Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)

1950-03-21 / 67. szám

ftz MDP keszsrtzási Bmsepsése a Tanácskoitársasái kíkiáitásÉaak évfortlnlélán isártirjaink sirfánál

A Magyar Dolgozók Pártja Központ; Vezetősége a Tanács köztársaság kikiáltásának évfordulóján, március 21_én délután 3 j»rakor a kerepesi temetőben mártírjaink központi síremlékénél fcs Somogyi Béla és Bacsó Bélasirjánál koszorúzás ünnepséget .tart. Rudas László elvtárs mond ünnepi beszédet.

A SÍ. ÉVFORDULÓ

Harmincegy éve, 1919 március 21-én kezébe vett« a hatalmat a magyar munkásosztály, megszületett a Magyar Tanácsköztársaság. A Horthy_fasizmus gondoskodott arról, hogy hazugsággal, rágalommal, sárral fröcskölje be a magyar kommün dicsőséges em. lékét. >yA magyar kommunista mozgalom becsületbeli tartozása, hogy a Kommün emlékét meg- $zabtidítsa attól a mocsoktól és rágalomtól, melyet a ellenjorra. dalom oly szívós an szórt rá a kijelölje helyét a magyar törté_ *nelem legfényesebb eseményei között* _ mondotta Rákosi elvtárs.

Népi demokratikus államunk ma a proletárdiktatúra funkcióit teljesíti. Szabad a magyar nép és »ikerrel építi a szocialista társadalmat. A Szovjetunió felszabadító harca és odaadó segítsége Juttatott el bennünket ehhez, de előkészítette ezt 1919, az első magyar proletárdiktatúra, történelmiünk egyik legfényesebb eseménye. 1848 óta először 1919-ben állottunk emelt fővel a népek között. Ekkor lett először igazán szabad népünk, mert megdöntötte kizsákmányoló!, a földes, urak, kapitalisták hatalmát. — Ekkor volt először igazán független nemzetünk, mert harcosan Bzembeszállt a minden oldalról támadó imperialista rablókkal s

• belső hazaáruló ellenforradalmárokkalDe nemcsak a magyar, hanem A világtörténelem fontos és <ü- esd eseménye is a Magyar Ta_ nácsköztársaság. Az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme nyomán jött létre és bizonyította, hogy a bolse. .vik út az egyedül helyes, hogy a proletárdiktatúra nemcsak orosz ügy, hanem az egész világ dolgozó népei felszahadításáiiak

egyetlen útja. Ugyanakkor — lekötve a cseh, román, szerb, francja imperialisták csapatait — egyúttal segítséget is nyújtott a magyar Tanácsköztársaság az altkor ellenforradalmi bandáktól, beavatkozó imperialistáktól szorongatott Szovjetoroszországnak.

A Magyar Tanácsköztársaság höai harc után elbukott. Elbukott, mert lebirhatatlan volt az impe. rialista hatalmak hadseregeinek túlereje. Elbukott, mert gyengítették a belső ellenségek. De aláásták Saját hibái is. 1919.bau nem valósítottuk meg a Pártról szóló lenini tanítást s az elvtelen egyesülés által, a kommunista párt lényegében felolvadt szociáldemokrata pártban, megköny- nyítve az áruló jobboldali szociáldemokraták kémkedését, aknamunkáját, szabotázsát. Nem fűzte szorosra 1919-ben a prole, tárd iktatúra a munkás.paraszt szövetséget, nem adott földet a kisparasztságnak, a cselédeknek, a zselléreknek- Nem zúzta azét a régi államapparátust, a .földes Urak és kapitalisták áUamgépe. Betét. A kommunisták hősi, önfeláldozó harcot vívtak 1919-ben

* külső imperjallsta hadseregek

Üa a belső ellenség ellem de mivel a Párt nem állott ott, mint ve. Bető, mint összefogó, irányító élcsapat a munkásosztály előtt — a tnunkásárulók és a megdöntött kizsákmányoló osztályok gálád Bssne&sküvésévol, a* ellenség túlerejével szemben a magyar mun. teásosztály vérál<Jozatal nem tud- K&k megmenteni a nép ügyét.

De 1919 sem múlt el nyomtalanul. Emlékét megőrizte a magyar nép s a nemzetközi munkásmozgalom, Ezért? hangzott messzire 1926-ban, 1935-ben Rákosi elvtárs szava, aki a vádlottak padjáról, & halál árnyékából emelte magasz-;

tos fénybe a magyar kommün dicső emlőkét. Ezért mondhatjuk ma, hogy 1919 nem múlt el, hanem főpróba és kezdet volt. Tanulságai felvérteznek arra, hogy amit megkezdett, ma a hibák elkerülésével dicsőségesen folytassuk.

A magyar munkásosztály 3 évtizedes szakadását, amit a jobboldali szocialisták idéztek elő, megszüntettük. A marxi-lenini ideológia alapján, Lenin és Sztálin tanításai alapján épülő pártban egyesítettük a magyar munkásosztály, a dolgozó nép legjobbjait. A proletárdiktatúra vezető osztálya — a szocializmus építésében élenjáró munkásosztály — és a dolgozó parasztság közötti lenini szövetséget erősítve a nagybirtokosok földjét a paraszti milliók kezére juttattuk. A. megvalósult szocializmus: a Szovjetunió példája nyomán dolgozó parasztságunk egyre nagyobb számban lép ma már a szocialista mezőgazdaság útjára. Államapparátusunk egyre több posztján foglal nak helyet » munkásosztály, a dolgozó nép rátermett fiai, napjainkban éppen a régi nagybirtokosi Magyarország megyerendszerét alakítottuk át és Népköztársaságunk Alkotmánya alapján rövidesen a tanácsok rendszere által teljesít jük ki még jobban a proletárdiktatúra egyik legfőbb tartalmát: a demokratizmus maximumát a dolgozók számára.

Ötéves népgazdasági tervünk végrehajtásával a kizsákmányolástól megszabadult munkásosztály, a nagyüzemi mezőgazdaság útjára egyre bátrabban lépő dolgozó parasztság, a népet szolgáló haladó értelmiség, a nép fiaiból nevelkedő új intelligencia lelkes odaadással sorakozik fel, hogy Népköztársaságunk minden téren sikerrel rakja le a szocializmus alapjait. A Szovjetunió nemcsak felszabadított bennünket a nagybirtokos, nagytőkés, fasiszta elnyomás alól, nemcsak megvődelmezett bennünket a hazánk függetlenségére, népünk szabadságára törő imperialisták provokációival szemben, hanem nap mint nap példát, útmutatást, közvetlen segítséget ad építő munkánkhoz. Ezért fordul olyan szeretettel felé népünk felszabadításának ötödik évfordulóján. Felemelt fővel áll ma nemzetünk a nagy Szovjetunió, a bölcs Szfálin vezette hatalmas táborban, a haladás, a béke, a demokrácia, a Bzocializ- mus táboiában, amely erősebb, mint az imperialista háborús gyuj- togatők tábora.

Pártunk, a proletariátus diktatúrájának vezefő ereje lelkiismeretesen szem előtt tartja a proletariátus pártjáról szóló lenini-sztálini tanítási. Az lí'19-es Magyar Tanácsköztársaság tanulságai óva intenek arra, hogy szüntelenül erősítsük Pártunkat, mint a proletariátus élcsapatáé. A tanulságok arra intenek, hogy híven kövessük a Szovjetunió Bolsevik Pártjának példáját és tanítását. „Hangsúlyoznom kell — állapítja meg Rákosi elvtárs már 1920-ban —, hogy a Magyar Tanácsköztársaság tapasztalatai minden vonatkozásban megerősítették az orosz tapasztalatokat és ahol eltértünk azoktól, hibákat követtünk el, amelyekért szörnyű áldozatokat kellett fizetni.” Megtanultuk, hogy a proletárdiktatúra kivívása után a szocializmus építésű idején nem csökken az élcsapat, a Párt? szerepe, hanem nő. Nem kevésbé fontos a kommunista kritika és önkritika alkalmazása, hanem éppen akkor válik döntő je-.

„Heg keli gyorsítani és még közelebb ketl vinni a néphez a köz gazgatást"

Elfoglalta hivatalát Mazár Ferenc főispán elvtárt

Hétfőn délelőtt foglalta e] hivatalát Mazár Ferenc elvtárs, az egyesített Borsod-Abauj-Zemplén vármegye és Mjskac thj- város főispánja. A fő.spán eivtárs először a város vezetőségét kereste f«v, ahol rövid beszélgetés keretében tájékozódott az ügymenetről, majd *

I megyeházán összehívott ügyosz. tályvezetői értekezleten vett részt. Olyan kollektív szellem kialakítására törekszem — mondotta beszédében többek között a főispán elvtárs —, hogy a megye minden dolgozójával harmonikus együttműködésben meggyorsítsuk az ügyintézést, felszámoljuk a bürokráciát és közelebb vigyük a közigazgatást » dolgozó néphez, elősegít- sük a szocialista építés munkáját.

Az idecsatolt megyékből idekerült dolgozókat megnyugtatom, hogy mindenkit képességej és végzett munkája szerint ítélünk meg, semmiféle hátrányt nem szenvedhetnek a borsodi kartársakkai, elvtársakkal szemben.

Az egyesített megyék lakossága

pillanatig se érezze, hogy az egyesítéssel eltávolodott tőle a közigazgatás, ellenkezőig: be fogjuk bizonyítani, hogy * közigazgatás most még köze. lebb került a néphez, mint eddig vojt és a megye hivatása, célja és gyakorlati munkája alapvetően megváltozott. Mazár elvtárs ezután tájékoztatta magát az ügyrendi beosztásról és több kérdésben irányítást adott a feladatok mego’dásához. Beszéde nyomán az ügyosztályvezetők nyomban elhatározták, hogy miként a város dolgozói munkaversenybe léptek az ügyintézés határidejének lerövidítése érdekében, hra som őke pen megindítják a megyénél ia a versenymozgalmat és április 4-j munka felajánlásként vállalták, hogy a rendeletben előirt 8 napos határidőt, amely alatt az ügyfél bead. ványára válaszolni kelh megrövidítik.

Mazár főispán elvtárs hangoztatta még, hogy ajtaja mindenki előtt nyitva ál], minden olyan ügyben, amely a munka meggyorsítását, megkönnyítését, • bürokrácia kiküszöbölését és a kollektív sze*-| lem fejlesztését, a dolgozd nép érdekeit szolgálja.

•

Mazár elv társat Miskolcon és a,

Vármegyében a dolgozók szelt«, körben jól ismerik. 1936-ban kerüli! Diósgyőr vasgyárba, ahol a feiszaba- dulás után bizalmi, iib tag, majd üb ejnök lett 1948-ban ne/ezték kj a Népbolt Központ vezérigazgató, jává, majd a Szabványügyi Intézek főtitkára lett.

Ebből az állásából került « Párt bizalma, a minisztertanács határozata folytán most a főispánt székbe.

— Programot adnom felesleges,

— mondja a fő[spán elvtárs — mert Pártunknak, nép} demokráciánk kormányzatának megvan m maga közigazgatási megyei programja js. Nekem új beosztásomban arra kell törekednem, hogy t-zfj a programot, amely a dolgozó nép- érdekeinek megfeleően készült, mai radéktalanul hajtsam végre, illetve! ellenőrizzem annak teljesítését.

a DOLGOZÓ PflRüSZTSÉG MIND SZÉLESEBB TÖMEGEIT) VONJUK BE II VERSENYBE!

A borsod-abauji iöldművesszövetkezetek küldöttel eredményes értekezleten tárgyalták meg feladataikat

A borsodi és abauji földmüveeszővefkezetelc választmányának .agjai és küldöttei vasárnap Miskolcon tanácskozásra jöttek össze, hogy megbeszéljék eddig végzett munkájukat és elkövetkezendő őladataikat. Az értekezletet, amelyen a gépállomások, állami gazdaságok és a kereskedelmi NV-ok D mpviseltefték magukat, Léka Jő-. zsefné sajópüspöki dolgozó pa- rasztasszony nyitott» meg, majd Szabó Beróny, a WzOVOSz központi küldötte beszélt.

Részletesen foglalkozott a föld- müvesszövetkezetek feladataival, majd hangsúlyozta, hogy

a földmüves3z3vetkezetek április 4 tiszteletére fett felajánlásait csak úgy lehet megvalósítani, ba az i960, évi részletterveket felbontják, alaposan, ismertetik a tagsággal és a dolgozó parasztok tömegeit vonják be a megválóéi- fásba.

— A földmüvesszövetkezetnok, mint a falu legnagyobb tömegszer vezetőnek — mordotta — Pártunk egyik legfontosabb segélycsapatává kell lenni, amely előiskolája, a közös, nagyüzemi, gépesített mezőgazdaságnak.

Rámutatofft ezután, arra, hogy

Pártunk és népűek bölcs vezére, Rákosi eivtárs milyen nagy jelentőséget tulajdonit as ifjúság és a nők bevonásának a szövetkezeti munkába. Több községben, Így Szinpetriben és Mezőnagymihályon ezen a téren még hiányosságok mutatkoznak.

Hibák vannak az ébenég terén is, vannak földmtivesszö- vetkezetek, ahol a tagok között még mindig megtűrik a kulákokat.

A földmiivesszövetkezetek, azok tagjainak az állami gazdaságok, gépállomások, termelőesoportok dolgozóival ken szorosan együtt- működniük a minisztertanács növénytermelési Swfüroza fának Végrehajtásában, a munkaverseny ki- szélesítésében.

Seres Imre ejvtám, a SzÖVOSz megyei titkára a borsodi és abauji földművesszövetkezetek eredményeit ismertette ezután, majd Eke Béla elvtárs, a Megyei Pártbizottság poijtikai munkatársa, hívta fel a figyelmet * fokozottabb éberségre a kulákókka} szemben, rámutatva, hogy

Mezőkövesden 20 kulákot mígnemrégen középparasztnak m. nősítettek a föIdmüvesszOvet- kezeiben.

Sasvár! Lajos Felsőméráró) versenyre hívta az összes földmüvev szövetkezeteket, az alaptőke forgási sebességének fokozására, a napi könyvelés megvalósítására, a boltok tisztántartására és dekoiálásá* ra, különös tekintettel áprpia 4-re, Elmondotta, hogy föidmüvesszővetkezetdk e|ső ne. gyedévi tervét 206 százalékban' hajtották végre a tagság bevonásával.

Valkó Géza Edelényből büszkén számolt be arról, hogy földműves- szövetkezetük igazgatóságának és felügyelő bizottságának ragjai egyöntetűen beléptek a megalakult termelőcsoportba. Karai Fersne Hejőbábáról, arról számolt be, hogy üzemtervük f©'bontásával, jó szervező és felvilágosító munkával elérték, hogy a földmüvesszővet- kezeti taggyűlésekre az eddigi 30 résztvevő helyett ma már 470

I

I dolgozó paraszt jön eV, Nagy Béla • Hejőpapibó! a gépállomásokkal é * a termelőcsoportokkal való szoros együttműködés fontosságát han. goztatta. Ennek köszönhető, hegy a ta!*jmüvelési szerződéseket ■ földmhvesszövetkezet két nap alatt, az előirányzott terület 108 százalékára megkötötte Csepkaj István Sajószentpéterről elmondotta, hogy

üzemtervüket I960 első negyedévében 380 százalékra teljesítették

és a mujt évi 1.400.000 forinttól szemben, ezévben 3 müljó íoijntra emelik forgalmukat- Ezután Fodor Károly a mezőkeresztes;, Szabó Mária az ónodi, Habroczkj < ajos nyékládházai és még sokan a borsodi- abauji főjdművesszüvetkeze- tek küldöttet közül a

tavaszi munkálatok gyors és jó elvégzésének nagy fontossá, gát hangoztatták és igeretet tettek, hogy ebben js követik a Párt és Rákosi elvtárs útniuta. tását és április 4-re, jó munkával bizonyítják hálájukat nagy felszabadítónk, a szocialista Szovjetunió iránt.

A választmány visszautasította több kulák felvétel iránti fellebbezését, majd nagy lelkesedés közben határozati javallatot fogadott el, amely a földművesszövetkezetein;; a termelésben való részvételének fokozását, a szocialista mezőgazdaság építésében vájó fokozottabb részvételét tűzi kj céiuj, a dolgozó parasztság mind szélesebb tömegeinek a szövetkezeti munkába, a termelési versenybe való bevonása útján. Az értekezlet résztvevő: megtekintették „A nagy Sztálin harcos élete“ elmfl felejthetett?» élményt nyújtó képkiállítást.

tentőségüvé • hibák kiküszöbölése, a fejlődés meggyorsítása érdekében. A hatalom birtokában nem lekicsinyelhető a Párt es a legszélesebb dolgozó tömegek kapcsolata, hanem éppen ellenkezőleg: mindennél fontosabb, hogy a Pártot mind erősebb szálak fűzzék össze a dolgozók legszélesebb tömegeivel, hogy a Párt és a tömegek közti viszonyt a Lenin által megkövetelt „kölcsönös bizalom“ jellemezze. A hatalom birtokában az osz- tályellenséggel szembon nem enge- dőkenységnok van helye, hanem kíméletlen crélynek s a dolgozó tömegek felé szüntelen felvilágosít'«

munkának m ellensége* osztályok

befolyásának szétzúzáséra, az imperialista ügynökségek megsemmisítésére. Csak így képes a Párt betölteni szorepét a szocializmus építésében, a gazdasági-szervező és kulturális-nevelő munkában.

Éppen ezek a tanulságok döntő

fontosságúak a számunkra, amikor 1919 március 21-ről, a Magyar Ta.

nácsköztársaság megszületésének évfordulójáról emlékezünk. Rákos; Mátyás elvtárs a Tanácsköztársaság hőse áll ma is a magyar kommunisták, a munkásosztály, az egész dolgozó nép élén. Népűnk vezére éppen a pártonbelüij demokráciára, a kritika éa önkritika kommunista fegyverének alkatai* zására, a Párt és a tömegek kam csőlátóinak tovább} elmélyítésére hívta fej a figyelmet a Központ Vezetőség legutóbb} fllésén elmondott beszédében. Éppen most munkálja párttagságunk és Pártunk élcsapata köré tömörülő dolgozó népűnk azt a döntő fordulatot, amely Pártunkat még jobban felvértezi a proletárdiktatúra szerepét betöltő népi demokráciánkbtn arra. hogy győzelmesen vezesse, sikerre) gyorsítsa meg hazánkban 1919 foly tatását, a szocializmus dfadafnm építését. (V, G-)

I