Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)

1950-03-21 / 67. szám

ftz MDP keszsrtzási Bmsepsése a Tanácskoitársasái kíkiáitásÉaak évfortlnlélán isártirjaink sirfánál A Magyar Dolgozók Pártja Központ; Vezetősége a Tanács köztársaság kikiáltásának évfordulóján, március 21_én délután 3 j»rakor a kerepesi temetőben mártírjaink központi síremlékénél fcs Somogyi Béla és Bacsó Bélasirjánál koszorúzás ünnepséget .tart. Rudas László elvtárs mond ünnepi beszédet. A SÍ. ÉVFORDULÓ Harmincegy éve, 1919 március 21-én kezébe vett« a hatalmat a magyar munkásosztály, megszü­letett a Magyar Tanácsköztársa­ság. A Horthy_fasizmus gondos­kodott arról, hogy hazugsággal, rágalommal, sárral fröcskölje be a magyar kommün dicsőséges em. lékét. >yA magyar kommunista mozgalom becsületbeli tartozása, hogy a Kommün emlékét meg- $zabtidítsa attól a mocsoktól és rágalomtól, melyet a ellenjorra. dalom oly szívós an szórt rá a kijelölje helyét a magyar törté_ *nelem legfényesebb eseményei között* _ mondotta Rákosi elv­társ. Népi demokratikus államunk ma a proletárdiktatúra funkcióit teljesíti. Szabad a magyar nép és »ikerrel építi a szocialista társa­dalmat. A Szovjetunió felszaba­dító harca és odaadó segítsége Juttatott el bennünket ehhez, de előkészítette ezt 1919, az első magyar proletárdiktatúra, törté­nelmiünk egyik legfényesebb ese­ménye. 1848 óta először 1919-ben állottunk emelt fővel a népek között. Ekkor lett először igazán szabad népünk, mert megdön­tötte kizsákmányoló!, a földes, urak, kapitalisták hatalmát. — Ekkor volt először igazán füg­getlen nemzetünk, mert harcosan Bzembeszállt a minden oldalról támadó imperialista rablókkal s • belső hazaáruló ellenforradal­márokkal­De nemcsak a magyar, hanem A világtörténelem fontos és <ü- esd eseménye is a Magyar Ta_ nácsköztársaság. Az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelme nyomán jött lét­re és bizonyította, hogy a bolse. .vik út az egyedül helyes, hogy a proletárdiktatúra nemcsak orosz ügy, hanem az egész világ dol­gozó népei felszahadításáiiak egyetlen útja. Ugyanakkor — lekötve a cseh, román, szerb, francja imperialisták csapatait — egyúttal segítséget is nyújtott a magyar Tanácsköztársaság az altkor ellenforradalmi bandáktól, beavatkozó imperialistáktól szo­rongatott Szovjetoroszországnak. A Magyar Tanácsköztársaság höai harc után elbukott. Elbukott, mert lebirhatatlan volt az impe. rialista hatalmak hadseregeinek túlereje. Elbukott, mert gyengí­tették a belső ellenségek. De alá­ásták Saját hibái is. 1919.bau nem valósítottuk meg a Pártról szóló lenini tanítást s az elvtelen egyesülés által, a kommunista párt lényegében felolvadt szo­ciáldemokrata pártban, megköny- nyítve az áruló jobboldali szo­ciáldemokraták kémkedését, ak­namunkáját, szabotázsát. Nem fűzte szorosra 1919-ben a prole, tárd iktatúra a munkás.paraszt szövetséget, nem adott földet a kisparasztságnak, a cselédeknek, a zselléreknek- Nem zúzta azét a régi államapparátust, a .földes Urak és kapitalisták áUamgépe. Betét. A kommunisták hősi, ön­feláldozó harcot vívtak 1919-ben * külső imperjallsta hadseregek Üa a belső ellenség ellem de mivel a Párt nem állott ott, mint ve. Bető, mint összefogó, irányító él­csapat a munkásosztály előtt — a tnunkásárulók és a megdöntött kizsákmányoló osztályok gálád Bssne&sküvésévol, a* ellenség túl­erejével szemben a magyar mun. teásosztály vérál<Jozatal nem tud- K&k megmenteni a nép ügyét. De 1919 sem múlt el nyomtala­nul. Emlékét megőrizte a magyar nép s a nemzetközi munkásmoz­galom, Ezért? hangzott messzire 1926-ban, 1935-ben Rákosi elvtárs szava, aki a vádlottak padjáról, & halál árnyékából emelte magasz-; tos fénybe a magyar kommün di­cső emlőkét. Ezért mondhatjuk ma, hogy 1919 nem múlt el, hanem fő­próba és kezdet volt. Tanulságai felvérteznek arra, hogy amit meg­kezdett, ma a hibák elkerülésével dicsőségesen folytassuk. A magyar munkásosztály 3 év­tizedes szakadását, amit a jobbol­dali szocialisták idéztek elő, meg­szüntettük. A marxi-lenini ideoló­gia alapján, Lenin és Sztálin ta­nításai alapján épülő pártban egye­sítettük a magyar munkásosztály, a dolgozó nép legjobbjait. A prole­tárdiktatúra vezető osztálya — a szocializmus építésében élenjáró munkásosztály — és a dolgozó pa­rasztság közötti lenini szövetséget erősítve a nagybirtokosok földjét a paraszti milliók kezére juttattuk. A. megvalósult szocializmus: a Szovjetunió példája nyomán dolgo­zó parasztságunk egyre nagyobb számban lép ma már a szocialista mezőgazdaság útjára. Államappa­rátusunk egyre több posztján foglal nak helyet » munkásosztály, a dol­gozó nép rátermett fiai, napjaink­ban éppen a régi nagybirtokosi Magyarország megyerendszerét ala­kítottuk át és Népköztársaságunk Alkotmánya alapján rövidesen a tanácsok rendszere által teljesít jük ki még jobban a proletárdikta­túra egyik legfőbb tartalmát: a de­mokratizmus maximumát a dolgozók számára. Ötéves népgazdasági tervünk végrehajtásával a kizsákmányolás­tól megszabadult munkásosztály, a nagyüzemi mezőgazdaság útjára egyre bátrabban lépő dolgozó pa­rasztság, a népet szolgáló haladó értelmiség, a nép fiaiból nevelkedő új intelligencia lelkes odaadással sorakozik fel, hogy Népköztársasá­gunk minden téren sikerrel rakja le a szocializmus alapjait. A Szov­jetunió nemcsak felszabadított ben­nünket a nagybirtokos, nagytőkés, fasiszta elnyomás alól, nemcsak megvődelmezett bennünket a ha­zánk függetlenségére, népünk sza­badságára törő imperialisták pro­vokációival szemben, hanem nap mint nap példát, útmutatást, köz­vetlen segítséget ad építő mun­kánkhoz. Ezért fordul olyan sze­retettel felé népünk felszabadításá­nak ötödik évfordulóján. Felemelt fővel áll ma nemzetünk a nagy Szovjetunió, a bölcs Szfálin vezet­te hatalmas táborban, a haladás, a béke, a demokrácia, a Bzocializ- mus táboiában, amely erősebb, mint az imperialista háborús gyuj- togatők tábora. Pártunk, a proletariátus diktatú­rájának vezefő ereje lelkiismerete­sen szem előtt tartja a proletariá­tus pártjáról szóló lenini-sztálini tanítási. Az lí'19-es Magyar Ta­nácsköztársaság tanulságai óva in­tenek arra, hogy szüntelenül erő­sítsük Pártunkat, mint a proleta­riátus élcsapatáé. A tanulságok ar­ra intenek, hogy híven kövessük a Szovjetunió Bolsevik Pártjának példáját és tanítását. „Hangsúlyoz­nom kell — állapítja meg Rákosi elvtárs már 1920-ban —, hogy a Magyar Tanácsköztársaság tapasz­talatai minden vonatkozásban meg­erősítették az orosz tapasztalatokat és ahol eltértünk azoktól, hibákat követtünk el, amelyekért szörnyű áldozatokat kellett fizetni.” Meg­tanultuk, hogy a proletárdiktatúra kivívása után a szocializmus épí­tésű idején nem csökken az élcsa­pat, a Párt? szerepe, hanem nő. Nem kevésbé fontos a kommunista kritika és önkritika alkalmazása, hanem éppen akkor válik döntő je-. „Heg keli gyorsítani és még közelebb ketl vinni a néphez a köz gazgatást" Elfoglalta hivatalát Mazár Ferenc főispán elvtárt Hétfőn délelőtt foglalta e] hiva­talát Mazár Ferenc elvtárs, az egyesített Borsod-Abauj-Zemplén vármegye és Mjskac thj- város fő­ispánja. A fő.spán eivtárs először a város vezetőségét kereste f«v, ahol rövid beszélgetés keretében tájé­kozódott az ügymenetről, majd * I megyeházán összehívott ügyosz. tályvezetői értekezleten vett részt. Olyan kollektív szellem kiala­kítására törekszem — mondot­ta beszédében többek között a főispán elvtárs —, hogy a me­gye minden dolgozójával har­monikus együttműködésben meggyorsítsuk az ügyintézést, felszámoljuk a bürokráciát és közelebb vigyük a közigazga­tást » dolgozó néphez, elősegít- sük a szocialista építés mun­káját. Az idecsatolt megyékből idekerült dolgozókat megnyugtatom, hogy mindenkit képességej és végzett munkája szerint ítélünk meg, sem­miféle hátrányt nem szenvedhetnek a borsodi kartársakkai, elvtársak­kal szemben. Az egyesített megyék lakossága pillanatig se érezze, hogy az egye­sítéssel eltávolodott tőle a közigaz­gatás, ellenkezőig: be fogjuk bizonyítani, hogy * közigazgatás most még köze. lebb került a néphez, mint ed­dig vojt és a megye hivatása, célja és gyakorlati munkája alapvetően megváltozott. Mazár elvtárs ezután tájékoztat­ta magát az ügyrendi beosztásról és több kérdésben irányítást adott a feladatok mego’dásához. Beszéde nyomán az ügyosztályvezetők nyomban elhatározták, hogy miként a város dolgozói munkaversenybe léptek az ügyintézés határidejének lerövidítése érdekében, hra som őke pen megindítják a megyénél ia a ver­senymozgalmat és április 4-j munka felajánlásként vállalták, hogy a rendeletben előirt 8 napos határ­időt, amely alatt az ügyfél bead. ványára válaszolni kelh megrövi­dítik. Mazár főispán elvtárs hangoz­tatta még, hogy ajtaja mindenki előtt nyitva ál], minden olyan ügy­ben, amely a munka meggyorsítá­sát, megkönnyítését, • bürokrácia kiküszöbölését és a kollektív sze*-| lem fejlesztését, a dolgozd nép ér­dekeit szolgálja. • Mazár elv társat Miskolcon és a, Vármegyében a dolgozók szelt«, körben jól ismerik. 1936-ban kerüli! Diósgyőr vasgyárba, ahol a feiszaba- dulás után bizalmi, iib tag, majd üb ejnök lett 1948-ban ne/ezték kj a Népbolt Központ vezérigazgató, jává, majd a Szabványügyi Intézek főtitkára lett. Ebből az állásából került « Párt bizalma, a minisztertanács ha­tározata folytán most a főispánt székbe. — Programot adnom felesleges, — mondja a fő[spán elvtárs — mert Pártunknak, nép} demokrá­ciánk kormányzatának megvan m maga közigazgatási megyei pro­gramja js. Nekem új beosztásom­ban arra kell törekednem, hogy t-zfj a programot, amely a dolgozó nép- érdekeinek megfeleően készült, mai radéktalanul hajtsam végre, illetve! ellenőrizzem annak teljesítését. a DOLGOZÓ PflRüSZTSÉG MIND SZÉLESEBB TÖMEGEIT) VONJUK BE II VERSENYBE! A borsod-abauji iöldművesszövetkezetek küldöttel eredményes értekezleten tárgyalták meg feladataikat A borsodi és abauji földmüvee­szővefkezetelc választmányának .agjai és küldöttei vasárnap Mis­kolcon tanácskozásra jöttek össze, hogy megbeszéljék eddig végzett munkájukat és elkövetkezendő őladataikat. Az értekezletet, ame­lyen a gépállomások, állami gazda­ságok és a kereskedelmi NV-ok D mpviseltefték magukat, Léka Jő-. zsefné sajópüspöki dolgozó pa- rasztasszony nyitott» meg, majd Szabó Beróny, a WzOVOSz közpon­ti küldötte beszélt. Részletesen foglalkozott a föld- müvesszövetkezetek feladataival, majd hangsúlyozta, hogy a földmüves3z3vetkezetek áp­rilis 4 tiszteletére fett fel­ajánlásait csak úgy lehet megvalósítani, ba az i960, évi részletterveket felbontják, alaposan, ismertetik a tagság­gal és a dolgozó parasztok tö­megeit vonják be a megválóéi- fásba. — A földmüvesszövetkezetnok, mint a falu legnagyobb tömegszer vezetőnek — mordotta — Pártunk egyik legfontosabb segélycsapatává kell lenni, amely előiskolája, a közös, nagyüzemi, gépesített me­zőgazdaságnak. Rámutatofft ezután, arra, hogy Pártunk és népűek bölcs vezére, Rákosi eivtárs milyen nagy jelen­tőséget tulajdonit as ifjúság és a nők bevonásának a szövetkezeti munkába. Több községben, Így Szinpetriben és Mezőnagymihályon ezen a téren még hiányosságok mutatkoznak. Hibák vannak az ébenég te­rén is, vannak földmtivesszö- vetkezetek, ahol a tagok kö­zött még mindig megtűrik a kulákokat. A földmiivesszövetkezetek, azok tagjainak az állami gazdaságok, gépállomások, termelőesoportok dolgozóival ken szorosan együtt- működniük a minisztertanács nö­vénytermelési Swfüroza fának Vég­rehajtásában, a munkaverseny ki- szélesítésében. Seres Imre ejvtám, a SzÖVOSz megyei titkára a borsodi és abauji földművesszövetkezetek eredmé­nyeit ismertette ezután, majd Eke Béla elvtárs, a Megyei Pártbizott­ság poijtikai munkatársa, hívta fel a figyelmet * fokozottabb éberség­re a kulákókka} szemben, rámutat­va, hogy Mezőkövesden 20 kulákot míg­nemrégen középparasztnak m. nősítettek a föIdmüvesszOvet- kezeiben. Sasvár! Lajos Felsőméráró) ver­senyre hívta az összes földmüvev szövetkezeteket, az alaptőke forgá­si sebességének fokozására, a napi könyvelés megvalósítására, a bol­tok tisztántartására és dekoiálásá* ra, különös tekintettel áprpia 4-re, Elmondotta, hogy föidmüvesszővetkezetdk e|ső ne. gyedévi tervét 206 százalék­ban' hajtották végre a tagság bevonásával. Valkó Géza Edelényből büszkén számolt be arról, hogy földműves- szövetkezetük igazgatóságának és felügyelő bizottságának ragjai egyöntetűen beléptek a megalakult termelőcsoportba. Karai Fersne Hejőbábáról, arról számolt be, hogy üzemtervük f©'bontásával, jó szervező és felvilágosító munkával elérték, hogy a földmüvesszővet- kezeti taggyűlésekre az eddigi 30 résztvevő helyett ma már 470 I I dolgozó paraszt jön eV, Nagy Béla • Hejőpapibó! a gépállomásokkal é * a termelőcsoportokkal való szoros együttműködés fontosságát han. goztatta. Ennek köszönhető, hegy a ta!*jmüvelési szerződéseket ■ földmhvesszövetkezet két nap alatt, az előirányzott terület 108 százalékára megkötötte Csepkaj István Sajószentpéterről el­mondotta, hogy üzemtervüket I960 első ne­gyedévében 380 százalékra tel­jesítették és a mujt évi 1.400.000 forinttól szemben, ezévben 3 müljó íoijntra emelik forgalmukat- Ezután Fodor Károly a mezőkeresztes;, Szabó Mária az ónodi, Habroczkj < ajos nyékládházai és még sokan a bor­sodi- abauji főjdművesszüvetkeze- tek küldöttet közül a tavaszi munkálatok gyors és jó elvégzésének nagy fontossá, gát hangoztatták és igeretet tettek, hogy ebben js követik a Párt és Rákosi elvtárs útniuta. tását és április 4-re, jó munká­val bizonyítják hálájukat nagy felszabadítónk, a szocialista Szovjetunió iránt. A választmány visszautasította több kulák felvétel iránti fellebbe­zését, majd nagy lelkesedés közben határozati javallatot fogadott el, amely a földművesszövetkezetein;; a termelésben való részvételének fokozását, a szocialista mezőgaz­daság építésében vájó fokozottabb részvételét tűzi kj céiuj, a dolgozó parasztság mind szélesebb töme­geinek a szövetkezeti munkába, a termelési versenybe való bevonása útján. Az értekezlet résztvevő: megtekintették „A nagy Sztálin harcos élete“ elmfl felejthetett?» élményt nyújtó képkiállítást. tentőségüvé • hibák kiküszöbölése, a fejlődés meggyorsítása érdeké­ben. A hatalom birtokában nem le­kicsinyelhető a Párt es a legszéle­sebb dolgozó tömegek kapcsolata, hanem éppen ellenkezőleg: minden­nél fontosabb, hogy a Pártot mind erősebb szálak fűzzék össze a dol­gozók legszélesebb tömegeivel, hogy a Párt és a tömegek közti viszonyt a Lenin által megköve­telt „kölcsönös bizalom“ jellemez­ze. A hatalom birtokában az osz- tályellenséggel szembon nem enge- dőkenységnok van helye, hanem kí­méletlen crélynek s a dolgozó tö­megek felé szüntelen felvilágosít'« munkának m ellensége* osztályok befolyásának szétzúzáséra, az im­perialista ügynökségek megsemmi­sítésére. Csak így képes a Párt betölteni szorepét a szocializmus építésében, a gazdasági-szervező és kulturális-nevelő munkában. Éppen ezek a tanulságok döntő fontosságúak a számunkra, amikor 1919 március 21-ről, a Magyar Ta. nácsköztársaság megszületésének évfordulójáról emlékezünk. Rákos; Mátyás elvtárs a Tanácsköztársa­ság hőse áll ma is a magyar kom­munisták, a munkásosztály, az egész dolgozó nép élén. Népűnk vezére éppen a pártonbelüij demo­kráciára, a kritika éa önkritika kommunista fegyverének alkatai* zására, a Párt és a tömegek kam csőlátóinak tovább} elmélyítésére hívta fej a figyelmet a Központ Vezetőség legutóbb} fllésén elmon­dott beszédében. Éppen most mun­kálja párttagságunk és Pártunk élcsapata köré tömörülő dolgozó népűnk azt a döntő fordulatot, amely Pártunkat még jobban fel­vértezi a proletárdiktatúra szerepét betöltő népi demokráciánkbtn arra. hogy győzelmesen vezesse, sikerre) gyorsítsa meg hazánkban 1919 foly tatását, a szocializmus dfadafnm építését. (V, G-) I

Next

/
Thumbnails
Contents