Észak-Magyarország, 1950. február (7. évfolyam, 29-50. szám)
1950-02-26 / 49. szám
11 tünetekkel való kapcsolat — a Bolsevik Art legyőzhetetlenségének forrása A Magyar Dolgozók Párfi Központi Vezetőségének ülésé február 10-én mondott beszállójában Rákosi elvtárs rámutató, hogy követve a nagy Bolsevik árt példáját, Lenin és Sztálin tnítását, Pártunkat fokozottan marxita-Jeni- nista Párttá kel tennünk. Erősítenünk kel! Pártunkban az öikiltjkát, a demokráciát, hogy ezzel újra mélyebbre eresszük gyölcreinket a tömegekbe és megszüntesük a tö. ütegektől való eiszjgctilőd:s veszélyét. A marxista-leninista ját — a munkásosztály része. Elvíasztha- tatlianul összenőtt a tömgekkel. „A Párt megtestesülése nnak a kapcsolatnak, mely a munksosztály élcsapatát a munkásosztáj; millió^ tömegeihez fűzi. Bármily jtűnő él. csapat is a Párt és bármii jól van is szervezve, mégsem élhe és fej. lőclhet, ha nincs kapcsolat a pár- tonkívü'i tömegekkel, ha <em sok. szorozza meg ezeket a kacsolatajt, ha nem teszi mind erősebé őket. Ha a Párt begubózik, ha magát a tömegektől elkülöníti, hí elveszti, vagy csak gyöngíti is kpcsolatajt saját osztályával, akkorelveszti a tömegek bizalmát és táiogatasát, következésképpen elkedbetetlenül el kell pusztulnia. Hoy a Párt teljes életet éljen és feiődjék, ahhoz meg kell sokszorznia a tömegekkel való kapcsoltát és jneg kell nyernie osztálya ijlliós tömegeinek bizalmát. A Párt és a tömege eiszakífha- latten kapcsolata, a mjdennapi gondoskodás ezen kapcslatok kiszélesítéséről és megerő'téséröl, magából a marxizmus jelleméből fakad, a marxista-jeinista világszemlélet egyik alapa. A marxizmus tlanbokra törte az anarchisták, blmkitták, az orosz narodhyikok bdonánye'lenes, idealisztikus nézéeit, akjk azt erőst, tették, hogy t történeket nem a nép, hanem a egyes kiváló egyéniségek, a hsök formálják. Lenin rámtatott arra, hogy a jobbágy fáradalomnak százak voltak a megalpítói, ha a kapitalista társadalmat -‘zrek és tízezrek hozták létre, akor a szociálist^ társadalom feléptésében a néptömegek milliói kell, hogy résztvegyenek. Magától írtődjk a ,,tömegéről a bolsevista ártn-ak, mint az alkotó ^marxizmus pártjának dialektikus Szemlélete van. „A tömeg“ foga'- ’ ma. — moidotta Lenin — változó aszerint, anint a harc karaktere változik.” A cárlzmus éveiben, mi. dőn a p/rt földaiatt működött, az a néhá'yezer munkás, akjk fórra, dalrn; módon működtek, már törne, get alkotott. Midőn a forradalmat *má- eléggé előkészítették, a ,,tö- nvg" fogalma ismét más: a né- tányezer munkás már nem a törne. get jelenti. Ez a szó valami mást kezd meghatározni. A tömeg fo. galma megváltozik olyan értelemében, hogy alatta a többséget értjük és nemcsak a munkások több. ségét, hanem az összes kizsákmányoltak többségét is. Az értelmezés más módja a forradalom számára megengedhetetlen.” A szovjet korszakban a „tömeg“ fogalma egybeolvad annak a népnek a fogatoméval, amely a kommunizmust építi. A dolgozik széles tömegének az aktív társasaim! és állam} munkába való bevonísa — a szocialista érő. tés fontos feladata. A marxista párt nem lehet igazi vezére a munkásosztálynak és az összes dolgozóknak, ha azonkívül, hogy nem tudja a népet tanítani, de nem is tanul- a néptől, nem la. nulmányojza a tömeg harcának praktikus tapasztalatait. A lenini követelméiy lényegét ,,tanúin} a néptől”, í legnagyobb világossággal hatánzta meg Sztálin. Ez azt jelenti, logy mindenekelőtt a vezetők mm nagyképűskodheWk. meg kell érteniük, hogy nem rendelkezne} minden tudással, ami a helyes «ezetéshez szükséges. Ez azt is jdenti, hogy a vezetőknek egyirányí tapasztalata nem elégséges ahh>z, hogy helyesen vezessenek. A vezetők tapasztalatait kJ kell egészíteni a tömegek tapaszia. latoival, a párt tömegeinek tapasztalataival, a munkásosztály tapasztalataival, a nép tapasztalataival. Innen ered a párt szent kötelessége: egy pillanatra sem szabad meggyengíteni a tömegekkel való kapcsolatot. Figyelemmel kell hallgatni a tömeg hangjára, a párt egyszerű tagjainak szavára, a nép szavára. A Bolsevik Párt története, vezé. reinek, Leninnek és Sztálinnak — tevékenysége, nagyszerű példája annak, miként kejl tanulni a néptől, Midőn Lenin 1905-ben a tanácsokban, amelyeket a ‘rnunkáSösZ- iály forradalmi alkotással hozott 'étre, meglátta a prolétáriátus államhatalmának leendő szervelit — ze a néptől vájó tanulást jelentette. Mjdon Sztálin 1927-ben az egyik ukrán kolhoz kezdeményezésében, amely traktorjaival segítséget nyújtott a parasztoknak, felismerte a falu szocialista átalakításának nagyszerű emelőjét, — ez a tömegtől való tanulást jelentette. A párt valódi kapcsolata a tömegekkel meg nem nyugvó harcban nyilvánul meg a két ellenség: a szektánsság és a maradiak ellen. A Bolsevik Párt egész történetén vörös fonálként húzódik végig ez s harc. A Bolsevikek számára idegen törekvés az, hogy elkülönüljenek a tömegtől, bezárkózzanak a kis párt- „héjba", szektává alakulva át. A bolsevikeknek épp úgy idegen ez a törekvés, hogy alávessék magukat a maradi elemek maradi hangulatának, azáltal, hogy utánuk kullognak. Mjnt a nyugat kommunista pártjai bolsevizálásának legfonto. sabb feltételére Sztálin rámutatott, „szükséges az, hogy a párt össze tudja egyeztetni a legmagasabb el. vjséget (nem szabad összetéveszteni a szektánssággal) a tömegekkel való kapcsolatok maximumával (nem szabad összetéveszteni a maradiméletiileg megállapították azokat az utakat és módszereket, amelyek biztosítják a párt erős kapcsolatát a tömegekkel. A marxista párt tömegkapcsolatának megerősítésére szolgál magának a pártnak a szervezeti struktúrája, amelynek kifejezését a szervezeti szabályzatban találjuk meg. A párt alapja — az alsó pártszervezetek, a munkahe. •yen alakulnak. Ott létesülnek, ahol az emberek érintkezése « munkában nyilvánul meg: az üzemekben, a gyárakban, hivatalokban, kolhozokban és így tovább. Minden párttagnak valamelyik pártszervezetoen kett dolgoznia; egyik alopkötelessé- gük állandóan erősíteni a kapcsolatot a tömegekkel és» a maga idejében kielégíteni a dolgozók szellemi és anyagi szükségleteid A pártnak a néppel vájó kapcsolatában éa vezetése megvalósításában a pártonkívüij aktíváira kelt támaszkodnia, Az ilyen aktíva a legfontosabb összekötő kapocs a párt és az osztály között, A párt ereje, — a körülötte levő pártonkí. vüli aktíva jelenlétében van, amely a párt és a munkásosztály között a hidat »'Jkotja. Az ilyen aktíva ősz. szeköti a pártot a széles pártonkí- viili tömeggel. Egyidejűleg ez a legfontosabb tartaléka, ahonnét a párt új erőt merít. „A párt — mon. dotfa Sztálin — nem vlhetné a harcba a munkásosztály milliós tő. megeit, ha nem lenne körülötte az együttérzők tömeges aktívája. Az ilyen aktíva segítsége nélkül a párt nem tudja megvalósítani a milliós néptömegek vezetését. Ez a vezetés egyik alaptörvénye-" Legnagyobb szerepét a pártnak a néppel vató kapcsolatának megvalósításában a szakszervezetek, a sajtó, az ifjúsági szövetségek, a nők szervezetei stb. játsszák. Mindezek a szervezetek átvivő szíjjak, amelyek összekötik a pártot a munkás- osztállyal, a nép tömegéivel. Sággal) ami nélkül nemcsak az lehetetlen a párt számára, hogy tanítsa a ttimeget,; hanem, hogy tanuljon js tőle, necsak vezesse a tö. megeket és felemelje a párt színvonalára, hanem, hogy hallgasson is a tömeg szavára és felismerje a legfájóbb szükségleteit. A tömegekkel való erős1 kapcsolatban Lenin a forradalmi marxista párt legfontosabb tulajdonságát látta. „A proletariátus forradalmi pártja.., — mutatott rá — nem méltó addig' nevére, mig nem tanulja meg összekapcsolni vezetőit az osztállyal és a tömegekkel egy egyse, ges elválaszthatatlan egészbe". Lenin és Sztálin kidolgozták és eL A tömegekkel vájó eüszakfthatat. lan kapcsolat — a Bolsevikok Pártjának legfontosabb tradíciója. Egy pártnak sem volt és njncs olyan tekintélye a nép között, mint amilyennel! « Bolsevik Párt rendel, kezik. A szovjet nép forrón szereti pártját, melynek vezetésével kivívta szabadságát, felépítette a szocialista társadalmat, megvédelmezte hazája függetlenségét a külső el- tenség ellen és biztosan halad a kommunizmus felé, A szovjet nép a sokéves tapasztalatokból meggyőződött arról, hogy Lenjn-Sztálin pártja — a nép érdekeinek valódi kifejezője, a dolgozók felülfnúlha- tatíían megszervezője és vezetője. II Hezinyírátfi gépállomás ifi brigádba versenyre hívta a gépáiiomások fiataljait Pénteken este a mezőnyárádj gépállomás ifi-brigádja ünnepélyes értekezleten versenyre hívta ki az ország valamennyi gépállomásain dolgozó ifjúsági brigádokat. Az értekezleten Szabó Imre ez Országos EPÖSz központ munkatársa tartott beszédet, majd Kardos Gáspár az [fi brigád vezetője ismertette a versenyfeltételeket. A brigád tagjai vállalták, hagy tervüket 22 százalékkal túlteljesítik. így a tavaszi munkálatoknál 'vállalták, hogy középkötött talajon 225 kh kiizépmélyszántás helyett április hó 15-re 403 kh-t szántanak meg. A sekélyszántásból 325 he. lyett 429-et, tárcsázásból vállalt 250 helyett 257-et, fogasolásból 200 helyett 201-et, a vetéseknél pedig S3 ho'd helyett 84_et fognak elvetni gépi munkával. Ezzel szemben vállalták, hogy 15 százalékkal csökkentik a felhasznált üzemanyag mennyiségét. A brigád ezenkívül vállalta még, hogy az Ifjúsági szervezetek egységes lapjának terjesztésénél, az egységes ifjúsági szervezet megalakításánál és a falu dolgozó paraszt fiataljai között széles mozgalmat fejt ki, hagy méltók legyenek ők is a hős lenini Komszomoiftoz, mint a magyar Ifjúság példaképéhez. A Párti és sst illetéke* szervek, küldöttei hozzászólásaikban meleg szeretettel üdvözölték a gépállomás ifjúságának országosméretü kezdeményezését és ígéretet tettek arra, hogy mindenben támogatni fogják munkájuk sikeres elvégzésében. MEGHÍVÓ A Mlsko'cl—“DiősgyŐrvasgyá j Közhasznú Kiskert Egyesület ieb- ruár hó 26-án, vasárnap délelőtt fél il órai kezdettel a vasgyári rtagy^ vendéglő emeleti helyiségeiben 33 éves fennállásinak emlékére DÍSZKÖZGYŰLÉST TART, melyre az Egyesüet tagjait és u érdeklődőket tisztelettel meghívja a Vezetőség. MNDSz-HIREK Szerdán délután 5 órakor az MNDSz csoportoknál végzett ősz szes egész sógorok jelenjenek meg értekezletre Kazinczy utca 14. sz. alatti «székhazunkban. Népünk jogos követelése A Standard-ügyben elhangzott a magyar bíróság Ítélete. Kémek és s zabotörök — dolgozó népünk esküdt ellenségei — feleltek bűneikért, amelyekkel sokmUllő forinttal károsították meg országunkat, népgazdaságunkat. Elvetemült, pénzért mindenre kapható figurák voltak a per fős*, replöi, — közöttük egy USA est- redea a egy angol őrnagy. Tárgyi bizonyítékok, Vallomások egész sora leplezte le a förtelmes szövetkezést, amelynek minden szála angolszász Imperialisták budapesti követségeire Vezetett. Elhangzott Ítélet, * nyilvánosság elé került minden bizonyíték, B dolgozó népünk elvárta, hogy azok, aklkt>t Illet, levonják az elkerülhetetlen következtetése, két. De ennek semmi jeléit nem láttuk. így vált szükségessé, hogy kormányunk külUgyminisztértr^ ma, szóbeli jegyzékben szólftsn fel erre „a Egyesült Államok és Nagybritannia kormányát. Le kell vonulok « következtetést, mert a Jelenlegi helyzet a per é» az ítélet elhangzása után tarthatatlgn. USA ezredes és angol őrnagy üzleti tevékenység ürügye alatt irányították, szervezték Népköztársaságunk ellen irányuló kém- tevékenységüket s a bűnszövetkezetben a budapesti angolszász követség szátnog beosztottja cselekvőén közreműködött Habár a per élesen rávilágított ©zek szerepére, a szóbanforgó személyek a budapesti követségen ma is szolgálatot teljesítenek •— a magyar nép ellenségei, kémek, eZa botörök bűntársat —, diplomáciai védelemben részesülnek. Az imperlalista nyugati sajtó maga Sem tagadja, a, párisi rádió nyíltan beismeri — minden köntörfalazás, ravaszkodás, hazudozág ellenére —, hogy az Egyesült ÁlLa- mok és Nagybritannia követségein hivatalos és nem hivatalos személyek közül ezámosan kémtevékenységet folytatnak a aépd demokráciákban. És ilyen helyzetben az Egyesült Államok kormánya aZ „emberi jogokra“ merészel hivatkozni, azt követelve tőlünk, hogy türjük kémeik garázdálkodását! Ilyen jogot azonban a mégany- nyira kicsavart nemzetközi jog sem ismer el, legkevésbé dolgozó népünk, amely éppen azzal védi meg emberi jogait, n békét é» a szabadságot, hogy méltó büntetésben részesíti a háborús uezítók ügynökeit. Követeli, hogy a diplomáciai útlevéllel rendelkező a igy kiváltságos helyzetben lévő kémeket és kártevőket hívják vissza, megszüntetve m jelenlegi tarthatatlan helyzetet. Érthetetlen volt, mtg végül most a per derített fényt arra, miért Van az Egyesült Államoknak és Nagybrttanniának kétszer | és háromszor annyi d^űocna&QM Budapesten, mint • háború előtt! Persze most már nagyon la nyilvánvaló. hogy a Horthy fasizmushoz fűződő kapcsolatok ápo. lására elégségen volt kisszámú követség! személyzet. Aa ellemsé-. gcs hírszerzés, ügynökaaerveaéH, függetlenségünk veszélyeztetésé, hez sokkal nagyobb apparátus kellett. Ráadásul a két angolszász kormány rendkívül nagyszámú követségl alkalmazottat tert. — Ezek olyan magyar állampolgárok, akik a régi fasiszta rendszer levitézlett elemeiből, a népi demokráciát gyűlölő régi uralkodó osztályból körűitek ki. Mindezeket az elemeket ®z angolszász követségek gyűjtötték össze aix. ból a célból, hogy a dolgozó nép ellenségeit támogasák, » magyar, nép ellen használják fóL Ezek « tények egészítik ki „ Standard- per adatait és bizonyítják, hogy az Egyesült Államok és Nagybrw! tannin kormánya nem a normális* barátságos diplomáciai kapcsol«, j tok fenntartását tartja «sem «iötÜ hanem ellenséges cselekedetett»«*] épít hivatalos azeroezetqt .Búd«-! pesten. Dolgozó népünk a»mban hajlandó tűrni ezt a* állapotot) és elvárja Hz Egyesült Államok) és Nagybritannia kormányaitóö hogy mielőbb megszüntessék *} nemzetközi jog ilyen dum» meg.) sértését. A világ békés népes között1 megértő visszhangra talált né-i pilnk Jogos követelése, Valam«oy-, nyi nngy demokrattkü3 lap teli jea egészében közli a magyart kormány jegyzékét, részletese»; ismerteti a mHgyar nép Öntuda-Í tos föllépését. Egytől-egyig elie>; merik, hogy szabadságunk étr függetlenségünk védelmében lé-, pünk fel az imperialista kémügy-' nökségek ellen. Mélyen átérezve igazunkat, aí világ békefrontjának támogatásé- / val ezuttal is érvényt kell sze-í reznünk jogog követeléseinknek/; mint népünk bölcs vezetője, RáJ kosi elvtárs leszögezte: „GondosJ kodni kívánunk arról, hogy ázol a a gentlemanek, akik amerikai, amJ goi vagy egyéb megbízóik utasí|J tősára MagyarorSizágon kétaked/J nek, ezt a mesterséget na találjá’tí olyan veszélytelennek ős kikmyu J nek, mint régento és ha horogra kerülnek, megkapják érte azt J szigorú büntetést, melyet a gyár törvények kiszabnak." iái magyar kUlügymíniaatértum beli jegyzéke világos bizonyíték* Rákosi Mátyás szavainak. Ml nem keressük a dtpknnftclaí vt-| szályt egyetlen állammal som, dé ,üia az Amerikai Egyesült Atta-i mok, vagy Anglia azt hlSBk, ltogj) fenyegetéssel, vagy nyomódj szabad garázdálkodást KztosíthiiU nálunk kémeinek, altkor taPflszJ talnl fogja, hogy tévedett^» 43 csapolást értek el az fedi acélmű dolgozói fervnapjttkoni Az ózdi acélmű dolgozói tervliiipom hozták be hntazáznlékosle- mnríidásukat a terv teljesítésében. Az eddigi 38 csapolás helyett n keddi napon három műszakban 43 csnpoláat értek el. Az ózdi acélmü dolgozói minden igyekezetükkel azon vannak, hegy | tervnop eredményét tev&bt» ft fenntartsák és újabb temiflpbii megszervezóeéte» biztosítják a* ötéves tar* Älteres eát, / Mindent beszerezhet egy helyen, vásároljon a Miskolci • ■ 8 ahol tavaszi áruból bőséges választék, figyelmes kiszolgálás várja a dolgozókat. Miskolc, Kessuth utca 2. (Volt Panndnía kávéház).
