Észak-Magyarország, 1948. december (5. évfolyam, 279-304. szám)
1948-12-07 / 284. szám
A szocialista gazdasági rendszer alapvonásai es előnyei Marla Makarova professzor előadása Maria Makarova professzor a moszkvai társadalomtudományi ikadémia közgazdasági tanszéké* nek vezetője a magyar közgazdaságtudományi egyetemen előadást tartott „A szocialista gazdasági rendszer alapvonásai és előnyei" címmel. A gazdaságok nem abban külön, bőrnek egymástól — mondotta —, hogy mit termelnek, hanem, ho. gyan termelnek. A döntő az, kinek termelnek a gépek s a termelő eszközök. A szocialista termelési mód r'ső sajátossága, hogy a termelési eszközök urai maguk a termelők. Természetesen a saját műhelyében dolgozó kisiparos szintén gazdája a tulajdonában lévő termelő eszközöknek S a kisgazdaságban dolgozó paraszt szintén tulajdonos- érek közül- a kistermelők közül néhány felküzdi magát a burzsoához, a ku* lákhcz, maga is kizsákmányolóvl válik, de a többség tönkre megy, proletárrá válik. A Szovjetunióban az állam tulajdonában van a nagyipar. A szocialista ipari termelés eredményeként a szovjet közgazdaság teljesen függetlenné vált a kapitalista <*-. Ságoktól és el tudja látni az orszá- #got minden szükséglettel. A háború alatt a szövetségesek által szállított élelmiszerek és nyersanyagok egészében csupán 4 százaléka* jelentették a hazai termelésnek- A szovjet állam kezében összpontosulnak a mezőgazdaság legfonto. sabb termelő eszközei is. A főid. számos gép és traktorállomás az állam, a nép .tulajdona. Míg az Egyesült “ Államok gazdaságaiban csak 2f százalékban alkalmaznak traktort, addig a Szovjetunióban már a háború .előtt a kolhozok vetésterületének 90.3 százalékában volt gépállomás. A mezőgazdaság^ termékek főtő- megél a kolhozok adják. A kolhoz szövetkezeti kollektív gazdaság, a parasztok tulajdona, okik kollektív gazdálkodásra egyesültek. A kispa- ra--'i gazdaságok önkéntes egyesü- : - bö! jött létre több mint 25 mii. h kisparaszti magángazdaságból is. ... ^ liWII 11^— mintegy 242 ezer kolhoz. A kolho. zokban társadalmi tulajdonba egyesült valamennyi alapvető termelő eszköz. A kolhoz szintén szocialista formája a gazdaságnak, mert gazdasági alapja a köztulajdon, a kolhozokban nincsenek kapitalista, ku- lák elemek, ember.embe-t nem zsákmányol ki. A kolhozok főfor. mája az u. n- „artel”. Az artelben az alapvető közős gazdaságokon kívül személyi ház, gazdaság is van. Tarthatnak egy hektárnyi területi földön 1—3 tehenet, ezenkívül ser- tést, juhot, kecskét, tetszés szerint szárnyast. A koholparaszt személyi tulafdona természetesen csak kiegészíti a szövetkezeti termelést. A kollektivizálás eredményeképpen a gabonatermelő gazdaságok tér- mtlöképessége 40 százalékkal emel kedett. A kolhozokat Ingyenes és örökös használatra kapják. Állam! a föld, valamint állami a traktoráliomdsok gépei is. A gazdaság két főága, az ipar, s a mezőgazdaság egyesítése nélkül szocializmus nem lehetséges” — mondotta Sztálin. Ha az ipar állami, de magánkézben van a kisparaszti birtok, akkor a társadalom egységének nincs egységes és szí. lárd alapja. A szocializmus egyetlen gazdasági alapja csak a termelő eszközök köztulajdona lehet, mind a városban, mind a faluban. Komoly és megfontolt előkészület szükséges a kisparaszti gazdaságok kollektivizálásához. A szocialista gazdaság feltétlenül megköveteli az állam tervszerű irányítását. A szocialista tervgazdálkodásban nin csenek és nem is lehetnek vájsá gok, mert a szocialista termelés ál. landó növekedése új és új munkás, kádereket követel. Jog a munkára X szovjet társadalomban minden embernek joga van a munkára és azt a növekvő szocialista ipar és mezőgazdság biztosítja is. A Szovjetunióban a szocializmus győzelme után az egész nemzeti jövedelem a dolgozók javát szolgálja. A szocialista forradalom nemcsak szétzúzta a kapitalizmus béklyóit, de a szabadságon túlmenően megadta a népnek a jólét, hez szükséges gazdasági feltételeket is. Ebben rejlik a szovjet rendszer ereje és legyőzhetetlensége. Jelenleg a Szovjetunióban a nemzetgazdaság valamennyi ágának hatalmas fejlődése és ennek nyomán a nép fogyasztási színvonalának nagyarányú emelkedése megy végbe. A köztulajdon urejma megteremtett minden feltételt az állandóan bővülő termelés és a szocializmusból a kommunizmusba való folyamatos átmtyiet számára — fejezte be be. szódét Makarova professzor. 28 ezer forintot gyűjtött a pereces? MNDSz szfskola korszerűsítésére Az MNDSz perecesi csoportja széleskörű, áldozatkész munkát fejt ki a népi, demokrácia építésében. Áldozatkészsége különösen kidomborodott a perecesi általános iskola korszerűsítésében; ezt Baán Barna, az iskola igazgatója kezd*, ményezte. A perecesi MNDSz teljes erejével bekapcsolódott a gyűjtési akcióba, ennek eredménye eddig 28.000 forint összegű felajánlás volt, amelyet egyenlő részletekben fizetnek be a felaján- lók. A Nőszövetség az összeg össze. gyűjtését is vállalta- „A gyűjtés eredménye tette lehetővé. hogy a legutóbbi szülői értekezleten már be is mutatták • feiaiánlásokból beszerzett vetítő gépet. Az iskolában alakult Szülői munkaközösség tisztikarában is vezető szerepeket töltenek be a Nőszövetség tagja, köztük Birinyi imré. ne elnök, Karkosák Andrásné és Oravecz Lajosné alelnök, akik továbbra is azon munkálkodnak, hogy az iskola fejlesztése terén fokozzák az eredményeket. Széleskörű minőségi versenyt indítanak a miskolci és környéki SzIT-csoportok Vasárnap délelőtt értekezletre jöttek össze a miskolci s a környező ipartelepek tanonciskoláinak tanárai, SzIT vezetői, a diákönkormányza tok tagjai, hogy megtárgyalják a tanoncoktatás időszerű kérdéseit s a SzIT-versenyek elindítását. A SzlT-központ részéről Kerekes György, az Ipariskolák Központi Igazgatósága részéről Kenéz Ilona jelent meg az értekezleten. Döbröczöni Kálmán, a mis kolci tanonciskola igazgatója megnyitó szavai után Kenéz Ilona foglalkozott a szakszerű tanoncoktatás kérdéseivel. A SzIT-munkaversenyrol Kerekes György számolt be. Ismeretfe azokat a feltételeket, amelyek elsősorban szükségesek ahhoz, hogy jó mederben haladjon a ver. seny- ,t- Míg a múltban a ta- ncncversenyek nagyrészben tanulmányi versenyek voltak, jelenlegi verseny már felöleli a sport, a tanulás és a szakképzés ágait is. Ennek a versenynek minőségi versenynek kell lennie. Azon kell fáradozni a tanároknak és az oktatóknak, hogy a tanoncok minél nagyobb számban csatlakozzanak a versenyhez, hogy ezen keresztül még magasabb színvonalon folyjék a tanoncoktatás. A megjelent tanonciskolái :anárok. egymásután mutat- ak rá az eredményekre, híjákra s kértek útmutatást a ovábbi munkához. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége nevében ^ dr. Balogh Fercncné üdvözlő szavaiban kérte a tanárokat,^ neveljenek ó demokratikus érzelmű tanulókat a demokráciának. Juhász Károly az. MDP nevében kijelentette, hogy egyesek mint ahogyan ne- Ibáriy felszólalásból is kitűnt, Baiál Eréé Iobcíics szil- fÉVcntii A haladó magyar irodalom régen tartozott önmagának egy Táncsics drámával. Ezt a tartozást kívánta leróni Bárát Endre, a népszerű regényíró, amikor Táncsics Mihály, életéről szóló négyíelvonásos szín müvét megírta. Egész szokatlan a magyar színjátszás történetében, Hogy a budapesti Nemzeti Színháztól elfogadott és lekötött darab ősbemutatóját egy vidéki ipartelepen tartsák meg, mint ahogy ez történt Barát Endre ■ »Lobog a mécses« című darabjával, .a diós- györvasgyár kulturházban. Még szokatlanabb az hogy egy országos pályafutásra rendelt darab első tolmácsolását munkásszin játszókba bízzák. Kétségtelen kitüntetés ez a diósgyőrvasgyári munkásszinját- szók számára, mert azt bizonyít ja, hogy jó hírnevük a fővárosi írófyörökig is eljutott. A diósgyőri ősbemutató azonban nemcsak a munkásszinjátszók érdemeinek elismerésére, hanem a haladó írók körében megérlelődött gondolat megvalósítására is utal. A Pártnak neiji szabad elszakadnia a tömegektől és nein nélkülözheti a tömegek tapasztalatait; ez áll az írókra is, ha nem akarnak elmaradni a társadalmi fejlődéstől. Ezért bízta Barát Endre darabjának első értelmezését a diósgyőri munkásszin játszókra, ezért volt ki- ?áncsi elsősorban a dolgozó tömegek értékelésére. Mind az érieime Táncsics létíonalához ragaszke zés, mind ez az értékelés tanulságul szolgálhat az író számára. • Barát Endre darabjában Táncsics Mihály életéről négy színes, jellemző mozzanatot emel ki. 1- Nevelőskődés egy főúri háznál, megaláztatások, amik olajat öntenek lázadó szellemének tüzére, egy kis fénysugár a vele rokonszenvező, de osztályától távoláiló beteg fiatal leány magatartása nyomán. II. A reakció minden fajtájának összeröffenése egy vendéglői kép keretében a vi lágosságot nyuj« Táncsics Mihály ellen, akit azonban a munkásság már szívebe fogadott, megtalálása hivatott élettársának. III. Bujdosása, miközben szomorúan rádöbben, hogy saját osztálya, amelyből szakadt, a parasztság, még nem érti meg. Újabb megaláztatások között elfogják. IV. A szabadságharc után ismét üldözött vadként bujaosik, végül egy. vigasztaló reménysugár, hogy meg mentett kéziratát valahol külföldön kiadhatja és az általános amnesztia hire, amiről azonban Táncsics tudja, hogy számára az sem fog szabadságot hozni. « Lehangoló képek sorozata egy forradalmár szellem küzdelmes életéről, amibe sehol sem hatol be az őrömnek, a megnyugvásnak, vagy a diadalérzetnek egy érzékelhető pillanata. Igv nézve a darabot, azt kell mondanunk: pesszi mista darab. Ennek oka az, hogy Barát Endre nem a Tárcs'cstó! képviselt eszmék történeti fejlődését vetítette színpadra, hanem dott. Életrajzot adott és ha a forradalmi eszmék fejlődését ezen az életrajzon keresztül szemléljük, nem nézve tovább, s ha csupán a Táncsics szájába adott bizakodó hangok érzékeltetik a forradalmi optimizmust, ez nem elegendő. Az előadásnak sikere volt. Ezt a sikert azonban nem mondhatjuk teljesnek, hiánytalannak. Magyarázatát könnyű feliedezni. A Táncsics drámából Táncsics életének legkimagaslóbb mozzanata, Már cius Idusa hiányzik. Ezt hiányolja az előadáson összegyűlt ezernyi dolgozó köztudata és öntudata. Mi, Táncsiccsal együtt látni és érzékelni akarjuk eszméi diadalát, amelyet ő a valóságban ,ha egy rövid átmenetre is, de megért. Érzékelni akarjuk, hogy ez a pillanatnyi diadal sem volt hiábavaló. A márciusi forradalom a magyar nép tömegeiben nem maradt nyomtalan, ha a forradalmat ideiglenesen el is buktatta a viiágreakció. Táncsics élő részese annak, hogy 1948 kiérle- lődhétett. Ennek az érzékeltetése hiányzik a darabból. A lelkes munkásszínjátszók Májéi csík Rezső tendező vezetésével mindent elkövettek e siker érderében Ki tudták hozni a darabból azokaat a hálás drámai mozzanatokat. amelyek bőven akadnak Barát Enc'ie egyébként szív vel-lé.'-k kei megírt színmüvében. A Táncsics«' megszemélyesíts Tihanyi Gyula sí. jäte? jf.llemraizvt adott a parasztság soraiból kirítt iróforradaimárrói: f felszabadulásának "évfordulóját mé tívj kodhettunK. íníoriwtoim'r as i. .......................... zonytalanul állja a helyét. Rózsavölgyi Erzsébet (Táncsicsáé) és P. Borbuia Hona (Káro'yi Györgyné) kész Színésznők, akik feiedteiték. hogy munkásszínjátszókkal és nem hivatásos színészekkel állunk szem. ben. Kitünőo# megálltak helyüket Garadnai Antal (Károlyi György), Kurucz József (Balog csizmadia). Libán Rezső és Polényi József is jó jetlemalakjaikkal, a legjobb igyekezetei mutatta Fészkí Gézé- né. Benke Béla, Nyitrai Lajos, Voltul* László, Csapó György, sót néhány névtelen szereplő is. Hp a kedvező játéklehetőségeket mm is tudták mindenütt kiaknázni, a darab értelmét mindvégig és minden mozzanatban helyesen adták vissza. Persze a szerző is úgy áll e pillanatban darabjával/ hogy nem mondhatja minden jelenetét: színpa. dilag teljesen kitöltöttnek, kiaknú- zottnsk. Csiszolni, feltölteni még sokmindent lehet benne, éppen az ősbemutató tapasztalatai alapján.-*■ Xz előadás egyik megható mozzanata volt. amikor Urbancsok Mihály, « Vasas Szakszervezet elnöke szünetben tomboló lelkesedés közben bemutatta Táncsics Mihály jelenlévő négy éves ükunokáját, Kiss Kornéliát. A harmadik felvo. nás után a szerzőnek is bőven kijutott az ünneplésből. Az ősbemutató ünnepi keretében a vasgyári vasas szimfonikus zenekar a magyar és szovjet Himnuszt játszotta el, Fekete Mihály ünnepi beszédében' Miskolc és Diósgyőr tévesen értelmezik a tanon- cok munkaversenyét. A továbbiakban a szocializmus építésével foglalkozott. A szocializmus nem egy távolabbi ködös cél, hanem meghatározott, megvalósításra váró feladat, amelyet már mindennapi munkával építünk, erősítünk. Az értekezlet Sztollár Vilmos vasgyári tanító javaslatára határozatot fogadott el, amelyben követelik, hogy a demokratikus nevelő munkát akadályozó hitoktatókat, — akik a tanulás és a szakmai képzés ellen agitálnak — távolítsák el a tanonciskolából. Követelték a Mindszenty vezette fekete reakcióval való leszámolást. Kerekes György válaszadása után az értekezlet Döb- rcczöni Kálmán zárószavával ért véget. Mikulás délután a nyomdászoknál A nyomdászok szakszervezete miskolci csoportjának nőbizottsága jólsikerült' délután rendezett a nyomdász- otthonban. Ducsay Mária üdvözölte a megjelenteket- A bájos gyermekszereplők pompás _ kis műsorral örvendeztették meg pajtásaikat. Énekek, szavalatok, kedves mókák váltakoztak. A nőbizotf- ság gondoskodott a kellemes meglepetésről: finom uzsonnával s egv-egy Mikulás-csó- maggal vendégelte meg a gvermekeket. 5 — és elvben Barát End.-« — Táncsics Mihálya, aki a gyakorlati élet forradalmi küzdelmeiben tatta. A bemutató után a zenekar a i az Iniernaeionálét játszott« sl. bl- i Hajdú Béla. (Momvan's ez frég- igozgutóségon , A miskolci Erdűigazgató- ság MDP üzemi szervezete és az erdész szakszervezet ma este fél 8 órakor műsoros táncestével egybekötött klubavató ünnepélyt tart az Erdőigazgatóság épületében. Zathoreczky Ede hegedűestje Miskolc 7. nei naptárában egymás! követik a pirosbeíüs napok A „Világhírű művészek” sorozat harmadik estjén Zathureczky Ede he. gedűművész, a Zeneművészeti Fő iskola főigazgatója adott ő-.álió hangversenyt a Zenepalotában. Műsorának gerincét preklasszikus és klaszikus művek alkották. A közismert Corelli: La • Folia, Bach I. Szonáta (g-moll) és a Kreutzer szonáta iiangzott »1 <dz első részben, Szünet után "ntedeni magyar szerzeményeket mutatott be. Bartók: I. Rapszódiáját, a „Gyermekeknek” átiratait, Zsolí: Szitakötők c. darabját, majd Paganini Caprieet és ráadásul Bach Áriáját. Zathureczky romantikus egyéniség. Vérmérséklete, temperamentuma az átélés hevében izzik * e tűz magával ragadja hallgatóságát, s őt magát is. Pörölycsapás minden vonóhúzása érintésétől Kristályos tisztasággal buggyannak elő Bach súlyos dallamai, Corelli fenséges szép La Toliája, Beethoven —Kreutzer szonátája. Ez utóbbi megfontolásában, . felépítésében részt kért az egyébként művészi alázattal alkalmazkodó, nagyon te. hetséges kísérő: Haydu István. Zathureczky muzsikálása nem tűzijáték, nem is illanó szalmaláng, — hatalmas lobogó tűz. Zengő tónusa, hol lírai, hol érzékien meleg csiíljgása felejthetetlen: A lelkes közönség melegen iir»J ncpelte a kitűnő művészt.
