke{ ért e| az építőipar, de még. mindig komoly hiányosságok, hi- j bak tapasztalhatók. Ezek. legfőbb! oka a rossz szervezés s az, hogy a | munka termelékenysége fokozása- j nak fontosságát csak ki® részben értették meg építőipari d.-lgúójok. Még mii.ö;g sok hibát követnek cl a műszakj vezetők, a tervezőintézetek. A gazdaságos tervezést még ma sem tekintik központi kérdésüknek. Mindezért természetesen nem kismértékű felelősség terheli a MEMOSz-t.

Az MDP Politikai Bizottságának augusztus 31-{ határozata világo. san kjmondja: „A MÉMOSz vezetői azért követték ej ezeket a súlyos hibákat, mert a MÉMOSz vezetőségében dolgozó elvtársak egy része elszakadt a Párttól, nem értette meg a Párt politikáját"

Most a legdöntőbb feladat hogy a Szovjetunió szocialista építőiparának eredményeit, tapasztalatait átvéve az első építőipari sztaháno. vjsták pé dájt kövefve kijavítsuk a hibákat és előrelendítsük az építőipart. A kétnapos MÉMOSz országos konferenciának újabb lendüie.

tét kell adnia a muokaverseny ki- szélesítésére.

Sándor László elvtárs építésügyi miniszter nyilatkozatában kijelentette: nem volt elég szoros kancsó, lat a MÉMOSz és a minisztérium ,köz3tt, ez js oka hogy csak a dob gőzök kis része áll egyéni versenyben. Szükségünk van — mondo<ta — elsősorban az MOP további támogatására és iránymutatására, valamjnt arra, hogy a MÉMOSz mozgósítsa az építőmunkások tízez. ret a verseny kiszélesítésére, újítások kidolgozására, sztahánovjst.i munkamódszerek tömeges alkalmi}» zására. Még következetesebben kell alkalmaznunk a Szovjetunió tapasztalatait, sokkal szorosabb kapcsol-, tot kell kiépíteni az Épivöraunk. -ok Szakszervezetevet, elő kell segit«- ni az építkezéseknél az űzetni pártszervezetek megalakulását.

„ A Párttól kapotf bírálat igr.zi segítség számunkra és nem hangsúlyozhatjuk eléggé azt az igaz* elvtársi segítséget, melyet Rákosi elvtárs bírálataival. tanácsaival nyújt számunkra. Biztos vagyuk benne, hogy a közös feladatán te megoldáséban jelentős segítséget nyújt majd az építőiperj dolgozók országos konferenciája,” — mon-i dotta Sándor elvlárs. Ha az építő, munkások kétnapos országos kon. ferenciája, kiértékelve az eddigi hiányosságokat, ebben a szedőmben hozza meg határozatait s azok végrehajtását biztosítja: építőiparunk nagy léptekkel halad majd előre a szoejaljsia építés útján.

i Soissvsk Párl is a szovjet ksrnsáRy Itstározafíi a kolhozok és szovkszsk tavaszi vetés! előkészületeiről

A pénteki szovjet lapok közük a Szovjetunió Minisztert anúcsa és a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának határozatát „a kolhozok és szovhozek tavaszi vetési előkészületeiről“.

A határozat rámutat, hegy 1949. ben a kolhozok és szovhozok új jelentős eredményeket értek el a mezőgazdaság fejlesztésében. 1949-ben a mezögazd«ság össztermelése túlszárnyalta az 1940-eS háboiúelötti év színvonalát.

19Jf9-ben 8,026.000 kolhozban meghonosították a füves vetésforgó rendszeri és jelentékeny mértékben emelték aZ évelő takarmányok vetésterületét,

A Szovjetunió európai részében eredményesen hajtják végre .a sztyeppes és erdösztyeppés területeken a természet átalakítására irányuló sztálini tervet. A kolhozok és szovhozok 1949-ben közel 200 százalékkal túlteljesítették az erdőültetfen tervet.

Megteremtődtek az 1950.es évben a mezőgazdaság előtt álló feladatok teljesítésének feltételei 8 termelékenység további fokozására, a mezögazetesági növények és különösen a búza, gyapot, gumipitypairg, cukorrépa,- len. kender, juta és egyéb fpa»-i növények, valamint a tea, a citromfajták termelésének további fejlesztésére ég meghonosítására az ország újabb területein. A Farinak, a szovjetnek, a níjző. gazdasági szerveknek fokozott figyelmet kell szentelniük a kolhozok, mezőgazdasági gépállomá sok és szovhozok munkájának megjavítására, Segítséget kel! nyujtaniok számukra és arra k ll törekeöniök, hogy 1950-ben újabb eredményeket érjenek cl.

Mu a Párt, a szovjet és a mezőgazdasági szervek, a kolhozok, a mezőgazdasági gépállomások és szovhozok legfontosabb feladata, „ tavaszi vetési munkák gyors előkészítése és szervezett vég. rehajtása.

A Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának hat&« rozata a továbbiakban részletes tervet ad a tavaszi vetés végrehajtására és a .szovhozok tavaszi vetési előkészületeire.

iszefiőslésg^ Wűl térítésit nsvÉisyskSiez is kap műtrágyát a delpzé parasztság

Műtrágyagyártásunk fejlődése lehetővé tette, hogy a földművelés, ügyi kormányzat most a dolgozó parasztságnak további 700 vagon nitrogén műtrágyát (Péti-sót) és 150—200 vagon szuperíoszfátot bocsásson rendelkezésre hatósági áron. Ez az intézkedés — amely lehetővé teszi a megfelelő mütrágyázásf azokná] a növényeknél is, amelye. két nem szerződéses alapon termelnek — igen nagy segítséget jelent dolgozó parasztságunknak. péti sót és szuperfoszfáfot a főid»

művesszövetkezeteken keresztül szerezheti be a dolgozó parasztság..

mokrácia, a kritika és önkritika alkalmazása munkánk közben, karcunk a bürokrácia ellen az éberség fejlesztéséért, összefüggnek és kölcsönhatásban állanak egymással, magával a termeléssel is.

Mi bizonyítja, hogy megértettük a pártdemokrácia jelentőségéi!, vezetőink erről szóló tanításait.? Az, hogy gyakorlatban helyesen alkalmazzuk.

Rákosi elvtárs beszámolója, szocializmust építő utunk hosszú szakaszát világítja meg. Párttagjainknak, pártmunkásainknak újra, uneg újra flonulmányoznia kell nagy vezetőinknek tanításait e kérdésbon. Csuk ha a pártderaokrácia elvi jelentőségét megértettük, értjük m< £ hatalmas gyakorlati erejéL A párt- demokrácia jelentőségének felismerése a legfőbb bjzfosíl'ka annak, hogy a páitmnuhánk niiuüpnnupi gyakorlatává tesszük, harcolunk legszélesebb érvényesítéséül t és fellépünk megsértése ellen.