Észak-Magyarország, 1948. december (5. évfolyam, 279-304. szám)

1948-12-25 / 300. szám

avotrjza Borsodi katolikus papok ^míZe^él megbélyegzik Mindszenty politikáját Egyre nagyobb viszhangot ver az ország katolikus közvéleményében a* a követelés, amely* Mindszenty vezette klerikális reak ció felszámolását látja a legfontos abb feladatnak. Nemcsak a • vallá. auklioz hű dolgozó tömegek, hanem az alsó papság is egyre világosa bban látja a helyét abban a harc­ban, amelyet a biborpalásíba bujt imperialista ügynök Indított a népi demokrácia ellen, ök is magukévá tették már a követelést, a béke és a nyugalom helyreállítása érdekében s ennek szerte az országban - mind többen hangot is adnak. Borsod alsópapsága sem maradhatott közömbös a Jogos kívánsággal szemben, amely a hívőik tömegeiből hangzott el. * , .A megye plébániáin Is nagy aggodalommal szemlélik a veszedelmes helyzetet, amelyet a népelle­nes főpap idézett elő és ennek megszüntetése érdekében egymásután fordulnak feliratokkal a püspöki karhoz. A borsodi alsópapság a megegyezést sürgeti Amint e feliratokból kitűnik, a Béppe! érintkező katolikus papság gokkal nagyobb felelősséget érza nemzettel szemben, mint az a cse­kély számú klikk, amely idegen érdekek szolgálatában gyűlöletet akar szítani. Hidaljuk át a szakadékot Béres Béla Taktaharkány plébá. Dósának feliratából is ez tűnik ki. A reábizott nyáj pásztorának ag­godalmával látja hívőinek a nyug­talanságát, amit a klerikális reakció provokációi keltettek és kiváltot­ták a jogos követelést, hogy vés. senek véget a demokráciaelienes uszításnak. Kél ve kéri e püspöki kart, hogy hárítsa el azokat az akadályokat — s ez most egyedül Mindszenty személye —, amely gátolja az állam és az egyház kö­zötti megegyezést. •— „A súlyos tehertételt mielőbb megszüntetni szíveskedjenek, — hangzik a felirat. — Mi valanieny- nyien szívvel lélekkel részesei sze­retnénk fenni annak az áldásos épí­ts munkának, amelyet ebben az or­szágban a béke és a nép életszín­vonala emelése érdekében nap-nap melleit tapasztalunk. A lelkek bé. kéje és nyugalma érdekében azért arra keljük, szíveskedjenek minden erejükkel odahatni, hogy minden akadály mielőbb elháruljon, amely a? egyház és az állam közötti sza­kadék békés áthidalásának útjában áll.'’ A felirat minden sorából érezni az elitélést a kalandor politika fe­lett, amelyet a hercegprímás meg­testesít Mielőbbi megegyezést a kormánnyal! Hívei kérését tolmácsolja Szent, irmai Imre plébános is a serényfal- vai dolgozók nevében. — „arra kérem a püspöki kart, hogy szíveskedjenek odahatnl. hogy az állam és az egyház közötti iüs- harmonia megszűnjék és a kívánt béke mielőbb létrejöjjön.” Nyomatékosan hangsúlyozz.? fel­iratában, hogy hívei ezt az egyház Rendkívül figyelemreméltó amit ! Gályász László bótai plébános he. lyeltes írt feliratában. Amint hang. súlyozza, megnyilatkozása nem hol­mi megalkuvó, félelmeszülte véle­kedés, hanem az egyházát féltő era. bvr tunuságtétele. Nem iél véle, múnyt mondani a Mindszeniy kér­désben sem, őszintén megírja ta­pasztalatait. — „Érzem azt a rettentő terhet, amely rámnehezedik, mint papra és mint magyarra. Látom azt, ami fájó tövisként fúródik bele a hívők leli,ében, ak' jó demokrata, de egy­úttal egyházának hűséges gye>me. ke is akar lenni. Egyházi végvárba pasztorálok, aho] a marxizmus isko­lájában kicsiszolt embertö.negek lelke gyorsabban reagál az eserné-' nyekre, mint máshol. Leirom hát. iránti szeretetteljes buzgóságuktól indíttatva sürgetik. Ugyanilyen rövid, de határozott az a kívánság is, amit Polgár Al­bert dedesi lelkész foglalt bele a püspöki karhoz intézett feliratába. — „Híveim kívánságának teszek eleget, mikor a kiegyezés érdeké­ben arra kérem a püspöki kart, hogy az egyház érdekelt szemelutt tartva keresse a .megegyezést a kormánnyal.” Be akarunk kapcsolódni az épitőmnnkába! Csintalan József Diósgyőr-Vas­gyári apátplébános, annak a hivő­hogy mind gyakrabban hallom a hí­vők haragos ktfakadását a herceg, primás őeminenciája ellen, aki ma a magyar egyházpolitika legfőbb irányítója." Az a helyzet, amelyet teremtett, a megegyezés hiánya súlyos lelki­válságoknak lett előidézője még a mélyen hívők’ lelkében is és nehéz­séget okoz a leikipásztorködásban. De nocsak a helyzetet vázolja a bótai plébánoshelyettes, hanem, ta­pasztalatai alapján rámutat az eset. leges következményekre is. — „Az állam és az egyház kő­nek lejki magflasonlását ecseteli fel. iáié can, aki egyforma hűseget érez egyháza és a népi demokrácia iráni. Utal arra a megértésre, nme. lyet a katolikus papságnak mutatni keil a dolgozókkal szemben e mos­tani időkben. Reményét fejezi ki, hogy az állam, és a? egyház kö­zötti béke mielőbb megszületik. — „Igaz örömmel szemlélem a munkásosztály országvezető tévé. kenységét. Bámulója vagyok n tle- mokiatikus újjáépítésnek, melynek nagyvonalú sikereit, sokszor példát­lan teljesítményeit nemcsak elisme­réssel veszem, de lélekkel, szóval és tettel szolgálni is kell. A múlt bűnei, kiáltó hibái és mulasztásai után a boldog jövő szociális társa­dalmának szerencsés kialakulását kívánom.” Jórsa. Ferenc sóstófalva! plébá­nos felirata is azt hangoztatja, hogy híveinek óhaját teszi magáé, vá, amikor kéri a béke és a nyuga­lom érdekében a megegyezés létre­jöttét. — „Ebben az országban a mun­ka a béke és a népi életszínvonal emelése jegyében folyik, s mi vala. mennyien szívvel-Iélekke] tevékeny részesei szeretnénk lenni az áldá­sos építésnek.” zöttl kenyértőrésben ml huzzuk a rövidebbet, arra kérem tehát a püs­pöki kart, vésse latba befolyását és hozzon Jetre megegyezést a de­mokratikus államrendszerrel. Vég­telenül megkönnyítené ezzel » pap­ság helyzetét, eltűnne a hívek lei­kéből a feszültség és sok-sok kelle­metlenségtől menekülne meg a magyar katolikus egyház. Ez nem tanács, sem nyilatkozat nem akar lenni, csak egy hang a mély­ből, ahol fokozottabb mértékben ér­zik a vajúdó magyar élet megol­datlan problémáinak fájdalmát." Mczgó rádióállomások Mozgó rádióállomásokat kapott Ukrajna 41 gép- és traktorf'lóa mása- Segítségükkel a gép- éa traktorállomások állandó összeköt­tetést tarthanak fenn 500 traktoros brigáddal. Ez év végéig ugyan* ilyen rdióállomásokkal még - vábbi 34 gép. és traktorán -míSt^ vaiamin.t 475 traktorosbrigjidot J'át» nak el, ül toMvvsk oz ész?N nípsis Iskolófosk A Szovjet Tudományos Akadé­mia nyelvészeti intézetének tudó» mányos munkatársai új tankőby. vekét írnak az északi népek ’ is­kolái számára Eddig már elké­szültek a nanaj és a csukot nyelvtanok, valamint olvtßö. könyvek a nyenyec és esrklfné elemi iskolák részére. Az üzbehisztáni gyapmtermé» Őzbe kisztán közigazgatási ferÜle* tei egymásután jelentik, hogy bő- szolgáltatási kötelezettségeiknek eleget tettek. Most a kaska-darjnl terület kolhozai számolnak btj, a beszolgáltatási terv teljesítéséről. Hivatalosan elismerték, hogy a-be- szolgáiba lőtt mennyiség 83 száza­léka elsőrendű gyapotból állt. A gyapotttermés betakarítása még mindig tart A terület kolhozai ígé­retet tettek, hogy. az .államnak a* előirányzaton felül még 50f)0 .orma gyapotot szolgáltatnak be. E§v McnüGprszki océifttt brigád csássteijgsííméatt Magnitogorszkban. Alekszep Pancsenko fiatal acélöntő hét gyors acélör.iést végzett, tizei* közül egyikben a kemence alap­jának minden négyzetmétere után 13.5 tonna volt az eredmény, ami az tizem új rekordját jelenti. Ez a teljesítmény csaknem két­szerese a normának. Pancsonko, amikor szerencsekívánatokkaj halmozták el, kijelentette, hogy az eredmény az egész munkakö­zösség együttműködésének össz­hangjából született. A brigád mindenegyes tagja pontosan tét. jesítette kötelességét, vigyáztak a gépek, műszerek hibátlan mű­ködésére, ennek köszönhc'ő a* új rekord. Csatavesztést jelentenek ezek a feliratok Mindszenty szá­mára, annak a hadseregnek a felbomlását, amelynek erejére any- nyira. Igen, a prímás hazaáruló tevékenységében itt is rosszul számított, a magyar alsópapsá g Borsodban s ellene fordult. Sem. miféle terror nem gátolhatja immár, hogy beteljen rajta megér­demelt sorsa, amelyet a katolikus milliók követelnek. iwiiii mi mi Az egyház válságáért Mindszenty a felelős Bulgária földjein, amerre já. unity Jéplen-nyomon találkozunk azokkal a szárazmalmokhoz hasonló ióvon. tatta öntözőberendezésekkel, me­lyek felszívatják a föld mélyéből a vizet és nyomban szétosztják a környező- tagokra. Primitív, fából eszkábált kerekekre és csigákra épített masinéria ez, de ahol víz van, ott igen értékes szolgálato­kat tesz a gazdáknak. Ezek az egyszerű paraszti vízgyűjtő és el­osztó művek szoktatták a bolgár parasztot a kollektív munkára is, mert a kút és a hozzávaló gépezet legtöbbször nem egy gazda birto­kához tartozott — gyakran egy egész határnak alig jutott belőle kettő-három —, tehát használa­tukra és karbantartásukra szövet­kezni kellett. Szövetkezeti gazdálkodtál is többtermelés Tgy magyarázták el az első pa­rasztszövetkezetek alakulásának történetét a rözsevokunarei híres kollektív gazdaságban, melyet 1947 Őszén meglátogattunk. Azon a szeptemberi napon toppantunk be a *) Részietek Aranyosi Pál és Barabás Tibor bulgáriai útleírásai­ból. (Belyár paraiztok kelleldiü qjazduLáqábati) szövetkezeti gazdaság egyik ta­nyájára, amikor megkezdték a má­sodik kukorica törését. Az embe­rek, a szövetkezet tagjai, mind kint voltak a halárban, csak egy idősebb tanyásgazda volt otthon, 6 mutatta meg a pompás sertéste­nyészetet és főleg a gazdaság nagy büszkeségét, a második krumplitermést, a Gülbabához ha­sonló hatalmas és guszttfsos, ró­zsaszínű krumplik tömegét. Elme­sélte hozzá, hogy a gabonaféléket, melyeket másodízben arattak szep­tember közepén, orosz magról és egy or.osz mester utasításai szerint termelték, ugyanígy a kukoricát is, melynek második törését ezen a szent napon kezdették el. Hozzá­tette, hogy a krumpli harmadik ve­tése már benn van a földben és novemberre főleg, ha egy kis eső is hozzásegít, még egy termést akarnak betakarítani. A Mafiea medrét ugyanebben az 1947-es évben kiszár Póttá az aszály, alig néhánycenfiméferes vi­zecske folydogált benne, de a föld mélyéből, persze néha ötven­métercs és ónnál is nagyobb mély­ségből, még ki lehetett pumpálni a locsoláshoz szükséges vizet és a rözsevokunarei parasztok nem sajnálták a munkát, éjt-napot eggyé tettek, ha kellett, hogy megmutassák, mire képes a szö­vetkezett gazdálkodás. R özsevokunare példája „Ebben a faluban nyolészáz csa­lád él. 1944 szeptember 9, tehát az áljamfordulat után, százötven pa­rasztcsalád egyesítette önként a földjét, állatait, munkáját. Ma már háromszáznegyven család lé­pett be a szövetkezetbe; de többet, mint alkalmatlanokat, visszautasí­tottak. — Ml’ lesz azokkal, ekiknek nincs földiük, azok pusztuljanak éhen? — kérdezem. — Jócskán vannak nálunk föld- telen emberek is — feleli Konev gazda —, de ehhez el kell monda­nunk, hogy miként számolunk mi egymással. Az évi hozam égyhar. meda a beadott és fölbecsült föld. állag és tőke arányában osztódik szét. a másik kétharmada kizárólag az elvégzett munkanapok és mun­kateljesítmények arányában. Előfordult már az is, — éppen .velem, — teszi hozzá Dimiter Ro- lev Bogunszki, a bognárméster —, hogy többet kerestem, mint aki föl­det is hozott. A múlt évben 142-000 lévát keresett a család. — Amit természetben kaptam, ható­sági áron megtérítettem. — A falut tagosították. Most há. rom nagy tömbben van a szövetke­zét minden földje- Békéseh, csere útján szerezték meg ezt a há­rom nagy tagot. A hozott és be­adott értékeket a nyilvános gyűlé­seken felbecsülik és ezen az alapon osztják el a jövedelem egyharma- dá:, a kétharmadot a munka sze­rint. — Igen ám, — kérdeztük —, de hogy értékelik fel a munkát? Hisz az egyik jobban, a másik rosszab­bul dolgozik? Nincs két egyforma aratói Feleletükből szövetkező tények bontakoztak*1 ki: Közös gyűlésen megállapítjuk a munkanormát. A vezető gazdával együtt felbecsS* lik a munkát és megmondják, hogy melyik munkaterület kié. Ha előbb végzi el, a maga dolga. A nehezebb, értékesebb munkát ma­gasabb normával jutalmazzák. De* hát a minőségi munkát ugyanúgy figyelembe veszik, mint a nagy teljesítményt. Az öreg Ilja Ivanov Pandarszki azt mondja, hogy csak a normák megállapítása körül Ve­szekszenek az emberek. Az egyik azt mondja, hogy túlrövid az idő, a másik a becsértéket tartja ala­csonynak, de a végén mindig meg­egyeznek. ;'!] — Igenám, de hogy tartják a||i« kor lenn a munkafegyelmet? !v Georgi Vidanov Panicsarszk! szé­les árázattal nevet és az épületjín függesztett fekete táblára mutat. — Ne gondoljátok, hogy ötül annak bárki, ha odaírjuk a nevét. Másodszor már büntetést fizet, harmadszor kidobjuk. Menjen fcu ten hírével, vigye a földjét, a pén­zét. mert minálunk mégis csak * munka a legfontosabb...-

Next

/
Thumbnails
Contents