Észak-Magyarország, 1948. december (5. évfolyam, 279-304. szám)

1948-12-31 / 304. szám

Miskolc, 1948 december 31, péntek Ara 60 fillér V. évfolyam. — 304. szám. A Párt ügye a nemzet ügye és a vidék munkásainak, pa- asztjainak népes küldöttségé kereste fel Dobi István mi­niszterelnököt, hogy felekezeti és parikülönbség r.éikül üdvözölje a kor rriányt a Aiiridszenty-félc ne^euenes szervezkedés el len tett határozott lépési; alkalmából. Fülöp hajós, a csepeli dol­gozok vezere íigngoztalia legtöbb- ideje volt, hogy kormány* kemény iJ-zzn v& get vessen az ország nyugal­mát és békéjét veszélyeztető népcllenes szervezkedésnek, melyet Mindszeury vezetett. Mindszenty a dolgozó nép ed dig elért összes credményei- nénk. Alkalmat kell adni nekik ar-'nek megsemmisítésére tört. __ I______ ______t- J-1—----1— i----1 - i A • . . j - \ ­Az* ipari munkásság elvarja a kormánytól, hogy n miniszterelnök tárgyalásra hívta meg n püspöki kert Dobi István a katolikus püspöki karnak december 16-án kiadott ismeretes nyilatkozatával kapcsolatban január 4-ére tárgyalásra hívta meg a püspöki kar tagjait. Egy emberként áll a dolgozó magyar nép aknrmány mögött Mindszenlyvel szemben Lahollon, aki a nép ellen szerveziediir — Követeli a munkásság és parasztság Küldöttsége Csütörtök délelőtt Budapest — *•' _ J £t. -----1 • * 1 Letartóztatták a francia vasas szakszervezet három vezetőjét A vasmunkások szakszerve-1 megsértése ellen és tiltakc- zeti szövetsége erélyesen til-jzásra, valamini részleges takozott a szakszervezeti szó-1sztrájkra hívta fel az összes vétség és a szólásszabadság |Dáriskörnyéki vasmunkásokat. a béke és nyugatom érde­kében erélyesen sújtson le Alindszentyre és mindazok­ra, akik a köztársaság meg­döntésére törekszenek. A munkásság ebben egyem bérként támogatja . a kor­mányt­Nagy Dániel csongrádi kis. gazda a parasztság legtelje­sebb támogatásáról biztosi- 'ottav a kormányt, követelve, hogy aki a nép ellen szer­vezkedik, az lakoljon. Remélik, hogy Mjn-jSzenty le-1 tartóztatásával elhárul a de-5 mokrácia és a kalolikus egy­ház megegyezésének az aka dáiya. Á minisztereinök hangsú lyozta a kormánynak azt r legfőbb törekvését, hogy s plclgozó nép nyugalmát biz­tosítja az országoan. Az egy­házak. nemcsak teljes szabad­ságot élveznek a demokráciá­ban, hanem minden támoga­tást is megkapnak. A nép el­lenségei most azt állítják mégis, hogy az eg'yházat ül­dözzük. Rágalom ez, amit bi zonyít, hogy Mindszenty , ői izetbevéíele után decemhet 28-án írták alá a katolikus püspöki kar megbízottal a kormánnyal kplöít pénzügyi megegye­zést. Milliónyi katolikus hívőnek megegyezésre irányuló vágya bilisük meg' Mindszenty ellen séges magatartásán. A nép minden rétege, még a kato­likus . szervezetek és papok is azt követelték, hogy vessen \ eg t a kormán - Mindszenty Ká:«*s tevékenységének. Most, hogy Mjndszeűty néni akadályozhatja többé a meg­egyezést, a kormány rajta lesz, hogy ez a'megegyszes kölcsönös megértéssel létrejöjjön és szilárdan érvényt fog sze* rezni a nép akaratanak. Üdvözlő távírótok szazai A belügyminiszter üdvözlő táviratok százait kapja Mind­szenty őrizetbevétúlevei kap csőfalban. A t ői a i os üzemei, népi szervezetei, vidéki szer­vezetek, az MDP, Győr bel­városi szervezete, a győri textilművek, Mosonmagyaró­vár dolgozói és számos más üzem községi elöljáróság üd­vözölte a kormányt. Pest megye törvényhatósága ugyanakkor határozatba mon­dotta ki, hogy követelik Mindszenty József, a közön- séges hazaáruló, összeesküvő, va'utaüzér és impeiialista szigorú megbünteté; ügynök sét. Gudapest IV-, kerületi -elől* járóságának beiKÍaiásán Bog­nár József polgármester hang­súlyozta,‘hogy Mindszenty a magyar néppel szemben Esz, terházy Pállal és társaival szövetkezett a demokrácia megdöntésére. Mmdszenfyt nem azonosítottuk a kato­likus egyházzal,' de harcolunk azok ellen, akik az országot és az egyháza* »egyszerre akarjak romba dönteni. Kihallgatások Mindszenty bűnügyével Kapcsolatban A belügyminisztérium sajtó­osztálya közli: Mindszenty József bűnügyével kapcsolat­ban a rendőrség Svoy Lajos székesfehérvári és Pétery Jő* zsef váci püspököt december 30-án kihallgatta. Indonézia ügyében csafc Januárban határoz a Biztonsági Tanács A Biztonsági Tanács szerda délutáni ülésén a holland ki­küldött bejelentette, hogy kor many a hajlandó rövidesen feltétele- s*en szabadlábra helyezni Seekarne indonéz elnököt és a kormány elfogatott tag­jait. A szabadonbocsájtást ahhoz a feltételhez kötik, hogy az indonéz köztársaság vezetői nem folytatnak Ha! andia él­én irányuló tevékenységet. Indonézia kiküldöttje élesen támadta a holland kormány válaszát és /Malik szovjet kiküldött is erélyesen szem- befordult a holland nyilatko­zattal. A brit kiküldött javasolta, i.ogy a Biztonsági Tanács ne te­gyen további lépéseket a januárban Newyorkban kéz- dödő új ülésszakig. Ezután az elnök bejelentette, hogy a Biztonsági Tanács be* fejezte ülésezését és tanács­kozásait januárban Lake Successben To ytafja. A leg- köze ebbi ülés ta/gysorozata/i szerepel az indonéz kérdés- Jávában és Szumátrában ugyanakkor változatlan heves- seggel folynak a harcok. Nagy megdöbbenést keltett. demokratikus vi’ágközvéle- menyben az a letep'ezés, ho^y Indonéziában Rommel egy. kori hadseregének- tagjai, SS egységek küzdenek, amelyeket még 1946-ban a? angolok toboroztak. / nr* i i ■<n *rt - - ■"•­Százezrek hajoltak szerdán eS' <e feszült figyelemmel a rádióhoz hogy mégha,Igassák Kovács 1st ván elvtárs beszédét a felülvizsgá. lat céljáról és eredményeiről. Azol a százezrek, akiknek mindig szfv. ügyük volt a Párt ügye, s mosi különösen azzá vált számukra. Vá­rakozásukban nem is csalódak, a2 felhangzott beszéd nagy távlatokai nyitott meg előttük és mindazok efőtt, akik a dolgozó magyar nép soraiba tartoznak. Ott tartunk már, hogy a magyar nép tudja: a Politikai Bizottság liatározatának végrehajtása nem nártügy csupán, hanem az egész nemzet ügye és sikereit ekép is értékeli. Legnagyobb eredménye a felül­vizsgálatnak — amint Kovács Ist­ván rámutatott —, hogy megindí­totta tömegeink minőségi átalaku­lását. A felülvizsgálat a párttagság hatalmas neve'őiskoláiává lett. emelte a szeretetet, a megbecsü­lést, a párthüséget a párt iránt és fokozta az osztályéberséget. Mind­jobban működött a kritika és ön­kritika, ami szilárddá, megingalha- tatlanná tette soraink fegyelmét, s ri ind jobban tudatosította bennük mit jelent a dolgozó népet vezető, országépítő párt, a szocialista él. csapat tagjának lenni. Ez az öntudatosodás nemcsak pártunk tömegeiben ment véghe Messze kiíratott a nártonkívüli tö­megekre is, ami fokozta pártunk is’ >-íf_>ét és vonzóerejét. A teiül- „t óta befolyásunk a dnlgo. So nép egész tömegére nagy mér­tékben megnövekedett. Természetesen az eredmények nem önmaguktól és nem véletlenül értek be. Ökatási munkánk elmélyülése, a párttagság érdeklődésének fokozó­dása az elméleti kérdések iránt, szívós felvilágosító munka ered. ménye volt. További döntő jelentőségű ered- iT ínyek is mutatkoznak. Ugyanak­kor, amikor a felülvizsgálat eltá.- voiítja a befurakodott oáztály de- gen népellenes elemeket, ezrével és tízezrével hozza felszínre az ér­tékes tehetséges párttagokat. Ha­talmas minőségi csere történik • te­hát, amelynek hatása gyorsan megmutatkozik. Egyik feladata a felülvizsgálat­nak, hogy szorosra fűzte a párt. tagság • és a Párt kapcsolatát. Rendkívüli jelentősége van éppen ezért a vizsgáló bizottságok össze, tételének, annak, hogv többségük­ben munkások és dolgozó parasz. tokból álljanak. Akadtak persze már hibák is néhol. Ilyen esetekben azonban a felettes j .rtszervek azonnal köz­belépnek és kijavítják ezekét. Gélünk a felülvizsgálattal a párt szociális összetételének megjavítá­sa. Éppen itt követték, e! egyesek « legsúlyosabb hibákat: nem értet­ték meg ennek jelentőségét. Néhol aránytalanul nagy számban java- loltak munkásokat és dolgozó pa­rasztokat kizárásra, vagy vissza. • minősítésre. A Pártba bekerüli , nagyszámú kispolgári elemeket vi- . szont megokolatlanul enyhén bírál- . ták felüL Nem értik ezek a bízott, c ságok, hogy a párt gerince a mun­• kásosztály volt és méginkább az t kell, hogy legyen. Elmé.eti színvo­naluk lehet, hogy még nem mip. : denkor kielégítő, de a harcban job- : ban megállják a helyüket, mint sok : kitünően beszélő kispolgár. Fela- 1 dalaink legfontosabbika, hogy • Párton belül az ipari munkások súlya és szerepe komolyan meg- ' nőjjön a kispolgári elemek rová­sára. Ahol ez nem értették meg, ott hiányzott az egységes proletár- í ösztön és nem a PB szellemében, hanem kispolgári befolyás alatt cselekedtek. Ki kell javítani az ilyen hibákat és oda ■ kell hatni, hogy a felülvizsgálás végső fokrn mindenütt a munkások és utána a dolgozó parasztok arányszámának megjavulásához vezessen a párt- ban. Éppen így vigyázni kell, hogy az ellenkező végletbe ne essünk. Helytelen volna, ha válogatás nél­kül kizárnának minden iparost, kereskedőt, közalkalmazottat stb., csak azért, mert kispolgár és ugyanakkor meghagynánk a párt­ban valakit csak azért, mert mun­kás, holott nem méltó a párttag­ságra. A párttagságot az összes körülmények figyelembevételével egyénileg kell elbírálni. Nagyon komoly, megszívlelésre méltó szavakat mondott Kovács Jsfvír elvtárs a kizártakról is. | Ezek nem feltétlenül tudatos nép- | ellenes elemek, vahnak közöttük alapjában véve becsületes embe­rek, akik azonban még nem mél­tók rá, hogy az élcsapat tagjai le- ' gyenek. Helytelen volna, ha ezek- ‘ kel szemben ellenségesen viselked- t nénk. Alkalmat kell adni nekik ar-*i ra, hogy ha akarnak, dolgozhatnak , valamelyik tömegszervezetben. , szolgálják a népi demokráciát. Ifs később méltókká válnak rá, kérhe. ifik újra felvételüket a_ pártba. Ugyanígy a visszaminősítés sem büntetést jelent, hanem azt, hogy segédkezet nyújt a Párt _ arja hogy a tagjelöltté átminősített elvtárs meggyőzödéses jó kommu­nistává váljék.. Hazug rágalom a reakciónak az a rémhíre, hogy akár a párttagság elvesztése, vagy á visszaminősítés állásvesztéssel £ jár. ' * s Amint a felülvizsgálás maga. h úgy a taggyűlés is nagy neve’ő is­kola a párttagság részére, amikor r’ónt a bizottságok javaslatai fö- f lőtt. / v t; Tagságunk politikai fejlődését n abból lehet megítélni, hogyan lé*1 j1 fel a harcban az osztályellenségge’ szemben és hogyan védi meg a Párt érdekeit . . így és ezz’q^álik a felülvizsgá- lás az egész^emzet ügyévé, az *c egész dolgozó nép szolgálatává <1 amikor következetesen viszi harcát ti a szocialista társadalom megépítő, h sóért, a lenini, sztálini pártépítés s, elveinek megvalósításáért. b ................. tr

Next

/
Thumbnails
Contents