Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)

1950-03-02 / 52. szám

í PjatnyicJzi]-művészegyüttes bemutatkozása Diósgyörvasgyárban és Miskolcon A. dtösgyöroaagyári Jmltúrtula nagytermében megnagyobbított taínpadán félkörben foglalnak he. lyet az Orosz Állami Pjatnyickij Képi Kórus női és férfi énekesei. l'Jénk, melegszinü ruhákban, gyö. uyörü, színes népviseletekben áll­unk. Szemkápráztató a népi hím­zések, a népi motívumok gazdag­sága. Fehér rubaskás, fekete nad- rágoa »enésziek helyezkednek el a köri« beiül, kezükben népi hang. «erek: dombrák, gussslák, beáa- hjkák, tltö, csörgő hangszerek. A hatalmas teremben ember-ember hátán. Amennyié« éppen befér- .efc. Rengetegen kámekodtek. — Ahogy a függöny felgördül, ki­tör a lelkesedés vihara- Zúg, tora. bői » nagyszámú közönség. Un. rtepli a szovjet művészeket, akik eljöttek Dió3gyűrvaSgyár I«, hogy felejthetetlen estét szerezzenek a --ívlgoaökttak ée utat mutassanak ul túrái Is életünk fellendítéséhez. Jnneplik « dicsőséges szovjet né- ~^t, amely felszabadította hazán- < icat és mámoros énsóasel kiáltják: „Éljen Sztálin!" — Sztálin — Rákosi!“ Megható meglepetés: magyar nyelven énekli «z egyiit- tee a himnuszt, pompáé kkjjtéíísel. Soha sem hallott, különlegesen szép hangszínü előadás adja visz. »za a himnusz jóllsmert da.llam.alt. Utána a szovjet himnusz fenséges melódiái csendülnek fel. * A műsor eted részét a Na9V Októbert Szocialista Forradalom időből srArmatsó népdalok, jOpi táncok töltik ki. Az első dől: „A /sztyeppén”. Az együttes egyik vzólóénekesnője a középre áll. A végtelenbe nyúló nagy térségről, a i.'Ji/áppéröl énekel. Egy.egy vers. /Zak ut&n rácsé/tdül, ráz-eng a Ico­nic éneke. Dehogyis kórus! Maga a nép inukéi a forrón szeretett orosz '■iqZ ( tájairól. Szivekbe hatol a dal, ,t természetes, közvetlen, kötetlesi, Zabádon áradó éneklés. K armes. .,-r—-néfltHlr énekelnek. Mintha tuest, fülünk hallatára terem­tődne a dal, hogy lefejezze a nép ■’i M.Jnw if. A be.tágultság leghdl- ányább nyoma sem érződik aZ liktdáscn, mégis páratlan művé. zi fegyelmezettséggel, összehan. i cl lan, a népi dallam forma *ájd- .tfrsAgaiMfr pompás visszafldásá. '<il szól «z ének.. Az érzelmek mélysége, m tiszt a ,j szépsége ragadja meg a hall- 'ót a következő számnál, „ , j már járt <» kisleány" című . myessi dalnál. ncosnök perdülnek a szín. i, földigérö bő szoknyákban, yezsi népviseletben. Káprá. \->t könnyedséggel, páratlain ycsséggel libegnek, hafladoznak, honnak. Körbe.karikAb(ln, cél­vonalban siklónak. Szinte éezre- hetetlen tipegő léptekkel mozgó irt formálnak, mo&t mintha áll- m*.Jr és a. színpad indult volna , mintha körhinta elevenednék sieg tüneményesen lágy, gyors nozgásvk nyomán. Leheletszerűm irtom, üde, hangulatos, Hrikvs ez - tánc. csakúgy sugárzik bélöle a atalság önfeledt derűje, lcedve»- 'ge, az életvidámság, a tavasz ■ ipsége. Nem csoda, hogy addig v.íoZ a közönség, mig meg nem séták a tánckölteményt. * 40 tagfi zenekar száma kő. i ;ezik. A népi hangszerekből ' 'eljospn, » legtisztább népze- \ stílusban csendül fel egy j^z népdal- Csodálatosan szép agilitásokat tud elővarázsolni a leltár a sejtelmesen lágy dal- íoktól a dübörgő fortisszimókig a.tov professzor vezényli az -,-Utte-<t. A népi hangszerek e :é' ea ismerőjének szerzemé- 5, a „Körhinta“ című szám, iely éltes bizonyítékát szolgál- ~ .ja. milyen megelevenítő, pia^z- tus «rö rejlik az orosz népi Ze. .'karban. Pompás zenei kép a r hinta". Nemcsak a hintázás ;ét, örömét érzékelteti, hanem ka forgatagot. a nép gondta- i aórako^ását is. Tüzes ritmú kájftVfli hatalmos sKasrt «r«t a lrPolka“. Iámét * táncosok mutatják be nagyszerű művészetükéit „ jarosz. lavi négyes táncban.. A jaroszlavi népviseletben előadott táncot át­hatja a kedv?«, természetes népi humor. A férfiak sorában egy égő piros ingű, remek mozgású táncos minden mozdulata: han­gos derűre fakasztó humor. Ha­mar belopja magát « közönség szivébe, „Szibériai d3r _ köz» a bér mondó a következő számot. „Di­cső tenger, szent Bajkál" — énekli a kórus Davidov költő szövegét, a nép zenéjét. A kör közepében két ifjú rubaSkftban. Ketten éneklik a szőlőt, a ahogy az együttes ismétli a dallamot, megnőnek a távlatok, kitárul a szemhatár, a dal szárnyain % szi­bériai tóhoz repül a képzelet; előttünk a tő, a szél fodrozza a kék vizet, szolid, lágy hullámok suhannak végig 8 vizen, csöndes- ség, szomorúság üli meg « tájat A fájdalmas dallamokból /&. sí- nyomott nép fájdalma szói. A dalok másfajta típusából ad Ízelítőt « Ja zárt kaiddal, amely a leányok és fiúk között* szövődő benső barátságot beszéli el ked. v©a pajkossággal, bája* derűvel. A* albüvölö knrSBkl tánc zárja be s műsor el«5 részét. • A Pjatvsftcdeij- együttes a műsor második felében azokat a művészi alkotásokat mutatja be, «melyek a dicsőséges forródalom győzel­méről, « nagy Szovjetunióról be. szélűéit. Az Iszakovszkij versére írt dal — Zahárov szerzeménye — „Magasztaló ének Sztálinról“ hrmnikns szépségű dallamokban fejezi ki a szovjet nép mélységes szeretetét, forró háláját Sztálin elvtárs iránt. A ,jKo\hozdal Mosz­kváról”, a Szovjetunió fővárosa iránt érzett rajongásról szél. Cgwpa kedély, felsza bódult sdg, báj a ,JKeSeril a sör” kezd/ttü kol­hoz lakodalmi dal, amellyel a vő. legényt és menyasszonyt üdvözlik. A dalt a táncosok teszik még ele­venebbé, színesebbé s « táncosok pomp&s kifejező mozgásit a dal festi alá Uj motívum jelenik meg: a Versengés. Az Alexandrov, csoport egyik táncában láttunk ha/sonlót, amikor « különböző fegyvems-mek képviselőt verseng, tek egymással. Ezt a versenyt, amely „ legragyogőbb táncproduje- ciókat foglalja magában, a közős cél tudata, az egymás iránti meg­becsülés és szeretet, a mély kol. lektm széllé rr <éltemzi, akárcsak a szocialista építés versenyét­Az Iszakovszktj versére irt Zár hárovszerzemény, „Óh ködök, óh ködtenger” a hara félszabadítá*>á. ért életüket áldozó partizánoknak állít emléket. A szólót Maxija ZajcßVa énekelte az átélés bemsó- ségével. Tvardo vszkij—Z ahárov tréfás kothozdalábi.n az jnyós aziránt érdeklődik nejénél: mije van, mit hoz az asszonynak. Elő­sorolja,: van háza, földje, sőt autója is. Mindez — a kolhozé, de ami a kolhozé, az az övé. Ssmólenszki népviseletben je­lennek meg a táncosok. A „Kis liba” című népi táncot adják elő. Ezt is meg kell ismételni. Remek kis dgrabok következ­nek, az úgynevezett csasztuskák: csattanés, párbeszédes rímes stró. fák, — olyasfélék, mint miiünk a népi rigmusok; két leány igen ér­dekes stílusban beszélget bennük mindenféléről. A rigmusok refrén­je ez: „Pravda MaSg? — Pravda Katja!” (IgaZ-e Masa? Igaz, bi­zony Katja!) A hatalmas műsorra egy orosz népi tánc teszi rá a körömit. Fel­szabadultan, az életörömtől pezs. dítve keringenek, forognak, szű­keinek a táncosok, fáradhatatl<i- nok a versenyben; ki tud még szebbet, még jobbat, szemkápráz­tatóbbat, ki tudja még jobban megörvendeztetni a másikát, ki tud még többet adni a népnek. — Nehéz szavakba foglalni ezt a sokszínű forgatagot, a? újabb, meg újabb táncfigurálc, motívu­mok, a különböző csoport alakzatok kimeríthetetlen gazdagságát, amely ebben a támcban is elénk tárul. * A grúz együttes, az Ále^aad. rov-csoport, az Oszipov népi ze­nekar felejthetetlen bemutatkozá. sa után a Pjatnyickij-mtivész- együttes az orosz népzene párat­lan magasrendü művészetével Is­mertet meg bennünket. A kar a legtisztább stílusban, eredeti sajá­tosságaiban szólaltatja meg sz orosz népdalokat. Ezekben a nép. dalokban a födaUsm két-három, olykor négy-hat szólamban ölellce. zik « kísérő daílamokkal és ol­vad össze gyönyörű harmóniába. Egéaaen sajátságos a Pjatnyicklj- Uórus hangszine. Az orosz ének. együttesekben általában « mágus- fekvésű hangok uralkodnak. Itt teljesen hiányzik a szoprán. A nöl kórusban mezzoszoprán, alt, kontrán ft, a férfiaknál basszus, bariton s érces tenor vgn. Az együttes éneke rendkívül lág7an. mégis roppant telten, átható erő. vei zeng. Valamennyi szám — «3 ®J szer­zemények is — arról tsswskodlk, hogy a Pjatnytcidj-kórus, akár­csak Valamennyi szovjet művész­együttes», mayen benne gyökere, zik * »épben, * nép eleven alko­tásában, a nnprőLnapra változó, tökéletesedő, szépülő valóságban. Ea a orrxxys kapcsolat magyaráz­za, hogy elmosódnak a határok n népi zene és a müzen« között. Az új dalok a népzene hagyományai­nak szilárd alapja*» épülve, a szovjet nép mindennapi életéről szólnak, a régi dalok pedig fel­frissülnek, megelevenednek, köze. lebb kerülnek. A kórust Vladimír Grlgorjevics EaJbárov zeneszerző, a Köztársaság Sztálin-díjas Népművésze, nép­zene tudóé kutatója, egyúttal a kórug házi szerzője, irányítója. — Pjotr Mihajlovica Kazanip, a Köz­társaság Népművésze, kiváló folklorist«, /uz eredeti dalszövege­ket kutatja fel. A remek képes­ségű zenekar vezetőj» Vaazillj VaszUjevics Hvatov, * Köztársa­ság Érdemes Művésze, a népi hangszerek tudóg ismerője, aki-* dalok hangBaereléaével bámulatos hatásokat tud elővarázsolni. A táncegyüttes vezetője Alxejevn, Tntjan» Usztyinova, a n^ú tán­cok szakavatott gyűjtője, « tánc- kompozíciók összeállítója. A PjetoylcMJ .művészegyüttes bemutatkozás« felejthetetlen él. ménnyed gazdagított« Diósgyőr - vasgyár dolgozóit. Efes « művé. szét csak se Októberi Szocialista Forradalom talaján, a azocializ mua hazájában virágoatiatott ki. Ez « művészet egy seahad, derűs, alkotó nép boldog életéről beszél, ez a művészet kimeríthetetlen bő­ségben csillogtatja kincseit. Fé­nye ránk ia sugárzik, hogy élőt. tünk is megvilágosodjék az út. BÄRKÖZJ ANDOR. * A keddi előadás után Ä MSzT diósgyőrvasgyári szervezete kép­viseletében Tóth Nándor elvtárs tolmácsolta * dlósgyőrv0»gyári dolgozók forró köszönetét a gyö­nyörű estért és átnyújtotta az együttesnek a -dolgozók ajándé­kát. A műsor-számok lepergése után a többezres közönség perce­ken át éltette a Szovjetuniót, Sztálin elvtársit. Művészek és hallgatók együtt kiáltották: „Sztálin—Rákosi!" _ „Éljon a 9zovjct.niagyar barátság!" A Pjatnyickij-együttag aaeidán este Miskolc dolgozóinak mutat, kozott be a színházban, ma este Pedig Ózd dolgozói gyönyörköd­hetnek művészetében. Ä Magyar^Szovjet Társaság hangversenye A Magyar-Szovjet* Barátság Hó­napja keretében szép sikerű, élve­zetes hangversenyt rendezett hét­főn este a Magyar-Szovjet Társa­ság miskolci csoportja. Az előadó­termet zsúfolásig megtöltötte a hallgatóság. A finom ízléssel, szak­avatott közzel összeválogatott mű­sort Lelkes Agnes, a miskolci Ál­lami Nemzeti Színház tagjának szavalata vezott’e be. Kluard: »Szabadság« eímü versét tolmá­csolta mély átérzéssel, híven ér­zékeltetve a költő forradalmi páto­szát, érzelmeinek hevét. Gránát József, a miskolci Állami Zeneis­kola igazgatója Rimszkij-Korza- kov: »Hegedűverseny ábrándját« játszotta. A ritkán hallható kis remekmű népi dallamkinosével, vi­lágos szerkezetével, gazdagon ára­dó melődikájával fogja meg a hall­gatót, Gránát József tolmácsolása különösen a mű népi jellegének odaadó megelevenitésével tűnt ki. Beeht József zongorakisérete kifo­gástalanul »hunit a hegedű játéká­hoz. Osváth Julia, * Magyar A Hanti Operabál Kossnth-dljae mőréeaaő­je Csajkovszkij: Anyegin elrnfi operájának egyik áriáját, Tatjána levelét adta élű. A dal érzelraes- ségét visszaadó színes, kulturált előadás meleg sikert aratott. Nagy érdeklődés előzte meg Schneider Hédi, a párisi nemzetközi zenei verseny győztesének szereplé­sét ie. A műsor eM ré­szében Chopin: »Nocturne« és Bartók: »Román Sáncok« cím#. szerzeményét játszotta. Játékából Miskolc zenekedvelő közönség* iz­mos tehetségű zongoraművésznőn ismerhetett meg. Nagy hatást vál­tott ki a »Román táncok« külön­legesen szép, áttetszőén világos ér­telmezésé. Schneider Hédi kezei alatt valóban beszél e zongora, úgT hogy azt mindenki megérti. Erőteljes billentyűkezelés, élesed kirajzolódó ritmika, merész din»« mikai hatások jellemzik előadás­mód jáf. Ráadásai Rachmaninov r Cisz-molbproliidjét adta elő, amely­nél ugyancsak megcsodálhattok a- mélyen átgondolt dinamikai felépí­tést. A műsor második felébe« Lelke* Agnes Aragon: »Töröe front« eimik gyújtó hatású versét szavalta. Aj költemény forradalmi erejének ér-' zékehetőee előadóm övé?-»* főnek) snép fejlődéséről tanúskodott. Grál nát József Sveusen: »Románcülo játszotta hegedűn finoman, ob»« - lyiUtem. Osvóth Júlia Liszt: *H* álmom mély.. <«, Rachmaninov: »Tavasz áradása«, Rimszkij-Kor- zakon: »A tenger« című daléns'si igényes előadása aratót* onufáa meleg top sokat. Sohnaider Hédi « műsor második felébem két pom­pás művel jeleskedett: Rjevi«^ »Humoreszkje« a játékos zenei hu­morból adott ízelítőt, Weiner a »Hárma parasztdalának« tohnáeso- lásn a nép daüomvilágát elevení­tette meg. (—közi) A borsodn-abauj^zempiénmegyei népművelési vezetők ankétéi A horaod-sbaaj -remplénmegyej népművelési központ értekezjeíre hívja össze a népművelési ügyveze­tőket, a tömegszer vezetek kujtúrfe- ldőseit a kulturális munka idősze­rű eétví. és gyakorlat problémáinak megvitatására. Márcíua 4-én a rráskojei, mezőcsáti, edelényi, me­zőkövesdi. mezőkeresztes] járás és Miskoje város népművelés] ügyve­zetői és kultúrfelelSses részére tar­tanak ankétot Miskolcon a Kossuth utca 1. se. atartftt szökőárban. Az | er.eserie; reggel 8 órakor kezdő* dtk. Március 7-én Sárospatakon a Zemplén] járáeok és !4 abanj] köz­ség népműveMei vezető], márejuj 9-én Miskolcon * bódvoezQasi, en- cai, tókszdj, abaujszántdi, népraíA velési ügyvezetők én ktiKúrfelejS« sók részér», márejuz 11-én pedijj Sajósaerrtpéteren a putnolr], ózd] sa jóséeotpéteri járás ügyvezető] és tömegazervezet] kuitérfeWősei rá« szére tartanak ankétöt­700 dolgozó vett részt az atmimozgalam misésld ankétjáa A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja újabb eseményei A Magyar özovjot Barátság Hó-_d««ág enerieWeÉn éptWaéneh Um napja keretében na vlvaaó-mozgn- épn—a. Egymámt«« eMUnltak fel lom ankétjén Barabás Tiber iré JJjin »Nagy fuffóezalag«-járói, a szovjet irodalom, a seuvjet művé­szet jelentőségéről tartott elő­adást és vezetett vitát. Az elő­adáson mintegy 700 dolgozó vett rés»?. A Tóth Bál leány gimnázium ének ka na a magyar ée a acovjtt himnusszal vezette be az irodalmi estet. Lelkes Agnes, a misko’-n Nemzeti Színház tagja, Majakov- szkij-verset adott elő. Barabás Tibor óle* párhuzamot vont az imperialista nyugat ha­nyatló, nópcllones, pesszimista mű­vészete, irodalma és a Szovjetunió szocialista-realista, hősiességre nö­velő, igazi ha zártságot tükröző kultúrája között. Iljin könyvével kapcsolatban rámutatott a mű ta­nulságaim., amelyeket építő mun­kánkban érvényesíthetünk. Előadá­sában sokoldalúan utalt a szovjet irodalom eszmei és erkölcsi jelen­tőségére. A hozzászólások során Kovács Endre elvtárs, a Nagymiskolci Pártbizottság tagja rámutatott II- jin könyvének különös jelentőségé-" ro Miskolc és Diósgyőr vasgyár dol­gozói szempontjából és követendő példaképpen áll irtott a a dolgozók elé n. Szovjetunió nagy traktorgyá­rának szocialista építőit és mun­kaversenyüket. Völgyi Béla elvtárs a »Nagy Futószalagot« So'ohoz »Uj barázdát szánt az. oké« című könyvével állította párhuz.amba. Egyik az ipar, másik a mozőgaz rí*t»l munkáitok, diákok, poíMgo- gnook, a diósgyőri gyár dolgozói é* elmondották, hogy « *mvjet regé­nyek á* filmek milyen kőnvetle* alakító hatással vannak életükre. Az előadást as M8zT nngymiskoltl kultnresoportjának «zámai zár­ták bo. 4 A Magynr-Éteovjot Baráttagi Hó­nap légköreiebbi jelentős eseménye márcins 5-én, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel zajlik le a diősgyör- vasgyári ezokezervezeti iwékhá» (Ujdiósgyőr, Audrássy át) «egy- termében, ahol a Magyor^Szovji* Társaság a a műszaki és Tenné- szettudoQiáJiyi Egyosülotek Szövete sége tart ünnepi előadóét. Ax elő­adást Leskó Emil nyitja meg >i MSzT részéről, majd Hámor Mi liálv a Szovjetunió iparának fejlő­déséről, Gárdoe Emil, an MTE8» főtitkára »A Műszaki todomásyos egyesületek szarepe a terrgazdál kodásban«, Kováé« Tibor »A gép­ipari tudományos egyesület nagy- miskolci csoportjának mogalnknlá- sa és feladatai« elmen tart elő­adást. A Tretyákov képtár ríproőnkeió* anyagából a Szinészklubban, Deák u. 0. ■}■/.. alatt rendezett kiállítás vasárnap eatig bezárólag tart és naponta délelőtt 10-től 1-ig és dél- ut’án 4-töl 8-ig toki üthető meg. Március 6-án este a Magyar Szovjet Barátsági Hónap kérőié­ben tartja meg a színház az »Ifjú gárda« díszbemutatóját,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents