Észak-Magyarország, 1948. december (5. évfolyam, 279-304. szám)
1948-12-13 / 289. szám
Ki a pártta EGY KÖZSÉG ELŐRE TŐR Pártunk élcsapat Jellegének biz- ositására ez év szeptember 2-^n , Politikai Bizottság határozatot lotott. Mint ismeretes, ez a haté. ozat a tagfelvételi és tagjelöltfel« fételi zárlatról és a párttagok fe. íiivizsgálatáról szól. A határozat tözzététele óta nem egy elvtársban retödött fel a kérdés: vájjon én jó communistának számitok-e, megfe- íelek-e azoknak a követelmények, lek, melyeket pártom, a Magyar Dolgozók Pártja tagjai elé állít, izek az elvtársak meg is fogalmazók magukban a választ: „Múltam tiszta, munkám után élek, családi áletem ellen senkinek kifogása nem lehet, pártomat soha meg nem ta* gadtam, a tagsági díjat fizetem rendesen, nálam minden rendben van." Pedig nem egészen Így áll g dolog. A Magyar Dolgozók Pártja Szervezeti Szabályzatának II. pontja le- szögezi: „A Párt tagja ez, aki magáévá teszi a Párt célkitűzéseit, tifogadja programnyilatkozatát és politikai irányvonalát, résztvesz valamely alapszervezetének munkájában, aláveti magát a pártfegyelem* aek és rendszeresen fizeti a tag. sági járulékot.” így elsS olvasásra azt hihetnénk, hogy ez a szöveg nem mond sem többet, sem kevesebbet, mint amit a politikai pártok szervezeti szabályzatai általában mondanak. Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk a dolgot, azt tapasztaljuk, hogy ilyen szövegrész: „A Párt tagja az, aki... részt vesz valamely alapszervezetének munkájában ...” héfn szerepel semmilyen más párt szervezeti szabályzatában, csak a kommunista pártokéban. Olyan pártnak, amelyik nem ki* zebb feladatokat tűz maga elé, .mint a kapitalizmus megdöntését, a kizsákmányolás megszüntetését, a szocialista társadalom felépítését, ■»melyik párt igényt tart arra, hogy ezeknek a feladatoknak a meg. oldásában vezesse a dolgozók harcát, olyan párttagokra van szűk* sége, akik a feladatok megoldásé* ban tevőlegesen ki is veszik a részüket. Mi a biztosíték arra, hogy vaaki tényleg elfogadja e Párt irány, vonalát, célkitűzéseit, ha nem lehet rendszeres munkáján, tettein keresztül lemérni állítása valódiságát? Mi hasznot hajt osztályának, az egész dolgozó népnek a szocializmusért vívott harcban az a párt. tag. aki szavakban elfogadja ugyan * párt célkitűzéseit, programját, csak éppen semmit sem tesz e programpontok megvalósítása érdekében? A Párthoz való tartozás hirdetése egymagában még senkit sem tesz kommunistává. Mint ahogy az egyes ember értékét nem az dönti el, hogy 6 mit tart magáról, hanem az, togy milyen munkát végez, éppen ágy nem a* a jó kommunista, aki ezt csak hirdeti migí. rél, hsnem a2, akit munkája érdé mesft erre a megtisztelő címre. „Minéj kevesebb felfújt forradalmi frázist, minél több hétköznapi tettét!" — ezt a lenini mondást Most vegyen ekét részletfizetésre Vas József vflsksnsfcsdésftben Zsolout kapu 1 kell mindig szem előtt tartanunkAzokat az egyre növekvő feladatokat, amelyeket « szocializmus építésével együltjáró kiéleződött osztályharc állít elénk, csak akkor tudjuk megoldani, ha a pártunk tagjai, ki.ki a maga munkaterületén legjobb tehetségéhez, képességéhez mérten tevékeny, munkát végez a munkásosztály, a dolgozó nép érdekében. A munkásmozgalom története tucatjával ismer olyan pártokat — ilyenek manapság a nyugateuró. pai országok szociáldemokrata pártja —, melyek nem gondolnak komolyba forrdalmt harcoki a a kaptalizinus megdöntéséért. Áruló vezetőik olyan politikát folytatnak, hogy mindenkit befogadnak soraikba, aki hajlandó magát párttagnak tekinteni és Így szélesre tárják a kaput a kispolgári éa tőkés beloly&s előtt. Ezzel az osztályiruló magatar. tással szemben Lenin' már a század elején kifejtette az ójtípusű műn kár párt szervezeti elveit, azét a póriét, amely a munkásosztályt forradalmi harcokra akarja előkészi. tóm és a hatalomért folytatott harcban gyozr' mrc is tudja vinni. Ki lehet tag .1 egy valóban forradalmi munkáspártnak, milyennek kell lennie ennek a pártnak szervezetileg — szervezett egésznek-e, vagy pedig formátlan alakulatnak: így vetődött fel annakidején a kérdésLenin egyöntetű, harcos, gondo. San szervezett pártért harcolt. Célul tűzte ki, hogy a pártnak ne at legyen tagja, aki egyszerűen a párthoz tartozónak tekinti magát és hajlandó anyagilag támogatni a pártot, hanem az, aki a párt valamelyik szervezetében tevékeny munkát is végez és aláveti magát a pártfegyclemnek. A pírt csak abban az esetben tudja a munkásosztály harcát vezetni — szögezi lé Lenin —, ha valamennyi tagja egy egységes, közös csapatban van megszervez1 ve, ha tagjait a2 akarat egysége, 1 cselekvés egysége, * a fegyelem egysége forrasztja össze. Ha Párt nem volna az osztály szervezett csapata, hanem egyszerűen a tagok összesége, akik magukat párt tagjainak mondják, de n'em végeznek valamely szervezetben rendszeres pártmunkát, akkor a pártnak egységes akarata soha sem Iphetne, soha nem tudná tagjai egy' séges, öntudatos, harcos fellépését megvalósítani. A fentiekből világosan kitűnik, hogy jó kommunistáknak Szokat tekinthetjük, akik túlmenően azan, hogy elfogadják a párt célkitüzé. seit, fizetik tagsági járulékukat, rendszeresn kiveszik részüket a pártéletből, fcndszercs pártmunkát végeznek. A különböző pártmunkák közül külön nyomatokkal ki kel! emelni a párttagok tanulásának, elméleti továbbképzésének munkáját. Ez szintén pártmunka, méghozzá a leg fontosabbak közül való. A Szovjetunió hatalmas kommunista pártját, a Lenin—Sztálin szervezte Boisevik PártoJ, mint minden egyéb kérdésben, a párt szervezeti felépítésének kérdésében is mintaképünknek tekintjük. Ma még nem mondhatjuk el, hogy pártu'\ minden egyes tagja rendszeres pártmunkát végezne valamelyik alapszervezetben, rendszeresen képezné magát, de azt elmondhat jut, hogy rohamosan nő azoknak a szá. ma — és ijzek az ipari munkásság a dolgozó parasztság, a haladó értelmiség legjobb fiai és lányai — akik a maguk területén áldozatos mindennapi munkával viszik előre pártunk, a munkásosztály, az egész dolgozó nép ügyét ^Rohamosan épül, gazdagodik Sály dolgozó parasztsága A sáiyi határban minden csen des. Hólakaró alatt feküsznek a földek és bennük a mag, a jövő évi kenyér. Elvetettek mindent idejében s a földeken még mutatóban sem lehet találni kuko rica, vagy napraforgó szárt. Köves földbe szánt az eke Dicsekszik Is a jegyző a falu juval, amikor a munkára kerül s szó — Igaz, hogy a földosztás ép pen megkétszerezte szántóterületünket, de rossz, köves a határunk — kesereg, Berecz József. — Va lamikor végtelen erdők húzódtak ezen a vidéken, az öregebbek még emlékeznek rá, sajnos ne künk is maradtak bizonyítékaink. Egyszerűen kiirt hatatlan a vad szederinda, bármennyit vesződünk vele. Messziről úgylátszik, 1 sályl ha tár tele van trágyakupacokkal Az út mentén meg mintha folyton útépítés volna, sűrűn emelkednek a kőhalmok. De ami odabenn földeken trágyának látszik, az is csak kő és hiába szedik ki, az arasznyi sovány termőréteg alól mindig újat és újat vet fel az eke. — Elég sok állatunk van, bőven trágyázunk, Az idén már megkezdték la ha fadó gondolkozásúak a míitrá' gyázást is, de földjeinket nem tudtuk számottevően megjavítani. Még a lusták is kint dolgoznak a holdvilágnál — Egyedül a trágyázással nem is megyünk sokra, — veszi át a szót Hányászkl János, az MDP ,helyi titkára. Alaposabb talajmunkára volna szükség, mert sem a napraforgó, sem a kukorica nem terem meg nálunk és a folytonos gabonatermelés ki szívja a föld minden zsírját. De nem is ez kellene elsősorban ide, hanem áttérni egészen má9 mű velési módra, szőlőt és gyümölcsöt lehetne itt termelni. Sály legyAii Tlboiddarócot Olyan szorgalmasak a sáiyi passziók, hogy vállalnák ezt is, ha kellő útmutatást kapnának hozzá, hiszen munkában mindig az élen jártak. — Bizony nálunk még a legius* tábbjával is e'ŐforduI, hogy hoid- világos éjszakán kinn dolgozik a földeken, — gondolnivaló, mit miivel a többi... Éppen ezért van egy másik panaszuk is. URÁNIA, filmszínház I December a— 2-ig ítélet tanuk nélkül Csak 3 nupig flecember 13—15-Ig Heten a hó ellen Izgalma» exoediciós film a Sarkvidékről. Kernek kisérőmüsor. ElÖadáskezdesek : hétköznap 5 es 7 óra, vasár-és ünnepnap a. 5, 7 Míg ők minden talpalatnyi főidet berminkálnak és még Így is kevés nekik, a szomszéd ubold- daróciaknak annyi van, hogy nem győzik erővel Okkal, ok nélkül cifra meséket mondanak a szomszédokról, hogyan vonulnak le szüret után a borospincéjükbe és aluászák át a telet. — Hiába tagadnák, egy tagban ott van nekik vagy SO hold föld, amiben négy év ó,a nem járt eke. Igaz, messze esik tőlük, a geszti halárban kapták a tagot és ökröst fogattal nem olyan egyszerű 16 kilométerre földet művelni. Persze .azért ragaszkodnak hozzá és hallani sem akarnak, hogy nekünk adják, pedig úgy kellene, mint a falat kenyér és nem verné \<A az ugar. Abban reménykednek, hogy majd ha kiderül a tlbotddaródak hanyagsága, mód nyílik bérlőszövetkezet megalakítására ezen a területen. Sály dolgozó parasztsága, ha a tibo'.ddaróciak nem vigyáznak, elhódítja előlük a határt. Eg a kezükben a munka és panasz Ide, panasz oda, hiába soványak a földek, egyre gyarapodnak a dolgozó parasztok. Gazdasági felszerelésük, állatállományuk jobb, mint valaha, s ami a legjobban bizonyítja emelkedő jólétüket, folyton építkeznek. Épülnek az új par »zthazak — Ebben az évben 46 ház épült fel a faluban, jövőre még többen költöznek új fedél alá, — ismeri el a jegyző* «* Pedig teljesítették rendre minden kötelezettségüket A be- szolgáltatást, az adót, az őszi munkákat, és most zokszó nélkül leadják a »kulákzsírtr is. — Hogy mi az a »kulákzsír«? Az elnevezés komoly politikai hibának a jele. Kinevezték gúláknak a középparasztságot nagy buzgalmukban, elfelejtve, hogy hozzánk tatrto7nak. Alapos fejmosásban Is részesültek Markovits János elvtárstól, aki megmagyarázta nekik, hogy nem lehet kofáknak nevezni az olyan parasztembert, aki cseléd nélkül, maga dolgozik a földjén és nem zsákmányol ki senkit. Meg is ígérték, hogy helyre"'* a a hibát. Magúit feérték a szabatos norma bevezetését a diósgyőrvasgyárl acelbmötfe dolgozó! Sztálin elvtárs 1935-ben a sztahanovisták, az orosz élmun- kások értekezletén kihangsú lyozta: a Sztahancv-mozgaiom jelentősége abban áll, hogy ez a mozgalom a technika rég normáit, mint elégteleneke megdönti, merészen előretör, r új, magasabbfokú normákat honosít meg. Rákosi elvtárs is a Központi Vezetőség előtt elmondott beszédében rámutatott arra, hogy min den újítással, minden új gép be állításával, új gyártási rendszer kidolgozásával fejlődik a norma is. Sok helyütt idegenkedve iogad ják az új, szabatos normák bevezetését, de azokon a helyeken, ahoi a dolgozók tudatában vannak a magasabbrendű norma jelentőségével, Ők maguk kérik a szabatos norma bevezetését. A diósgyőri vasgyár acéiőntödé- jének dolgoiói elsők között voltak, akik maguk kérték, hogy vezessék be üzemüknél a szabatos normát. Az acélöntöde szak társai, akikkel erről a kérdésről beszélgettünk, elmondották, hogy a felszabadulás óta gyökeresen megváltozott a helyzet. Eltűntek a termelést gátló akadályok, az üzemet rendezték, a fölösleges homokhegyeket, formákat más helyre tárolták, a munkát meggyorsították. A technikai, mechanikai berendezések nagymértékben avultak. Az üzem öntudatos dolgozó belátták, hogy azok a kedvezmények, amelyekben az üzen előző hátrányos helyzetében részesültek, ma már nem időszerűek. Az egyesüléssel kiküszöbölődte a politikai nézeteltérések it s most már teljes erővel a termelés fokozására állhattunk — mondja Bodnár András öntész — Á dolgozók megértették azt a feladatot, amelyet végre kel! hajtaniok 0 nehézipar fejlesztése és bővítése érdeliében, mielőtt a szabatos norma bevezetését kérték volna, már jelentős normaitiegszoritást hajtottak végre. Hozzájárult a szabatos norma bevezetésén k kérdéséhez az is hogy a normák az Üzemben fokozatosan vannak megállapítva, így egyes csoportok előnyös helyzetben vannak másokkal szemben a munkafaj változása szerint. Zldka István arra mutat rá, hogy nem mindenki látta meg először a szabit js norma bevezetésének fontosságát, de ma már azonban egyre kevesebb azok száma, akik nem helyeslik. A dolgozók belátják, olyan mértékben kell a normát szabatosítani, amilyen mértékben korszerűsítik az üzemet. Korbeiy István Üzemvezető megjegyzi, hogy • szabatos norma bevezetésének kérdése korántsem jelenti azt, mintha az üzem eddig laza normával dolgozott volna. Sót, a termelékenységet mutató diagrammon a termelés emelkedése sokkal meredekebben hahó, mint a kifizetett munkabéreket regisztráló vonal. A normák tellát nem voltak lazák, különösen a bérvonal szaladna a termelési fölött. Az acétőntödeiek tanúságot tettek fejlett öntudatuk meüett, tudják, hogy elhatározásukkal a szocializmus építését visz* előre. ÉSZAKMAGYARORS AG 9 Az este 21.10-kor e Martlntelepröl induló városi autóbusz a Tiszai pályaudvarra érkező Budapesti gyorsvonatot mindenkor bevárja* A vonat netánl kóaése miatt értesíijük Utasköxönségünke*, hogy ennek ax esti i*utóbusznak a mens-idotöi eltérő kévésével mindenkor számo'Ssnfl^, ÜZEMVEZETŐSÉG
