Észak-Magyarország, 1948. december (5. évfolyam, 279-304. szám)

1948-12-15 / 291. szám

Egy „lesújtó“ bírálathoz A bíráló életében nem ritka eset, iogy méltatlankodó levelet kap a íiegblrált színésztől, művésztől. Az 5 előfordul, mégpedig nem ritkán, bogy a bíráló a méltatlankodó szí­nésztől, ha az pályáján előbbre jut, kiemelkedik, hónapok, évek múltán köszönő levelet kap az egykori ,4e. sújtó” bírálatért. Előttem fekszik egy levél, amit Szily János, a minap felújított Csú­nya lány c. operett férfifőszerep- |ö;e írt a felújításról szóló bírála­tommal kapcsolatban. A levélből az tűnik ki, hogy Szily János nem­csak telkiismeretes színész, aki Igen komolyan, korszerűen fog’,' fel hi­vatását, hanem mély kultúrájú, haladó szellemű ember. Ezért kész- tt> levele válaszra. Szily János levelében szintén „le* ‘sújtó bírálatról” beszél, noha a szóbanforgó kritika távolról sem érinti színészi kvalitásait, s még csak nem Is annyira bírálatról, mint Inkább egy mindenkorra szóló jó tanácsról van szó. Tisztában vagyok azzal — írja —. hogy ,.a mindég egyformán pe­dáns arc’elleg, amely a fodrászüz­letből kilépő férfiak kölnivíz és po- rrádé illatát eszmetársítia, Idővel nagyon unalmassá válhatik." A macskakörmők érzékeltetik, hogy a minden vonatkozásban te­hetséges, nagyra hivatott — de a bírálathoz még nem eléggé edzett — Szily János a kritikának ezt a kitételét véli magára nézve olyan szörnyen lesujtónak. Nos, hogy a kritika távolról sem volt lesújtó, hanem éppen az ellenkező hatást váltotta ki. arra bizonyíték Szily levele, amelv olyan gondolatokat vet fel, amikre érdemes felfigyelni. Kellett abban a „tesujtó” kritiká­ban valami felemelőnek Is lenni, ha Sily így ír: ,,...Ezt tudom és érzem, de segí­teni ezen sem én, sem nálam na­gyobb színházi szakemberek nem tudnak és nem is tudhatnak, mind­addig, amíg az új szocialista ope- rrtíirodalom meg nem születik és a szerelmes szerepkörben nem pntná- déillatú sablonos szépiáikat, hanem élő, küzdő, dolgozó embereket fog­nak szerepeltetni. Akkor lesz mód arra, hogy a színész munkája vál­tozatos és széles skálájú legyen és természetszerűleg alakítása köze. lebb fog állni a ma emberéhez.” íme Szily János pontosan, helye­, sen megértette a kritika mondam- I valóját, szándékát. Tudatában van I annak, hogy mi az, amit itt a bíráló javítani szeretne a színész érdeké­ben. Tudja, hogy az a megjelenési forma, amit a bíráló kifogásolt, nem mindig hálás megjelenési torma a mai közönség szemében, de a távo. labbi jövőre akarná kitolni azt a le­hetőséget, hogy ezen változtasson, illetve változatosabbá tegye. Ismétlem: a maga érdekében. Az új, a várvavárt kollektív szellemű magyar daljáték nőm hónapos re­tek, nem fog máról-hónapra olyan bőségben kitermelődni, hogy a szín- igazgatók addig is beérnék a már meglévő haladó szellemű színpadi irodalom termékeivel és Szily Já­nosnak még sokszor kell majd sze­repet vállalnia régi polgári szellemű sabh-noperettekben, zenés vígjáté­kokban és egyebekben. Viszont Szily levele további ré­szében azt erősitgeti, hogy az eféle léha aranyifjú szerepkörbe sem 5. sem más nem tud alakltásbell, vagy külsőbell változatosságot bevinni, hiszen nem jöhet be szakállal, seb- * forradással, vagy egyéb maszkok- ban Persze-persze, a bonvlván nem tehet hegyes orra helyett krumplior. rof, nem jelenhetik meg kopasz fejjel, vagy térdig érő szakállal, azt sem teheti, hogy lobogó szerelmes if jú helyett vén, álmos alkoholista jellomábrázatát öltse magára. De — bár nem csupán holmi aranyifjú szerepekre vonatkozott a Változa­tosságra, Irányuló tanácsom — ketl-í azt színésznek magyarázni, mennyi apró rafinériája, kulisszát'?, ka és lehetősége van annak, hogy egy színész szakáll, blbirrsók és krumplimi- nélkül is ú| és új alak­ban jelenjék meg közönsége előtt? Egyébként örülök, hogy Szily Já­nos feltételezi, jóakarat vezette « kritika íróját. Talán azt is be fogja látni, hegy a kritika nem volt le­sújtó és rí ncs oka arra, f, így szi. nészl kvalitásaira, eddigi sikereire és érdemeire hivatkozzék, amiket igen jó| ismerünk és értékelünk. HAJDÚ ELLA. A laza norma a szocializmus építését gátolja megj Eredményes vita kövvtte a miskolci Szakszervezet Szfcbade&yetem második előadását * A ruházati munkások szabad szakszervezete f. hó 15-én, szerdán este 727 órai kezdettel Szakszer­vezeti napot tart. Mivel előadó lesz, minél nagyobb számban je­lenjen meg a tagság. Vezetőség. Vasárnap délelőtt nagy ér­deklődés mellett zajlott le a szakmaközi titkárság rendezé­sében második szabadegye­temi előadás a „A norma he Íves megállapítása” címen. Az előadást Bállá Sándor, a miskolci szakszervezeti iskola vezetője tartotta. Rövid politikai beszámoló után beszélt az eiőadő az élet­színvonal emelkedéséről, ezzel kapcsolatban hangsúlyozta a mennyiségi és minőségi terme­lés fokozásának fontosságát, majd a teljesítménybérezés kérdését tárgyalta. A normát meg lehet állapí­tani becslés, egyszerű időmé­rés. időelemzés útján. Az időelemzés útján megái lapított norma egyik legje­lentősebb feladata kell íe gyen — mondotta a munkafolyamat észszerűsi- tése. A becslés útján megállapí­tott norma akkor helyes, ha kellő, tapasztalat és szakkép zettség mellett a norma meg. állapítása 3 százalék a hiba­határon belül. Igen részletesen, nagy fi­gyelmet keltve tárgyalta a norma lazításának káros vol­tát. A laza normákkal gátoljuk a termelés emelését, a ter­melékenység fokozását, te­hát akadályozzuk az élet- színvonal fokozatos emelé­sét, a szocializmus építé­sét is. Az elhangzott előadáshoz László István szólott hozzá, aki megállapította, hogy a norma nemcsak szakmai, de politikai kérdés is. Futó István mérnök hang. súlyozta, / hogy a normák megtárgyalásába a dolgozók legszélesebb rétegét be keli kapcsolni, azok tanácsát és véleményét ki kell kérni. Csáky elvtárs rámutatott: A szakszervezeti vezetők egyik feladata a helyes norma jelen tőségének a tudatosítása. Vizsgálják felül a kocsma- és trafikjogosftványokat — követették a város kB ülésén A városi közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén Faggyas Sándor hangsúlyozta, hogy a város illeté­kes tisztviselőinek figyelemmel kt-h kisérniök a város életét s kellő éberséget kell tarusitaniok, hogy a város pénzügyi követeléseit tv is hajtsák. Megtörtént, hogy valaki üzletét megszüntette » 16.00C fo­rint adóval maradt tartozásban, egy tA*sik ennek többszörösével. Felszólalásában kitért arra, hogy a kocsmák és dohánytőzsdék java. része még mindig azok kezében van, akik jogosítvány itkat 3 'elsza­badulás előtt a reakciós uralomnak tett szolgálataikért kapták. Időszerű volna,» jogosítványok felülvizsgálása s azoktól való el- j sürgősen vonása, akik éppenséggel nem j osztályon, demokratikus magatartásukkal szogáltak rá, hogy a2 állami ilyen kedvezményekben részesítse őket. AZ MDP HÍREI K5-án, csütörtökön 6 ójakor szervezeteinkben Pártmunkás ér­tekezletet tartunk. Kossuth: Anta.n György, Dózsa: Kovács J'ona, Jozsci A.: Szisz Ltvan, Esze T.: Szitkovics Sándor, Petőfi: Rózsa Irén, Rákóczi: Friss László, Hejöcsaba: Lazin Sándor, lapc.ca: Csernavölgyi Antal, Sal- lai: Héber Kondrát, Táncsics: harsai Mihály, Ujgyőr: Hegedűs László, Nyirjes: Somos Ferenc, Bérház: Kovács Péter, Barbai: Csépány Lajos, Ady: Szitkovics Sándor, Ságvári: Szabó János, Pe­reces: Fekete Isiván. ÜZEMEKBEN: Dohánygyár, Hercz-gyir, Szüá- gyi-gyár, Göinöri p. u., Gázgyár, Nemenyi selyemgyár: összevonva Vj4 órakor a Vasas szakszervezet­ben .előadó. Nagy György. Ó-miskoici oszt. m.-ség, MÁV- sz. p. u-, MÁV műhely, MÁV szertár, MÁV fütőház, II. posta: összevonva 3 órakor az O-mlsko!- e: oszt.-mérnökségen Drótgyár, Barva malom, MAV­AUT: összevonva 2 órakor a drótgyárban, előadó Pogonyi An­tal. Villamos üzem, Szemere p. sz.. Tűzoltók, Erdőigazgatóság, MO- SzK, Mozik, Cipész szöv.: össze­vonva 4 órakor az Uránia mozi­ban, előadó: Naményi Géza. Üveggyár 2 óra: Malcsinszkí László, Papírgyár 2 óra: Mráz Fe­renc, Ládi 2 óra: Csépány Lajos OTI 724 óra: Radocza János. MASz, MÁV 0. V., Vízművek. Erzsébet kórház: összevonva 3 órakor a MASz-nái, előadó: Hege­dűs László. Pártnapi előadók: A jelentéseket sürgősen adják le a propaganda Lapárust fíx-szel és tufaléfetra* felvesz t kiadóhivatal Deák-utca IS. sz > No, még egy kis kapaszkodó s Végre Szárazvölgy felső végénéi tartunk. A Borovnyák és ördögot- dal gerince, mintegy Gygantosi- urus tarajzik előttünk hatalmas, évszázados szálfáival a hátán. Az­után eltűnik az utolsó csúcs is és végre Bánkuton vagyunk. Megérte a fáradságot. A táj tél! havas, zuzrnarás zordonságában i* megejtően szép. A menedékhez — rmr,t a gallyak között meghúzódó rnadárfészek — most stihi«os a ne­véhez, mert a téli idő kietlenségé­vel szemben valóban menedéket jelent. Lépjünk be. A bejáratnál még nemrégen fölirat hirdette gőgös büszkeséggel, hogy: Magyar Turis­ta Egyesület diósgyőrvasgyári osz­tálya. A nép csak „úri” turisták­nak nevezte őket. A demokrácia pedig mint fasiszta egyesületet fel­oszlatta. A gőgös tábla feflratá azóta megváltozott s most Így hangzik: Diósgyőrvas-jvári Vasa­sok Testgyakorló Körének turista alosztálya. i No, nézzük meg, hogy a gőgös fasiszta egyesület hogymint válto­zott át a munkássá^ demokratikus intézményévé... Benyitunk az előhelyiségbe. Ki­fogástalan rend és tisztaság min­denütt. A berendezés szolidan ele­gáns. Itt golyótól átütött szarvas, koponya agancsokkal. Aztán ismét agancsok, szarvaskoponya, őzkono- nya végig-végig a falakon kitömött ragadozó madarakkal tarkítva. Mint ha valami főúri vadászkiállításon járnánk. Olvasom a szarvaskoponyák fel­iratait: Lőtte: Pataky Gyula alezrs-. des, 1944. Ambicpós vadászembei lehetett ?.z alezredes úr, aki hábo­rús kötelességteljesítése közben Politikai fényképfelvétel Bánkúiról Amiről a diósgyőrvasgyári dolgozók nem tudnak ilyen eredménnyel irtotta ki a Bükk-hegység minden valamirevaló jámbor állatát. Vájjon miért a hegyvidék parasztjait és munká­sait rágalmazták, hogy mint vad­orzók ők irtották ki az erdők vad­állományát?... A turista menedékházban ennek épp az ellenkezőjét látjuk bizo- nyitvK A turista szobák szintén tiszták, jel, célszerűen berendezettek. To­vábbi érdekes látványossága a me- nedékháznaky hogy minden szobá­jában majdnem életnagyságú fény. képek tekintenek le ránk. Hirtelen arra gondoltam, hogy a demokrá­cia élenjáró harcosai ezek a képen megörökítettek, talán, nagynevű természettudósok, vagy az emberi­ségnek valamilyen más jótévői. De kitűnik, hogy egyik sem, ha nem olyan személyek, akiknek mód­jukban állott egy-egy turista szo­ba berendezésének összegét aján­dékozni Jobbára Diósgyőrvasgyár volt urai, akik 1944 és 45-ben Nyu­gat valamelyik csücskében „véd. ték" a magyar h-zát és függet­lenségét. Amint látjuk, vagy ebben a „munkás” menedékházban a golyó- járta szarvas és őzkoponyákon, a volt munkásnyúzó nagyságok fény­képein kívül sok minden látványos. Ság. de a szocializmus világnagy- ságainak, a magyar demokrácia vezetőinek egyetlen arckép«'1 sem találhatjuk meg. hiába keressük itt nincs egyetlen Sztálin. Lenin, Rá­ami q látogatókat a magyar újjá­építő munkára emlékeztetné. Megtaláljuk a már felsorolt ér. dekességeken kívül a reakció turis­ta-1 ízparancsolatát, hogy: Állítattál lépj be ez erdő szentélyébe, ahol csak a madarak dalolhatnak, de te, tin ista maradj néma, nehogy lelki­ismeretlenül felébreszd az erdők vadjait szendergésükből. Az erdők vadjait csak háborús zajra emlé­keztető kegyetlen lövöldözésekkel volt szabad és lehetett megzavarni, de ezt már azok követték el, akik a turistákat csöndre parancsolták. Itt 880 méter magasban megállt az élet még- 1944-ben 8 csak az folytatódik, ami előtte volt. Mind­össze a cégtáblát mázolták át. És egy másikat; amelyen az állót:: „Ide zsidónak tilos a bemeneti” Végűi nézzük csak az elegáns ét­kezőhelyiség hangulatát. Vasárnap van. Síelő társaság érkezik ebédre. Urak, főkép kifogástalanul öltözött hölgyek, férfiszivdobogtató sinad- rágban. A „Nagyságos Asszony” megszólítás záporozik. Az „urak” minden egyes barátságos női bók. ra cuppanós kézcsókokkal reagál­nak, gáláns bokaősszeütéssej. Á hangulat szalonszerüen meghitt, a társalgás „comme ill faut”. Csak akkor válik feszélyezetté, amikor velem pihenő barátom elvtáisnak szólít. Látható ellenszenvvel hall­ják ezt az oda nem való megszólí­tást. Érdeklődöm, vájjon kik ,.pihei- tek” itt a nyáron. A következő fel­... aamarr t---------- ««vív L/V-.OZ>a II IUJUlIJV 8 csaiaaugjavai o iban nyorr,dahiba miatt sajna, férfiak .és hozzátartozp.k, ;,atos érteIemzavaró hibg j.sú. szott be. A negyedik hasal hatodik sorától kezdve a sző vég helyesen így hangzik: Virágos Mihály, aki a Bánk1 bánból s a Háry Jánosból énekelt részleteket, bőséges, színes hanganyaggal rendelke­zik, — kidolgozatlan, különö­sen ritmikailag iapos előadás­módja azonban sok Kívánni­valót hagy maga után. Ink« László unott élettelen, még az iskolás mértéken is alulmaradd szavalata kellemetlen megle­petést szerzett, annál is in. kább, mivel épp az általa elő­adott forradalmi szellemű Petőfi- és Ady-versek álltak a műsor gerincében. Azt pe­dig, hogy József Attila: „A Dunánál” c. hatalmas poiitrkal költeményét az első svakasz után egyszerűen befejezte, egyenesen művészi fegyelme­zetlenségnek minősítjük. Diósgvőrvasgvár dolgozói vl-1 .... szont, akiknek üdülését, egészségét ■, 12. 879/tk. 1948. sz. kft! szolgálnia a menedékháznak, I Árverési hirdetmény-kivonat, nyilván mit sem tudnak arról, mi-1 Deme József és Szombati La- féle vi'ág uralkodik még yiindig ! josné, sz. Deme Julianna végrehaj- Bé-kuton. jtást szenvedőknek a diósgyőri No, de szereztünk kellemes fa- '4969. sz. tkvi betétben A I. 1—3. portaiatokat is A keze!" csalás r., 2689., 2690., 2691. hrsz. alatt , c i ü 'líOTwim- FVv.két oésF I udvarias, szolgálatkész. Főztie lz- felvett ingat’anait 1247 forint 8f> Äve«S ÍMes. b^« és viszonylag olcsó. Pér ^értékben >94* sor írás. egyetlen plakát vagy iaiz csak megszekirozták a kiszolgáló . 6s f ' ' 30-án délelőtt 9 érako­sem arról a hősies küzdelemről, . ezernilyzeUt Egy-két tucat önma. | FÜLOP JÓZSEF községházán el4c\ei*z.k gukat „békebelinek” tartó nagysá­gos asszony, akik rövidesen azt a kósza hírt terjesztették el egy­másról, hogy sétapartnerük nem férjük, csak annak vannak beje. ler.tve. Egy ismert abauji dzsentri család 18 családtagjával. Ismert egyházi jómódú kereskedők, kalandornőcs kék, akik magukat művésznőnek tituláltatták. Voltak turjstaegyesü- lctbeii tiszviselők kedvezményes taksa alapján. — No és munkások is voltak — kérdeztem? _ — Azok kevésbé. — hangzik a válasz íme ez a helyzetkép a bánkutl menedékházban a felszabadulás ötödik évében. Es az 1000 méteres Bá'vánv csúcsa vasszerkezetű kilátójával lenyűgözően uralja a hegyvidéket, féltve rejti oldalába Bánkút mene­dékházát a környék minden szép. ségével. hirdetve, hogy a dolgozó és alkotó ember immár ura a ter­mészetnek minden akadályokon kei ősziül, mert a hegyek világának szépségét is meghódította magá- ríak. Mintahogy kezébe vette immár saját sorsának, intézését is a marxi­kéin: világnézet alapián.-Mindezekről a bánkuti menedék­házban — ügy látszik — mit sem tudnak. Ott még Rip van Winkie álmát alusszák. $&aksjztwe&eéi élet Felhívjuk a szervezett fodrász- munkásokat, hogy december hó 17-ig tagsági könyvükkel saját ér­dekükben jelentkezzenek. Vezető­ség. A bőripart munkások december hó 15-én este 6 órakor taggyűlést tartanak.. A tárgy fontosságára való tekintettel poptos megjele­nést' kér a Vezetőség. Helyreigazítás a Költészet és nemzet című cikkhez Keddi számunkban a szín­házban megtartott irodalmi matinéról szóló beszámolónk­i- . - * * -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents