Észak-Magyarország, 1950. február (7. évfolyam, 29-50. szám)
1950-02-26 / 49. szám
Éljen a béke legfőbb őre, a hatalmas Szov*9*unió! ÉSZAKMAGMQRSMG Minkéi«, 1950 február 26, vasárnap A tavaszi szántás-vetés sikeréért Ara 50 fillér VIL évfolyam. — 49 szám r GERO ERNŐ ELVTÁRS: Pártunk Politikai Bizottság» és kormányunk az egész parasztságot mozgósította, harcra hívta fel az eddiginél jóval magasabb terméseredmények eléréséért. E feladat fontosságát aláhúzza az, hogy a tavaszi szántás-vetés munkája kétéves növénytermesztési tervünk teljesítésének első szakasza. Ennek a harci feladatnak sikeres teljesítése, pártszervezetoink irányításával biztosítható. Pártszervezeteink már nem egyszer bebizonyították, hogy tudják vezetni a falvak dolgozó parasztságát, hogy következetesen tudnak harcolni dolgozó parasztságunk felemeléséért, a szocializmus építéséért. * 4. most előttünk álló feladatok nagyobbak az eddigieknél, _ ezért megoldásukhoz nagyobb erőre is ran. szükség. Alaposabb felkészülés kell, hogy ne érhessen meglepetés munkánk közben. Figyelembe kell venni elsősorban a tavalyi tapasztalatokat, hogy az akkori hibákat újból ne kövessük eL A U^aszi szántás-vetés időbeni jó elvégzéséért és magasabb terméshozam biztosításáért hatalmas tömegmozgalmat kell szerveznünk dolgozó parasztságunk soraiban. E mozgalom élén az állami gazdaságok, gépállomások és term elősző i-otkezeti csoportok dolgozói állal a k, akik már üzemi gyűléseken megismerték saját üzemtervüket és jelentős felajánlásokat tettek. De nem lenne teljes a siker, ha ezen mozgalomba az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok nem kapcsolódnának be. Most, amikor pártszervezeteink elé Kákosi elvtárs kitűzte a, feladatot, hogy a széles dolgozó rétegekkel elmélyítsék kapcsolataikat, a pártmunka azon lesz lemérhető, hogy a dolgozó parasztság milyen mértékben kapcsolódik be a magasabb terméseredményekért vívott harcba. Az új agrotechnikai módszerek alkalmazásával az eddiginél jóval magasabb terméseredményeket érünk el. A szocialista szektorban tömegmozgalommá kell tennünk a szocialista munkaversenyt. A magasabb terméseredmények biztosításáért meginduló hare első szakaszát a tavaszi szántás-vetés jó végrehajtása jelenti. A követ koző hetekben tehát » tavaszi szántás-vetési munkák jó előkészítése és teljesítése a döntő feladata a falusi és üzemi pártszerveze teinknek. A szocialista szektorban a szocialista verseny kifejlődésének megvan a gazdasági előfeltétele a gépesített nagyüzemi termeléssel. A muriké verseny kifejlődése és megszilárdítása most már csak pártszervezeteink politikai és fel- világosító munkájától, a verseny helyes szervezésétől függ, a dolgozók maguk lelkesedéssel fogadják a kezdeményezést. A feladat tehát az, hogy az állami gazdaságokban és termelőszövetkezeti csoportokban mindenütt megindít suk. a gépállomásokon pedig fejlesszük és tökéletesítsük a, munkaversenyt. A szocialista szektor — az álla Imi gazdaságok, gépállomások, tér molőszövetkezeti csoportok — üzemi pártszervezeteinek jól meg kell szervezniük az agitátorcsoportokat és azok irányítását. A brigádokban és munkacsapatokban mindenütt legyen ott a kommunista népnevelő óe járjon elől a, termelésben. így mutasson jó példát a többi dolgozóknak. Mélyítsék el a kapcsolatokat a pártonkívüli dolgozó parasztokkal, alkalmazzák a bírálat és önbírálat fegyverét, ebben ia példát mutatva tanítsák és neveljék a dolgozókat, minden kérdésben kérjék ki a véleményüket. A szociálist« szektor dolgozói között még nem ment végbe a* a forradalmi változás, ami munkás- osztályunknak a termeléshez való viszonyát jellemzi, melynek fényes bizonyítéka a munkaverseny fejlődése, a száz és száz sztahá- novista. Az állami birtokok és termelőszövetkezeti esoporfok dolgozóinak kövctniök kell ezt a példát. Ennek minden előfeltétele megvan a gépesítés, az új munka- módszerek, az újítások bevezetése nyomán. Ezdh eredmények eléréséhez szükséges, hogy párttagjaink bátorítsák a dolgozókat az új módszerek kezdeményezésére. Világosítsák fel őkef, hogy javaslataikkal, a vezetésben nyújtott közvetlen segítséggel is járuljanak hoz2á a jobb termelési eredmények eléréséhez, a munkarer- seny Jfl megszervezéséhez. A* állami gazdaságokban és termelőszövetkezeti csoportokban ki magasló eredményeket elért dolgozó parasztokat a népnevelők, agitátorok állítsák követendő példaként a többi dolgozó parasztok elé. Népszerűsítsék munkamódszereiket, újításaikat. A mezőgazdasági szocialista szektor dolgozói előtt ott állnak ragyogó példák: a szovjet mezőgazdaság munkahősei, akik mutatják számunkra a követendő ntaf. Népnevelőink türelmes, szívós felvilágosító munkával érttessék meg minden dolgozó paraszttal, hogy teljesítményével kél versenybe azért, hogy magasabb termelési eredményeivel növeli saját keresetét, emeli sajátmaga és családja életszínvonalát. A szocialista verseny alapja a mezőgazdaságban is az egyéni verseny, ezen túl fejlesztjük ki a brigádok, munkacsoportok versenyét. Ha állandóan tudatosítjuk elért eredményeiket szóban, vagy írásos agifáción keresztül, akkor a brigád, a munkacsapat tagjai büszkék lesznek, jogosan, elért eredményeikre és mindinkább fokozni fogják azt. Ahhoz, hogy dolgozóink tisztán lássák a végrehajtandó feladatokat, az agitátornak, népnevelőnek meg kell ismertetnie a dolgozókkal az egész üzemtervet és az cgy-egy dolgozóra eső részt. Az egyénileg dolgozó parasztok között is nagy feladat vár a népnevelőkre és agitátorokra. Széleskörű agitáció és kommunista példamutatás eredményeképpen tudjuk tömegmozgalommá fejleszteni a versenyt. Az állami gazdaságok, gépállomások, termelőcsoportok dolgozói mellett egyik dűlő gazdája. a másikkal, vagv egyik község dolgozó parasztsága a másik község dolgozóival versenyezzen a szántás-vetés jó és időbeni végrehajtásáért. Pártszervezeteinknek kell gondoskodni arról, hogy a minisztertanács határozatát a tavaszi szántás-vetésről, minden dolgozó paraszt megismerje. A község vetéstervét meg kell ismernie minden dolgozónak, hogy tudja, mennyi az őrá eső rész. Erttessük meg a dolgozó parasztokkal, hogy a vetéstervben meghatározóit szántásvetési munkák időbeni jó elvégzést egyéni érdeken túl hazafias kötelessége, becsületbeli ügye. A tavaszi szán*ás-vetés munkáját az osztályliarc mindinkább élcaodő körülményei között kell végezni. Ez azt jelenti, hogy kemény politikai harcot kell folytatnunk. A kulák azon igyekszik, hogy gátolja ezt a munkát, úgy mint tette ezt máskor is. Megpróbál mindent, hogy n. dolgozó parasztokat elriassza az újítástól és annak alkalmazásától, a gépek használatától. Éppen ezért? a politikai tömegmunkát a DEFOSz, MNDSz, EPOSz aktíváinak bevonásával már most meg kell kezdeni a tavaszi munkák előkészítő szakaszában, nehogy á kulák, vagy a klerikális reakc-ió mondja meg, mikor és hogyan végezze munkáját dolgozó parasztságunk: A kulákpropagandát és rémhírt , már csirájában el kell fojtani. Az elukészületi szakasz befejezéséig már nem sok idő van hét- Ta, ezért pártezervozefeink megerősítésével, «. párton belüli domo kráeia fejlesztésének munkájával kapcsoljuk össze a tavaszi szántás-vetés. munkáját, hogy maradéktalanul végre tudjuk hajtani Pártunk célkitűzését, kormányunk határozatát, hogy fokozottabban építhessük falun is a munkások és dolgozó párnáztok álmát, a szocializmust. CSEGE GÉZA a borsochnegyei pártbizottság mezőgazdaságpolitikai titkára. A SztaSiánov-mozgafQEn útján eeiprsnl eürehaladásnnk a szocializmus építésében Nagyjelentőségű felszólalások a magyar sztahanovisták kongresszusának első napján---JM-" ' **• minden iparágban megvalósít. t ható, mindenütt lehet többet? és jobbat termelni, ha felszámoljuk &z újításokkal szembeni közömbösséget, maradi- aágot, a bürokráciát. Emlékeztetett ezután e Pár# Központi Vezetőségének januári 22-i határozatában megjelölt félj adatokr®, amelyek a szocialista1 munkaverseny, a magyar Sztahá- nov-mozgalom előtt állanak. AJ szakma legjobb dolgozói közűi említett meg ezután neveket Apró elvtárs, köztük Margóc zi Istvánt, a Diósgyőri Kohászati Üzemek Martin acélművének dolgozóját, mint a legjobb olvasztárt, Tóth III. János miskolci mozdonyvezetőt, mint az ország el.-t<? mozdonyvezetőjét, a kétezer ton. nás sztahanovista mozgalom kéz- \ deményezöjét, az ormospys~+-. a lobbi bor.'.odi bányászoka majd Így folytatta: A szovjet küldöttség nagy segítséget adott A bányászok között a munka* termelékenységének fokozására, először as albert telepi bányászok értek el nagyszerű eredményeket, Sajaoa, a bányaipari igazgatóság «s a Bányász Szakszervezet hanyagsága, nemtörődömsége következtében | Alberttelepen visszaesett a termelés. Bányászaink nem kapták meg a szükséges támogatást a vállalaCve- setés és a szakszervezetek részéről. Különös öröm számnnkra, —» mondotta ezután Apró elv társ —, hogy tanácskozásunkon résztvesz- nek Bardin elv társ, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke és » híres szovjet sztahánovisták, akik a magyar vasutasoknak, vasasoknak és textilipari dolgozóknak sok hasznos tanácsot adtak új munka módszerek bevezetésére. Az egyéni verseny mellett az üzemek közötti szóéi*1 ista ver- leny nagy fontosságát hnngsú yozta ezután beszédében, majd irra buzdította a kongresszu t észt vésőit: mondják el muniájnk Díszelnök: R borsodi sztahánovis A ta nác 3kozá.son percekig tartó ünneplő éljenzc ég taps közben x kongrew: .i* . mok-tl a n agyar dolgozó nép szeretett vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat vá lasztották. Az elnökség tagjaiul megválasztották a Párt Politikai Bizottságának tagjait, a Magyar- országon tartózkodó szovjet delegáció vezetőjét, Bardin ©lvtérsat, valamint a delegáció több nztahá- novist, tagját, a kormány több ikosi Mátyás, ták az elnökségben tagját és a kongresszusod rész vevő legjobb fizikai és szélién jztahánovistj, dolgozót, közti Tóth Hl. János miskolci aztahi novista mozdonyvezetőt. Margóc: István diósgyőri sztahánovista o Vgsztárt. Rákost dvtáa Jelenlétében Hj rustyák József edvtára megnyit beszédévet fcaadódtt* a WiicMn _ - —. ,1», Követve, nepumc szgretett Vezérének, i kost Mátyás elvtársnak iránytmutató beszéde nyomán dl'9 pór l ntJp alatt soha nem látott mértékben bontakozott ki hazánkban egyéni verseny a üzemek dolgozói között. A Magyarország járt kiváló szovjet sztahánovisták példamutatása, a szovjet A gőzök páraflan munkamódszerének alkalmazása révén viharos gyt sasággal nőtt ki ebből a.versenyből a magyar sztahánovista-mozc lom. Sztahánornstáwk legjobbjai, az üzemek dolgozóinak S80 ki dötte. gyűlt egybe szombaton tanácskozásra a magyar sztahán visták első országos kongresszusán a Vasipari SzákszgrvezeÁ ünn pien fellobogózott nagytermében. Az első országos sztahánovist kongresszus az elmúlt hónapol kimagasló termelési eredményei nek jegyében ült össze azzal j feladattal, hogy megtárgyalják kicseréljék a tapasztalatokat,--'------közkincsévé tegyék « legjob munkamódszereket, továbbié, lesszék hazánkban a aztahánc vista-mozgalmat és mindezzel hős zájáruljaiiak ötéves tervünk gyt zelmes végrehajtásához. Apró Antal < Apró Antal elvtárs, a Szak szervezetek Országos Tanácsa na fötitkára mondott ezután beszé det. Méltatta a sztahánovist kongresszus hatalmas jelentősé gét. Kifejtette, hogy hároméve tervünk idő előtti megvalósításé ban jelentős szerepe van a szó cialista munka versenynek, a Párt Rákosi elvtára útmutatásánál megfelelően, az egyéni versen; lett a munkaverseny alapformája A szakma legjobb dolgozója cí imért folyó verseny kibontakozás* I nálunk ezelőtt ismeretlen lendüle. | tét adott a munkának. Dolgozóin! |a szovjet sztahánovisták példáját követve, gépeiken, szerszámaikon tömegesen hajtottak végre újításokat. Uj munkamódszereket vezettek be, jobban, észszerűbben szervezték meg a munkát. Fellendült a brigádmozgalom. A szellemi dolgozókból álló brigádokat Is beleszámítva, 25 ©zer munk(1bii- gád van üzemeinkben. A Párt Ívtárs beszéde I felhívására »orra alaTílO&ag t 200-aa, 300-as brigádok. Különösen nagyjelentőségű m női ét ifjúsági brigádok tömeges megalakulás» Egyedül a vasipari üzemekben több, mint 350 nőt és 320-nál több ifjúsági brigád dolgozik. A sztálini munka verseny, a nagyarányú munkafelajánlás, több, mint 400 ezer dolgozónak a sztálini műszakba való bekapcsolása fényes bizonyítéka a magyar dolgozók hűségének Sztálin elvtárs iránt _ hangsúlyozta Apró elvtárs. — Ebben az időben vált ténylegesen tömegmozgalommá nálunk is a szocialista munkaverseny, ebben as időben született meg a magyar Sztahánov-mozgalom olyan iparágakban is, ahol a vezetők egy része azt állította, hogy az adott technikai viszonyok mellett nem lehet többet termelni. A munkások, a magyar sztár hánovisták bebizonyították,
