Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)

1950-03-21 / 67. szám

/ <4 hűség és a hála mozgalma fZ*. !•) Csodálatos erejű moega- tom ragadja magával dolgozó né­pünket. Ezrek csatlakoznak hozzá naponta, vörös csillagos gyáraink­ban és a tavaszra váró mezőkön. Határtalan szeretet és lelkesedés nyitotta meg útját, s'viszi tovább a dolgozó tömegek szivébe; hogy egyedül méltó módon, — a szocia­lizmus építésével ünnepeljük felsza­badulásunk ötödik évfordulóját. Kommunisták lobbarrtották fel a lelkesedést. Rákosi elvtárs szavai nyomán, a Központi Vezetőség ha­tározatát megtárgyal taggyűlése^ ken, s magukkal ragadták a párton- kívülj dolgozók tömegeit A szta- hánovista kongresszusról szóló be­számolók már egytől-egyig a moz­galom jegyében folytak le. Dolgo­zóink legjobbjai — a szovjet mun' kahősök követő} — tettek először fogadalmat munkástársaik előtt, hogy több és jobb munkával ün­nepük a Szovjetunió adta szabadsá­got, mostani boldog életüket. Ezek á fogadalmak mind haltáfo- eottabb alakot öltöttek, mind érté­kesebbekké váltak — ma már egész üzemek, gyárak tesznek szebbnél- szebb munkafelajánlásokat. Helytelen volna, ha szó nélkii1 elmennénk a tömegek e nagysze ű megnyilvánulása mellett, elmulasz­tanánk mérlegelni jelentőségüket, értékelni hatásukat Ez már csak azért is hiba volna, mert munka- ‘ felajánlási mozgalmunk verseny- mozgalmunk szerves része, amj pe- "—’Tír» oztáün V'v'tá "s szavaival „a" szocjalizmus építésének kommu­nista módszere." A felszabadulás ünnepének moz­galma is mindenekelőtt a munká­hoz való megvé tózott viszonyt jel­zi. Nálunk is éppúgy, mint a Szov­jetunióban a munka becsület és di­csőség dolga lett, Ugyanakkor azonban a hűség és a hála dolga is, a ragaszkodás és a törhetetlen sze­retet dolga a Szovjetunió iránt, mely sokat szenvedett népünket fel­szabadította a szolgaság és a nyo mór igája alól. Szabad népek közt szabadon azóta állhat népünk a világ előtt, mutathatja meg képességeit, — le­het-e szebb és nagyobb ünnepünk e sorsfordulónál? öt év óta diadalt diadal után tudtunk s mindezt annak kö­szönhetjük, hogy felszabadítónk nemcsak szabad, független hazát adott, hanem szakadatlan baráti támogatásban részesített bennün. két. Búzát, amikor az ország éhezett, vasúti kocsikat, amikor közlekedésünk béna volt, szenet, «mikor áltak a gyárak, gyapotot és vasércet, gépeket — mindent ami kellett. így építettük fel a rombadöntött országot, fejeztük be hároméves tervünket, így fog­hattunk hozzá ötéves tervünk ha­talmas célkitűzéseinek megváló, gitáréhoz. Dé nemcsak anyagi segítséget kaptunk. A szocializmus építésének kin­cseiért» tapasztalatait is a hös szovjet nép bocsátott rendelkezé­sünkre. Ha ^ kizsákmányolástól megszabadult munkásosztályunk a hatalom birtokában, dolgozó parasztságunkkal szövetségben sorsa kovácsa lehet, ha vissza­verhette a reakció ádáz külső és blsö támadásait, — ezt mindé, nekelőtt a Szovjetuniónak köszön­hetjük. Ezeréves pert nyert ' pa­rasztságunk a munkásosztály és a Párt, Rákosi elvtárs vezetésé­vel, elindulhatott a felemelkedés útján. Fylvainlj úi otthonok ez­reit, iskolákat, villanyt, könyvtá­rakat, napközi otthonokat, böl. csödéket — a kultúrát és az egészséget köszönhetik a felsza­badulásnak. Felszabadult haladó értelmiségünk is, amely előtt az alkotás soha nem látott széles tere nyílt meg. Ezekből , tényekből táplálkozik a határtalan lelkesedés és szere­tet a Szovjetunió iránt. Lehet-e csodálni ezek után, hogy a sötét múlt legyőzésével, vidám és de­rűs életünk, öntudatunk növeke­désével már nemcsak külsőségek­kel, zászlókkal és ünnepi szavak­kal, _ hanem tettekkel is emlé­kezünk ? Üzemi dolgozóink, , a termelőcsoportok tagjai már lát­ják a ragyogó jövőt, érthető, ha siettetik eljövetelét. Lehet-e szebben és méltóbb módon ünnepelni, mint a diós győri martinászok, akik több, mint hárommillió forint • értékű acélt gyártanak le terven feljil. Ózd hengerészei találhattak-e szebb bizonyságot a szovjet nép iránti hűségűkre, minthogy meg­fogadták: 12 százalékkal javít­ják a hengerelt acél minőségét. Kálna József, a sztahanovista esztergályos megmutathatta vol­na-e különben szeretetét és há-' Iáját a szovjet munkahösök iránt — akiknek módszerét alkalmazza — minthogy félév aiatt teljesíti egész évi tervét, év végére pedig már kétéves tervét is befejezi. A borsodi bányászok adhattak vöt na-e értékesebbet, mint Kónya Pál brigádja Kurittyánban, aki naponta 6.4 mázsa szénnel többet termel a terv felett, vagy Blahota József és Dómján Pál, akik 22 mázsa szén helyet 28 mázsát ad. nak a gyáraknak. Dolgozó népünk Búkosi elvtárs útmutatása nyomán a Páré segít­ségével megtalálta a módját, hogy méltó módon, fejezze ki érzéseit felszabadulásunk ünnepén. A levelek és nyilatkozatok szá­zai, amelyek szakadatlanul érkez­nek, azt mutatják, hogy a mozga­lom — a hűség és a hála mozgal­ma — rövidesen- még nagyobb ara nyokat öl#, ereje még átütőbbé válik. Nines huszonnégy órája, hogy a borsodi üzemek és a falvak dolgo­zói olvasták a Kormánybizottság kiáltványát a magyar néphez, u szózatot, amelyet Bákosi elvtárssal az élen a magyar dolgozók legjobb­jai írtak alá. Ez a kiáltvány ad hangot a mngyar nép, a dolgozó tömegek legünnepibb érzelmeinek, lelkesedésének és munkaakaratá- nak, a Szovjetunió iránti hőségé­nek és szeretet-ének. Ha lehet, még magasabbra lobban hatására a mozgalom tüze és újabb tömegek sorakoznak zászlaja mögé. Egytől egyig teljesítik a fogadal­mat, amelyet a kiáltvány idéz: még szilárdabban és még egysége­sebben tömörüljünk minden eddigi győzelmünk legfőbb szervezője, minden jövendő sikerünk legfőbb záloga, a Magyar Dolgozók Pártja köré. „Felszabadulásunk ötödik évfor­dulóján megfogadjuk — vési szívé­be minden magyar dolgozó a kiált­vány szavait —> hogy a Magyar Népköztársa.-ág még szilárdabb bástyája lesz annak a nagy nem­zetközi békefrontnak, amelyet a felszabadító Szovjetunió és a béke­szerető népok lángeszű vezére: a A szovjet sztahanovisták példája nyomán a Párt útmutatását követve felszámolta a MEMOSz munkája hiányosságait Nagyjelentőségű határozattal végétért az építőipari dolgozók kétnapos tanácskozása A MÉMOSz Országos Szakszer­vezeti Konferenciája végétért. A konferencia őszinte kritikával, ön­kritikával feltárta a hjbákat, kije­lölte a hibák kijavításának módját A tanácskozások során Apró An­tal 3 Szaktanács főtitkára beszédet mondott­— A MEMOSz munkájában je­lentkező hibákért felelős a SzOT is — állapította meg. Mj sem ad­tunk megfelelő támogatást a MÉ­MOSz-nak s bár a MÉMOSz köz­pontja sok fiatal munkatársat ka­pott a SzOT-tói s átszerveztük az egész központi .'iparát üst, iskolát adtunk a MÉMOSz-nak, de ez a se­gítség kevésnek bizonyult. A veze­tőség felfrissítése, összetételének megváltoztatása, a szakma legjobb dolgozóival való kiegészítése jelen tős mértékben járul hozzá az Építő- munkások Szakszervezete munká­jának megjavításához. Minden egy százalékos önköltségcsökkentés 850 kétszobás, fürdőszobás lakást Jelent Rámutatott Apró elvtárs, hogy a munkaverseny szervezése terén az építőmunkások között még mindig a kezdet kezdetén vagyunk. A hi­bákról beszélve megemlítette, hogy Szolnokon a gépállomás épületét kétszer keßetf iebontani, mert nem volt jól felépítve. A Pécs} Magas­építő NV építkezésénél a fürdőszo­bák 160 cm-re volt tervezve, a für­dőkádak hossza pedig 180 cm volt. Majd az önköltségcsökkentés fon­tosságát hangsúlyozta. Minden egy százalékos önkölt­ségcsökkentés 860 kétszobás. fürdőszobás munkásíakás építé­sét teszi lehetővé. 1950-ben 5400 új iparostanulót kell munkába állítani, 11 ezer dől gozót kell átképezni. Az előirány­zat szerint ebben az évben 150 ezer lesz az építőiparban foglalkozta­tottak száma — fejezte be. Ezután megválasztották a MEMOSz Köz­ponti vezetőségét, melyben Szaka. sjts Árpád, Apró Antal, Sándor László, Köböl József, Prjeszoj Jó­zsef etytársak mellett építőiparunk legjobbjai vannak. Meg kell Javítani a munka minőségét A konferencia második napján Pozsonyi Zo'tán Kossuth-dijas sztahánovista kőműves íelhívia a figyelmet a Szovjetunió sztahano­vistáinak munkamódszereire, me­lyek segítségével feladatainkat meg tudjuk oldanj, majd bejelentette, hogy április 4.nek megünneplésére vállalja öt épí­tőipari vállalatnál a sztaháno. vHa munkamódszer bevezeté­sét április 4. után is két ha- vonkint újabb 5 vállalatnál adja át munkamódszerét. Ezután Csizmadia István, a diós­győri vasgyár vasbetonszerelője után Sándor László építésügyi mi­niszter beszélt az építőipari dolgo­zók eredményeiről majd így foly­tatta: A tervfelbontáson alapuló munka- szervezés területén folyamatosan be keU vezetni a szocjaljsta munkamódszereket, meg kell szüntetni a csoportbé­rezést A műszakiakat fokozottabban kelj bevonná a munkába s akik becsü­letesen elvégzik munkájukat, jutái, mázzuk, előléptetjük, kitüntetjük. Rendkívül nagy súlyt helyezünk a munka minőségi megjavítá­sára, Megszervezzük az anyag­takarékossági versenyt A gépeket a legdöntőbb építkezé­sekre koncentráljuk, megszervez­zük az élőgyártást. Az év második felében felépítjük a központj elő­gyártó üzemet, Az építőmunkások is több és Jobb munkával ünnepük felszabadulásunk évfordulóját Prieszot József elvtárs arról be. szélt, hogy a felső vezetés nem tartott lépésit a dolgozók forradalmi lendületével. Elmondta, hogy az egyik vezető úgy nyilatkozott, hogy „az a baj, hogy a sztaháno- visták nagyon előre sza'iadtak". A hibák feltárásánál elmondotta, hogy a Lipták-gyár építkezésénél 100 fi­zika} dolgozóra 20 műszaki dolgo­zó esett, ráadásul elrontották az építkezést. Emlékeztetett az ép''tő­munkások harcos mutjára és buzdí­totta az építőipari dolgozókat a hibák teljes felszámolására. A tanácskozás résztvevői ezután egyhangú lelkesedéssel elhatároz­ták, hogy Rákosi' Mátyás elvtárs­nak táviratot küldenek. Köböl József elvtárs rámutatott a Szovjetunió hatalmas értékű ba­ráti támogatására* majd így foly­tatta: A Párt alfal adott elvtársi kri­tika olyan a mi számunkra, mint térkép az őserdőben elté­vedt seregnek. A Párt fényszó­róját az építőiparra Irányította, a Párt segíteni akar nekünk. A MÉMOSz-nak kímélet nélkül meg kel] bírálni mindazt, amj gá­tolni igyekszik a célok megvalósí­tását- A határozatot gyorsan és he­lyesen végre kell hajtani. Szakszervezetünk feladata, hogy teljes mértékben felhasználja j és közkinccsé tegye a világ I legfejlettebb építőipara, a szov_ szeretett Sztálin vezet.“ Április 4. I utunkat a jövőbe. Valóra váltjuk a legnagyobb nemzeti ünnepünk íé- | kiáltvány szavait, mert tettekkel nyo. adja meg munkafelajánlástnnk J akarjuk: „Legyen ez a nap a meg­roppant jelentőségét és mutatja | emlékezés és felszabadítónk, a ba­jét építőipar tapasztalatait. Ezzel nagy lépést teszünk ejőreú hogy Pártunk Politikai Bizottság«* által megjelölt feladatok aj- teljes«^ sük. Köböl elvtárs beszédét vjbaroal taps követte, „Éljen Rákosii £!j«k a Párt!” —> visszhangzott pej*J cekig. A konferencia határozatai Ezután beterjesztették a lconfí-J reneia határozati javaslatát, méla megállapítja-, hogy az MDP J'olj-J tikai Bizottságának iránytmutatój határozata óta a MEMOSz murH kajában bizonyos javulás men* végbe. A határozat rámutat e*-í után a hibákra és megállapítja MEMOSz előtt álló fein fiatokat J Legfontosabb feladat: a munkaverseny és a Sztahá- nov-mozgalora tömegmozgalom­má való fejlesztése. Ennek érdekében élére kell állni as április 4-i munkafelajáolási mozgalomnak.. Goüdoskoaiii kell a müszők.) eiöfevf tételek biztosításáról, a tervfelbon-» tásról és az egyéni bérelszámoló«* bevezetéséről. Biztosítani kell á sztahánovista munkamódszerek el-* terjesztését, elő kell segíteni a munkafegyelem megszilárdítását, ;« műszaki értelmiségi csoportok meg, alakítását, és a versenyekbe vabi bekapcsolását. Többet kell foglal­kozni az építőipari dolgozók hely-' zetének megjavításával. Meg kell változtatni a szakszervezeti voze«* tés összetételét olymódon, hogy a mozgalom egész területén el kell távolítani azokat, akik leginkább felelősek a ME­MOSz munkájának hiányos tógáiért. A középszervek kiépítése és mep“ erősítése mellett az összes fontos munkahelyeken önálló üzemi bi­zottságokat kell létesíteni és egy­ben meg kell erősíteni a bizalmi hálózatot is. Tel kell számolni a szakszer vezeti munka minden területén a bürokratikus munkámért szereket és a vezetést köze­lebb kell hozni a dolgozó tö­megekhez, azok mindennapi kérdéseihez. A határozat végül örömmel iivttj vőaölto a Eamunkás Szukszet-Tezt-fc-í tel való egyesülést, éa meghagyta^ hogy a konferencia anyagát az épltőmunká-sok ezéles töme­geivel ismertessék. A határozat a Párt, Bákosi társ, a Szovjetunió és Sztálin e'vj társ éltetésével fejeződött be. j Ezután Apró Antal elvtár* b»-j zárta a MEMOSz Vétuepns kon ó— rondáját. talmas Szovjetunió iránt megnyiW vánnló hála mellett, a teremtő asxJ cialista építés napja, új sikerek^ ú.j győzelmek kiinduló pontja“. ........ G V 1 ÉSZAKMAGMORSm Miskolc, 1950 március 21, kedd Ára 50 fillér VII. évfolyam. — 67 szói

Next

/
Thumbnails
Contents