Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)

1950-03-23 / 69. szám

A Magyar-Szovjet Társaság pályázati felhívása A Magyar-Szovjet Társaság pá lyázatot hirdet olyan pályamüvek­re, melyek a Magyar Szovjet Ba­rátság Hónapjának egy-egy, a pá­lyázók számira felejthetetlen él­ményét mondják el. A pályázati munkák műfaja szabadon választhat: lehet levél, beszámoló, elbeszélés, stb. A pá­lyázaton bárki résztvehet — aki megértve és átérezve a pályázati felhívás jelentőségét — pályamun­kájával szolgálni kívánja a ma­gyar-szovjet barátságot, a Magyar- Szovjet Barátság Hónapja ered- , menyeinek maradandóvá tételét, továbbfejlesztését, A pályaműveket f jlUlvizsgá’á bizottság tagjni kiváló sztaháno- \ isták és írók. A pályázatok a Magyar-Szovjet Társaság Országos Központja Bu­dapest, VT., Jókai u. 2, rímre kiil- i(ondók. A pályamunkát tartalmazó borítékra kívül a kővetkező szö­veget írjuk: „Felejthetetlen élmé­nyem a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja során“. A pályamunkák névvel, vagy jeligével egyaránt beküldhetők. A pályázat határideje 1930 áp rilis 15. Az eredményhirdetés 1050 május 1-én ünnepélyes keretek kö zött történik. A kitűzött pályadí­jak: I. díj 100 drb. szovjet szép- irodalmi könyv, II. díj 50 drb. szovjet szépirodalmi könyv, III. díj 20 drb. szovjet szépirodalmi könyv. A fentieken kívül még száz érté­kes könyvet osztuuk ki a pályázók között. Oklevéllel jutalmazunk minden sikerült pályaművet. A ju­talmazott munkák az „ttj Világ“- ban közlésre kerülnek. Magyar-Szovjet Társasig Országos Központ. 7ás?!ő3Y3!ő finnig a tiszQfiürogmai MKíiaz szervezetbe!; Záazlóavató ünnepséget rende­zett a tiszadorogrnaj MNDSz- szervezpt. A köZ3ég kultúrtermét zsúfolásig megtöltő közönség előtt az MNDSz megyei küldötte mondott beszédet, a Párt neve., ben a járási bizottság egyik tag}a szólalt feL A közönség lel­kesen éltette a Szovjetuniót, a nagy Srtólint, a Magyar Dolgo­zók Pártját és szeretett vezérün­ket, Rákosi elvtársat. Az ünnepségen résztvettele a környező községek, TiszabúboLca, Ároktő és Mezöcsét küldöttel. A szép ünnepélyen a helyi MNDSz, EPOSz tagjai, az úttörők adtak színvonaláé kultúrműsort. (C*. Kiás András, Tisz„dorogmn.) JCöNYVESPOLC A németek magyarországi politikája titkos német diplomáciai okmányokban MNDSz-HlREK A héten kővetkező csoportjaink tartanak nőnapot,: Hámán Kató péntek 6: Pogonyí Antal rend. alezr., — Szendrey Jú­lia péntek 6: Auxt Istvánná, — Klára Zetkin péntek 6: Mihály Andrásné, — Pereces péntek 6, (taggyűlés): Kasztján Margit, — Di&györ vasárnap 4: K*érj Imrétié, — Hejőcsaba vasárnap 5: Kanyur Márja. — Tapdca vasárnap 5: Cs. Nagy Istvánná. * Úgy kell íanulnunk, min* ahogy a sztahanovisták dolgoznak az üzemekben l A mezrínyárádi úttörők versenyfelhívás a mezőkeresztes! Járás iskoláihoz A meeőnyárádi állami általá­nos moh,. VII. és VIII. osztályá­nak növendékei tanulmányi ég munka versenyre hívták ki a me. /tőkerészt esi járás valamennyi általános iskolájának felső tago t.iatbeli osztályait. közeledik h azánk felszabadít lásáMdk nagy timepe, április ,. Apáink, testvéreink, rokonaink a gyárakban, földeken, irodákban fokozott iá munkát végeznek, hogy jobb és eredményesebb mnn kával ünnepeljék a magyar nép történelmének legfényesebb nap­ját, azt a napot, amelyen a Bzov. jet Hadsereg leverte a magyar nép kezéről a bilincset és meg­nyitotta a böldogt szabad élet építésének -ját, amelyen, Pár tunk és a magyar nép nagy ve. zetöje, a magyar ifjúság nagy tanítója és barátja, RákoSf paj­tás vezet előre minket* — írják versenyfelhívásukban a mező. nyárádi áttörök, majd így foly­tatják: úgy kell tanulnunk, mint A diadalmas Vörös Hadsereg Berlin elfoglalásakor birtokába k«ritette 8 hitleri Németország külügyminisztériumának okmány- gyűjteményét A Szovjetunió kül­ügyminisztérium! levéltárának ve_ ze tősége megkezdte a rendkívül . érdekes, tanulságos okmányok kiadását. Az eddig ismeretlen anyag még jobban leleplezi „ hit- t leni diplomácia bűneit. A sorozat első kiadványa „A németek ma­gyarországi politikája 1937-től .1942-ig“ címen jelent meg, a to. vábbi kiadványok Q német fasiz mus más országokkal szemben követett politikájával foglalkoz­nak. A kötetben napvilágra tárt Dk mányok mélyen bevilágítanak o hitleri külpolitika agTesazivításá bd, brutalitásába, leleplezik há­borús céljait, számos adattal iga zolják, milyen készsége« kiszol­gálója volt a fasizmusnak a Jlorthy-rendszer. Leplezetlenül megmutatkozik az okmányokban, hogyan gyarmatosították a német imperialisták Magyarországot. A „Feljegyzések a német-magyar gazdasági kapcsolatokról" cimü okmányban többek között ezeket olvashatjuk: ,,A szerződés (a német-magyar gazdasági szerző­dés) célja, a Magyarországból Németországba irányuló mező gazdasági terménykivitel no veié sének előmozdítása titkos jellegű ellenértékűk biztosításával.“ A Németországba irányuló főbb magyar termények ezek voftak: szarvasmarha, hús, zsiradék, gyümölcs- éa főzelékfélék, hüve­lyesek, bauxit. A titkos jellegű ellenértékek: — emlékezhetünk iá — szájharmonikák. I válnék az orosz légi erők földre- szállása az egykori Északma- gyarországon“. Kitűnik ^ okmányokból, mint nyújtotta be Hitler a számlát Horthyékn^k a revíziós törekvé­sek támogatásáért. A számla be­hajtását Ismerjük: száz és száz­ezer magyar életet áldoztak fel a fasizmus érdekében, a szakadék szélére sodorták az országot. A fasiszta Németország g a fasiszta Horthy-rendszer népelle­nes diplomáciáját felszínre táró okmányok kemény tanulsággal szolgálnak a mának is. Ugyanezt a fegyvere sörte tő agresszív kül­politikát, a népek függetlensége ég szabadsága elbn törö politikát követik a Hitler-f;-,stzmua örökö­sei, rZ angol-amerikai imperialis­ták. Szakadatlanul le keli leplez­nünk aljas terveiket, hogy vissza­verjük a bóke megbontására törö támadásaikat. A „Németország küHigyminisz tóriumának okmányai“ című so­rozat első kötetét a Szikra adta ki magyar nyelven. r txoU) Tanuljunk a szovjet kereskedelem dolgozóitól ” ’ " * * ' foglalkozni — akár sokat, akár kevesebbet A Kelet-Borsodmegyei Népbolt N. V.-nél Pártunk íifmutatúsa nyo­mán új alapokon indítottuk meg a munkaverseny mozgalmat. A kez­deti nehézségek leküzdése után dol­gozóink mindjobban megértik a munkaverseny fontosságát és egyre nagyobb eredményeket érnek el. A februári versenyben a 3-as egri körzet valamint a 7-es miskolci körzet ért el kiemelkedő ered­ményt. A legjobb egyéni verseny zök: Fekete Zoltán 205, Várnai Elemér 250, Lóczi Péter 185, a könyvelésnél Holles Anna 131, a számfejtésnél Váradi Erzsébet KIS, a L'úpirónöfcnél Ónodi Lipótné 239, ellenőröknél Bogáncs János 121, plncemunkacsoport 245 száza lókkal. Eredményeink mellett van­nak hiányosságok is. Az ámdai bizalmiak még nem érzik át tel­jesen föladatuk fontosságút, a je­lentések hiányosan és nehézkesen érkeznek, emiatt sok jól dolgozó kartárs eredményét nem tudtuk ki­értékelni. Hiba, hogy sok eladó a verseny-fk- » ’ vásárok Tanuljanak ezen a téren is a Szovjetunió ke­reskedelmének alkalmazottaitól, tanuljuk meg tőlük as udvarias ságot, az udvarias bánásmódot a vevöközönséggel szemben. Tegyük az eladók versonymozgoj mának egyik fonóié pontjává a vevőkö­zönséggel való udvarias bánásmó­dot. Igyekszünk a hibákat kiküszö­bölni, hogy a magunk munkaterü­letén maradéktalanul követhessük nagy Pártunk útmutatását. (Jász­berényi József projpaganűafelolőa Lengyel István ü. b. titkár.) A miskolci ÁTEX vállalatok­nál la szépen fejlődik « verseny- mozgalom. A segédek közül műn- kaelőirányzftt*t Pindur Borbála 200, Csillag Mária 161, Varró Ka­talin 131, Herczeg József 134 százalékr, teljesítette. A tanul<-x közül Bakos Ibolya, Fodor Anna éa Kun Vilibald 100 százalékos eredményt értek el. Admínisztrá. clós vonalon a legjobb munka­ahogy a sztahanovisták dolgoz, nak az üzemekben. A félsz abc. du lás évfordulójára nekünk is * legjobbat kell felmutatnunk mun­kahelyünkön: az iskolában, „ te, nulásban. Vállalták, hogy a verseny id'-,a alatt a tanulmányi színvonalat 0.5-del emelik, me golakit jók é» működtetik a2 ifjúsági önkor­mányzatot, önképzőkört alakító, nak, mely kéthet.enkint ülést tart» 1,0 szemléltető képet készítenek, a» osztály dekorációját felfrissí­tik, Komszomol.sarkot lét.site- nek, áptilis 4-re diszes faliújsá­got készítenek, az iskola terüle­tét és a Béke-zászló területét rendbehozzák és gondozzák, röp­labda pályát építenek. A verseny­ben győztes osztály, verseny. zászlóval jutalmazzák. A verseny}elhívást «s úttörő Pajtások részéről Balázs Árpád Vili. o. t., Kolomonica Erzsébet Vili. o. t,, Orosz Zoltán VII. o. tj Irta old. Szerkesztői üzenetek Freitergar Artur, Királd. „A ren­delet“ című beküldött írára írás­készségről tanúskodik. A téma, ilyeu feldolgozása azonban nem szerencsés, igen könnyen félreér­tésre adhat alkalmat. Bizonyosak vagyunk beiino, hogy mihamarabb sikerültebb írását olvashatjuk. Majoros J ajos trakferista, mi zó. csáti gépállomás Örömmel olvasta* két versét, különösen a pattogó rit­musú, pezsdítö erejű „Versenv -o fel, ifjú Irigádok“ című írí-s.ú . Ideiktatjuk legsikerültebb sorait: „Traktorissák, traktorista lányok, — Versenyre fel, ifjú brigádok. —- Piros zászlót kapunk nemsokára, —* Legjobbikánk tűzze traktorára.“ Kelemen Mátyás Miskolc, Gömo- ri állomás. „Norma“ című írása vissza tükrözi szándékát, bog, be­mutassa az új embert, a munka hő­sét, de írása még kiforriu.an. Rabul ejtik n meglehetősen elkop- tafott kifejezések «s messze távo­lodik a Valóságtól. Törekedjék.* egyszerűbb, világos kifejezés- módra. McgcáfolhatatiaHul elénk tár ják az okmányok a Horthy-rend- -szer aljas imperialista céljait. — Megdől az a hazugság, hogy a reakciós Magyarország urai ltény- sZf-rböl cselekedtek éa kevésbé bűnösek az ország tönkretételé­ben, mint a nyilas banditák. 1938 január végén Csáky, a magyar külügyminisztérium ak­kori kabinetfőnök«, közölte Bohle náci államtitkárral, hogy mint Németországnak, úgy Magyaror­szágnak is megalapozott területi igényei Vannak Csehszlovákiával szemben. „Véleménye sz.-ilnt Né­metországnak az egyidejű ma­gyar támadás (Csehszlovákia, el. ion) jelentékeny éa szükséges könnyítést jelent." Sztójay, Ma­gyarország akkori berlini követő, Weizsäcker náci külügyminiszté- riuini államtitkárhoz küldött fel­jegyzéseiben taglalja az egyidejű támadás előnyeit. Többek között i,n-a hivatkozik, hogy az egyidejű fellépéssel Csehszlovákia egész területét azcnnal el lehetne fog- _ lalnj és „kezdettől lehetetlenné j Tíz évvel ezelőtt a márciusi reggeli napfényben a Szolgá­lj tár dűlőjében ökrösfogat balla­gott. Az ökröket a 20 éves Ván­kos János vezette, aki béresle­gényként "itt ;ált Földes Péter 50 holdas gazdánál. Tavaszi szántásra ment. Az ökrök a rásatő napfényben messzire fehérlettek. Itt-ott gyen. ge zöld vetésiek, rügyező füzek és nyírfák voltak. A kéklö ég alatt a tavasz ébredezett, s gz éneklő madarak mintha ébresztő dalokat zengtek volna hozzá. Az a tavasz akkor a gazdagok tavasza volt; ők örültek, hogy újra majd nekik fog teremni a föld és rendelkezhetnek, harácsol, hatnak a terméssel, a természet kincsével, amit más dolgozó em­ber verejtékéből, kizsákmányolá­sából szereznek meg. A szegény ember csak a jó időnek örült, hogy nem kell szen­vedni a. hidegtől, de tudta, hogy ezután kezdődik ismét a robot, a látás tól-Vakulásig tartó bér. munka. A dülőuton az ökrök lassan ballagtak. Volt ideje Vánkos Já­nosnak, hogy ábrándozhasson, hogy átgondolja életsorsát, a cse­lédsorsot. Az útról ellátott a harmadik falu határába, mely sziUöfaiuja vplt. Ellátott a dombra, az aká­cos temetőbe, abol fiatalon el­halt szülei fekszenek. Öt éves volt Vánkon .Túmg, amikor édesanyja elhalt. Apja urasági cseléd volt, akit a sok szenvedés és a k'merülé3ig tartó munka, korán a sirba vitt. A barázda nem rejt többé titkot Anyja tüdő bajban halt el. Az urak világában nem törődtek a dolgozó nép egészségével, a tüdő. baj követelte » legtöbb áldozatot. Mikor árván maradt, a falu kondása, vette magához. Úgy gondolta, ha két kutyát el tud tartani úgy akkor ennek a kis szerencsétlennek la fog tudni adni m^jd egy darab kenyereit; a jó lesz a fiú bojtárnak. Iskolában két osztályt járt éppen, hogy megismert© a betű­ket, mert nevelő ftpja kivette »z iskolából, hogy segítsen neki for­gatni a nyájat, hogy ne tartson szegődött bojtárt. így bojtároskodott, kosztja az volt valahogy, de ruhája gyéren. Mindig nevelő apja alaposan elvi­selt ruhája került rá. Később, mikor már érezte, hogy jobban kell a kenyér, a ruha és elég erősnek érezte ma­gát, hogy dolgozni tud — elsze­gődött cselédnek. így szolgált, hol egyik gazdá­nál, hol a másiknál a környező falvakban. A vállalt esztendőket mindig b. csülettel kiszolgálta. — Sokízü kenyeret evett, sok em­bert ismert meg. Élete végtelen robotból, vándorlásból állott. — Nem volt otthona, — kerek volt néki az egész világ. Életében több volt a könny, mint mások­nak « mosoly. így kalandozlak gondolatai, amikor az ökrök megálltak; oda­értek a gazda földjéhez. Mftr az ökrök is - ismerték földjét ott a vén fűzfa mellett. Sokwsor húz ták már ott jZ igát. Lassan hoz záfogott szántani. A frissen fel hasított földnek ózondús szaga volt. Szeretett így a magányban dolgozni, ahol n©m zavarta senki. Munka közben — néha gondol­kozni tudott önmaga »orsa felett elmeret gve nézve a barázdába. Déltájban kijött a gazdája, aki eddig a községházán volt valarni gyűlésen, mert hisz akkor ők ve­zették a falut, övék volt a föld, övék volt a hatalom. Fényes csizmában, fekete ru hában. kifent bfljusszal dölyfösen szemlélte „ szántást. _ Mikor Jánoshoz ért. szörnyű káromko­dással neki rontott, többször ar­cul verte, mert rvm úgy volt be­állítva az eke, ahogy- ö paran­csolta, hogy a szélső barázda nem úgy van meghúzva, ahogy ő ma­gyarázta, ráfogta Jánosra, hogy csak parlago!ja a szántást, János állt — mozdulatlanul — mint egy szobor, de arca tűzbe volt, a szeme szikrázott, izmos kezével erősen markolt« az üstö­két, ütni szeretett volna, nagyot, hatalmas-jt, csak egyszer. Va. land azonban visszatartotta. A háttérije is látott. Látt« a követ­kezményeket, a cséhdőrpofonokat és a bilincset... Lassaa tovább szántott. A for­dulóhoz érve rápillantott szülö-i falujára, látta a temetőt, i-széb i jutott anyja, árvasága, — szem«* telefutott könnyel. Könnyeket rejtett a barázda, titkot — amiről nem tudott J*>ki más. A hulló könnyeket eltemette « következő fordítás. * 1950 mái-cfűs. \ rcggvli nap­fényben a gépállomás traktorai­nak zúgásától hangzik a Szolga- határ. Az egyik traktort VánkoA János vezeti. Épp ott szánt a trak. torral, «hol valamikor tiz évvel ezelőtt megütötte kulák gazdáji, akit most szabotáló« s * Népköz, társaság alkotmányának megsér­tése miatt elzártak, vagyonát el­kobozták. — Eszébe jutott, hegy ezen a helyen mennyi sok köny- nye hullott a baiázdába, Eszéiaí jutott minden fájó emlék. —i Mégig boldognak ér©zte magát, hogy ez már g múlté, ö mái1 szabad é« szabad földön szabná népnek szánthat. A Jávolból dal hallatszik „Zúgjatok csak traktorok“. —i Falujárók mennek autóval, * ta« vaszi szél fülükbe vágja á dalt^ Úgy érzi, hogy neki szól. Szív« üteme szinte egybevegyill a nw. toréval. Most még szilárdabban fogj« a kormánykerekot, szóm« erősen a kéklő távolba néz, mos® úgy érzi, övé a világ. Szabad * e* a tavasz már az ö tavpszukj a dolgoizóké. Szabad a barázda. A bjiázdái ban nincs többé könny. A bpráa» da nem rejt többé titkot. ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents