Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)

1950-03-18 / 65. szám

Nyílegyenes úton Ha visszaidézzük emlékezetünk* ke azt a mélységet, amelyből a felszabadulás után a magyar nép e Szovjetunió segítségével íelemel- kedet't, akkor látjuk meg igazi méreteiben azt a hatalmas munkát, Imiit a magyar dolgozók, beleértve dolgozó parasztságunk millióit, e rövid pár esztendő alatt végeztek. A magyar nemzet történelmében so­hasem volt még példa rá, lxogy egy katasztrofális pusztulás után ilyen gyors ütemben regenerálódtak vol­na a termelőerők, a nemzet életké­pessége és ráadásul felülmúltuk volna az előző békekorszak élet­színvonalát. IS néhány, valóban történelmi esztendő alatt — amint gzt dérit elvtárs az ötéves terv parlamenti tárgyalása alkalmával mondotta — Sz ország gazdájává vált nép, a munkásosztály, a kom­munisták pártjának, Rákosi Má­tyásnak a vezetésével tüneményes gyorsasággal építette újjá a há­borúban rombadönfött országot s a Szovjetunió baráti segítségével, a jrtzovjetunió tapasztalataival gazda­godva, a .Szovjetunióra támaszkod­va, szövetségben a népi demokrácia országaival, új, Magyarországon eddig töretlen útra lépett: a szo­cializmus építésének útjára. Gerö elvtárs akkori szavai pon­tos magyarázatát adják, minek kö­szönhette a magyar nép gyors fel­emelkedését egy olyan pusztító háború után, amely többet puszii­ért' o/en az. országon, mint 'bár­mely régi háború, mert ezreket foglalkoztató gyártelepek, üzemek, (egész népgazdaságunk modern alap­jának a tetemes része vált a há­ború áldozatává. De elpusztult e/eníelül az életfenntartáshoz szűk séges javak túlnyomó része, állat- állományunk, terménykészleteink is. Egyedül a magyar dolgozók munkaereje — bár az is megesap- ’ pant, a nélkülözések miatt rneglo- gv at kozott munkaerő volt — ma- radt meg. A kommunisták pártja a Szov­jetunió nagylelkű segítségén kívül érre a megmaradt munkaerőre, erre az igazi aranytartalékra támasz­kodva kezdte meg az újjáépítés i i a nyitását, és vezette lépésről-lé* pesré olyan fejlődés felé ezt az or­szágot, hogy öt esztendő alatt a magyar nép (nemcsak begyógyította a háború okozta sebeket, hanem 40 százalékkal magasabbra emelte iparunk termelését, a dolgozók életszínvonal#*, a háborút megelő­ző életszínvonalánál. A nagy feladatok között, antik a felszabadulástól a dolgozó nép sorsát kezükbe vevő és irányító kommunisták előtt állottak, egyik legnehezebbnek látszó .feladat volt, . a megtizedelt , magyar állatálln- iniiiny, a mezőgazdasági termelés regenerálása. Vfiiréz volt ez az út, mert amíg az iparban sokféle mód­ja van a termelés meggyorsításá­nak, addig az állatállomány szapo­rításának korlátot szabnak «. tér* mészetadta lehetőségek. Ha mégis el tudtuk érni azt', hogy amíg a háború előtti 10 év átlagában az egy főre jutó húsfogvasztr.s 21 kg.' volt, addig hároméves tervünk utolsó évében ez az átlag 18.5 kg- ra .emelkedett, ez egyedül és kizú rólag n kapitalista gazdasági remi megdöntésének és a szocialista ál iámnak a mezőgazdaságra gvako roit tervszerű szabályozó befolyó fának köszönhető. Köszönhető au ] aakj högy Mxouiévos tervünk si •V keres befejezésének, az ötéves nép- gazdasági terv megkezdésének elő­feltételeként megoldottuk a kapi­talista szektorok döntő tényezőinek felszámolását és elhárítottuk a tervgazdálkodás útjában álló aka­dályokat. A kapitalista rablógaz­dálkodás helyett, az anarchikus, tervszerűién, gazdálkodás helyett gondoskodtunk a termelés és a fo­gyasztás tervszeréi szabályozásával állandó fejlődés feltételeinek biztosításáról. így értük ol többek között azt is, hogy állatállomá­nyunk évről-évre, hónapról hőnapra növekedett, de elértük azzal is, hogy az állam állandóan segítette dolgozó parasztságunkat abban, hogy minél többen, minél gazdasá­gosabban foglalkozhassanak állat­tenyésztéssel, állatneveléssel. Nem­csak az állami gazdaságok mutat­ják- a példát, hanem nagy sikere­ket érnek el a tszcs-k törzstenyé- szetei is. Ipari termelésünk állandó övekedóséyel párhuzamosan, így fejlődött egyre inkább a kollektív gazdálkodás formáira áttérő mező- azdaságunk, s a dolgozó nép azt tapasztalhatta., hogy tervszerű gaz­dálkodásunk révén egyre több és több élelmiszer jut asztalára. Azt, tapasztalhatta, hogy a szocializmus pítésének útján haladva, egyre in­kább érzi élotszinvonalának emel­kedésén magának a szocializmus- ak a célját, a kommunisták párt­ja álfái- vezetett állam célját: a zaka-lat lan gondolkodást a dóig ■ zó nép jólétének emeléséről. Most, amik.ór egy kormányrendé let '50 íéJe hentesáru árát 10—20 százalékkal' immár hmmadízbvu szállítja le, ha ez az árleszállítás még távolról sem olyan nagyjelon- tőáógií,:mint a Szovjetunióban már ha.-jnadizbcn bekövetkezett általá­nos árleszállítások, mégis ekük azt. kell mondanunk, hogy- újabb lépés z életszínvonal emelkedése terén. Ezek az áruk « dolgozó milliók mindennapi táplálékai, közszükség­leti cikkek. Tehát naprél-napni nilfíók érzik meg az árleszállítás lényeit. Különös fontossága van unok az árleszállításnik akkor, iádkor tudjuk, body « kapitalista Hamukban nemhogy olcsóbbodna unk, habéra folytonosan drágulnak a liusnemüek árai, csak jegyre kap­ató a hús ós sok más közszükség­leti cikk és ugyanakkor naplól­ápra növekszik azoknak a száma, akik ilyen áruhoz hozzá sem jut­hatnak, a reálbérek csökkenése, a ni unk a nélküliség állandó fokozó­dása, .a tömegek elszegényedése, termelés esése, az áruk hiánya miatt- Az árleszállítás ami nálunk már a Szovjetunió­hoz hasonlóan törvényszerűen is­métlődik — a reálbérek emelkedé­sét, értéknövekedését jelentik. Azt jelenti, hogy a fogyasztó tömegek vásarlóképesáége országos átlagban millió forintokkal emelkedik. Miután pedig tudjuk, hogy a proletárdiktatúra funkcióit betöltő népi demokráciánk gazdflságpolit'i ká iának alapvető célkitűzése a dolgozók jólétének szakudntlftr emelése és ezt nálunk nem keresz­tezhetik többé gazdasági válságok, ínint a kapitalista országokban. Ötéves tervünk végrehajtása, a szocialista munkaverseny, a szfa- hi.Uiitfsla mozgalom, iparunk- és tnrtjtiíátziWsfiRniik tervszerű fejlesz­tése, mezőgazdaságunk fokozatos át­állítása a kisüzemi gazdálkodásból -i , korszerű gépesített nagyüzemi mo­Rákosi olvfárs elnökletével kormánybizottság alakúit az április 4-i nemzeti ünnep méító előkészítésére A minisztertanács Dobj István einök'etéve! pénteken délelőtt ülést tartót^. A minisztertanács kormánybizottságot küldött kj a felszabadulás 5, évfordulójának, áprjljs 4-nek méltó előkészítésére. A bizottság elnöke Rákosi Mátyás elvtárs, a mj niszíer(anács elnökhelyettese. Tag­jai: Apró Antal, Balogh István, Bereczky Albert, Csók István, Darvas József. Dobi István, Erdei Ferenc; Farkas Mihály, Gergely Sándor, Gerö Ernő", Illyés Gyu|a, I|lés Béla. Jóborii Magda. Kádár János, Kis- íaudj Strobl Zsjgmond, Losogczy Géza, Major Tamás, Marosán Gyöigy, Mihályij Ernő, Muszka Imre sztahánovista, Nagy Dániel, Panyi F'erencné sztahánovista, Pozsonyi Zoltán sztahánovjsta. Révig' József. Rusznyák István, Szakasjts Árpád, Szűcs Lajos, Tóth 111. János sztahánovjsta, Vető Lajos. A béke híveinek egyre növekvő tábora meghiúsítja a háborús usxítók terveit Megkezdődött az Állandó Békebizottság stockholmi ülése Stockholmban megkezdődött a Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottságának harmadik ülésszaka, melyen a világ minden tájáról érkezett 150 küldőit Vesz részt. Az elnöklő Jolidé Curie mellett Louis Sa-Uant, F-i- gyejev, Hja Ehrenburg, N. nn-i és John Kogge foglalt helyet. Joliot Curje beszédében klje. lentetto, hogy a bizottság leg­utóbbi ülése óta eltelt 5 hónap alatt jelentékenyen megszilárdult a békéért vívott harc frontj,a. Az atomfizika területén dolgozó tu­dósok az imperialista országok­ban kijelentették: nem vesznek részt olyan munkába«, melynek .célja a- y atomenergia, háborúra Váló felhasználása. Fii r,-\ 'Joliot Curie mégbélye. geztc a, UÍ3A-.kormányának i)?a­‘,FU gatartá9át, mely megtagadta a zaé, majd távozásukkor a nagy beutazási vízumokat az állaadó bizottság küldöttségének tagjai, tói. Ugyanakkor rámutatott an'a a meleg fogadtatásra, melyben a Szovjetunió részesítette. Azt akarjuk, hogy minden népnek módjában álljon békés körülmé­nyek között alkalmazni a termé­szet erőinek felhasználását szol­gáló napról-napra fejlődő eszkö­zöket. A béke Mvginek egyre nö­vekvő tábor a meghiúsítja a háborús uszítók bűnös ter­veit — fejet,> be Joliot Curio. A Béke Hívei Világkongresszus Állandó Bizottságának stockholmi ülésén íín f. y a r országot Andfbh f&rzsébet Veto Bajos és Vácsi Miidósnó képviseli. A magyar küldöttség megérkezett Stockholmba. Az olasz nép soha sem fog harcolni a szocializmus országa ellen Fietro Secchia, az Olasz Kom­munista Fáit főtitkárhelyettes^ Milánóban beszédet mondott, — Most, amikor háborúba akarják bevonni az olasz népet külföldi kupit,(listák érdekében, a kom­munisták kérlelhetetlenül szembs- azálinak ezM a próbálkozások- kai. Az olasz nép soha sem fog harcolni a szocializmus országa Uen, hanem minden erejével küzdeni fog a támadó jellegű rab. lóháború ellen. Háborút indítani, vagy nem indítani, demokratikus sza­badságjogokat elvenni, vagy adományozni — ez már nem a kapitalisták cknrotfi'6l függ­Prágában Blnmir Cívany he. lyeltes , tájéköztatásügyi mi. niszter bejelentette, hogy évente békedíjjat jutalmazzák meg a leg­jobb művészeti és tudományos munkákat." A békedij összege 300 ezcr est hkorónát t.-sz ki 9 azok. nak osztják ki, akik legnagyobb mértékben hozzájárulnak a világ, béke megvédéséhez. Churchill úr süketnéma, ha a békéről van szó A Béke Világkongresszus állandó bizottságának küldöttségét tus an­gol parlamentben Davis, a Liberá­lis Bárt rezére fogadta. At’tlee és Churchill nem volt hajlandó fogad­ni a, küldöttséget. A küldöttség le­velet adott át Da vinnék, amelyben a kongresszus állandó bizottságá­nak javaslatait tartalmazza; ugyanilyen tartalmú levelet inté­zett Attlee-hez és Churchill-hez is. Az angol sajtó közlése szerint a rendőrség a parlament épületéről leszedett két nagy jelszavas felira­túi. melyek egyikón a következő szöveg volt: „Tiltsátok be az atom­jen a bombát'!“ Másikon egyeflen szó állt: „Békét“. Churchill londoni la­kóháza előtt .választókerületének nagyszámú asnzoey küldöttsége más­fél óráig hiába vart, hogy a kép­viselőjével beszélhessen a békefel- hivási;támogatása ügyében. A kül­döttség egyik* szóvivője kijelentet­te,: „Ha békéről akarnak beszélni, Ohurchilial, akkor ez annyi, mint­ha egy süket némával akarnánk beszélni“. A Szovjet1 Nők .ArfjiíasizAta Bi­zottságának Londonba érkezeU leül. döttsége megtekintette az alsóba meg Így üdvözölte őket: béke a Szovjetunióval!’* A DIVSz felhívása a békeharc fokozására A * Demokratikus Ifjúsági Világ, szövetség a békeharc tokozására, szólítja fel az ifjúságot a niirejtisj 21-íöl 28-jg megrendezendő Ifjú­sági Világhét előkészítéseképpen-. Svédországban békastaféta indul el a ffnn határról, mely a Béke Hívei Világbizottságának jelenlegi ülése alatt érkezjk meg Stockholm­ba. Békastafétákat indítanak ' din és norvég határról is. Az osztrák szabad ifjúság alá­írásgyűjtési hadjárat megs/ rvizf- séi kezdeményezi.} ,.Az i,ti: tg <. békéért" jelszóval. Bejgjiiniban a I.ieggei Népi i; ti. sági szervezet röpirajoknl «»• /ló­gatott a fjafcaiok s az üzemi doíg'ó-, /ók közt, ijmlyben felszólítja ők' — ne gyártsanak' -löklwjt.ásoa : moto­rokat, melyék fontos sz«':p l js:- jzanak az amerikai jni *Tv|:-,tálf liáborus terveiben. Az olasz ifjúság óz o ázá r.in- den részében békegyiéé-rd-et ten'!, melyeken az ifjak ezrei vesztük részt. ,s Az argentínai ifjúság; bék.ny;/- galom az argentínai állandó Síké., bizottsággal együtt ifjésúgi úi-'s sorozatot rendez. A nyugatnéinetországi Szabad. Német.Ifjúság üdvözlő táviratot in: tézett a DIVSz-licz, melyben Nyti- galnémetország ifjúsága ínégicfcri, bogy fáradhatatlanul harcol a hái? borus előkészületek, a népek eiuyo: mása ellen­A francia sztrájkok sikere A nagy francia bérharc 2 b nap-, ján még jobban kiterjedt- a írand-in, munkásság bűrküvetelési akcjcja­Péntek reggelig 212 nagyüzem kénytelen volt niegadnj a dol­gozóknak vagy a 3 ezer frank bérpótlékot. vagy lényeges órabérenieiést. A három szakszervezet egyysítcfA szyájkbizof tsága közleményéi,-' bejeíentetette. Iwgy a sztrájk ej,;', zodásáért a felelősséget a ff gokra hárítja. zőgazdálkodásra, kinkadat-lunul visz bennünket előre. Ezért törekszünk, arra, hogy a kapitalista gazdálko­dás minden maradványát eltávolít­sák. kiszorítsuk gazdasági életünk­ből» ezért i'Ú Rákosi elvtíuz, Pár­tunk, a magyar dolgozó nép bölcs vökére minduntalan az. éberség fo­kozására, hogy ártalmatlanná te­gyük a még megbúvó belső ellensé­geinket é's .a külső ellenség ügynö­keit. akik fokozódó düh vei -szemlé­lik a magyar nép emelkedő jólétét és minden eszköz? felhasználnak, hogy ötéves tervünk sikerét, aka­dályozzák. A magyar dolgozók _ .............__ előtt lebegjen a .Szovjetunió pél-j fejlőrjy^“ cíl feU>’aalad. dája, amikor az újabb árleszálii . I „lr zifádolÓ»' tás előnyeire gondol na*. link arra, hogy a mi *^arad .iigyaii lődésünk még messze $?.ov-. a kommunizmus ^jnögöit. -do * jetuuió fejlm^tséfeéV*d., a h#Vá'< Szovjetünk^k]iß „gv át« népi .dmg. Js „yilogyem-s i ndt irt i»m IT 'P fiSZAKMAGMORSZÄG Miskolc, 1950 március 18, szombat Ara 50 fillér VII. évfolyam. — 65 sx*an ♦

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents