Észak-Magyarország, 1948. december (5. évfolyam, 279-304. szám)
1948-12-25 / 300. szám
Glnaízlom Munkásjvcrmekel. Parasztgyermekek Hunfalvi 70 V» Fráter 24®/« 14% Láv*y 27 “/• 20% Borsodi és isískoTci dóig zók! Küldjétek gyermekeiteket n középiskolákká Horváth Mártonnak a Szabad 'I Népben megjelent nagyj.dentő- ségü cikke megállapítja, hogy no ha a munkás, és parasztijuk 1 százalékaránya a főiskolákon jele ntékenyen felülmúlja a régi szám. H arányukat, jelentős az előrehaladás e tekintetben a közéjúsko ál.ban >i Is, az eredményekkel korántsem lehetünk megelégedve. A miskolci arány Jobb az országosnál • jj Miskolcon jobb a helyzet, mint országos átlagban. Ennek egyik magyarázata, hogy Miskolc a Magyar Ruhrvidék központja s bár a középiskolákat itt is a város központjában helyezték el, közvetlenül a felszabadulás titán a Huníalvy gimnáziumot Diósgyőr- Vasgyárbba helyezték ki. Ezzel elősegítették, hogy a Nagymlskolc lakosságának tekintélyes részét kitevő vasgyári dolgozók gyermekeiket helyben járathassák középiskolába, A Hunfalvy gimnázium új elhelyezésének előnyét a vasgyári munkásszülők ki is használják. Ez kitűnik a munkásgyermekek 7u százalékos arányszámábóU Am j a gimnázium rendes tagozatának 90 növendéke van, a »Dolgozók tagozatác-ban 105 növendék tanul. Ebben a tagozatban azt a kedvezményt nyújtották, hogy félti évenkint lehet elvégezni egy-egy osztályt s a dolgozók vállalták is az V—Vl.ik osztály egy-egy fél év alatt való elvégzését, de í már a VII. és VIII. osztály anyagával nem mertek félévenkint megbirkózni, azokat egy év alatt végzik el. Jeleni g az V., VI osztály féléves tanfolyamait 29, a VJI-ét 31, a VIII. osztály humán tagozatát 18, a reális tagozatot 27 ' dolgozó látogatja. Milyen a megoszlás • két (algimnáziumban Miskolc másik két legnagyobb Imnáziumának adatai viszonylag edvező képet nyújtanak a munkás. és paraszti! jak arány számáról. A Lévay gimnáziumban a mim. kásifjak 27 százalékban, a kis. parasztság gyermekei 20 százalékban fo dalnak helyet a 419 főnyi ősszlétszámban. Ebben az Intézetben is működik k dolgozók tagozata, amelynek hallgatói kisparaszt, kisiparos és munkásgyermekekből kerülnek ki; látszámuk 56^,., A Fráter György gimnázium 423 főnyi összlé.számában 24 százalékra rúg az üzemi munkásdolgozók és 14 százalékra a dolgozó paraszt és nincstelen földmíves szülők gyermekeinek száma. A vasúti altisztek, egyéb hivatali altisztek és kispolgárok gyermekeinek arány száma 20 százalékra tehető. A megyei helyzet Felvetődik a kérdés; az általános iskolák nyolcadik osztályából kikerülő tanuló ifjúságból mennyit tudnak felvenni Miskolc, Illetve Borsod megye középiskolái? Az általános iskolákon és a dől. gőzök általános iskoláin keresztül feltörekvő munkás, és paraszt- ifjúságnak milyen lehetőségei vannak a főiskolákig való eljutásra? Miskoicnak 12 középiskolája van, amelyek közölt több elhaló iskolafajta is szerepel Egy-egy *V-ik osztályra 50 tanulót számítva, 1000 tanulót vehetnek fel. A miskolci általános iskolákból kikerülő növendékeket így a kö- ■ zépisko'ák be tudják fogadni. Vármegyei viszonylatban azonban, tekintve, hogy a miskolci közép, iskolákon kívül csak Mezőkövesden, Özdon és Putnokon működik még 5 különböző jellegű középiskola, az általános Iskolák nyolcadik osztályaiból kikerülő 3007 tanuló befogadását a középiskolák nem biztosíthatják kielégítően* Még kevésbé, ha a még elemi Iskolaként működő Vili. osztályokból s a dolgozók átképző tanfolya- mairól kikerülő ifjúságot is tekintetbe vesszük. Borsod megye helyzete mégis aránylag sokkal jobb, mint sok más vármegyéé, ahol a középiskolák száma a lakosság számáré, nyához viszonyítva. lényegesen kevesebb. Az érem roAslk oldala De nézzük az érem másik oldalát. Itt van a Hunfalvy gimnázium. A vasgyári dolgozók 17.000 főnyi létszámához mérten a gimnázium ÖO-es, illetve a dolgozók tagozatával együtt 195-ös tanuló létszáma elenyészően csekély. Ez arra mutat, hogy Most lássa el gépkocsiját ui gumi* abroncsokkal... Minden méretet ííoriáíezás néikiil raktárról szállít a löl [fiMR Lerakat Misko.con: ül. JiJHÜifHZ íSi»« Búza-lér, telelőn: 21-81* a dolgozók körében még igen kevés a hajlandóság arra, hogy gyermekeiket a főiskolák felé tereljék, hogy az egyetemeken a munkáslfjak döntő arányban vegyék ki részüket a felsőbb tanulmányokból s minél többen képesítsék magukat a ríjuk váró vezető feladatokra. Inkább azok felé a középfokú képesítések felé törekszenek, amelyek »hamarabb nyújtanak kenyér- kereseti lehetőséget«. Parasztságunk a számára nyújtott tanulási lehetőségeket még kevésbé használja ki. Bizony It j- ezt az alábbi kis statisztika; A vármegye valamennyi általános iskolájának nyolcadik osztályában ezidőszerint összesen 3007 tanuló jár. Nagyüzemi munkások gyermeke 1237, kisüzemi munkásoké 147 összesen 1384, kereken 45 százalék. Fzzel szemben a mezőgazdasági munkások 145, a kis- parasztok 338, a középparasztok 61, összesen 569 tanulóval van képviselve, ami 18 százaléknak felel meg. Jellemző a mezőkövesdi, tehát egy túlnyomóan dolgozó paraszt. Ságból álló vidék gimnáziumának tanuló megoszlása. Az iskola növendékeinek száma: 206. A nyolcadik osztálynak 36 növendéke van. A parasztíiúk arányszáma — mint dr. Papp Zoltán Igazgató közli — 70—80 százalékra rúg ugyan, de a kis létszám azt Igazolja, hogy a dolgozó parasztság] nv5rr mindig nem aknázza ki a d ától számára . nyújtót! i ieíea Jelenségek Örvendetes, hogy a kisparasz. tok gyermekei sokkal jobban tanulnak, mint a kulákok fiai, akik úgy vélik: nekik vottakép fölösleges tanulniok, a birtok biztosítja majd megélhetésüket, örvendetes jelenség, hogy a felnőtt munkások és parasztok, akik a különböző átképzési lehetőségekkel s a dolgo. zók iskoláival nyújtott előnyökké' élnek, nagyobb szorgalommal, akarattal és komolysággal vetik bele magukat a tanulásba, mint a polgári szülők gyermekei. A kereskedelmi fiúiskola dolgozó tago. zatában például tavaly 55-en tét. tek érettségit. A polgári iskola' dolgozó tanfolyamokat eddig majd ezren végezték el: hivatali helyükön magasabb állások betöltésére minősítették át őket. Borsodban mintegy 30 »dolgozók általános iskolája« vette át a polgári átképző iskolák szere, pét A dolgozók Itt egy év alatt végezhetik el az általános iskola V— VIII. osztályát. Mindent egybevetve, a demokrácia megnyitotta az utat a dolgozók előtt az egyetemekig s minden könnyítést megadó t, hogy ezt az utat meg is járják. De hogy a munkásság és parasztság az értelmiség» pályákon is maradéktalanul betölthesse a ráháru'ó feladatokat, valóban arra van szükség; —• amint azt Horv'th Márton kifejtette, — hogy ösz- töndíjpo'itikánkat, segélyezés' rendszerünket ennek a cé|n~k a szolgálatába ái'ít-uk. A szakszervezeték á'ljanak élére annak ar akciónak, amely a fe’novekvő munkás, és pmasztlíiirágnak m'- r.é! nagyobb számban kíván közéo- hko'al. szakiskolai és főiskola' műveltséget nyújtani. HAJDÚ BÉLA A Párt: élenjáró csapot A Magyar Dolgozók Pált ja példaképének tekinti a Szovjetunó Kommunista (Bolsevik) Pártját. Pártépitő munkájában marailckia* lanul érvényesíteni igyekszik a nemzetköz: munkásmozgalom ftnw radalmi tapasztalatait, a Lenin, Sztálin által szervezett és győz«. lemre vezetett nagy Bolsevik Párt tanítását. Az MDP alakuló kon* gresszusán elfogadott Szervezeti Szabályzat és az MDP Politik» Bizottságának határozata azt célozza, hogy pártunkat mindinkább a SzUK(B)P-hoz hasonló párttá tegyük. így biztosítjuk, hogy ingado* zás nélkül, minél gyorsabban és minél zökkenőmentesebben vezet* hessük népünket a szocialista társadalom építésének újabb meg újabb győzelmei felé. Lapunk mai számában megkezdjük a Pártról stóló sztálini tanítások ismertetését. Hétről-hétre egy-egy részletet közlünk Sztálin elvtáfs írásaiból és egy további cikkben foglalkozunk n abbaa felvetett kérdések konkrét megvilágításával. I. A pártnak mindenekelőtt a munkásosztály élenjáró csapatának kell lennie. A pártnak fel kell vennie magába a munkásov tály legjobb elemeit, tapasztalataikat, for- radalmiságukat, határtalan odaadásukat a proletáriátus ügye iránt. De ahhoz, hogy tényleg élenjáró csapat legyen, ■ pártnak fel kell magát szeretnie a forradalmi elmélettel, a mozgalom törvényeinek ismeretével. E nélkü nem képes a proletárlátust magával vinni. A párt nem lehet igazi párt, ha csak annak a regisztrálására szorítkozik, emit a munkás- osztály tömegei átélnek és gondolnak. ha a spontán mozgalom uszályában sompolyog, h* nem ért hozzá, hogy a spontán ntpzga'om rcnyheségét és politikai közömbös, ségét legyűrje, ha nem tud a proletariátus pillanatnyi érdekeinél magasabbra emelkedni, ha nem tudja a tömegeket a, proletáriátus osztálycHckeinek * színvonalára emelni. A pártnak a munkásosztály előtt kell járnia, mes'zeob kell látnia, mbit a mun’'á»osztá y- nak, veze'nie kelt a proletár átusl és nem °;rbad magát az ösztönös ség uszi’vába vonszolta ,9a. A II Intemacioc.álé »uszál/pi>:'Ilkát. i prédikáló pártjai: burzsoápolltlkit folytatnak, amely a proletárlátust arra kárhoztatja, hogy eszköz le- gyen a burzsoázia kezében. Csak az a párt, mely a proletáriátus élcsapatának álláspontjára helyezke. iletr és • tömegeket tel ludja emelni a »roletáratus o&ztályrrde- keinek sz nvonalára — csak az ilyen párt képes a mun .ásosziályt a trade-unionizmua Aljáiét (elejteni és őr.'-Oó politikai érövé lenni. A párt a munkásosztály politikai vezére. Előbb már beszéltem » munkás- osztály Harcának nehézségéiről, a harc körülményeinek bonyo.ull voltáról, «stratégiáról és taktikáról, tartalékokról és manőverezésről, előnyomulásról és visszavonulásról. Ezek a viszonyok nem kevésbé bonyolultak, ha ugyan nem bonyolultabbak, mint a háború Vi. szonyaL K> tud ilyen viszonyok között tájékozódni, ki adhat a proletáriátus milliós tömegeinek helyes orientációt? Nincs hadsereg, amely háborúban tapasztalt vezérkar nélkül ellehetne, ha csak nem akarja magát veresegre kár- hoziatnL Vájjon nem viligos-e, hogy a proletáriátus meg kevésbé lehet meg tapasztalt vérér kar nélkül, hacsak nem akarja magát e*7 küdt ellenségei kénye-kedvére ki* Szolgáltatni? De hol ez a vezér* kar? Ez a vezérkar csak a prole* sáriátus forradalmi pártja lehet, A munkásosztály, ha nincs fórra, dalmi pártja, vezérkar it'*'küli had. sereg. A pírt a proletárátus harci vezérkara. A párt azonban nem tehet csak élenjáró csapat. Egyszeismind aS osztály csapatának is teli lennie, ar osztály részén meiyet léte összes gyökerei szorosan az ősz* tályhoz kapcsolnak. Az élenjáró csapat és a munkásosztály egyéb tömege közötti különbség. a part. tagság és a pirtonkívüiiek közötti különbség nem tűnhetik et, míg re osztályok ei nem tüntsk, míg m proletáriátus más osztályokból egészftődik ki, míg a munkásosztály a maga egészében nem emel* kedhet fel az élenjáró csapat színvonalára. Ámde a pirt megszült, nék párt lenni, ha ez a külön »ág szakadássá válna, ha a párt ön- magába zárkóznék és a pártén, kívüli tömegektől elszsksdna. A párt nem vezetheti az osztályt, hií nem kapcsolódik össze a párton, kívüli tömegekkel, ha a párt éa » pártonkfvüli tömegek körött nine* összeforrás, ha ezek a tömegek nem fogadják el a párt vezetését, ha a pártnak a tömegeknél nincs erkölcsi és politikai hitele. Net«, régiben pártunk kétszázezer Aj munkástagot vett fet. Figyelemre, méltó ebben az a körülmény, hagy ezek nem annyira maguk jöttek a pártba, mint amennyire a több páríonkívüli tömeg küldte őket, mely az új tagok felvételében ak. tív szerepet játszott: jóváhagyass nélkül új tagot egyáltalán nem vettek fel Ez a tény arról tanús, kodik, hogy a pártonkfvüli mun, kások széles tömegei a mi párton kát a saját pártjuknak, hozzájut közelálló, velük egy-hús.vér part nak tekintik, melynek kiszélesítő seben és megerősítésében mélysá, gesen érdelektek s melynek vet« lésére önként rábízták sorsukat Aligha kell bizonyítgatni, hogy « megfoghatatlan erkölcsi szálai nélkül, melyek a pártot a pártosa kfvüH tömegekkel összefűzik, < párt nem lehetne osztályánál döntő ereje. A párt elszakthatai lanul a munkásosztály része. ESZAKMAGYARORSZAO 7 Szántó utóda Papp Oíjflla nöf kabátok és férfi ruhák szakúzlete Széchenyi utca 30. esám Misit:» VisterntcilelRi Reszvénytírmii Tel: 20-87. — MISKOLC - B-eenjai-u. 6. I IEHÍZIPIRI KŰZPONT BIZOKINTOSI- Állandó nagy raktár az Állami Vaa Acél ás Gépgyárok, a Riaiamurány-Salgótrij&ni Vasmű Rt., Weist Mau tiéd rt mttrek kereskedelmi és gazdasági taru e vényeiben. Gyors és pontos kiszolgálás.
