Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)

1950-03-07 / 56. szám

A kapitalista országok dolgoséinak harca a békéért (H. F.) Napról-napra fokozódik és mind erőteljesebben bontakozik ki tt nyugateurópai imperialist esat- lúsállainok, Franciaország, Olaszor-i ez ág, Belgium a a többi országok munkásosztályainak ób dolgozó tö­megéinek harca, amelyet a háborús Uszítok, az elvetemült nyíltsággal fegyverkező amerikai dollárhiénák tóién folytatnak. Fontos tényezője pz a harc a béke megvédése nagy ügyének, a Kínai Népköztársaság, ,a Német Demokratikus Köztársa­ság megalakulása mellett tovább növeli annak a világot átfogó bé­ketábornak erőit, melyet a diadal­mas Szovjetunió vezet. \ Marshall-tervvel »wegségített« nyugati országok dolgozói ezt a Harcot mindenütt a nép igazi ügyét képviselő kommunista, pártok veze­tékével vívják. Újult lendületet adott ennek a 'békeharcnak a Kom­munista és Munkáspártok Tájékoz­tató Irodája emlékezetes legutóbbi határozata, Ennek a karcnak jelentős és fontos megnyilvánulása és sikere az, hogy Franciaországban, OVu?z- országbun, Belgiumban, Hollandiá­ban és másütt is a kikötők rakodó­munkásai a dolgozó tömegek szo­lidaritásának megnyilatkozásától kí­sérve — kereken megtagadják az íunerikai hadianyag, a háborút elő­készítő fogyverszánitmájjyok kira- -í t, Fannrinörsz,ívl.«u a Vier- liiiulia irányított hadianyag szállí­tását, a hadianyag gyártását. Bár­milyen terrort is alkalmaznak, a ka­pitalisták rendőrroliamosztagai, a dolgozók öntudatos szilárdsággal, határozott nyíltsággal tagadják inog a háborús előkészületekben vnió részvételű Nagyjelentőségű és fontos világ­politikai - esemény, hogy a Béke Iliiéi Világkongresszusának békét követelő határozatait küldöttségek viszik el a különböző országok kor­mányaihoz. Az imperialisták és bábkormányaik itt ismét leleplezik magukat a dolgozó néptömegek előtt. Az USA kormánya nem adott beutazási engedélyt annak a béke- kiildöttséguek, amelyben többek között Johnson cflnterbury-i dékán is helyet foglal. Truman kormánya ehelyett a hírhedt, négírlincselö, »vörösfaló« Amerikai Légió tevé­kenységének enged szabad teret. Ezt* az amerikai fasiszták ki is használják alaposan: fegyveres és kómáinkul«,taikat a hitleri SS-osz- t'agok példáján szervezik rohamesa- •pa tokká. A holland kormány a parlament épületéből hureollatta öl durva rendőri erőszakkal a bckeküldött- s,'get, amelynek tagjai a világ dol­gozó .százmillióinak békekövetelé­seit akarták átnyújtani. Es a magatartás végleg le­rántja az álarcot' az imperialisták gonoszságtól eltorzult arcáról. Le­leplezik magukat « háborús uszí­tok ott is, ahol, mint Franciaor­szágban és Olaszországban — nyá­jas látszatfrázisok kíséretében fo­gadták a küldöttséget, de nyilván­való, hogy a bókepontok. követelé­seit’ nem fogják, nem akarják meg­valósítani, mert továbbra is áruló módon, szolgailag követi amerikai gazdáik parancsait. Ez pedig — természetesen — még hatalmasabb tömegeket győz meg arról, hogy a béke megvédéséért aktiv szívós és elszánt harcot kell. folytatni »sa­ját« népeliiyoaő, imperialist* kor­mányaik és az azokat! támogató áruló jobboldali szociáldemokraták, ellen. Az imperialisták bábjainak, hű­séges kiszolgálóinak, a dollárral le- pénzelt nyugateurópai népáruló kormányoknak keserűen kell nap- ról-napra tudomásul venniük, a kommunisták vezette békehare ál­landóan fokozódó erejét. Ez a harc mindinkább a világpolitika állandó tényezőjévé válik. Hogy mennyire hatalmas az ereje, azt misem bizonyítja jobban, mint. a legutóbbi franciaországi esemé­nyek. A békétábor erőinek állandó, erősödésén, a francia dolgozók mind keményebbé kovácsolódó ak­cióegységén elkeseredett; áruló kor­mány a fasiszta De Gaulle uralom- rajuttatását készíti elő és olyan al­jasságra vetemedett, amelyre pél­dát csak a hitlerista náci barbárok­nál lehet találni. Péntekről szombat­ra virradó éjszaka a francia nem­zetgyűlés- ülésterméből, a fasiszta- izü sztrájkellenes kivételes tör­vényjavaslat ellen tiltakozó kom­munista képviselőket — közötti; * nőket — fegyveres nemzetőrökkel hurcoltattak ki. A francia kommunisták mö­gött, akik az igazi nemzeti érdekek tántoríthatatlan zászlóvivője, ott ál! a francia munkásosztály és a dolgozó nép sokmilliós tömege. Ezért a ccöliíió* kormány elvakul! dühében és clícpserc'lesóbpji a (egnljasnbli provokációkhoz folyamodik a dol­gozó nép és a nép, a. haza ügyét egyedül képviselő kommunisták cl len. A francia dolgozók, a ti uncia munkásosztály, a Kommunista Párt vezetésével, a hitlerista megszállás idején azonban hősies és rettenthe­tetlen harcával megmutatták már. hogy képes megvédeni jogait, tuií harcolni szabadságáért. Nem ma­radnék adósok az aljas, haza áruló Bidault-kormúnynak sem, amely már a. nyílt, fasista terror igénybe­vételére kényszerült. A Kommunis­ta Párt, a nép igazi pártjának fel, hívását követik most is a francia dolgozók. »Le a fasizmussal! Élj er. a dolgozók és köztársasági érzelmű hazafiak egyesülése, amely biztosít­ja a szabadságot és a békét!« — ezzel a jelszóval indulnak még el szántabb harcra az árulók ellen, akik a német fasiszta rabság he­lyébe most az , amerikai fasiszta, rabságot, akarják nyakukra hozni. A harcos elszántságot bizo­nyítják a hétfői franciaországi események is, amikor a sztrájk kö­vetkeztében úgyszólván teljesen megbénult Párig é.«i a Irancia nagyvárosok élete. Ezt bizonyítja a. francia nők öntudatos, elszánt harca a békéért, amellyel a már­cius S-i Nemzetközi Nőnapot ün­nepli k és követelik a demokratikus ögységkpmány íneghlakí fását. A francia asszonyoknak a párisi Buffaío-stádionbau tartott l.atat más tömoggyülései megmutatta: nem fogják tűrni a kormány hábo­rús politikáját, azt', hogy amerikai, hadianyag érkezzen a francia kikö­tőkbe, hogy népellenes törvényeket hozzanak, hogy férjeiket, fivérei­ket, gyermekeiket vágóhídra hur­colják az amerikai monopolkapita­listák világuralmi terveinek szolgá­latában. Eugenie Cottou asszony szavai fejezik ki a francia dolgo­zók és a francia nők álláspontját: »Minden elnyomott a Szovjetunió tele fordítja tekintetét. Ott olyan társadalmat építettek lel, amely­A kommunista képviselők harcának eredményeként az áruló francia kormány kénytelen volt felvetni a nemzetgyűlésben a bizalmi kérdést Megbénította Párist és a nagyobb francia vidéki városokat a villamosvasút, a földalatti és autóbusz-alkalmazottak sztrájkja ■ 72 órás szakadatlan parlament; vita- után a s-zfcrájkellenes kivételes törvény ügyében a kommunista és haladó képviselők harca eredmé­nyeképpen, hétfőn reggel Bidault minisztereinek kénytelen volt fel­vetni a bizalmi kérdést. A vasár­napról hétfőre virradó éjszaka a francia nemzetgyűlés már harmadik éjjé; folytatta megállás nélkül a kivételes sztrájkellenes törvényja­vaslat vitáját. A részletkérdésekkel kapcsolatban egymásután követkéz, tek a szavazások, melyek ajka.má­val a kormánytöbbség többször in­gadozónak bizonyult- Végű) js a kormány módosító javaslatot volt kénytelen beterjeszteni, mely for­mailag enyhítj a sztrájkellenes ja­vaslatot, de a kommunista képvise­lők rámutattak, hogy ez a sztrájk- ellenes törvényjavaslat lényegén semmitisem változtat. A Humanjté hétfői vezércikke „Nem fogják a békét börtönbe csukni“ címmel írja: Bidault a sztrájkeüenes tör­vényjavaslattal újabb bizonyí­tékát adta, hogy teljesen az amerikai milliárdosok szolgála. iái.au aii. s beí\u iff-’l saját'4 hazája munkás tömegeinek. A nárjsi töidaatti vasul, ée autó­busziársafág alkalmazottai vasár­nap este elhatározták, hogy hétfőn sztrájkba lépnek. Több nagy vidéki városban is sztrájkba léptek a vii- 'amostársaságok alkalmazottai. — Iíeffö reggeltől a párisj Metro és az autóbusztársaság alkalmazottai megkezdték sztrájkjukat, melynek következtében Paris forgalma teljesen meg­bénult. A Metro és autóbusz sztrájkja Pa­ris képét teljesen felforgatta. A kétezer autóbuszból a hatóságok katonai segédlettel mindössze 30— 40-et tudtak üzembe állítani. A vidéki közlekedési alkalmazottak szolidaritásból figyelmeztető sztrájk ba léptek. A sztrájk mindaddig tar­tani fog, míg a dolgozók bérköve­teléseit kj nem elégítik. Tizedik napjába lépett hétfőre a franciaországi gépkocsi ipari és vas- és fémmunkások sztrájkja. A vas- és fémgyárak egymás­után kénytelenek teljesíteni a munkások követeléseit, a sztrájk eddig 60 gyárban győ. zélmét aratott A francia nők meghiúsít­ják az áruló francia kor­mány háborús politikáját Vasárnap a francja dolgozók a Paris mellett Buffalo-srtadionban hatalmas tömeggyűjést rendeztek a március 8-j Nemzetközi Nőnap tiszteletére. A dolgozók tízezrei alábbi feliratokkal, jelszavakkal vo­nultak a tömeggyűlésre: „Vesszen az Atlantj-egyezmény!” „Békét Vietnammal!" „Nemet mondunk a szegénységnek és háborúnak!” „Követeljük az atombomba eltiltá­sát!“ „Követeljük a demokratikus egységkormány megalakítását Fran ciaországban!” Eugenie Cotton asszony meg­nyitó beszédében hangsúlyozta: „Mi kommunista asszonyok megfogadjuk, hogy fokozzuk ■harcunkat a vietnami háború ellen. Minden elnyomott a Győzöl! az amerikai A 400 ozer amerikai szénbá­nyász 4 hét óta tartó általános sztrájkja teljes győzelemmel végződött. Az egységben harcoló ttolgo. sók keresztülhúzták a szén* bárók és Lmois, a munkás- árulö szakszervezeti vezető mesterkedéseit. A sztrájkol ók elten sikertelenül alkalmaz­ták a T(ifi—Hartley.jele rab- s sóig al örvényt. A szénbányatulajdonosok vasár­nap délután teljesítették a bá­nyászok követeléseit, mely meg­Szov.|etun|ó felé fordítja tekin­tetét. Ott olyan társadalmat építettek fel, amelyben örökre megszűnt a kizsákmányolás- Mi, dolgozó nők megvedjük a békét szabadságot és orszá­gunk függetlenségét. Ha a ka­pitalisták új világháborút in. dítanak, akkor a francia nők férjükkel és fiaikkal együtt fegyverrel a kezükben akadá­lyozzák meg azt.“ Jeanette Vermerch a tömeggyö- Jés résztvevőinek hosszantartó lel­kesedése közben hangoztatta a francja nép akaratát: „Demokratj-, kus egységkormány megalakítását akarjuk, mert csak az biztosíthatja Franciaország békéjét, nemzelj függetlenségét, csak az adhat ke­nyeret a francia dolgozóknak ésr családjuknak.“ A tömeggyüléa résztvevőinek lelkes tapsvihara közben ojvasta fej Cotton asszony a francia nők nyilatkozatát, amely­ben megfogadják, hogy meghiúsít­ják a francja kormány háborús po* litikájat. bányászok sztrájkfa adja a napi 70. oenc béremül éeá éa toncánkint 110 eentea nyug-/ díj járul ék emelését. Az új kol­lektív szerződés 1952 július 1-ig marad érvényben. A szerződés plrendeli, hogy a bányatulajdono­soknak utólag folyósítaniuk kert a sztrájk alatt nem fizetett nyug! díjakat. Ugyanakkor változatlanul tant a Chrysler-müvek 90 ezer mun­kásának hetedik hete folyó sztrájkja. Az amerikai rádiójelén- tések szerint a gépkocsiipari szakszervezet 170 e^er murik»* nevében béremelést követel. A Szovjetunió álláspontját igazolta a hágai nemzetközi bíróság döntése A hágai nemzetközi bíróság szombaton döntést hozott az új tagok felvételének módjáról az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A nemzetközi bíróság 12 szava­zattal 2 ellenében elutasította as ENSz közgyűlésének 4- iiléssza kán az argentin küldöttség által képviselt álláspontot —• amelyet az USA sugalmazott — is, mely szerint az ENSz közgyűlése fel­vehet Valamely országot az ENSz tagjai sorába a Biztonsági Ta­nács pozitív Javaslata nélkül. Ä hágai nemzetközi bíróság dönté­sével a gyakorlatban megerősí­tette Visinszkij, a szovjet küldött­ség vezetőjének annakidején is­mertetett álláspontját és érvéit az egyhangúság elvéről a Biztob­I sági Tanácsban, ben örökre megszűnt * kizsákmá­nyolás. Mi, francia asszonyok nem kíméljük erőinket, hogy országunk­ban ilyen társadalmat létesítsünk. Mi, dolgozó nők megvédiitk a bé­két, szabadságot és országunk füg. getlenségét. Ha a kapitalisták új világháborút indítanak, akkor a francia nők férjükkel és fiaikkal együtt fegyverrel a kezükben aka dályoz2ák meg azt.« Nemcsak a francia asszonyok, & világ valamennyi dolgozó nője így készül a kapitalista országokban a béke harcos megvédésének ünnepé­re, a Nemzetközi Nőnapra. A Szov­jetunió vezette 800 milliós szikla­szilárd béketábor, az új népi demo­kráciák felé tekintenek harcukban valamennyi kapitalista országban az elnyomott, felszabadulásukért harcoló dolgozók. Büszkék vagyunk arra- hogy a mi szabad hazánk, a népi demo­kratikus Magyarország ie szilárd bástyája annak a békeifrcvonslnak, amelynek példájából a - francia, olasz, az amerikai,- s a többi or­szág dolgbzói hősies harcukhoz, buzdító, lelkesítő erőt, legyőzhetet­len bátorságot merítenek. Büszkék vagyunk, de tudjuk, hogy ez nagy, nemes feladatokat is jelent szá­munkra és ezért megteszünk min­dent, hogy támogatást nyújtsunk az ő békéért folyó- harcukhoz. Tudjuk, hogy az ő harcuk a mi harcunk is. A mi hazánkban már a dolgozó pa­rasztsággal szövetséges munkásosz­tály van hatalmon. Ä mi hazunk .a nagy Szovjetunió példáján és se­gítségéve! már a szocializmus felé vezető útra lépett. Ezért a kapita­lista országokban a békéért, a sza­badságért harcoló dolgozó testvé­reinket, a mi dolgozó népűik úgy támogatja, hogy a gyárakban, 0re­mekben, a falvakban, minden mun­katerületen a termeié* állandó és szakadatlan fokozásával .erősíti a békefrontot. A mi népünk most legnagyobb nemzeti ünnepünk, a Felszabadu­lás Ünnepinek, áprilíg 4..nek tisz­teletére több és jobb munkák ajánlott fel. Szélesítsük még to­vább ezt a felajánlási mozgal­mat, törekedjünk minden erőnk­kel felajánlásaink teljesítésére, sőt túlteljesítésére, mert ezzel ís szilárdítjuk, erősítjük azt a ha­talmas és legyőzhetetlen béketá­bort, amelynek élén a világ vala.. mennyi dolgozójának vezércsilla- ga, a szocialista Szovjetunió óit és amelyet a világ minden dolgo­zójának bölcs vezére, Sztálin elv­társ VoZet. ÉSZAKMAGMORSfflG Misk*le, 1950 mircins 7, kedd Ára 50 fillér VII. írfolywa. — 56 mhm # ''T -7'--- rr jr » t — ' ■ • • T ~ ----’—^------~ ^

Next

/
Thumbnails
Contents