Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)
1950-03-12 / 61. szám
OLGA ZIV: | >— Házamat a multi övben építtette nekem a kolhoz — mondja kedvesen Jevdekija. Bogodus- ko, az ukrajnai „Vörös Hadsereg“-kolhoz sertéstenyésztője. — Örülök, hogy meglátogattak. A népfényben fürdő, tágas szobában a csinos bútorok között sürög- forog Jevdekija és már pléuk is helyezi a párolgó toát. — Képzeljék, egyik nap kopog valaki — mondja. — Kinyitom az ajtót, — egy fiatal lány 611 előttem és azt mondja, hogy agitátor. Szírot- ne velem beszélgetni a küszöbönálló vák sztások- ről. No, éppen jókor jött, feleltein neki, épp itt vannak a szontszédasz- szonyok is. Bejött közénk, kezdtünk beszélgetni, majd meghallgatlak, emit a Legfelső Tanács választásainak jelentőségéről mondott. Aztán így szóltam: világos a kérdés, kedveseiül Nem először választok életemben, tudom én, miért dolgoznak képviselőink!... Lehet, hogy valami más országban megkérdezné erre valaki: „Mit értesz ezalatt, Jevdekija? Mi EGY A MILLIÓK KÖZÜL közöd neked az államügyekhez?“-— Persze, felelrtém ennek az idegen országbeli asszonynak, az ón munkám szerény munka és a rangom se valami magas a kolhozban, do a múlt évben kitüntettek a Szocialista Munka Hőse címével és az aranyosi!- lag mellé a Lenin-rendct. is megadták. Nekem. Az egyszerű állattenyésztőnek. Es miért lehettek olyan eredményeim, amelyek alapján kitüntetésre érdemesnek találtak? Hát csak azért, mert tmnJ kámban a miesurini tanokat alkalmaztam és így évente háromszor fiad- zottak az anyadisznaim, még hozzá mindegyik 25 malacot. De megtanulhattam volna-e mindezt a szovjet hatalom segítsége nélkül? Soha. kiég most is tanulok az állattenyésztési körben. A kolhozok és szovhozok állattenyésztő élmunkásai értekezletén is résztvettem Kiev- ben, «hol az Ukrán Szovjet Köztársaság Legfelső Tanácsának elnökével is beszélgettem, — Persze — mondottam azután fiatal leány- vendégemnek —, te fiatal vagy, nem tudod mi volt azelőtt. En olyan te ko- rodbeli volt'am a cárizmus alatt, amikor sötétségben élt a paraszt és a szegény ember nem ismerte az ABC-t. Te már meg sem érted, hogyan élhettek azelőtt az emberek klub, újságok, rádió nélkül. Érdeklődés és remény nélkül tengődtek. Az asszonyok még szülni sem szeretlek, — melyik anya kívánta nyomorúságra nevelni gyermekét? Az én fiam azonban már középiskolát végzett és ma tiizértiszt. Egyetemre járhat. A falunkban sok családnak van mérnök, orvos, tanító fia, vagy leánya. Mindenki olyan pályára mehet, amelyhez hivatást érez. A fiam is szíve szerinf választott. Megbeszéltük egymás között a dolgot, aztán mindegyikünk a maga munkájához látott. Megállapodtunk, ahogy tudunk, segít“ k a hazának. Megtanultuk, hogy úgy tekintsük a közös ügyet, mint! a sajátunkat, megtanultuk, hogy büszkék legyünk hivatásunkra. Az állam ügye a mi ügyünk lett. — Ha tehát képviselőt választ az ember, körülnéz,, ki dolgozik legjobban a közös érdekekért. Nyugodtan rájuk bízom magamat, hiszen nekünk,' szovjet embereknek azonosak az érdekeink. Valamennyiünket egy cél lelkesít és mindnyájunkat ugyanaz a Bolsevik Párt vezet a eél felé ... Bizony, mindezt elmondtam aznap este az agitátorleánynak ős ő így' búcsúzott tőlem: „Köszönöm, Jevdekija. Nem tudom, ki volt kettőnk közül az ngitátor, te vagy én?“ 8 Jevdekija Bogodus- ko így folytatta elbeszélését: —• Most is csak azt mondhatom, amit akkor válaszoltam. így van ez jól, kedves, hiszen mind-’ nyáján egyet akarunk, egyért küzdünk, a mi szeretett szovjet hazánkért. Alkonyodott, amikor elbúcsúztunk Jevdekija; Bogoduskotől. Öröm volt hallgatni ezt a szovjet assszonyt. Tudjuk, nincs egyedül, sok-sok millió ilyen kol- hozparasztasszony van, mint ő. jáöNYVESPOLC J. I. Perelman: Szórakoztató mechanika A szocializmusban a tudomány a I ’dolgozó népe: szolgálja, a tudomány mindenkié. A szovjet tudósok gondot fordítanak arra, hogy a tudomány eredményeit népszerűén jnegirt munkában eljuttassák a Bzéies olvasó közönséghez. Perelman, a nagytiirü szovjet tudós elismert kiváló művelője a tudományt népszerűsítő irodalomnak „Szórakoztató mechanika“ c. művében a mechanika anyagát teszi közkincs-1 csé. A szovjet tudós elismeréssel I adózik a mechanikai tudomány meg alapítója, Galillei munkásságának. Kitűnően összgvá ogatot), példákon keresztül járja be az olvasóvá) azt a hatalmas épületet amelynek alapjait Galjllei rakta le és amelyhez annyi sok új tég át hordott össze a szovjet tudományt. Járunk, futunk a földön, úszunk a vizen és a víz alatt, végtelen magasságokban röpülünk, leszabunk a föld mélyébe és minden jelenségnek megkapjuk a világos, könnyen érthető fizikai magyarázatát és számszerű megfejtését. Perelman könyvéből megismerjük a mechanika tudományának szépségeit, érdekességet, .nagy fontosságát. A népszerű tudományos könyvet 91 szemléltető rajz teszi élvezetessé. (Dante kjadás.) Arkadij Pervencev: Tüzes föld Négy új mozdonyt kapott a bodrogközi kisvasút Átadták a bodrogközi kisvasúinak azt a 4 darab új mozdonyt, amely az ötéves terv első hónapjaiban a MAVAG-gyárban készüli. E 4 mozdony nagyban hozzájárul a Bodrogköz közlekedésének megjavításához. A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja eseményei A Nagy Honvédő Háború egy mérete.ben kicsiny, de következményeiben nagyjelentőségű szakaszát Írja meg Pervencev ragyogó toltál. A szocialista realizmus tiszta, épkézláb ember két lábon jár. Pervencev regénye a szovjet hősiesség nagy éposza, á szocialista ember hazafiasságának magával ragadó élménye^ (5anj;e-kjadás.) Szikszón is Járási ^fagazdasági Osztály ala. ült Az eddig Szikszón működött megyei Mezőgazdasági Igazgatóság, Borsod-Abauj-Zeiuplén vármegyék összevonása folytán működését az egyesített megyék székhelyén, Miskolcon folytatja. Szikszón Járási Mezőgazdasági Osztály alakult. Az Igazgatóság ezúton kóri Abauj megye dolgozó parasztságát, hogy minden mezőgazdasági kérdésben tanácsért és támogatásért a nemrégiben minden járási székhelyen felállított Járási Mezőgazdasági Osztályokhoz forduljanak. A Magyar-Szovjet Barátság Hónapjának keretén belül rendezték meg pénteken este ' az egészségügyi szakszervezeti dolgozók kultúrestjüket. A szakszói*, vezet énekkara a Köztársasági Indulót énekelte el. Ezután dr. Nemesuri Mihály főorvos, budapesti kiküldött tartotta meg beszámolóját. Előadásában méitatta a Szovjetunió egészségügyi intézményeit, ismertette a szovjet orvosok munkáját. A Szovjetunióban a munkaegészségügyi szervezet felölei a széles dolgozó tömegeket. Az orvosok sok hasznos tapasztalatot ég javaslatot kapnak a dolgozóktól. Nálunk még e téren komoly lemaradás tapasztalható. Fokozottabb munkára van szükség, hogy dolgozó népünk széles rétegeit bevonjuk ebbe a munkába. Példaképünk a Szovjetunió egészségügyi intézményei. Igyekeznünk kell, hogy azok mintájára mi is tökéletesítsük egészségügyi szolgálatunkat. A hallgatóság lelkesen éltett« a Szovjetuniót, Sztálin elvtársat, Pártunkat, Rákosi elvtársat. Aj előadás az IntemacionáJé hang. jaival ért végeú Vasárnap délután 4 órakor «a MNDSz megyei központi báb- színháza Balogh Sándorné veze. tésével a gyermekek részére báb. zlnfcázat mutat be. A bábjáték keretében Marsák: MeSe a csodálatos bakkecskéről és egyéb szovjet bábdarabokat, valamint Jujdafáj Doktor Bácsi, Medveka. land, a Kalács és Puskin: Aranyhal című bábjátékokat mutatják be. A kultúreSemények látogató. 3a díjtalan. A Magyar-Szovjet Barátság Hónapját a szikszói MSZT-szer. vezet Vasárnap este nagy záróünnepséggel fogja befejezni Az ünnepséget az új mozihelyiségben tartják meg. A kultúrműsorban résztvesz a miskolci városháza 60 tagú ének- és zenekara és színjátszó csoportja. PÁRTTAGSÁGI KÖNYV Nagysikerű szovjet film a miskolci filmszínházak következő műsora Legközelebb mutatja be az Uránia filmszínház Pirjevnek, a híres szovjet rendezőnek Katalin a Vinogradszkája forgatókönyve alapján készített „Párttagsági könyv" című rendkívül tanulságos és időszerű filmjét. A film cselekménye a második világháború előtti években történik és azt mutatja be, hogy a külső ellenség, az imperialisták bérence, kémé, hogy furakodik be tét. szetős álarcban a fiatal párttagok közé. Azok bizalmába férkőzve jut be egy gyárba, ahol a legjobb munkások egyike lesz, mindenkivel megkedveltet! magát, feleségül v^szi az egyik legismertebb munkáscsalád leányát és már-már síkéiül neki egy hadiüzembe áthelyeztetni magát, hogy onnan még több adatot szolgáltasson az ehenség- nek, amikor izgalmas körülmények között leleplezik és elveszi méltó büntetését. A film a különböző magyarországi kémbandák leleplezése után igen időszerű tanulságul szolgál arra, milyen raffinált eszközökkel, dolgozik az ellenség ég milyen veszedelmes az, ha az éberség kérdését lazán, megalkuvóan, hanyagul kezeljük. A film allco. tója, Ivan Pirjev, mestere a jellemek ábrázolásának és úgy mutatja be alakjait, amilyenek a valóságban. Ezek az a-akok az élet Valóságos változatosságát éa sokrétűségét tükrözik. A filmnek a Szovjetunióban mindenütt éa most Budapesten is hatalmas sikere volt. Kétségkívül nagy sikere lesz Miskolcon is. Hatalmas lendülettel folyik Sztálingrád újjáépítése A bőg Sztálingrádban gyors I nitemlékmüvek hirdetik a szov. iramban folyik az újjáépítés munkája. Már megkezdték a Sztálin-sugárút építését. Az első nyolc kilométeres útszakaszon egymás mellett sorakoznak a ha- talmas épülő házak. A Sztálin- sugárút — Sztálingrád főútja _ azt a vonalat követi, áhol valaha a front húzódott. Az út mentén, a Lapsin-kerttöl az északi Spar- tanovka.telepig, mindenütt grájet hadsereg harcának dicsőségét, 1950-ben a SztálingrádrsJ- aztroj lakásépítő vállalat 16.000 négyzetméter lakóterületet épít fel. A Lenín-utcában nemrégen készült el az egyik hatalmas 35 lakásos lakóház. A Szaratov. utcában öt lakóház épül egymás mellett. A sztálingrádi gyárak és üzemek dolgozói egymásután költöznek át az újonnan felépített kényelmes lakásokba. egyszerű, kifejező eszközeivel. Az öntudatos liazafiság olyan példáit állítja elénk, amilyenre csak a szovjet hazáf, éí szabadságot védelmező harcosok képesek. Egy szovjet harccsoport partra- szál ást erőszakol ki a németek kezében lévő Krim-féíszigeten. Kevesen vannak, keskeny íöldsávon vetik meg lábukat, mögöttük a ten- ger, előttük az ellenség, teljes fej- készültséggel. A maroknyi szovjet haderő mégis hősiesen áj.ja a harcot, nem engedj ki kezéből a hídfőé! ást. Es elérjk a nagy célt: amíg ők elszántan küzdenek a túlíró ellen, Tolbuchjn marsall főereje i krimi német erők hátába kerül és elvágja ' mögöttük a visszavonulás itját. A Krím felszabadul és e'há- rul a Berlin felé vezető út utolsó íkadálya. Pervencev regénye a csekély, de toináj elszántabb partraszáUó erők hősi harcairól számo] be. Művében regényhős nincs, hősök annál többen. A közkatonák, az altisztek, a tisztek, a lányok, akjk az egészségügy! szolgálatot látják el, magától értetődő természetességgel áldozzák életűket. A szovjet katona hősiességéről beszélni — mondja Bér, yßllcßY — olyan szószaporífcás, «lütte hsg? « Csak üdvös hatása lehet annak a kiállításnak, amelyet „Harc A bürokrácia ellen“ cimmel a pénzügyminisztérium rendezett meg és indított el a vidéki városokba Is. Miskolcon a pénzügy igazgatóság épületében helyezték el az anyagot. Itt látunk egy végtelen hosszú. ra nyúlt paragrafusokkal, rendeletszámokkal teletűzdelt körmönfont aktaszöveget, aminek tartalmát értelmes ember öt sorba össze tudja foglalni. Az első szövegezés a bürokrácia ódon sző. vegezése, amely körülményességével akarta igazolni létjogosultságát. A . második ötsoros szöveg a bürokráciamentes, világos Szöveg. Látjuk itt egy ügydarab 7 és félhónapos vándőrútját, egy olyan ügydarabét, amit 10 porc alatt el lehetett volna intézni. — Láttunk több példát arra, a kulák: hogy tudja kihasználni a bürokráciát zsebének megtörné, sére. Egy tiszafüredi kulák 1939- től évente kéri alacsonyabb adóosztályba sorolását, de még 1SM9- ben sém utasították el. A kulák p,zóta |s az alacsonyabb r^-tlly szerint fizeti adóját. $jgy ffig-rik aae*alélteW rajz 20 i A bürokrácia szörnyűségei (Tanulságos séta a miskolci kiállításon) fillér végtelen körútját mutatja be a bürokrácia szövevényes útján. Egy elvesztett gyermeksap_ kát leadnak a hatóságnál. A hatóság nyilvántartásba veszi. A sapkát elárverezik 20 fillérért. A 20 fillért bevételezik. A hatóság 8 fillérért befizetési Űrlapot vásárol. A befizetési űrlapot kiállítják. A 20 fillért postára viszik, a postán feladják. A hatóság kivezeti a tételt. A posta bevezeti, továbbítja. A Nemzeti Bank pénzforgalmi osztálya a 20 fillért jóváírja. A jóváírás alapján számlakivonatot állítanak ki A számlakivonatot kikézbeSitik (helyben 30 fillér a porió). Elosztják és a’ könyvelőhöz leadják, A könyvelő nyilvántartásba Veázi és _ ezután már a 20 fillér nem kerül többe • •. De nemcsak bürokratikusán gondolkozó tisztviselők várnak, hapem bürokratikus felek is. -- Megszemlélhetjük egy 1 makacs asszony tsetét, qki r ;n restellj a 2g forintos okmány bélyeget ráragasztanl fellebbezésére, hogy a reá «kirótt 16 forintos bírságot megfellebbezze, Mindenkit derűre késztet az a teljes dokumentumokkal alátámasztott eset, amikor egy nyilvánvalóan Zavarodott agyú ügyfél évekig érthetetlen beadványokkal ostromolta a közigazgatási bíróságot, a minisztériumot s a magas hivatalok éveken keresztül tárgyalták, ide. oda tologatták a beadványokat. Végre akadt egy félig-meddig '-“•-'rnps bürokrata és ráírta, hogy a beadvány érthetetlen, .b,i helyezendő. Szerencse, hogy mindez a múltban és nem a népi demokrácia korszakában történt. A bürokrácia kinövései éa csökevényei megmutatkoznak a hí-- yataios formalitások szörnyűségeiben is, a hivatalba rendesetekben, a VaskálaROSoágba«?. Ilyen például a pénzügyőrök egyenruha viselési szabályzaja, a ‘ dohánytermés felmérésének rendszere. Népi kiküszöbölte ezeket a hajmeresztő csökevényeket. Itt látjuk egy régi esküszöveg nyomtatványát. Mi. csoda kacskaringó3, ostoba címekkel, rangokkal teleszőtt hüsége»- küt kellett tennie a feudáiis.ka- pitallsta korszakban a tisztviselőnek a rendszer urai felé. Ellentétben ezzel, ott áll a mai egy. szerű, világos esküszöveg, amely felemelő, öntudatot erősítő minden dolgozó számára. A kiállítást alkahnul használ, ták fel a miskolci pénzügyigazgatóság dolgozói arra, hogy bemutassanak néhány észszerű srítési javaslatot és már bevezetett ész. szerüsítést, amelyek a pénzügy- igazgatóság munkakörében ja. lentékepy pénz-, műnk*, ét nnyagmegtakaritást eredményez, nek. Néhány országa« nevű sztahA- novjsta, Páli 'által rajzolt portréi; intenek arra, hogy a eztaháno. vista korszak, a szocialista munkaverseny korszaka nem tűri - bürokráciát, az időhúzást, a azo- • ciaíjSi-a építés akadályait. ’* 1 A kiállítást mindenkinek meg , kell péznie. A bürokrácia klsöp. , rése minden dolgozó egyetemes érdéig :
