Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)

1950-03-02 / 52. szám

í mam f ÉSZAKMAGWORSMG Miskol«, 15#50 taAroins 2, osütörtők Ara S© fülér VII. évfolyam. — 52 usAm a ma kezdődő taggyűlések^ no milliárd rubel nyereséget jelent feladatat I a fiarmailfk árleszállítás a szovjet dolgozásnak Forró hálával, a termelékenység fokozásával válaszolnak a szovjet emberek a sztálini gondoskodásra PARTUNK KÖZPONTI VEZE­TŐSÉGÉNEK február 10-| ülése, Ká kosi elvtársiak az ülésen eL hangzott nagyjelentőségű beszéde, a Központi Vezetőség határozata hosszú időre megszabta a párt­szervezetek munkáját. Kijelölte azokat a döntő feladatokat, une- lyok jó megoldásával me-s szilár­díthatjuk Pártunkat, méginkább bevehetetlen erőddé tehetjük, biz. tosithatjuk ötéves tervünk végre­hajtását, építömunkánk sikerét. Rákosi elvtárs behatóan megvilá. gd tóttá a pártéletben mutatkozó alapvetö hiányosságokat, hibásat, a pártdemokrácia elsikk© dását, a párttagok, a széles dolgozó töme­gek kritikájának elfojtását, az önbirálat fegyverének berozsdáso. tíását. „Ezeknek a bajoknak fel­fedése — mondotta, — magában. véve már fél gyógyulás, már fél segítés. Mi eddig sem féltünk a bajok feltárásától és ki fogjuk fket küszöbölni, mint ahogy ezt azelőtt is megtettük.“ Rákosi elvtárs beszéde, © Köz­ponti Vezetőség határozata hatal­mas visszhangot váltott ki a párt­tagságban, a széles dolgozó -óme­nekben. Száz és száz jel mutatta, milyen nagy örömmel, felszaba­dult érzéssel, megelégedéssel fo­gadták a párttagok, a dolgozók Rákosi elvtárs beszédét, amelynek nyomán, kétségtelenül élénkülés tapasztalható a pártéletben. Ép- J> -I vuízhang. & «le­ven reagálás könnyen aze a tév­hitet keltheti, mintha máris a legjobb úton haladnak a hibák kiküszöbölése terén és nincs is messze az idö> amikor megállapít­hatjuk: „végrehajtottuk a Köz- ponti Vezetőség határozatát". Aki így véli, az nem mérte fel a párt­építésben előttünk álló feladat Hagy horderejét. Rákosi elvtárs beszédének, a Központi Vezetőség határozatán cak tudatosítása alighogy elkez­dődött. Hosszá, szívós felvilágo­sító munkára, a hibák szakadat­lan feltárására van szükség, nogy áj harci feladatunkat győzelemre Vigyük. BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN ME. GYÉBEN js megkezdődött a mutiKa, (amelyhez Rákosi elvtárs beszéde, „ Központi Vezetőség határozata megadta az irányt. Ez a munka ma fontos állomásához érkezik. Megkezdődnek a taggyűlések, amelyeken a párttagság, a Párt Széles nyilvánossága megvitatja a Központi Vezetőség határozatá­val kapcsolatos tennivalókat, meg­vizsgálja, hogyan érvényesül a pártszervezetek életében a belső demokrácia, a bírálat és önbirá­lat szelleme, hogyan teljesítette a vezetőség felelősségteljes köteles­ségét a párttagsággal, a Párttal, A néppel szemben. Ezek a taggyűlések, a vezető­ségeket újraválasztó taggyűlések «lőtt zajlanak le, azokhoz keli jó előkészítésül szolgáiniok. Konkre­tizálnak kell a legközvetlenebb helyi feladatokat. Rákosi elvtárs útmutatása szellemében, a kritika lés önkritika következetes párt. szerű alkalmazásával gyökeresen fel kell támiok a hibákat és azojmyomban konkréten meg is kell jelölniök a hibák kiküszöbö- :lésémik módját. A taggyűlések minden résztvevőjének, elsősor­ban a vezetőségek tagjainak, a funkcionáriusoknak híven követ­niük kell Sztálin elvtárs tanítá­sát: „A bolsevikek kötelessége nem az, hogy hibájukat elkenjék, hogy húzódozzanak A hibáikkal kapcsolatos kérdésektől, amint ez nálunk gyakran előfordul, hanem az, hogy hibájukat becsületesen és nyíltan biesmerjék, becsülete­sen és nyíltan megjelöljék az e hibák kijavításához vezető utakat s a hibákat becsületesen é3 nyíl­tan kijavítsák.“ A taggyűléseken hasznosítani kell az eddig megtartott pártvá- iasztmányi ülések tanulságait. — Megállapíthatjuk: a megyei, nagyüzemi, városi és járási párt­választmányi ülések, kétségtele­nül, hoztak eredményeket a hi­bák konkrét feltárásában, ,a kri­tikai szellem érvényesítésében, de az eredményekkel korántsem le­hetünk megelégedve. Legalapve­tőbb hiányossága volt a pártvá­lasztmányi üléseknek, hogy az azokon elhangzott beszámolók és hozzászólások aránytaIanul a kri­tikai hang felé csusztak el az ön. bírálat rovására. Ez lényegében azt jelenti, hogy igen sokan rosz- szul értelmezett öntudatból, kis­polgári önelégültségből, a " bírálat mechanikus bürokratikus alkal­mazásával áthárították a felelős­séget, ahelyett, hogy kommunista őszinteséggel, becsületes nyíltság­gal megvallottak volna: „itt hi­báztam s ez a hibám egész sor más hiba forrása lett“. Nyilván, való, hogy a mások feletti kriti. ka joga csuk azokat illetheti meg, akikben va\:. t'iég M.to*t£g, ön­tudat ahhoz, hogy elsősorban sa­ját munkájukról mondjanak ítéle­tet. A párttagság, a széles dől. gozó tömegek kritikai erejét csak az serkentheti fel, ha látják, hogy a vezetők, a funkcionáriusok kommunista nyíltsággal, bátor­sággal forgatják az önbirálat fegyverét. „Az önbirálat jelsza­vát nem szabad valami futólagos­nak és mulékonynak tekinteni — tanítja Sztálin elvtárs. Az önbi­rálat külön bolsevik módszer ar. ra, hogy a Párt és általában a munkásosztály kádereit a forra­dalmi fejlődés szellemében nevel­jük.“ A forradalmi fejlődés érde­kében joggal követelheti meg a párttagság, a pártszervezetek Ve­zetőitől hibáik nyílt, becsületes beismerését, amelyektől a párt. szervezet életében a párttagság ál. tal elkövetett hibák elválasztha­tatlanok. EZT A SZEMPONTOT FIGYE. LEMBEVÉVE. fel kell hívnunk a figyelmet a pártválasztmányi ülé­sek hiányosságára. A kibővített megyei pártválasztmányi ülésen Harmati Sándor elvtárs, Pártunk megyei titkára leszögezte: „A Megyebizottság bizonyos mértékű közömbössége a nemzetközi kér­désekkel szemben természetesen követőkre talált a pártszerveze­tekben is. A Megyebizottságnak a jövőben ezt a magatartását gyö­kerében fel kell számolnia, de ugyanígy minden párts zerveze. tünknek is.“ Pártunk megyei ve­zetője a Megyebizottság részéről az önbirálatnak azt a bolsevik módszerét alkalmazta, amely látja az összefüggést a vezetők s a ve­zetettek hibái között. Harmati elvtárs ezzel megmutatta funk­cionáriusainknak, hogyan kell hozzálátniok a hibák feltárásá­hoz. Az önbirálatnak ez az egész­séges. termékeny, eredményes módjá azonban az üzemi, városi éa járási választmányi értekezle­teken jobbára elsikkadt. Már a megyei pártválasztmányi ülésen 3en> reagáltak funkcionáriusaink A Pravda szerdai számában »Sztálini gondoskodás a nép jólé­téről« eímü vezércikkében a kö­vetkezőket mondja: Ma hozták nyilvánosságra a Szovjetunió minisztörfa-i ácsának és a SzK(b)I* központi bizottságának az élelmiszerek és ok ipari árucik­kek állami kiskeresKedejmi árának újabb csökkentéséről szoló határo­zatát. A Pártnak és a kormánynak ebben a történelmi jelentőségű határozatában fényesen érvényre jtrt a sztáli­ni gondoskodás a dolgozók jó­létéről. Lenin-Szfálin pártjá­nak egész tevékenysége a nép odaadó szolgálata és a Párt legfontosabb érdeke a nép ér­deke. Éppen ezzel vívta ki nagy Pártunk a nép határta­lan bizalmát és forró mére­tétét. Ioszip Visszarionovies Sztálin, a Párt és a nép nagy vezére 1946 február 9-én elmondott választási beszédében rámutatott: Nem is szólva arról, hogy a jegyrendszer a legközelebbi jövőben megszűnik, különös figyelmet szentelünk a közszükségleti cikkek gyártásának fokozására, a dolgozók életszinvo- nyána.'. emoló-'-ór*, vaiamwujji ára árának következetes csökkentésé­vel ... A Kommunista Párt és a szovjet kormány fáradhatatlanul valóra váltja. Sztáliu elvtárs útmutatását. 1947 végén — mint ismeretes — megszűnt a jegyrendszer. Most sor kerül az élelmiszerek és ipari cikkek árának számszerűit 3. csök­kentésére. Az árcsökkentés, amely 1947 de­cemberében történt, körűibe ül 80 milliárd rubel nyereséget juttatott a lakosságnak. A második árcsök­kenés, amelyre 1949 márciusában került sor, 71 milliárd jubeles újabb nyereséget jelentott. A har­st megyei titkár referátumában felhozott hibákra ügy, ahogy az szükséges lett volna. Nem követ­ték Mihala elvtárs, a Nagymis. kolci Pártbizottság titkárát, aki a na gymiskolci munkával kapcso­latban felemlített hibákat felszó­lalásában alaposan kielemezte és megállapította a városi pártbi­zottság felelősségét. Legtöbben más utat követtek: nem annyira 0 maguk házatáján elkövetett hi­bákról beszéltek, mint inkább az alsóbb pártszervezeteknél tapasz, talhatő jelenségeket sorakoztatták fel. Arra is volt eset, hogy az egyik funkcionáriug nem juthatott hoz­zá önbirálatának elmondásához. Az egyik volt járási titkár, aki időközben más funkcióba került, a Megyei Pártbizottságnál beje. lentette, hogy a járási pártvá­lasztmányi ülésen fel kíván szó. lalnii, hogy bírálatot mondjon ott végzett munkájáról. A Megyei Bi­zottság ezt a bejelentést jóvá­hagyta és helyeselte, mégis &z MB-kiküldött a pártválasztmányi ülésen az illető elvtársat elütötte a felszólalás lehetőségétől éa ez­zel a mezőkövesdi járási pártvá­lasztmányi ülés vitája nem is ha ladt a kívánt irányban. madik árcsökkentésből a lakosság csak az állami kereskedelmen ke­resztül egy év alatt nem kevesebb, mint S0 milliárd rubelt nyert. Számításba véve, hogy az állami kereskedelem árcsökkoncése kb. ugyanolyan árcsökkentést jelent, árcsökkenést eredményez a kolhoz piacon és a szövetkezeti kert. fe­delemben is, a mostani 3. árleszállítás a la­kosság számára összesed 1)0 milliárd rubel nyereséget je­lent 1 év alatt, A szocializmus elképzelhetetlen anélkül, hogy az állam napról- napra ne gondoskodnék a nép jólé­téről. Ez a szocialista társadalom fejlődésének meghamisíthatni lan törvénye. A szakadatlanul végrehajtott ár­leszállítás! politika eredményeként — mondja a SzK(b)P KB, válasz­tási felhívása — emelkedik a ru­bel vásárlóerője, állandóan emelke­dik a munkások és az alkalmazot­tak reálbére. Az új árcsökkentés iparunk és mezőgazdaságunk 1949-ben aratott sikerei alapján a munka termelé­kenysége megnövekedésének és az önköltség csökkentésének alapján volt végrehajtható. ' Ez az árleszállítás ismét hatal­mas nyereséget juttat valamennyi dolgozónak. A munkások cs alkal­mazottak reálmunkabé»e ismét je­lentékenyen emelkedik. Erősen megjavul a nyugdíjasok ér ösztön­díjasok helyzete, mert az árleszál­lítás mellett a nyugdíjak és ösztön­díjak összege változatlan marad. A parasztok jövedelme jelenté­kenyen emelkedik, mert' most ol­csóbban vásárolhatják majd az ipari árukat, míg a földművelési és állattenyésztési termékek állami beszolgáltatás! ára változatlan ma­rad. Az álleszállításról szóló rendel­kezéssel egyidejűleg hoztak nyíl­A pártválasztmányi ülések pozi­tív eredményei — számos konkrét hiba feltárása, n viták megélénkü­lése, a kritika érvényesítésére való határozott törekvés, de ugyanak­kor az itt megmutatkozott hiányos­ságok kiküszöbölése — komoly se­gítséget nyújt a ma kezdődő tag­gyűlésekhez. A taggyűlések fontos célja, hogy a pártdemokrácia szel­lemében aktivizálják a tagságot. Késztesse a tagság a vezetőséget a hibák pártszerü, építő, előrelendítő feltárására s ugyanakkor mondják el maguk is véleményüket a veze­tők s híz. egész párttagság munká­járól. Egészen helytelen azonban a tagság aktivizálásának olyan módja, amit a Kossuth-pártszerve- zotben alkalinaztak. Mi szükség volt arra, bogy a Kossuth-párt- szervezet bizalmijai sorra járják s tagokat, és kikérjék véleményüket az alapszervi titkárról s a vezető­ség többi tagjáról. Ilyen feladattal még tagjelöltet is megbíztak, aki ráadásul még alku tárgyává is tet­te a tag véleményét és azt enyhí­teni akarta. »A közvélemény kuta­tás« ez alapvetően hibás módsze­rének semmi köze sincs a bolsevik kritikához. A taggyűlés éppen arra szolgál, hogy azon mind a vezetők­nek, mind a tagságnak múlj«, le­vánosságra a közlést, hogy a Szovjetunió minisztertaná­csa megszüntette a rubel és az idegen valuták viszonyának meghatározását a dollár alaxj- j áh és a rubel aranytartalmá­nak megfelelően a szilárdabb aranyalapra helyezte át. Más kép tárul elénk a kap; fa-* lizmus világában. A nyugati orszá­gokban folytatódik a valuták elér­téktelenedése, az Amerikai Egye­sült -Államokban nőnek a közszük­ségleti cikkek árai, ifláció van, /% doüér vásárlóképessége lényegesen csökkent. Két világ, két gazdasági rendszer áll előttünk egymással teljesen olle» tétben. Nálunk, a szocializmus or szágábau a nép jóléte állandóan emelkedik, az élet évről-évre gaz­dagabb, jobb lesz. Náluk, a kapi­talizmus országában nő a munka­nélküliség, a dolgozók milliói nyo­morra és éhségre vannak kárhoz­tatva, a lakosság életszínvonala állandóan csökken. A kapitalisták a néptömegek terhére keresnek ki­utat a növekvő gazdasági válság­ból. így az amerikai Egyesii]t Álla­mok kormánya á kapitalista mono. poiiumok javára fenn akarja tarta­ni a magas kiskereskedelmi árakat, attól sein riad vjssz-a, hogy élelmi­szereket semmisítsenek meg, ugyaft akkor, mikor az emberek müliój éheznek- Az USA haladó pártjának nemrég befejeződött kongresszusán számadatokat idéztek, melyek bizo­nyítják, hogy a másodjk világhá­ború óta étiéit négy esztendő áj a, j az USA kapitalista monopóliu­mai több jövedelemre tettek szert, mint az első világháborút követő 12 esztendő alatt. A szovjet embereket eltölti. a szocialista társadalom felsőbb­rendűsége, büszke hazafiul tuda­ta- Tudják, hogy népünk a Kom- muniata Párt vezetésével a nagy­gyen «rra, hogy a Központi VeZc tőség határozata szellemében, Ká kosi elvtárs útmutatását követé Ő, bírálatot gyakoroljunk a vezetőség munkájáról és megvonják a párt­szervezet munkájának mérlegét. MÉRLEGET KELL TEHÁT KÉ­SZÍTENI a ma kezdődő taggyűlé­seken. Nyilvánvaló tehát,' hogy azoknak ki kell terjeszkedniük elért nagy eredményeink felsora­koztatására is. Lássuk, mi van a mérleg egyik serpenyőjében, dé nézzük meg mi van a másik ser penyőben, melyek a hibák, amelyek megakasztják, visszahúzzák fejlő désüukefL Legyen iránytű a ma k • taggyűlések számára Sztálin eh- társ tanítása: »A régi és az új, áz elhaló és születő közötti bare fej lődésünk alapja. Ha nem állapítjuk meg és nem tárjuk fel nyíltan becsületesen, ahogy bolecvikokWz illik, a munkánkban mnfatkoló hiányosságokat és hibákat, el­zárjuk magunk előtt az előrchala dás útját. Mi pedig előre »karunk haladni. Es éppen azért, mert elő­re akarunk haladni, egyik legfoi; tosabb feladatunkká kell tennünk a becsületes és forradalmi öu bírá­latot. Éneikül nincs előrehaladó* Éneikül nines fejlődés!« m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents