Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)
1950-03-10 / 59. szám
A borsod-abGuj-zempíénmegyei pártválasztmányi ülések és taggyűlések tanulságai- A február hó 18.án megtartott megyei kibővített pártvá- tjiKLtmányi ülésen mindazon párt. funkcionáriusaink ott voltak, ,akiknek feladata, hogy Rákosi •»ivtárs beszámolójának ég a Központi Vezetőség határozatának megvitatása után biztosítsák a határozatból folyó feladatok végrehajtását. A megy0i pártválaszi- mány vitája után lezajlottak a .-nagyüzemi, járási és városi ki. -bővített pártválasztmányi ülések és az alapszervi taggyűlések is. Mind a választmányi üléseken, mind a taggyűléseken olyan számban vettek részt pártfunk- cíonáxiusaink és egyszerű párttagok, amilyen részvéteire aUg találunk példát pártszervezeteink történetében. A taggyűléseken résztvevők eddig még soha nem észlelt élénkséggel folytak bele a •vitába, egyszóval érezni lehetett, hogy Rákosi elvtárs, Pártunk és • népünk legfontosabb problémáit vetette fel, amelyek mindenkit érintenek. A nagyszámú részvétel és rZ élénk vita ellenére mégis azt kell megállapítani, hogy funkcionáriusaink és párttagjaink nem teljesen érlelték meo Rákosi elvtárs referátumának és a Központi Vezetőség ' határozatának óriási jelentőségét. Még olyan fontos funkcionáriusainknak, mint az M. B. tagjai, nagy. üzemi, városi és járási pártbizottságok tagjai, Sem vált vérükké, hogy a Központi Vezetőség határozatának végrehajtása, fordulópontot kell, hogy jelentben pártéletünkben. Milyen jelek bizonyítják ennek áz értékelésnek igazságát? Először is a2, hegy én magam _ mint megyei titkár — sem konkretizáltam eléggé Rákosi elvtárs referátumát ég a Központi Vezetőség határozatát a mi megyénkre, a mi pártszervezeteink ■munkájára. Az a tény, hogy a Megyebizottság felé, Saját magunk felé csak Igen gyenge önbírálatot alkalmaztam, mutatja, hogy a Központi Vezetőség határozatának egyik legfontosabb részét, a kritika ég önkritika alkalmazásának jelentőségét nem eléggé ismertem fel. Ugyanakkor őszintén meg kell mondani, hogy a választmányi ülésen felszólaló M. B.-tagok szintén teljesen ■ ki. felejtették hozzászólásaikból az •nbirálat fegyverének alkalmazást. A Megyebizottság tagjainak 'Uagfatartásábói következik, hogy * többi pártfimkcionárius elvtárs aftm valami bőven alkalmazta gz inkritikát és így már a megyei rártválasztmánsr ülésén elkezdődött a hibák ée a fogyatékosságok elkendőzése. A megyei választmányi ülésen. felszólaló üzemi, városi és járási pártfunkcio- náriusok szavaiból azt is mcgle. hetett áUapitan, hogy nem mé- lyedtek el Rákosi elvtárs referátumának és a Központi Vezetőség határozatának tanulmányozásába és főleg azt a részt ha- uyagolták el, amelyben a feladatok vannak megszabva. Az első és legfontosabb megállapítás tehát az, hogy sem a Megy {'bizottság, sem a többi funkcionárius — nem 13 beszélve az alppszervezetekröl — nem dolgozták fel elég alapossággal Rákosi elvtárs referátumát ég a Központi Vezetőség határozatát. Nyilván ez az alapoka annak, hogy a kritikát ég önkritikát nem tudtuk megfelelően alkalmazni. A nagyüzemi választmányl ülésekre és taggyűlésekre a pártbizottságok titkárai ugyancsak nem eléggé dolgozták fel, főleg nem konkretizálták a helyi viszonyokra a Központi Vezetőség ha- , tározatát. Csak néhány helyett kapcsolták össze a termelés kérdésével, az önkritikát elkenték . ég a kritika inkább lefelé szólt. Ahol alkalmaztak is kritikát és önkritikát, a^kat hajánál eíőreráncigált dolgokkal támasztották alá, de arról szó s°m esett, hogy milyen a pártvezetés minősége. Annál örvendatosebb jelenség hogy az üzemi alaPszervi funkcionáriusok és egyszerű párttagok szép számban alkalmaztak kritikát a pártbizottságok felé, sőt nem egy helyett példás önkritikát is gyakoroltak. Az üzemi taggyűlésekkel kapcsolatban néhány egészségtelen jelenségre is felfigyeltünk. Az egyik üyen jelenség, hogy egyes funkcionáriusok a Központi Vezetőség határozatából helytelen következtetéseket vonnak le és ezek a következtetések súlyos elvi jelentőségű elhajlásokra vezethetnek. Pl. Borsodnádasdon az egyik felszólaló titkár elvtárs kijelentette, hogy: „Rákosi elv. társ ezerint — aki proletár, az egyben már kommunista is-“ Ez a niegnyilatkozág azt mutatja, hogy egyesek durván meghamisítják Rákosi elvtárs beszámolóját és homlokegyenest ellentétes nézetet vallanak a marxizmus, leninizmug tanításaival szemben. Ugyancsak Borsodnádasdon fordult elő, hogy az alapszervi vezetők kinevezését helytelenítő párttagnak a pártbizottság egy tagja azt felelte: „Nem 1945-ban vagyunk, hogy a tagság válassza meg a vezetőségeket“. Ez a nézet klasszikus példája annak, miért rúgják fel egyes vezetök a pártdemokráciát. Az ilyen elhajlások ellen fel kell venni a harcot még akkor is, ha az nem ellenséges szándékból, hanem mint ebben az esetben iá a Központi Vezetőség határozatán-, k nem ismeréséből fakad. Erről a harcról lemondani nem lehet, mert; ,Ms el. hajlótok elleni harcról lemondani — tanítja Sztálin elvtára — any- ni, mint a munkásosztályt elárulni, a forradalmat elárulni", Külön figyelmet érdeme* * mint pl. a szerencsi cukorgyárban a Vezető elvtársak passzív magatartása a taggyűlésen. A vállalatvezető- elvtárs, akit a Párt bizalma, helyezett vezető funkcióba, már régen elszakadt a tömegektől, kiskirály módjára viselkedett és őt a taggyűlés csak untatta. Nem volt mit mondania. Passzív magatartása azt eredményezte, hogy az egyszerű párttagok nem kaptak bátorítást a kritika és önkritika alkalmazására és a hibák továbbra is fedve maradtak. Ez a jelenség néhány helyen tapasztalható volt és ezeken a helyeken a tagság a taggyűlés után sem szabadult fel a „kiskirályoktól“ való félelem nyomása a»ól. Ugyancsak furcsa elmélettel igazolta durva magatartását a miskolci „Dózsa“ pártszervezet egyik vezetőségi tagja, em'koi viselkedését bírálták. „Igaz, hogy néha durván viselkedem, de ezt a tagság érdekében teszem.“ A megtartott taggyűlések n természetesen jelentkezett az ellenség hangja is. Az olyan demagóg felszólalás, amilyen pl. a diósgyőri nagyo!vasztóban elhangzott, mely szerint: „egy darab száraz kenyéren építik a demokráciát“, nem más, mint az ellenség hazug hangja. Az ellenséghez csatlakoztak az eddig megbúvó jobboldali szociáldemokraták is, mint pl. Ózdcm, ahol arról beszélnek, hogy ezután nem kell végezni pártmunkát ég hegy nz összes régi páitvezetőket leváltják. Az ellenség ilyen és hasonló irányú támadása még erősödni fog, mert felismert©, hogy a Központi Vezetőség határozatának végrehajtása óriási módon megerősíti Pártunkat, valamint a Párt és a tömegek közötti kapcsolatot. Az ellenség minden megnyilvánulása ellen fel kell venni a harcot és kíméletlenül le kell leplezni céljait. A járási választmányi ülések és taggyűlések szervezeti előkészítése meglehetősen jó volt. Itt is nagyszámban vettek részt alap. szervi vezetők és párttagok, azonban hiányosság itt is akadt bőven. Nem véletlen müve az a jelenség sem, hogy például az abaújszántói járó* pártválasztmányi ülésén a megbírált vezetők önbirálat helyett mosflkodtak, vagy egyszerűen visszautasították a kritikát. A történet persze nemcsak az abaújszántói járásról szól. Ennek a magatartásnak magyarázata abban van, hogy tagságunk eddig n©m Igen lett a kommunista birálat és önbirálat helyes alkalmazásának széliemében nevelve. A bírálatot sértésnek veszik és olyan kispolgári magatartást tanúsítanak, amely nem méltó kommunistákhoz. Ez a magatartás nem csodálható. A hiba ott van, hogy a jelenlévő titkár elvtársak sem ég a Megyebizottság kiküldöttei sem magyarázták meg, hogy ez a magatartás n©m méltó kommunistákhoz ég az ellenségnek használ. Meg kellett volna magyarázni, hogy a kommunisták világnézete: a marxista-leninista világnézet, világtörténelmi sajátossága, amely megkülönbözteti minden más világnézettől, abban nyilvánul meg, hogy forradalmi kritilcával fordul nemcsak mások felé, hanem önmaga fölé is, hogy MEGJELENT A RÁKOSI PER A kötet tartalmazza a Rákosi perek anyagát 1925. szeptemberétől 1940-ig. Bőséges dokumentanyag ismerteti Rákosi Mátyás bátor bolsevik kiállását a fasiszta vérbíróság előtt és a világ dolgozóinak a Bolsevik Párt által vezetett harcát Rákosi Mátyás kiszabadításáért. 592 oldal 32 képmelléklettel SZIKRA ARA : fűzve 20*— forint kötve 28* — forint Magyar Munkásmosgulmi Intézet Sztálin v&liisztávirafa Bubi István misdszterehiökhos „A Magyar Népközfársáság miniszterelnökének, Dobi 1st-,-?9 úrnak, Budapest. Kérem Ont és a Magyar Népköztársaság kormányát, fogadjak köszöuetemet 0 Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésnek második évfordulója alkalmából küldött baráti üdvözletükért. Szívből kívánok a magyar népnek és a Hagyat Népköztársaságnak további sikereket a gazdasági és államépítés munkájában. Sztálin.*" maga kritizálja önmagát és ön. magái kritizálva erősödik. Egyes pártszervezeteinknél súlyos éberfolonséq topasifaihofó Pl- a szerencsi városi pártvál.iszt- mányi ülésen rz éberség legelemibb szabályát is elmulasztották, ennpk következtében az ülésre bárki — tehát az ellenség is — bemehetett. Ez az ébertelenség annál sülyosabban elítélendő, mert Rákosi elvtárs beszámolója után történt meg. Szerencsen úgy van, ahogy azt Rákosi elv_ tár3 megállapította, hogy az éberségről sokat beszélnek, de kevés eredménnyel. A falusi taggyűlések egyném©- lyikén i3 tapasztalható volt a kiskirályoktól való félelem. — Ezért fordult elő egynéhány helyen, hogy csak 1—2 semmitmondó felszólalás történt. De, bogy a tagságnak volna mit mondania, azt bizonyítja, hogy a taggyűlés után a tagság csoportba verődve bírálta a vezetőséget, de ügy,,hogy akok meg ne halljál:. Mindent összevéve az a tapasztalat, hogy a hiányosságok ellenére óriási fejlődés indult meg pártszervezeteink életében. A M. B. és a többi vezetök feladata, bogy a hibák kiküszöbölésével valóban fordulat álljon be a párt. szervezetek életében. Ennek érdekében az M. B. a lezajlott választmányi illések és taggyűlések tapasztalatait . feldolgozza a Központi V zétőség határozatából folyó feladatok végrehajtására elkészített tervbe. Ugyanezt elvégzik a nagyüzemi, városi és járási pártbizottságok is és megvitatják a Párt aktíváival. A nagyüzem', városi és járási taggyűlések tapaszta]atsit az Ágit. Prop. O.-ztály f. ldolgozra é3 a népnevelőkön, agitátorokon és falujirókoin keresztül eljuttatja a tagság széles tömegeihez. _ Hasonló módon az Oktatási Osztály a most folyó pártszemináriumok anyagába, dolgozza bele a tapasztalatokat, h ::y így ;lz oktatáson keresztül is 1:juttassuk tagságunkhoz. Népnevelőinknek, oktatási gardánk uax, páricsopoit- bizqlmiginlrnelr most kettőg feladatuk lesz. Egyi részt az, hogy a vez2tőség-újjá- váJaszcó taggyűlésekig minden Párttagot legalább kétszer felkeressenek és nemcsak meghívják ők©t a taggyűlésre, hanem átbeszéljék velük a pártdemekrá- cia kérdéseit, általában a Központi Vezetőség határozatának és Rákosi elvtárs beszámolójának .jelentőségét, egyszóval politikai, lag is felkészítsék az egé.-z tagságot. Másrészről felkeressék a pártonkívüli dolgozókat is, hogy megbeszéljék velük a Központi Vezetőség határozatának jelentőségét az egész dolgozó rép szempontjából és kikérjék véleményüket a pártszervezetek műnk 'iáról. HARMATI SÁNDOR megyei titkár. Már veinek a láájssJri tenneläszivetkezeti csérért földién A ládpefri „Szabad Nép‘‘ terme- | lüszövetkezeti csoport tagjai szép példát mutattak a község dolgozóinak. Miután megtárgyalták a minisztertanácsnak a növénytermelés fejlesztéséről szóló határozatát es elhatározták, hogy azt végrehajtják, e héten minden nap már virradatkor kivonultak kö;ös földjükre borsóvclésre. Munkájukban az alsőzsolcai gépállamás tárcsával felszerelt traktora támogat’!». A termelücsoport tagjai lelkes munkával két nap alatt 20 kát. hold területen befejezték a boisó- vetésf. Rendelet az állami gazdaságok munkájának jobb megszervezesérő? A földművelésügyi miniszter rendeletet adóit kj az áKamj gazdasagok munkaszervezéséről és ebben megállapítja, hogy állami gazdaságaink, jójlehet már eddigi eredményeikkel is igazolták a szocialista nagyüzem menyét az egyén} gazdaságokkal szemben, * munka meg- ízervezése tarén meg nagymértékben elmaradót lak. Az állami gazdaságok jelentős részében a munkának a szocialista munkaszervezés elvei szerinti megszervezése vagy j egyáltalában nem történt meg, j vagy helytelenül történt. A szocialista munkaszervezés tekintetében js a Szovjetunió éenjáró állami gazdaságainak — szovhozainak — követendő példája álj előttünk. Ezért a rendelet meghatározza, ho gyan kell alkalmazni a szocialista munkaszervezés módszereit, meghatározza a brigád fogalmát, szervezetét, a munkacsapat, fogalmát, szervezetét, a traktoros brigád szervezetét. Ezeket a módszereket az á'lamj gazdaságokban a tavaszi munkáknál már alkalmazni kell. Hűrom fcöíjggyzsségst és két községet csatolnak Borsaií-lauj-Zeipién megyűSiez Borsod-Abauj-Zemplén megye | egyesítésével kapcsolatban Szabolcs J vármegyétől az egyesített vármegyéhez csatolják Prügy, Csobaj, Ti- szaládány községek körjegyzőségeit, továbbá Vis és Kenézlö nagyközségeket. A körjegyzőségeket a hozzájuk t‘"yt°zó községekkel és a két nagyközséget csütörtökön és pénteken adták, illetve adják át ünnepélyes keretek között a két ''ármegye alispánjának jéenléfében Borsod-Abauj-Zemplén megyének. Mint arról már beszámoltunk, a Borsodtól Heveshez csatolt községek átadása már régebben megtörtént, így az átcsatolások a mostani átcsatolással befejeződtek. A három vármegye egyesítésének előkészítése tervszerűen folyik, a hivatalok é helyezése, átcsoportosítása szintén. A kitűzött időpontra, a március 15-ről március 16-ra virradó éjfélre az egyesítés ténylegesen meg fog történni úgy*, hogy 16-ár» már az egyesített vármegye kezdi meg működését.
