Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)
1950-03-08 / 57. szám
A megyei bizottság bírálatára önbirálatot gyakorol a Diósgyőri Gépgyár pártiitkára a terrfelbontá» munkájáról Rákosi elvtárs szava fordulatot hozott a diósgyőrvasgyári Martinban. Izzik a * k’«'* i.~~~ A Megyebizottság kiértékelés., után még világosabban látjuk azokat a hibákat, mulasztásokat! amik a tervfelbontás területén mutatkoznak a Diósgyőri Gépgyárban. Au uak ellenére, hogy úgy Pártunk Központi Vezetőségének munkatársai, mint a megyei bizottság többször is felhívta figyelmünket a tervfefixmtás jelentőségére, mégsem értünk el olyart eredményeket, amelyeket kielégítőnek ■ mondhatnánk. Ahhoz viszonyítva, hogy de cemberben még a vállalatvezetés azt erősitgette, hogy nálunk a terv. felbontás lehetetlen, ma már eredményekről beszéheiünk. A vállalat- vezető most látja ennek fontosságát és dönfö kérdésként kezeli. Meg keil azonban mondani, hogy még mindig tapasztalható hanyagság ezen a téren. Maga a Pártbi- /ott.-»ág js követ el mulasztást eb. ben a kérdésben. Nem vonunk e|ég éberek az ellenőrzés vonalán. különösen pedig a hibák kiküszöbölésére nem tettünk meg mindent, amj tőlünk telhető. Megszerveztünk ugyan a szakszervezettel és vállalatvezetéssel együtt egy versenyt az üzemvezetők között, egy versenyt a tervfelbontók között, de utána nem követte ezt keltő ellenőrzés a verseny menetét illetőleg, így fordulhatott elő, hogy február 20-án a megmunkálóban még mjndig csak 330 főre van felbontva a terv, vagy » kerékpárüzemnél 230 fő dolgo. t zik csupán bontott tervvel. Pedig a jelenlegi kimutatás szerint js a megmunkálóban 203. a kerékpárüzemnél pedig 245 fő részére lehetséges még felbontani a tervetEzt a két üzemet azért emeltem kj, meat jtt van meg a lehetősége annak, hogy a terviejbontást minél gyorsabban meg tudjuk valósítani. A fennálló mulasztásért úgy a Pártbizottságot, szakszervezetet, mint a vállalatvezetést egyformán terhelj a felelősség. Mégis meg kell még mindezek mellett mondanunk, hogy ez a mulasztás főképpen oda vezethető vissza, hogy az üzemek műszaki vezetői még mindig nem értették meg azt. hogy a munkaverseny a szocializmus építésének legalább olyan fontos és állandó keljéke. szükséglete, mjnt a,jó anyagellátás, a jó gépek, általában a jó technikai felkészültség. Ahhoz pedig, hogy a dolgozók helyes és konkrét versenyfeltételek mellett tudjanak versenyezni, elengedhetetlen a * tervfelbontás. Elmondhatjuk (.ellát, hogy az az üzemvezető', akj elhanyagolja a tervfelbontást, fékezi a verseny továbbfejlődéséit, az vagy nem akarja, vagy nem tudja felhasználni azt a hatalmas lehetőséget, ami a helyes tervfelbontásból szinte magától következik. Helyesen fogták meg ezt a kérdést a gyár Szerszámüzemé ben, aho| 160 közvetlenül tér melőmunkán lévő dolgozó közül februárban már 131-en doj goztak bontott tervvel, amj komolyan éreztet« eredményét az egyéni verseny kiszélesedésében. Megjegyezni kívánom, hogy jtt a Párt alapszervezete komolyan foglalkozik a terme-, jés kérdésével. I evonva a tanulságot megállapíthatjuk Rákosi elvtárssal, ahol va- Laini fiiba van, ahol nem megy a termelés, nő a selejt, ofct a hibákat visszavezethetjük egészen a Pál ijg Nálunk [s így áll ez a kérdés. Hiányos az agjtácjó, gyengén dolgoznak a pártcsoport biial. miak. Központi Vezetőség határozata nak végrehajtása közben ki kell küszöbölni ezeket a hibákat is- Állandó szívós munkával továbbfejlesztjük azt. az egészséges fordulatot, amjt szervezeteink a termelés fejé tettek. Nem szabad engedni, hogy a szervezeteinkre váró valóban nagy feladatok a vezetőség de. mokratikus újraválasztása, a párt. demokrácia meg szilárdítása, elhomályosítsa a termelés kérdését. A termelés kérdése továbbra is állandó feladat marad, amit a most folyó hatalmas munka csak még jobban megerősít, alátámaszt. Ennek a két hatalmas feladaínak/a megoldása azonban rá fog vezetni bennünket az éberség tokozására j;~. Ha helyesen, jól fogjuk meg a kérdést, segít az ellenség leleplezésében is, mert azt jói tudjuk, hogy az ellenség nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, ahol ár tani tud és. ahol zavart, lemeradást látunk — így a tervfelbontásná] js — nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy keressük az ellenség kezét. Meg kell tehát gyorsítani a terv. felbontás ütemét. Nem engedhetjük meg, hogy ez a mulasztás továbbra js akadályozza a verseny fejődését- A huzódozás, a késlekedés, csak fékezi a fejlődést, mi pedig nem tűrhetjük és nem is törjük, hogy fékezzenek akkor, amjkor mi gyorsan akarunk fellelő haladni a szocializmus útján. ISTÓK BÉLA a Diósgyőri Gépgyár NV. nagyüzemi pártbizottságának titkára. Izzik a vita a martini t’ag- kát, hogy az csak felülről jöhet, s gyűlésen, Rákosi elvtárs szava ami alulról jön, azt tudomásul sem „forradalmasította-' t,z öntöcsar- kell venni. Bizony az ilyen maga noki kommunistákat is. tartás súlyos károkat okozott. Ha eleinte volt is némi tétová- Előbb is voltak már burkolt és zás » bírálat fegyverének a lkai- általánosított formában elmondott mazásánál, ez most már végleg el- célzások egyes üzemvezetők fényé tűnt. Egvre világosabban vetők föl gefö magatartásáról, de most utat a kérdéseket: a Párthoz és a mun- tört magának az igazság. Versenyben az abaufi községek a tavaszi munkák sikeréért nitztertanúcs növénytermelési ku-J a tanári kar, Göncruszkri község a járás összes községeit versenyre hívta ki. A gyűlésre felvonultak felvirágozott szekereken az összes községek küldöttségei, „ járás 8 termelő, csoportja és a vilmányi gépállomás dolgozói. A gönci járás Valamennyi községe lelkesen csatlakozott a tavaszi versenyfelhívás, hoz. Abanjban is ferjed a tavaszi tározatánák teljesítésére. versenymozgalom. A községekben a 1 vetésterveket gyűléseken tárgyalták meg a dolgozó parasztok. A községi vetésterveket felbontották egészen az egyes gazdákig. A termelőszövetkezeti csoportok külön értekezletekef tartottak, amelyeken megtárgyalták a minisztertanács határozatát a növénytermelés fejlesztéséről. Minden termelőcsoport elfogad ta a határozatot s annak túlteljesítését vállalta. Az aszalói termelőcsoport a taglétszám emelésére versenyre hívta ki ak összes termeiöesoportokat, a be- reti tszcs pedig a minisztertanáes határozatának végrehajtására szólította versenybe az abauji termelőszövetkezeteket. Göncön vasárnap délelőtt lelkes felvonulás és gyűlés keretében történt a versenykihívás a tavaszi munkák elvégzésére ég a nii. Ünnepségek az iskolákban március 15-én és 21-én Március 15-én valamennyi ovo. dában, általános iskolában, gimnáziumban és szakiskolában tanítási szünet lesz. A tanítási szünet napján a délelőtti órákban szerte az országban iskolai ünnepélyt rendez, nek. Március 2I-én valamennyi általános iskolában a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának .31. évfordulóját ünneplj meg az ifjúság és kához való viszony kérdését. Felszínre kerülnek a régi és eltitkolt nehézségek, a bajok, amelyek, mint seb, égették az elvtársakat Ott van olőttük pftrtszervc-ze tűk egész munkája és a hatalmas feladat, hogy bolsevik módon, öntudatosan szembe nézzenek saját hibáikkal. Valljuk meg, elég nehezen indult a dolog. Eljött ugyan majd min-, denki az iizem kommunistái- közül, de csak néhányuk szeméből látszott •»* eltökéltség, hogy fordulatot vigyenek pártszervezetük életébe. Túlságosan élénk volt ma az em lékezés a közelmúlt, módszereire, amelyekkel elfojtották a kritika szavát. De ahogy elhangzott a Htkáli beszámoló — Bálikó elvtárs maga kíméletlenül feltárta a hiányosságokat —, lassen felenge. dett « hangulat. — Azzal igyekeztem szépíteni a helyzetet — mondja Báliké elv- társ —, hogy csak két hónapja vettem át a pártszervezet sieze, tésé-t és így nem vagyok felelős a gyenge munkáért. 'Pedig az igazság as, bogy eZalatt a? idő alatt már alaposan be -kellett volna dolgoznom magamat, szaró. Sabbra összefognom egész párt. életünket. ígérem, hogy a legrövidebb időn belül változtatok munkamódszeremen s ezentúl az elvtársikkal összefogva, közös munkával küszöböljük ki a ne. kézségeket. Nem könnyű a szavakat kimondani- Érezni rajluk, hogy Balikó elvtárs viaskodott önma gával — de győzött. Ez szemmelkUható jó hatást gyakorol az öntöcsarnoki kommunistákra. Kár, hogy a párt. vezetőségek választására vonat kosó határozat felolvasása — majd egy úr a hosszat tartott szinte elmosta az előző igen kedvező benyomást. Utána megint csak vontatottan indul a tanács közős, alig akad felszólaló. Tajti Gyula elvtárs szavai ódnak lendületet a tagságnak. Nem kiméivé önmagát sem, birálja a népnevelő munkát. Nem dolgo tok jól, nem ellenőrizték őket, hogyan 'iszik el a Párt szavát a tömegekhez. Ugyanígy történt a szemináriumokkal is, amelyek 3 __>f hét óta nem működnek, Fa. lüíjságjulcon nincs egyetlen cikk sem, elméleti tudásuk nem fejlődik. Éberségünkkel szintén baj van — emeli fel a. szavát. — Felütötte fejét a rothadt kispolgári nacionalizmus és mi nem figyeltünk fel rá, tűrtük, hogy egyesek lebecsüljék a szovjet dől. gozók ragyogó példamutató eredményeit. Á többi felszólaló eleinte mind vezetőségi tag: íáaigeti Kovács Pál, Veres Pál szintén megüti a bírálat hangját, de az igazi kritika csak azután indult el. Kovács János és Koch Károly a tizes bizalmiak és a népnevelők felfedett hibáiról szólnak, Papp Dániel már a termelés ügyét is felveti. Elére állítja a kérdést: mit tettünk rá Párt, Rákosi elvtárs út mutatásának megvalósításáért? — Fájdalom, nem sokat, A sztá lini műszak eredményei szépek voltak. De azóta se segített senki, hogy mégegvszer kiszélesíthessük a termelést. Elhanyagoltuk a munkaverseny helyes megszervezését. H«. ezt valaki meg merte mondani, akkor uz üzemvezetés részéről ledorongolták. Előfordult, hogy a dolgozóknak még a javaslatait sem hallgatták meg. Csoda-e, i*>gy oly8n kijelentéseket hallottam tőlünk: nem megyünk el főbbet értekezletre! Egy értelmezték a kritiMeg kell végre mondani: « mi üzemünkben még vannak kiskirályok — egyenesedik fel Zsóri Józsid’ elvtárs. — Ilyen az öntőcsarnokban Mándi öntőraester. Senkit nem ismer el maga fölött, úgy viselkedik, mintha a Párt nem is volna. Ez megmutatkozik a termelésben is. Különösnek tartjuk, hogy rendszeresen olyan kokila-alátét- lemczeket kapunk tőle, amelyik nem férnek bele iaz öntögödörbe. A csere sok időbe kerül, visszatartja a termelést. Persze Mándi öntömesternek ezt éppúgy kell tudnia, mint valamennyiünknek. Öntudatos, kemény megállapítás, amit Kun Sándor elvf&rs tesz — s ami számos elvtársra vonatkozik. Minden baj forrása, hogy elméleti színvonalunk gyenge, így gyenge a kritika fegyvere is. Ezért van, hogy eredményeink meg sem közelítik azt a célt, amit a mi nagy Pártunk elénk tűzött. Nekünk kellett volna a tömegek öntudato- sítüsá* elvégezne Vannak közöttünk, akik úgy kezelik párttagsági könyvüket, mint egy noteszt, nem pedig mint a legdrágább kincset. Feltártak minden hibát „z elvtársak. Kemény, de egészségig volt a bírálat. Fellángolt a lelkesedés, amikor Balikó elvtárs, majd Rücker Attila élvtárg figyelmeztet a feladatokra, amelyeket a, magyar nép, a kommunisták bölcs és szeretett vezére, Rákosi elvtárs állított elénk. Csak néhány óra telt el és bekövetkezett a fordulat az öntő- cso.rnoki akipszervezetben. Annyi bizonyos — ezután a taggyűlés után nem lesz még egyszer szárny aszegett visszaszo. rított hangulatú összejövetel. — Felnőttek, megnövekedtek ön fii datiikban Rákosi elvtárs sZa-vától rxz elvtársak, számonkérik a »*'- zeiöségiilitöl éppúgy, mint önringük tál a jól vagy rosszul végzett munkát. Ez a felelőssé gérj zet jelentkezett a gyűlés végén, amilior „ tagjelöltek taggá aprításáról és új tagjelöltek felvételéről volt szó. fzs. 7.1 Borsod az- élen a talajművelési szerződések kötésében Több megyében jó eredményt értek el falajmüvolési szerződés kötésében. Első helyen van. Borsod megye, ahol a tavaszi talajmüvelésre 102.6 százalékban kötöttek szerződést. Jó eredményt értek el Békés és Fejér megyékben is. Csongrád és Győr megyében nagyarányú javulás mutatkozik a multheti ered-’ menyekhez viszonyítva. Az idejében és jól végzett tavaszi talajmmika holdanként 2—3 mázsával több termést hoz Néhány helyen, ahol a talajviszonyok ezt megengedték, már megindultak a tavaszi munkák. A legsürgősebb teendő a talajművelő eszközök, szerszámok alapos átvizsgálása, a hibák kijavítása. A fogasolással nem szabad késlekedni. Nem szabad megvárni, amíg a szelek keményre szárítják az ősszel megszántott földön a fordítások élét, vagy amíg a gyomok megerősödnek. Mihelyt a traktor kereke, vagy a vonó állatok lába nem süpped bele a földbe és nyomukban nem keletkeznek nedves gyurmák, különváló csomók, meg kell kezdeni a boronálást. Ezt mindannyiszor ismételni kell, ahányszor a talaj felső rétege kérgesedül, vagy gyomosedni kezd. Egyidejűleg, sőt gyakran megelőző talajmunka a simítás, amely elsősorban a könnyebb talajokon alkalmazható. A kellő időben végzett simítás igen alkalmas a talaj kiszáradásának megelőzésére. Ez az úgynevezett felületi művelés lehe tővé teszi, hogy a talaj a nedves véggel a legtakarékosabban gas dálkoöjék s Így a legjobb magágyat szolgáltatja, amelyben a bélévé-1 tett mag hamarabb kel ki, gyorsabban bokrosodik és holdankintj 2—3 mázsával több termést hoz. Az olyan földeket, amelyekbe se , kélyen, apró magvakat vetnek, ta ’ vasszal feltétlenül hengerelni kell. hogy a mag ne kerüljön a kívánt rétegnél mélyebbre. Az ősszel felszántott földeken a szántást tavasszal a legvégsőkig kerülni kell. Egyedül a tél végén kihordott istállótrágya beforgatására, továbbá homok talajon kell szántani, de ilyenkor a szántást azonnal boronálni is kell, tnégpe dig egyszer közvetlen az eke után annak haladási irányában, azuté,» pedig keresztben, a szántásra. Amint az időjárás engedi, minél korábban el kell vetni a magot. Magyarországon a korai vetés min dig a termelés javára válik. A föld mű vesszővetkezetek 1950. évi terve A Szövetkezetei? Országáé Sző, vétsége a7- egyes földmivesszö- vetkezetek tervei alapján kidolgozta a szövetkezeti mozgalom 1950. évi tervét. A terv fő célkitűzése, hogy a földmívesszövetkezeti mozgalom munkájában 1950-ben nagyméretű minőségi átalakulás követ, kezzék beA földmívessTövetkezetek munkájának főcélja, ez évben a termelési szerződések nagyarányú kiterjesztése. A multévihez képest 11 százalékkal növelik a szerződésben termelt növények területét. A földmivesszövetkezetek a gépállomá. sokkal a tavalyi terület több, mint négyszeresére kötnek talaj- művelési szerződést, az egyénileg gazdálkodó dolgozd purasztok földjeire. A földmíVíéuaövetkezetek dől-.7 gozói elhatározták, hogy a tavalyihoz képest megkétszerezik a hizlalásra lekötött sertések számát és SÍ száza, lékkai több sertés tenyészté. sere kötnek szerződést. A dolgozó parasztok számára 200 forint kamatmentes előleget adnak és biztosítják a szerződésileg lekötött állatok átvételét, továbbá a hivatalos áron felül a termelők 10 százalékig terjedő prémiumot is kapnak. Nemcsak a szerződésben lekötött állatokat és növényeket, telnem minden növényi, állati és egyéb termékeket is — a nem. zeti vállalatokon kívül — kizárólag a földmí.vosszövetkezetek vásárolnak fel 1950-ben. a földmí- Vfcsszövetkezetek áruforgalmát' 1949_liez viszonyítva 234 szó i- lékra emelik.
