Észak-Magyarország, 1948. december (5. évfolyam, 279-304. szám)

1948-12-13 / 289. szám

Ki a pártta EGY KÖZSÉG ELŐRE TŐR Pártunk élcsapat Jellegének biz- ositására ez év szeptember 2-^n , Politikai Bizottság határozatot lotott. Mint ismeretes, ez a haté. ozat a tagfelvételi és tagjelöltfel« fételi zárlatról és a párttagok fe. íiivizsgálatáról szól. A határozat tözzététele óta nem egy elvtársban retödött fel a kérdés: vájjon én jó communistának számitok-e, megfe- íelek-e azoknak a követelmények, lek, melyeket pártom, a Magyar Dolgozók Pártja tagjai elé állít, izek az elvtársak meg is fogalmaz­ók magukban a választ: „Múltam tiszta, munkám után élek, családi áletem ellen senkinek kifogása nem lehet, pártomat soha meg nem ta* gadtam, a tagsági díjat fizetem rendesen, nálam minden rendben van." Pedig nem egészen Így áll g dolog. A Magyar Dolgozók Pártja Szer­vezeti Szabályzatának II. pontja le- szögezi: „A Párt tagja ez, aki magáévá teszi a Párt célkitűzéseit, tifogadja programnyilatkozatát és politikai irányvonalát, résztvesz va­lamely alapszervezetének munkájá­ban, aláveti magát a pártfegyelem* aek és rendszeresen fizeti a tag. sági járulékot.” így elsS olvasásra azt hihetnénk, hogy ez a szöveg nem mond sem többet, sem kevesebbet, mint amit a politikai pártok szervezeti sza­bályzatai általában mondanak. Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk a dolgot, azt tapasztaljuk, hogy ilyen szövegrész: „A Párt tagja az, aki... részt vesz valamely alapszervezetének munkájában ...” héfn szerepel semmilyen más párt szervezeti szabályzatában, csak a kommunista pártokéban. Olyan pártnak, amelyik nem ki* zebb feladatokat tűz maga elé, .mint a kapitalizmus megdöntését, a kizsákmányolás megszüntetését, a szocialista társadalom felépítését, ■»melyik párt igényt tart arra, hogy ezeknek a feladatoknak a meg. oldásában vezesse a dolgozók har­cát, olyan párttagokra van szűk* sége, akik a feladatok megoldásé* ban tevőlegesen ki is veszik a ré­szüket. Mi a biztosíték arra, hogy va­aki tényleg elfogadja e Párt irány, vonalát, célkitűzéseit, ha nem lehet rendszeres munkáján, tettein ke­resztül lemérni állítása valódiságát? Mi hasznot hajt osztályának, az egész dolgozó népnek a szocializ­musért vívott harcban az a párt. tag. aki szavakban elfogadja ugyan * párt célkitűzéseit, programját, csak éppen semmit sem tesz e programpontok megvalósítása érde­kében? A Párthoz való tartozás hirdetése egymagában még senkit sem tesz kommunistává. Mint ahogy az egyes ember értékét nem az dönti el, hogy 6 mit tart magáról, hanem az, togy milyen munkát végez, éppen ágy nem a* a jó kommu­nista, aki ezt csak hirdeti migí. rél, hsnem a2, akit munkája érdé mesft erre a megtisztelő címre. „Minéj kevesebb felfújt forradal­mi frázist, minél több hétköznapi tettét!" — ezt a lenini mondást Most vegyen ekét részletfizetésre Vas József vflsksnsfcsdésftben Zsolout kapu 1 kell mindig szem előtt tartanunk­Azokat az egyre növekvő feladato­kat, amelyeket « szocializmus épí­tésével együltjáró kiéleződött osz­tályharc állít elénk, csak akkor tudjuk megoldani, ha a pártunk tagjai, ki.ki a maga munkaterüle­tén legjobb tehetségéhez, képessé­géhez mérten tevékeny, munkát végez a munkásosztály, a dolgozó nép érdekében. A munkásmozgalom története tucatjával ismer olyan pártokat — ilyenek manapság a nyugateuró. pai országok szociáldemokrata pártja —, melyek nem gondolnak komolyba forrdalmt harcoki a a kaptalizinus megdöntéséért. Áruló vezetőik olyan politikát folytatnak, hogy mindenkit befogadnak so­raikba, aki hajlandó magát párttag­nak tekinteni és Így szélesre tár­ják a kaput a kispolgári éa tőkés beloly&s előtt. Ezzel az osztályiruló magatar. tással szemben Lenin' már a szá­zad elején kifejtette az ójtípusű műn kár párt szervezeti elveit, azét a póriét, amely a munkásosztályt forradalmi harcokra akarja előkészi. tóm és a hatalomért folytatott harcban gyozr' mrc is tudja vinni. Ki lehet tag .1 egy valóban for­radalmi munkáspártnak, milyennek kell lennie ennek a pártnak szerve­zetileg — szervezett egésznek-e, vagy pedig formátlan alakulatnak: így vetődött fel annakidején a kérdés­Lenin egyöntetű, harcos, gondo. San szervezett pártért harcolt. Cé­lul tűzte ki, hogy a pártnak ne at legyen tagja, aki egyszerűen a párthoz tartozónak tekinti magát és hajlandó anyagilag támogatni a pártot, hanem az, aki a párt vala­melyik szervezetében tevékeny munkát is végez és aláveti magát a pártfegyclemnek. A pírt csak abban az esetben tudja a munkásosztály harcát ve­zetni — szögezi lé Lenin —, ha valamennyi tagja egy egységes, közös csapatban van megszervez1 ve, ha tagjait a2 akarat egysége, 1 cselekvés egysége, * a fegyelem egysége forrasztja össze. Ha Párt nem volna az osztály szerve­zett csapata, hanem egyszerűen a tagok összesége, akik magukat párt tagjainak mondják, de n'em végeznek valamely szervezetben rendszeres pártmunkát, akkor a pártnak egységes akarata soha sem Iphetne, soha nem tudná tagjai egy' séges, öntudatos, harcos fellépését megvalósítani. A fentiekből világosan kitűnik, hogy jó kommunistáknak Szokat te­kinthetjük, akik túlmenően azan, hogy elfogadják a párt célkitüzé. seit, fizetik tagsági járulékukat, rendszeresn kiveszik részüket a pártéletből, fcndszercs pártmunkát végeznek. A különböző pártmunkák közül külön nyomatokkal ki kel! emelni a párttagok tanulásának, elméleti továbbképzésének munkáját. Ez szintén pártmunka, méghozzá a leg fontosabbak közül való. A Szovjetunió hatalmas kommu­nista pártját, a Lenin—Sztálin szer­vezte Boisevik PártoJ, mint min­den egyéb kérdésben, a párt szer­vezeti felépítésének kérdésében is mintaképünknek tekintjük. Ma még nem mondhatjuk el, hogy pártu'\ minden egyes tagja rendszeres pártmunkát végezne valamelyik alapszervezetben, rendszeresen ké­pezné magát, de azt elmondhat jut, hogy rohamosan nő azoknak a szá. ma — és ijzek az ipari munkásság a dolgozó parasztság, a haladó ér­telmiség legjobb fiai és lányai — akik a maguk területén áldozatos mindennapi munkával viszik előre pártunk, a munkásosztály, az egész dolgozó nép ügyét ^Rohamosan épül, gazdagodik Sály dolgozó parasztsága A sáiyi határban minden csen des. Hólakaró alatt feküsznek a földek és bennük a mag, a jövő évi kenyér. Elvetettek mindent idejében s a földeken még mu­tatóban sem lehet találni kuko rica, vagy napraforgó szárt. Köves földbe szánt az eke Dicsekszik Is a jegyző a falu juval, amikor a munkára kerül s szó — Igaz, hogy a földosztás ép pen megkétszerezte szántóterüle­tünket, de rossz, köves a határunk — kesereg, Berecz József. — Va lamikor végtelen erdők húzódtak ezen a vidéken, az öregebbek még emlékeznek rá, sajnos ne künk is maradtak bizonyítékaink. Egyszerűen kiirt hatatlan a vad szederinda, bármennyit vesződünk vele. Messziről úgylátszik, 1 sályl ha tár tele van trágyakupacokkal Az út mentén meg mintha folyton útépítés volna, sűrűn emelkednek a kőhalmok. De ami odabenn földeken trágyának látszik, az is csak kő és hiába szedik ki, az arasznyi sovány termőréteg alól mindig újat és újat vet fel az eke. — Elég sok állatunk van, bőven trágyázunk, Az idén már megkezdték la ha fadó gondolkozásúak a míitrá' gyázást is, de földjeinket nem tudtuk számottevően megjaví­tani. Még a lusták is kint dolgoznak a holdvilágnál — Egyedül a trágyázással nem is megyünk sokra, — veszi át a szót Hányászkl János, az MDP ,helyi titkára. Alaposabb talajmunkára volna szükség, mert sem a napraforgó, sem a kukorica nem terem meg nálunk és a folytonos gabonatermelés ki szívja a föld minden zsírját. De nem is ez kellene elsősorban ide, hanem áttérni egészen má9 mű velési módra, szőlőt és gyümölcsöt lehetne itt termelni. Sály legyAii Tlboiddarócot Olyan szorgalmasak a sáiyi pa­ssziók, hogy vállalnák ezt is, ha kellő útmutatást kapnának hozzá, hiszen munkában mindig az élen jártak. — Bizony nálunk még a legius* tábbjával is e'ŐforduI, hogy hoid- világos éjszakán kinn dolgozik a földeken, — gondolnivaló, mit miivel a többi... Éppen ezért van egy másik pa­naszuk is. URÁNIA, filmszínház I December a— 2-ig ítélet tanuk nélkül Csak 3 nupig flecember 13—15-Ig Heten a hó ellen Izgalma» exoediciós film a Sark­vidékről. Kernek kisérőmüsor. ElÖadáskezdesek : hétköznap 5 es 7 óra, vasár-és ünnepnap a. 5, 7 Míg ők minden talpalatnyi fői­det berminkálnak és még Így is kevés nekik, a szomszéd ubold- daróciaknak annyi van, hogy nem győzik erővel Okkal, ok nélkül cifra meséket mondanak a szomszédokról, ho­gyan vonulnak le szüret után a borospincéjükbe és aluászák át a telet. — Hiába tagadnák, egy tagban ott van nekik vagy SO hold föld, amiben négy év ó,a nem járt eke. Igaz, messze esik tőlük, a geszti halárban kapták a tagot és ökröst fogattal nem olyan egyszerű 16 kilométerre földet művelni. Per­sze .azért ragaszkodnak hozzá és hallani sem akarnak, hogy nekünk adják, pedig úgy kellene, mint a falat kenyér és nem verné \<A az ugar. Abban reménykednek, hogy majd ha kiderül a tlbotddaródak ha­nyagsága, mód nyílik bérlőszö­vetkezet megalakítására ezen a területen. Sály dolgozó parasztsága, ha a tibo'.ddaróciak nem vigyáznak, el­hódítja előlük a határt. Eg a ke­zükben a munka és panasz Ide, panasz oda, hiába soványak a földek, egyre gyarapodnak a dolgozó parasz­tok. Gazdasági felszerelésük, állatállo­mányuk jobb, mint valaha, s ami a legjobban bizonyítja emelkedő jólétüket, folyton építkeznek. Épülnek az új par »zthazak — Ebben az évben 46 ház épült fel a faluban, jö­vőre még többen költöznek új fedél alá, — ismeri el a jegyző* «* Pedig teljesítették rendre minden kötelezettségüket A be- szolgáltatást, az adót, az őszi munkákat, és most zokszó nél­kül leadják a »kulákzsírtr is. — Hogy mi az a »kulákzsír«? Az elnevezés komoly politikai hi­bának a jele. Kinevezték gúláknak a középparasztságot nagy buzgal­mukban, elfelejtve, hogy hozzánk tatrto7nak. Alapos fejmosásban Is részesültek Markovits János elv­társtól, aki megmagyarázta ne­kik, hogy nem lehet kofáknak nevezni az olyan parasztembert, aki cseléd nélkül, maga dolgozik a földjén és nem zsákmányol ki senkit. Meg is ígérték, hogy helyre"'* a a hibát. Magúit feérték a szabatos norma bevezetését a diósgyőrvasgyárl acelbmötfe dolgozó! Sztálin elvtárs 1935-ben a sztahanovisták, az orosz élmun- kások értekezletén kihangsú lyozta: a Sztahancv-mozgaiom jelentősége abban áll, hogy ez a mozgalom a technika rég normáit, mint elégteleneke megdönti, merészen előretör, r új, magasabbfokú normákat ho­nosít meg. Rákosi elvtárs is a Központi Vezetőség előtt elmondott beszé­dében rámutatott arra, hogy min den újítással, minden új gép be állításával, új gyártási rendszer kidolgozásával fejlődik a norma is. Sok helyütt idegenkedve iogad ják az új, szabatos normák beve­zetését, de azokon a helyeken, ahoi a dolgozók tudatában van­nak a magasabbrendű norma je­lentőségével, Ők maguk kérik a szabatos norma bevezetését. A diósgyőri vasgyár acéiőntödé- jének dolgoiói elsők között vol­tak, akik maguk kérték, hogy ve­zessék be üzemüknél a szabatos normát. Az acélöntöde szak társai, akik­kel erről a kérdésről beszélget­tünk, elmondották, hogy a felsza­badulás óta gyökeresen megvál­tozott a helyzet. Eltűntek a ter­melést gátló akadályok, az üze­met rendezték, a fölösleges ho­mokhegyeket, formákat más helyre tárolták, a munkát meg­gyorsították. A technikai, mecha­nikai berendezések nagymértékben avultak. Az üzem öntudatos dolgozó belátták, hogy azok a kedvez­mények, amelyekben az üzen előző hátrányos helyzetében ré­szesültek, ma már nem idősze­rűek. Az egyesüléssel kiküszöbölődte a politikai nézeteltérések it s most már teljes erővel a termelés foko­zására állhattunk — mondja Bod­nár András öntész — Á dolgo­zók megértették azt a feladatot, amelyet végre kel! hajtaniok 0 nehézipar fejlesztése és bővítése érdeliében, mielőtt a szabatos norma bevezetését kérték volna, már jelentős normaitiegszoritást hajtottak végre. Hozzájárult a szabatos norma bevezetésén k kérdéséhez az is hogy a normák az Üzemben fokozatosan vannak megállapítva, így egyes csoportok előnyös helyzetben vannak má­sokkal szemben a munkafaj változása szerint. Zldka István arra mutat rá, hogy nem mindenki látta meg először a szabit js norma bevezetésének fontosságát, de ma már azonban egyre kevesebb azok száma, akik nem helyeslik. A dolgozók belát­ják, olyan mértékben kell a nor­mát szabatosítani, amilyen mér­tékben korszerűsítik az üzemet. Korbeiy István Üzemvezető megjegyzi, hogy • szabatos norma bevezetésének kérdése korántsem jelenti azt, mintha az üzem eddig laza nor­mával dolgozott volna. Sót, a termelékenységet mutató diagrammon a termelés emelke­dése sokkal meredekebben hahó, mint a kifizetett munkabéreket regisztráló vonal. A normák tellát nem voltak lazák, különösen a bérvonal szaladna a termelési fölött. Az acétőntödeiek tanúságot tettek fejlett öntudatuk meüett, tudják, hogy elhatározásukkal a szocializmus építését visz* előre. ÉSZAKMAGYARORS AG 9 Az este 21.10-kor e Martlntelepröl induló városi autóbusz a Tiszai pályaudvarra érkező Budapesti gyorsvonatot mindenkor bevárja* A vonat netánl kóaése miatt értesíijük Utasköxönségünke*, hogy ennek ax esti i*utóbusznak a mens-idotöi eltérő kévésével mindenkor számo'Ssnfl^, ÜZEMVEZETŐSÉG

Next

/
Thumbnails
Contents