Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)

1950-03-30 / 75. szám

Hatalmas érdeklődés előzi meg az Obrazcov-együttes miskolci előadásait QsBfcfttlsn örömet Vetett Nagy. íuínkoic dolgozói körében, hogy u hazánkban tartózkodó Moszkvai Állatni Központi Bábszínház március 31-én, pénteken délután fél 5 és este 8 órai kezdettel Mis. Icolcon is ©löadást tart. A világ­hír,il bábszínház: műsorának egyik legnépszerűbb darabját, sz „Ala. dia csodaláir.pásá/'.t mutatja be­A Moszkvai Állami Központi Bábszínház, az Obrazcov együttes különleges helyet foglal el a Szovjetunió kulturális életében. Ezergej Vlagyimirovics Obrazcov, I* együttes Vezetője már kora /ifjúságában vonzódott * müvé- Kaetekhez. Festőnek, grafikusnak készült. 1918-ban csupán kedvte- láabői, ahogy ő maga mondta saj­tótájékoztatójában, „viccből“ csi­nálta első bábuját Hétéves korú. hah az anyjától kapott egy Játék- bábut. Rajzolni és festeni a Mü. Vészét és Technikai Főiskolán ta­nult Megpróbálkozott a bábok készítésével. A képzőmüvésizetek mellett a színház la vonzotta. — énekelni is tanult. 1922-bon tagja lett a Moszkvai Művész Színház­nak. Itt Nyemirovica Dancsenko zenei stúdiójában tanult, a báb­játékot azonban nem hagyta abba. egész életére eljegyezte magát velő. 1931-től teljesem a* állami bábszínháznak szenteli minden percét Színésze, rendezője, báb- készítője, diszl eltervező ja volt .■gyszemélyben 8 társulatnak. — Hatodmagával kezdte el munká­ját. összesen 43 művész, jött el hozzánk, a társulatnak egyébként 2Ő0 tagja van. A Moszkvai Állami Központi Bábszínház rendkívül nagy nép, tízerüség-ack örvend a Szovjet­unióban. A dolgozók, az üzemi ós kolhozbábjátékosok rendszeres le­velezésben állnak az Ohrazcov- egytttteea©l. A színháznak külön levelezőosztálya v;)n. Az elmúlt esztendőben 250 szovjet város, ban fordult meg a társulat A levélírók megköszönik a művészi élményeket és közük ötleteiket javaslataikat, mit szeretnének lát. ni a bébszinpadon, igen gyakran bírálják is rZ előadásokat a tár. sulat tagjai támogatják aa • isko­lai bábjátazó körök munkáját, az egyik moszkvai gyermekotthon. b»n rendszeresen tárténak elő­adásokat A háború alatt felkeres, ték a katonákat és szórakoztatták Őket Nemegyszer e német állá­soktól néhányss^z méterre tartót, ták előadásukat Az Obrazcov.egj'ütte® műsor- számait a legmagasabb művészi igény jellemzi. Nagymískolc dolgozói nagy szeretettel várják nz Obrazcov- együttos művészeit, akik újabb nagy élménnyel ajándékozzák meg- őket és új oldaláról ismerte­tik meg velük a világ legha 1 adot­tá bb kultúráját, a szovjet kultú­rát, Reüy hínap alatt 159 (ftás taton A ddtgczSk fokoz: dó érdck’o Jcs2 kíséri? a SitálirvkiáÜífást Az ózdi kohászati üzemekben az utolsó négy hónap alatt 180 o]yan újítást vezettek be, amelyek ko. moly megtakarítást biztosítanak a termelésben. Az egyik újítás alkalmazása évj másfél mjllió forint megtakarítás^ jelent. _____ \ — Kivonják a forgalomból . a Lánchid-bélycgeket A posta' a ta­valy november 20-án forgalomba hozott Lánchíd-emlékbéíyegeket és bélyegblokkokat március 31-ével kivonja a postai forga­lomból. Ezek a bélyegek már csak március hónapban használhatók fel bérmentesítésre. Könyvespolc Gorelik: A Sztá!in*díjas Az 1950 február 28_án lezaj- ]tet, hogy tanulmányoznák Bort­lott első 'magyar aztahánoviata I;ongresszuson Rákosi őlvtárs nogy beszédében « következőké­pen tett említést Gertiik köny­véről: „Elolvastam BortkeVícaaeút. a Sztálin.dijas ifjúmunkás gyors­vágó vase£ztergályosnak történe­tét. Amikor az ő gyárukba új esztergapad érkezett, a fiatal munkások csillogó szemmel állták körül ég úgy nézték, mint a mű­vész az új hangszerét, amelyből új hangokat és új dallamokat fog klcsalni. Bortkevicanek a történe­tét nemsokára magyarul i3 kiad­juk, mert szemléltetően megmu­tatja, hogy a szellemi ég fizikai munka a szocializmusban meny­nyire elválaszthatatlanul össze vgn fonódva, milyen kölcsönha­tásban áll egymással. Mikor Bort. kevlcs első gyorsvágóéi sikereit elérte, rögtön segítségére jött8k gyárának legjobb mérnökei. Se­gítettek neki megállapítani, hogy milyen szög alatt állítsa be a kést, tanácsokat adtak a köszö­rülésre, kikeresték számára s megfelelő szakidomokat, bevon­ták a tanácskozásba „ lenlngrádi műegyetem tanárait. Ok maguk ía tanultak tölt*. Utána elküldték Bortkevicset Moszkvába, ahol módszerét összehasonlíthatta a nálunk is Ismert Bikov olvtáoé- val, majd az akadémikusok 69 a legjobb munkások jelenlétében újra kipróbálták. Az ügy az ipar. ügyi miniszter elé került, aki utasította a géptervező mérnöké. kevics tapasztalatait, tanuljanak tőle és új konstrukciójű eszterga - padokat készítsenek a tanulságot: alapján. A munkások és tudósok a fizikai és szellemi dolgozóknak ez az ösezemüködés© elc-ngédhetet. len tartozéka a szocialista terme- lésnék. A szocialista termelés en­nek megfelelően a műszaki értel­miség viszonyát is megváltoztat­ja a munkásokhoz és a munká­hoz. a Szocializmus feloldja és megszünteti azt az ellentétet, mely a szellemi és fizikai munkás kö­zött van, azt az ellentétet, melyet a tökéi kizsákmányoló tudatosan és mesterségesen szított.“ Úgy hisszük, nem kell jobb 1». mertetés e könyvről, mint amit Rákosi elvtára ad. A szerző ki­váló szovjet író, több könyvében foglalkozott már a szovjet ember, a szovjet munkás típusával. Go­relik írásának tükrében nem meg­szállottnak, sem hidegfejü, elgé- piesedett kísérletezőnek látjuk Bortkevicset. Az ifjú „Genya“ szereti az életet, szpreti az embe­reket, vidáman néz a világba. — Olykor meg Verseket is ír, s 3 kis Zina üde bájának sem tud el- lentállni. Az „első szerelem" tisz­ta fénye sugározza be a a szo­cialista munka fenkőlt romantiká­ja — » forradalmi munka, forra­dalmi romantikája veszi körül Bortk-vioa élettörténetét, akit pél­daképül állíthatunk a mi ifjúsé- gunk, a jövő sztahánovjstái elé. A kiváló könyvet a Siókra adta ki. A iáttogatásj könyv tanúsága sze_ rjnt eddig közel 25 ezer ember nézte végig Miskolcon „A nagy Sztálin harcos élete" kiállítást az MSzT Deák-utcaj székhazában. Meg kelj alapítani azonban, hogy ez a szám nem tejjes, hjszen legalább 10 ezer látogató nem js jutott hozzá, hogy a könyvet alá­írja. Leírhatatlan az a lelkesedés, ameiíye’l a megye községeinek dol­gozó parasztsága, a nagy és közép, üzemek munkássága fejsorakozott. Az ózdi gyár üzemi bizottságának irodájában nap, mint nap sokszaz dolgozó fordul meg, akik aziránt érdeklődnek, hogyan juthatnának Miskolcra családtagjaikkal együtt, hogy megtekinthessék a kiállítást. A gyár vezetősége az óriási érdek. Jődésre va'ö tekintettek elhatározta, hogy 3 különvonatot indít a gyár dolgozój számára. Nem mondhatjuk ej ugyanezt a diósgyőri vasgyár vezetőségéről, akik ezideig még nem tudták meg­szervezni, hogy a gyár dolgozói csoportosan, járművel fussanak ej Miskolcra, hogy a kiállítást meg­tekintsék. Ugyanekkor azonban meg keil| állapítanunk, hogy a diósgyőri dolgozók közöl már közéj 6 ezren egyénileg megtekprtWftz* * SSSKV tástt Miskolcot • PénzCgyigasgdté-^ ság, a Teherfuvar NV és a színházi! dolgozói teljes létszámban, csopor„i tosan látogattak ej, a kiállításra. A kiállítás megtekintésével kap.! csolatium érdekes esemény várható’* vasárnapra. Salgótarjánból 1600 dolgozó érkezik külön vonattal Mis­kolcra, amennyiben a vasúti szere1, vényt biztosítani tudják számlikra. Az MSzT vezetősége mindent meg-' tesz, hogy az érdeklődőket váro­sunkba juttassa. A csoporttal a síd. gótarjánj MSzT 100 tagú ének, 50 tagú zene, 30 tagú tánc és 20 tagi* tangöharmónika együttes fe ellátó, gat, akik a színházban délelőtt 11 óraj kezdettel színes műsort adnak, Mirrt a számok mutatják, jgení sokan tekintették már meg a Idát-1 fítást, de ugyanekkor agt íátjuká hogy az érdeklődés nem csökken. hanem egyre fokozódik és a kiájjí- fás zárásáig újabb ezrek és ezrek fogják megtekinteni ezt a tanulsá­gos és szép kiállítást, amelyből a dolgozók megismerhetik nagy ve­zérünk, tanítónk és barátunk, a ma. gyár nép felszabadítója, a nagy Sztálin életét. StzctkyzewtoBtU éléé A házfelügyelők szakszervezete felhívja tagjai ügyeimét, hogy fo­lyó hó 30-án délután 3 órára szak- szervezetünk helyiségében jelenje­nek meg. Együttesen tekintjük meg „A nagy Sztálin harcos élete" kiál­lítást. Vezetőség. A Gépjárművezetők Szakszerve­zete miskolci helyicsoportja sport­szakosztálya 1. évj áprí'Ss hó 1-én, szombaton esté 8 óraj kezdettel mű. soros táncestet rendez a KISOSz Kossuth u. .1. szám alatti helyisé­gében. Erre a nivósnak Ígérkező táncmulatságra szeretettel meg. hívja és elvárj* a tagokat és a ven­dégeket a szakszervezet vezető­sége. A Gépjárművezetők Szakszerve­zete felhívja tagjainak figyelmét arra, hogy a nyaralásra az előjegy­zés megkezdődött A kedvezményes nyaralásban részt vehetnek a dolgo­zók családtagjai is. Minthogy az előjegyzéseket a nyaralás megkez­dése előtt legalább 1 hónappal fel kell terjesztenünk központunk lolr, nyara’nj szándékozó szak-társaink már most jelentkezzenek. Közéjéé-, bj felvilágosítási a szakszervezet szoej áj politikai felelőse nyújt. SZÍNHÁZ Ma, csütörtökön este fél 8 órakor Csokonai bérletben kerül színre a bemutatón nagy sikert aratóid gyönyörű zenéjű Strausz operett, a Cigánybáró. Pénteken az „Obrazcoy" bábszín­ház vendégszerepei a színházban. Erre az előadásra a jegyeket a Ma. gyar-Szovjet Társaság várost ve- zetősége (Deák u. 5.) árusítja, A‘ színház igazgatósága ezúton érte. siti a „Majakovszkij“-bérlőket, hogy péntekre szóló bérleteik«, szombat, vasárnap és a húsvéti ün­nepek kivételével bármelyik Cj-< gánybáró esti előadásra érvényesíti, A bérleteket a pénztárnál kell be­mutatni. Alekszondr Goncsar: A Ezen a vasárnapi reggelen Bon­ba boldogan szaladt ki .a házból, A templomtér felől éneksző teiltet- szott. Losakov őrmester a ház előtt kefével ét ronggyal tiszto­gatta csizmáját. Társa, a vidám és jólelkü Lukié« a kútnál vödör- szám öntözte magára a vizet, mosakodott, — Zdravsztvnj, Losakov! Zdrav- satv-nj, Lukics! — köszöntötte őket vidám hangon Ilonka. Pompás dolog, ha az embernek ilyen komoly ismerösoi vannak. Hzentistvánban mindönki kissé Irigyli, hogy éppen Ilonkáiknál lakik a parancsnok, hogy éppen Ilonka édesanyja főzi neki a reg­gelit és az ebédet és hogy Ilonka apja, az erőskezn kovács minden este a parancsnok emberei társa­ságában pipázik. A leány odafut a kúthoz, segít vizet húzni és akármeddig öntené Lukics fejére a friss, tiszt* vizet. Arra gondol, milyon jő lenne, ha lemoshatná a csúf sebhelyeket az orosz ksltona melléről. Be ezeket nem lehet lemosni. Német bomba- szilánkok nyomai és talán éppen llonkáék háza felé irányultak. Tavasz elején, mikor a hare még « falu határában állt, Ilonka a pince mélyéről látta, hogyan esett, el nem messze egy ismeretlen szovjet katona. Később a falu közepén, a Hősök sírjában temet­ték eL A síron most piros virágok nőnek, a szantlátvánl lányok iiltet- : ék. A *»cntl»tvári föld többé nem reng u bombáktól. A házban új ablakokat Szereltek a töröttek he­lyére ée Lukicsnak már nem fáj­nak a sebhelyek. Ilonka, még egy vödör vizet húz neki és meg­kérdi: — Jól van, Lukié* f — Harasú, kislány. Poszturalasz. 8 Lukies megveregeti * leány arcát.. Délután a kastély kertjében tánc lesz. Lukics nem táncol. Hiszen már nem éppen fiatal, va­lahol a Volga ment’én neki is van egy Ilonkája, igaz, hogy esak 8 éves, Jelenkának hívják. Szabad idejében a házigazdának segít* a ko’ácsmilholyben, mindketten szót danái ütik a kalapáccsal az izzó vasakat. Munka után meg a föld­ről és a szőlőről beszélgetnek, nmely azelőtt a grófé volt, most meg az övék. Mikor kiosztották, Ilonka édesanyja nem akarta el fogadni a földet, attól tartott, ha elmennek a szovjet katonák, minden úgy lesz, mint régen volt. Lukics csak nevetett ezon. A ko­vács meg ezt mondta a feleségé­nek: — Ugyan, ki kényszerűim visz- sza bennünket a régi rendbe, mi­kor mindnyájan az újat akarjuk? Ne tarts semmit te a gróftól Majd, ha arra kerülne so-, a ma­gunk nyelvén beszélünk vele. Azóta egyre jobban megy min­dé», A pincéből az új bor illata száll. Ma jőnéhány hordó kerül belőle csapra. Szüreti mulatság lesz. — Ilonka — kiáltja Loaakov, míg összeszedi a kefét és a ron­gyokat, — Gyere, énekeljük el a „Katyjusá‘-t. t Halkan, vagy hangosan 1 — Hogy az egész világ hall jel De az énekre mégsem kerül sor. Losnkov és Lukics kihúzta ma­gát, a hadnagy lépett az udvarba. Veceerko hadnagy, az a korek- képli, gömbölyű állu, hafniuma termetű fiatniember még ünnepen is szigorúan néz. Ilonka közel sem tudott úgy összebarátkozni vele, mint Lnkiccgul, vagy Losakov'’*.l, pedig a tiszt, a parancsnok sokkal jobban beszél magyarul, mint em­berei. Rengeteg látogatója van, akik különböző kéréssel és pa­nasszal árasztják el. íróasztalán halasztliatatlan ügyek tornyosul­nak és ezek falként zárják el a leánytól. Ilonka minden nap lát­ja, de mindig úgy tűnik föl, hogy először. Veeserko most sem vet. ügyet az ünneplőbe öltözött Ilonkára. Átnéz a feje fölött és utasítást ad Losakovnak. Az őrmesternek el kell- mennie valahova. Már ve­szi is a puskát és a kerékpárját. Tán az erdőbe megy, ahol sok­sok Lukics és I.osakpv állomáso­zik, tankok, gépfegyverek é# lo­vuk társaságában. Ht valaki fel kapaszkodik * dombra, láthatja, hogyan gyakorlatoznak. Am lehet, hogy Losakovnak a városbeli pa­rancsnokságra kell mennie és ha ez igaz, akkor csak estére tér haza. Egy táncossal kevesebb lesz dél­után, Lukics számára is talál mun­kát a hadnagy, fegyvert kell tisztogatnia. Veeserko azután be­siet a szobába, asztalához ül és elmélyed az iratokba. Ebédig elő sem kerül. Ebéd a tett Ilonka apja elme­sélő a hadnagynak a szomszéd helységből érkező híreket. Móron túl egy tanyán a rendőrség nyi­las banditát fogott el. Azt mond­ják, ezeket a nyilasokat azzal a feladattal küldik vidékre, hogy elhagyott mezei utakon gyilkolják a -szovjet katonákat, elvegyék tő­lük irataikat, kitüntetéseiket és az egyenruhát. Az. ünnepre való tekintette) sok vendége volt a kovácsék há- záriak. A rokonok körbe ülték az asztalt és mikor a kovács elmond­ta, amit a banditákról tudott, fel; háborodtak. Már megint pusztulást «karnak a nyilas gazemberek. Ilonka apja felállt, a poharát emelte: Igyunk a békére!-T- Azoknak az egészségére, akik bekét akarnak! A Szovjetunióra! — koccantak össze a poharak. Lassan a ’tűn saedclőzködni kezd -•» tfck, hogy a mulatságba menjenek. A MŐlöskertek alatt vitt az út és mir» kiértek, egész szekéraorrn 1 találkoztak. A legelsőn hatalmas, borral tele tölgyfahordó. A hordó tetején koszorús, *z«tago* hajú leányok. Ilonka fellépett a sze­kérre a többi lány közé, szőlőfür­töt vett a kezébe. Zeneszó kisérte a menetet. A legények fekete pörgekalapja ott táncolt a szekér körül és felet­tük meseszerűen kék volt az ég. Ilonka úgy érezte, mintha nem is a kocsi vinné, hanem valahol a magasban úszna,, repülne » kertek, a sárga tarlő felett. A távolban magas hegy nyúlik fel. De jó lenne fölszaladni a tetejére. Szeme átfutott a tömegen, Megpillantotta Lukiesot és Lu­kié* mellett,, vidáman, ahogy még soha nem látta, A hadnagyot. Vc- cserkő lába a zenére igazodik ér) akkorát kacag, hogy túlharsogj«, az éneklő legények hangját is. — Gyere ide, luyinant' — v Ilonka a hadnagy felé integet. A hordón, kéznél ott vannak duí poharak is. A leány féléméit, egyel' és teletöltötte. Ekkor *■ tisrt niár ott lépdelt a szekér ói­dul ér; él, elvette az új borral tel« poharat. Kiürítette, aatán újra elvegyült a tömegben, át ölel tő valamelyik legény válláf. A zene szólt, Ilonka dalba kos-, dett. Felszabadítottak és fel«/a-í badltők hangja egybefonódni zengte « lm rútság dalát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents