Észak-Magyarország, 1948. december (5. évfolyam, 279-304. szám)

1948-12-19 / 295. szám

Munkások! Elvtársak! BE A VÖRÖS HADSEREGBE! Emlékezés a Tanácsköztársaság miskolci eseményeire A Magyar Dolgozók Pártja büszkén vallja magát az egykori KMP harca folytatójának. A 30. évfordulón visszatekintünk Mis- kolcnak arra az időszakára, amikor a Tanácsköztársaság megalakult. Ha az akkori miskolci sajtót böngésszük, megelevenednek az izgalmas történelmi korszak mozzanatai. Az események nagy rohanásában az ideológiailag magasfokú kommunista szervezet kevés száma s a szociáldemokrata álforradalmi 'deológiát valló vezetők tájékozatlansága átütött a proletárd.ktatura itteni színképéin. Az itteni szervezetek inkább érezték, mint tudták a proletárforradalom igazi jelentőségét s a meg-megszerzett jobb tájékozódást minduntalan megzavarta a folyton kísértő idegen — sth és román — megszállások veszedelme. Megjelenik a Miskolci Vörös Újság A Tanácsköztársaság kikiáltása áfán megjelent a Miskolci Vörös Újság Kóródy Béla és Színi Imre szerkesztésében. A szerkesztőség * a kiadóhivatal a Weid.ich-palotá. f>an volt. Március 251 száma nagy címbetőkkel közli: Felállítják • Vörös Hadsereget. A Reggeli Hírlap március 22-i száma már előzőleg az első olda­ton hirdeti: Fegyverezzük fel a proletáiokatf Harmadik oldalán plakátszöveget közöl: i í »Be a Vörös Hadseregbe! Mun­kások! Elvtársak! Az események rohanó árja a szervezett proletár- ságot döntö cselekményre kész­teti. A kizsákmányoláson és el­nyomáson alapuló kapitalista tár­sadalom végső haláltusáját vívja... Magyarország proletárságának sorsa most dől el.« A Reggeli Hírlap ugyanakkor esak »kerülő úton tudja meg la Budapestről származó híreket« a Tanácsköztársaság megalakulásá­ról, de mint később kiderül, az ér­tesüléseket korrigálni kellett. Az­nap a Miskolci Mtmkásanács délelőtt 9 órára rendkívüli gyűlést hirdetett »a politikai helyzet s a további teendők megvitatására«. 23-án már diadalmasan jelenti a Reggeli Hírlap: »Meg van a kap. esolat Budapest és /Moszkva kö. zött. Lenin üdvözli a magyar for- raoalmi proletáriátust. A magyar szovjet megalakulása határtalan lelkesedést keltett Oroszországban. Terjed a vörös forradalom«. A Borsod-Miskolci Múzeumban őrzött korabeli plakátok között ott találjuk a március 22-én meg­jelent rendőrfőkapitány! hirdet, ményt, amelyben Borsod várme­gye és Miskolc tnnácsa statáriu­mot hirdet lopás, fosztogatás, rab­lás, árdrágítás, élelmiszerek elrej­tése, termelési eszközök megron­gálása és a szesztilalom áthágása ellen; mindezt halállal büntetik. A 20 napos cseh megszállás Jellemző az akkori tájékozatlan­tágra, hogy március 23-án meg­alakít ják a miskolci és borsodme- gyei »Népbiztosok Tanácsát«. — Március 29-én a Népbiztosok Ta­nácsát háromtagú direktórium váltja fel, amelynek tagjai Reisin- ger“ Ferenc, Pelyhe János és Mauks Sándor. Hatásköre Abauj és Gömör megyére terjed ki. Április 16-án választották meg a Munkás, Katona és Parasztsze­gények Tanácsát. Május 2.án" délután 3 órakor cseh csapatok száll ják meg Mis­kolcot s egyidőre Miskolcon és környékén Attillio Zíncone tábor­nok, cseh városparancsnok pa­rancsnoksága alatt a régi rend lép életbe. A tábornok elrendeli: minden üzletet zárva kell tartani, kivéve az élelmiszerüzleteket s a gyógyszertárakat. Az utcákon tar­tózkodni vagy gyülekezni nem szabad. Este 6 órától reggel 6-ig senkinek sem szabad az utcára ki­lépni. Újságokat, plakátokat nyomni tilos. Ismét« „királysávkorabeli ]ogáll8pot(?)“ A csehek uralma 20 napig tar­tott. A Magyar .Vörös Hadsereg s a miskolci és diósgyőri felfégy- verzett munkásság május 22-én visszafoglalta Miskolcot és kiűzte a cseheket. A Vörös Hadsereg pa­rancsnokságától a miskolci és diós­győri hős munkások nagy dicsé­retben részesültek. Visszaáll a proletárdiktatúra. Augusztus, 8-án csak a »Napi jelentések« szürke cím alatt meg­jelent sajtótermék jelenti, hogy Miskolcot és környékét a 41. ro. mán gyalogdandár szállta meg. »A királyságkorabeii jogáliapot helyreáliott — • írja a románok ál­tal kiadott »újság«. — A kommu­nista falragaszok és hirdetmények megsemmisítendők. A régi ’csend­őrség és rendőrség újra műkö­désbe lép« • A falragaszokat és a hirdetmé­nyeket valóban megsemmisítették, de nem semmisítették meg a bosszúállás s a terror minden for­mája ellenére sem a munkásmoz­galom, a proletariátus illegalitásba szorított élcsapatát, amelynek ha voltak is megiántorodó, kihulló tagjai, az elmúlt 30 év alatt* amíg a »királyyágkorabeli jogállapot s a régi csendőrség és rendőrség újratr.űködése« a sír szelére taszí­totta az országot, a Párt kínziso. kon, börtönökön, a bitófák árnyé­kában Is úgy harcolta meg a maga hacát, hogy a felszabadulás után edzett újjáépítő erőként láthatott hozzá a nagy munkához. "7-----------------------------------------------­Uj magyar találmány Anyagmegtakaritás a bffrloarban A fonóipari ycpek u. n. nyujtóhüvelyének bevonására mindig borjúbőrt használtak, mégpedig a legfinomabb, exportárunak megfelelő minő­ségben. A Szegő bőrgyár erre a célra birkabőrt készített ki. A megfelelő eljárással kikészí­tett birkabőrt a gépalkatré­szek bevonására először a Magyar Pamutipar gépein al­kalmazták. aminek során megállapították, hogy az a borjúbőrnél is alkalmasabb. A két borfajta használata között lényeges különbség mutatko­zik nemcsak minőség tekinte­tében, hanem elsősorban ta­karékossági szempontból. A birkabőr felhasználása fonó­ipari gépalkatrészek bevoná­sára évi 200.000 forint meg­takarítást jelent. önbépzofeörl versenyéltet rendez­ned a mű szadi Középiskolásod A Diákszövetség kezdemé­nyezésére a miskolci műszaki özépiskola növendékei ver­senyönképzőköröket tartanak egy-egy osztály rendezésében. Legutóbb a IV/b) osztály Jó­zsef Attilának szentelte önné pélves önképzőköri összejöve­telét. A növendékek versengése áz iskolai élet egyéb őrületeit is felöleli. A tanulok önkéntes rohammunkával helyreállítot­ták a kazánházat, ezzel bizto­sították az intézet tökéletes központi fűtését. Rendbehoz­ták az intézet világítási be­rendezését is. Gyárijuk van is­kolájuk csinosítására, díszíté­sére is. A DiáKklub helyiségé­ben újságok, folyóiratok, köny­vek, játékok állnak a látoga­jí Thmui é4 yfietyem. /hO’Wk&ie<ikedetmi 'hemieü 'VállaCat 8-as sz. fiókja valamennyi textilgyár minden pamut és selyemtermékéből dús raktárral Észákmagyarorszsg kiskereskedőinek rendelkezésére áll MISKOLC. SZENTPÁLY-U. 0. - Te Won: <9-<7 tót . rendelkezésére. Haszno san tölthetik itt el ide lüket a növendékek. Szép eredményeket ért el az- intézet szülői munkaközös­sége is. A napokban tartóit nyilvános összejövetelen me leg baráti kapcsolatok fejlőd­tek ki szülők és pedagógusok között. Közösén vitatják meg a demokratikus műszaki értel­miség nevelésének feladatait. A szülők önkéntes _ felajánlá­sokkal síétnek az iskola támo­gatására, Adományaikból téli ruhával látják el a szegény­sorsú növendékeket. H szovjet ifiúsóe BfezSsozdo- sávi tinfontfüvokct ionul A szoviet kormány és Kom munista Párt Központi Bizott­sága által közzétett hatalmas erdosftési terv rendkívül meg­növelte az ifjúság körében az érdeklődést a mezőgazdasági tudományok iránt. A szaratovi területen a pártszervezetek az ifjúság közóhajának elegét téve most a Politikai és Tudo­mányos Ismereteket Terjesztő Társaság közrom üköd ésével az ifjúság számára előadásso­rozatot rendez, mert az ifjú­ság tevékenyen is részt akar venni a foro keresztülvitelé-; ben. Munkás-paraszt szövetség A MARXIZMUS-LEN1NIZMUS (tanítása szerint a Pártnak a ha.a* í’om meghódításáért és meg tar.á- |sóért vívott harcban egyik do.ito I feladata a munkásság es paraszt­ság szövetségének megterenuese. A történelem idáig nem olyan esetet, hogy a parasztság válamikör is képes lett volna egye­dül, csak a maga érijéből 'c sza­badítani önmagát, mint ahogy nem is tehette, mert milliónyi apró ma­gángazdaságai szétszórtsága miatt jelszigetelten é! a_ fa vakban A munkás-paraszt szövetségen belül \Tmunkásosztályt fflett • vezető i szerep. Azért a munkáwsztMyt, mert gazdasági rendünk fejlődé, ben az iparnak vitathatatlanul ^dön­tőbb a szerepe, mint • mezőgaz­daságnak; azért, mert az ipari munkásság nagy «megei együtt élnek a gy árvátokban, együtt vannak a nagyüzemekben. P'"*,1; kailag fejlettebbek s • d°'*°**J akaratának - epnen egvü é 5. nzpv tömegük miatt - sokká« na­gyobb súlyt is tudnak adni. Har­madszor azért Illeti meg a mun­kásosztályt a vezető szerep a munkás-paraszt szövetségen belül mert a történelemben 5»re?V- >n olvan erő. ametv következete­sen szembenál mindenféle klwak- mánvolással. amelyet nem köt a terme’őeszközSk imgántulaidona I, ezért ha «hatatlanul és Ingado­zás nélkül vezetheti a dogozók harcát, íffV a parasztságét «. » kiTsákmánvo'ó földesúri- és na»v- tskéc osztály uratmáo-V megdon­A FÉLSZAßADULAS UTÁN a magyar ipari munkásság és annak vezető pártja, a Magyar Kommu­nista Párt legfőbb feladatául tűzte ki a munkásosztály és a paraszt­ság szövetségének kiép'tését szo­rosra kovácsolását és őszinte el- méiyitését. ' I Hogy hat hét alatt sikerült meg- ! va’ósítanunk olyan hatalmas tor. !tténelmi munkát, amelyért Dózsa György óta 400 esztendőn kíresz- Síül hiába küzdött a magyar fold­mives-szegénység, elsősorban a földreform tűiében megszületett munkás-paraszt szövetségnek kö­szönhető! •" lx Az 1945-ös őszi választás után felocsúdó magyar reakciónak, ameiy a Kisgazdapárt joob^ár- nván levegőhöz jutott, legjobb to- jrekvése az volt, hogy visszacsi­nálja a i öld rét ormot, visszaadja •az úri birtokosoknak a földre.orm. |ban elvett földjüket. A* .dtenl«* 1 radalmi kísérlet híre - futótűzként terjedt el az országban, pa.aszt- kiUdöttségek százai jöttek let a fővárosba segítséget kérni » ipari munkásságtól es annak v’®‘ zető pártjától, a Magyar Kom- munista Párttól. . . Es a munkásosztály segítségére sietett á parasztságnak most, a kiosztott földek megvédéseben is- A munkásság ere.yes ttüépese meghiúsított a mag>ar reakció veszedelmes kísérletet a újabb hatalmas győzelemmel *alda®‘* tolta a munkás paraszt szövetség út iát a demokráciában. Nem utolsó sorban a_ munkás­paraszt szövetségnek köszönhető, hogy sikerült kiszorítani a kor­mányzásból, a hatalomból a reak­ciót, hogy sikerült a népi demo­kráciát politikailag es ?«da^; lag megszilárdítani! A kosos harc lés munka nyomán erősödik egyre inkább a parasztság szeles töme­geiben is az a tudat, hogy ez az ország az ő országa is Ennek a rondolkozásnak fényes bizonyítéka az 1948-as beszolgáltatás párd an sikere. | AZ IPARI MUNKÁSSÁG nem­csak a nagypolitikában támogatja a dolgozó parasztságot, hanem az egyszerű fa’usi élet mindennapos apró-cseprő gondja’ban és bajai­ban is. Ez a munkás-paraszt szó- vétség, amelynek a fa.ujárók olyan hűséges »hegesztő kovácsai«, az elmúlt években számos nagyszeni eredményt kozott a falu dolgozói­nak felemelésére. . i Oyen hatalmas, nagy horderejű vívmány, amelyet a munkásosz­tály nyújt a falu dolgozó népének, a gépállomások hálózata. »A mezőgazdaság területén döntö feladat a paraszti k sbir. tokra épü.ő mezőgazdaság szá­mára leíietővé tenni a technika és tudomány alkalmazását... Ezéit a Magyar Dolgozók Páitja síkra- száh a mezőgazdaság gépesítésé­ért, állami mezőgazdasági gépftze* mek hálózatának felállításáért, e célból a tiaktor* és mezőgazda« sági gépgyártás nagyarányú fej­lesztéséért.« (Az MDP program­nyilatkozatából.) A gépállomások felállításával a magyar demokrácia elhatározó lé­pést tett az irányban, hogy a ka­pitalizmust felszámoljuk a falut» és a falu dolgozó népét a szocia­lista fejlődés útjára segítsük! A földreform nem vetett véget a falu tőkés fejődésének. A falu főkés elemei, é’ükön a kulákság- gal azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy újból elnyomorodást hoznának a falu dolgozó népére. ’ Ezért tűzte ki a Magyar Do’go- zók Párfia fő politikai feladatként; »Fokozottan védeni a dolgozó pa­rasztságot a falu kizsákmányoló e’emelvcl szemben, a kizsákml- nyolók koriá tolásával, terieszkp. désük meggátfásával!« A FALUN FELLÁNGOLD o-z- táíyharc, a kizsákmányo’ó kutak* ság korlátozásáért megindult harc, természetszerűleg megváltoztatja a munkás.paraszt szövetség tar­talmát is az 1945! évi időkhöz kis­pest Akkor a munkásosztály g pa­rasztság zöméve! ment harcba a nagybirtokos rend széjje’zúzására s a fasiszta maradványok elhá­rítására. De három év múltán a falusi kizsákmányoló tőkések visz- szaszorításáért fo'yó harcban, a kulákság elleni harcban nyilvánva­lóan már nem támaszkodhat a munkásosztály az egész paraszt­ságra. A kizsákmányolástól men­tes szocialista társadaom értését faiun a szegénypara-ztségra tá­maszkodva, a középparasztsággal tartós szövetségben — a kulákokJ kai szemben folytatott fokozódó harc eredményeként fttdia rs-ifc biztosítani! »A párt azt tűzi ki feladatául, hogy a középparasztságot elvé. lassza a kulákokfól, hogy szük­ségleteivel szemben tanúsított fi­gyelmes magatartásával a mun­kásosztály oldalára vonja, elma­radottsága ellen az ideológiai be- ffolyás eszközeivel, nem pedig az folyás eszközeivel harcol és minden olyan esetben, amikor a középparasztság éle térdekéiről van szó, gyakoilati megegyezésre tö­rekszik, a szocialista átalakulás megvalósítása módjainak megha­tározása tekintetéber engedménye­ket tesz.« »Nincs ostobább do.og, mint akárcsak gondolni is arra, hogy a kázéppáraszttal szemben a gazdasági viszonylatok te-én erőszakot alkalmazzunk«, — mon­dotta Lenin elv társ. Ez a politika megteremti az elő­feltételét annak, hogy a középpn- rasztság magatartásáhpn, a kutak­hoz való viszony tekintetében va­lóban fordulat következzék be ‘s a f lusi kizsákmányolók megfékezé­séért folytatott har.ban a ktdák- ságga! szemben a munkás-paraszt szövetség oldalára álljanak. A ko­fák elleni harcnak, a szocializmus építésének a falun legerősebb fegyvere a szövetkezet. A megerősödő szövetkezeteken keresztül mezőgazdasági . fakó Sá­gunk nap, mint nap látia a derro« kratikus állam és az ipari munkás« »As támogatását. A szövetkezet a •enerösebb kapocs a munkás.)*** ♦ály is a dolgozó parasztság kö­zött. F? ,a megacélozott munkás fa-- raszt szövetség lesz a tendi­ere ie és szervezője az ú* Függet­lenségi Frontnak s elöbbrevisz a W. zsákmányáástol mentes új, ara­bod magyar haza, a szocia'r fd Magyarország >!épftése útján! ESZAKMAGYARORSrAG Q

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents