Észak-Magyarország, 1948. november (5. évfolyam, 255-278. szám)
1948-11-22 / 271. szám
AZ IDEOLÓGIÁI HARC Irta: Sárközi Andor A társadalmi let cs társadalmi Itid-gt Viszonya: központi tíárciö*-, mely« élesen elválasztja s szembe* nlkfcja egymással a materialistákat és idealistákat. Az idealista iskola különböző képviselői szerint a tár. sndalmi és politikai eszmék rejlődé- sa önálló, független, önmagát kielégítő ; folyamat, a társadalom válto- rása, alakulása az eszméli, világnézetek változására s fejlődésé« e ve* gethető vissza. X polgári Ideológusok légüres térben mozognak, egyik eszmét a másikból vezetik le, anélkül, hogy azok legbensőbb rugóit, indítékait » legcsekélyebb mértékben is meg tudnák világítani. A dialektikus materializmus, a tudományos szocializmus klasszikusai izekre szedték az idealisták tarthatatlan álláspontját, inegdön* tötték ázt s bebizonyították, hogy n társadalmi tudat a társadalmi lét függvénye, az eszmék története az tasztályherc visszatükröződése és kifejezője. Sztálin klasszikus meg. Határozásával: j,.*.ha a_természet t> lét, az anyagi világ elsődleges, az Öntudat, gondolkodás viszont másodlagos, származtatott valami, n* az anyagi világ objektív, reális valósig, mely az emberek öntudatától függetlenül létezik, az öntudat pedig csak ennek az objektív reálie valóságnak a visszatükröződése, —• akkor ebböj az következik, hogy a fái sadalom anyagi élete, léte ugyan. Csak elsődleges, szellemi élete pedig másodlagos, származtatott, tiogV'« társadalom anyagi élete objektív, reális valóság, amely *z emberek akaratától függetlenül létezik, a társadalom szoHemi életé pedig ennek az objektív reáüS Vs'óságnak, i létnek visszatükröző, óé se." « Ä társadalmi lét s a tűisade.lmi tudat viszonyát, ebben e -viszony, ban fellelhető törvényszerűségeket, äz «teológiák keletkezésének társa* tóalmi feltételeit, különösen a haladó eszmék keletkezésének körülményeit boncolgatja F. V. Kr-n- szfantinov „Haladó eszmék szerepe k társadalmi fejődésben” című ma. gyárul most megjelent könyvébnn (Szikra kiadás). A döntő kérdés, amelyet felvet: Reszelhet fmk-c egységes társads'mi tudatról? N'em! Az ellentétes osztályokra tagolt társadalomban nem létezliet csztélyonkíviili társadalmi tudat, osztályohkívüli eszrfte. osztályfclöt- t! ideológia. „Mindenütt, ahol osztálytere, a kizsákmánvolók és kizsákmányoltak, leigázók és leigazoltak, haladó cs reakciós erők har. ca folyt, ennek ideológiai tükröződése és kifejezése az eszmék, nézetek, világnézetek harca volt." Csakis az osztáiyhare fényéből Vezethetjük le a haladó eszmék kehi kérését is. Aztij, haladó, forradalmi társadalmi észtnek akkor keletkeznek, amikor a társadalom anyagi életének fejlődést menete új történelmi feladatokat tűz napiréncf. te. amikor a társadalom termelő érőinek s termelési viszonyainak el. lenféte, összeütközése kiéjeeedik. A haladó eszmék feladata éppen az. hogy a feltörő, haladó osztálynak megmutassa harca feladatait é9 céljait. *gy kováesolódott kt a feudalizmus elleni harcban a forradalmi polgárság csz.mci fegyvere, a filozófiai materializmus s a haladó pol- Röri ‘demokrácia. így jelent meg a munkásosztály helyzetének és harsának elméleti kifejtéseként, vijá<?- liirténelmi szerepének tudományos (megalapozásaként a marxizmus, ,-f) aroletártömegek tana és harci lobogója”. A tudományos szocializmus, a marxizmus-lenlnizmus. mint i kapitalizmus, az imperializmus belső elleni mondásainak végsőkig való kiéleződése idején keletkezett haladé elmélet meggyorsítja a mun. kásás?.tály feltartóztathatatlan előretörését' a szocializmus felé, ‘ámo. gáttá, erősíti harcát, megrövidíti n. fcél megvalósításának útját, csökkenti a harci áldozatokat. | A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja egész története, a munkásmozgalom harci tapasztalatai, a Szovjetunió létrejötte, napijainkban a Marx előtti kispolgári »•szocializmust” valió, imperailu- raust szolgáló angol munkáspárt po- jlitikája, a harmadikutas jobboldali [.szociáldemokrata pártok árulása, a |jugoszláviai helyzet mind bizonyulja, hogy a politikai és gazdasági 'harc mellett döntő jelentőségű az ‘ideológiai küzdelem is. r Az osztályharc kiéleződéscv'l kiéleződik az ideológiai harc ;s. Konsztantinov könyvének népi demokráciánk szempontjából különösen fontos figyelmeztetése ebben a megállapiásban sommázódil;: „A politikai harcot a reakció, a haladó, társadalmi eszmék és a politika! elmélet ellen irányuló fokozott ideológiai támadással kíséri. A reakció ideológiai támadása a haladás erői ellen, a szocializmus ellen, a néni ! demokrácia ellen, a függetlenségükért és saját sorsuk meghatározására való jogukért harcoló szabadságszerető népek ellen folytatóit politikai harc egyik formája”. Ezt a támadást a Magyar Dolgozók Pártja irányításévá, a munkásosztály vezetésével pozitív és negatív irányban veri vissza a dolgozó magyar nép. Pozitív irányban úgy, hogy felvértezi magát a marxizmus-leninizmus fegyverével. Ennek szolgálatában áll az a hatalmas oktatási munka, amely Rákosi elvtárs emlékezetes cikkével (indult meg. Ezt szolgálja Politikai (Bizottságunk határozatának végbe, ha jtása, amely a Párt ideológiai egysegét erősíti meg. Negatív irányban úgy, hogy a szellemi élei minden területén lelep lcz.zük a kispolgári, reakciós törekI véseket, kiküszöböljük az ellenforradalmi mérgezés maradványait, felszámoljuk a dolgozó népünk éberségének elalfatáséra, erejének csökkentésére alkalmas idealista tendenciákat. Így szorította vissza a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével a népi demokrácia a klerikális reakció ideológiai befolyását vette éles bi- tálat alá a N£KOSz-bnn s a Függetlenségi Front egyik pártjában jelentkező, a dolgozók egységét megbontó parasztromantikát, a sző. vetkezeti mozgalom erősítésével mind rövidebbre vonja a falu kizsákmányoló! kapitalista ideológiájának hatósugarát. Ennek az ideológiai küzdelemnek egy-egy eredményét jelzi a hoiywoodi álomgyárakból kikerülő filmek visszaszorítása, színházainkban a realista színjátszás, á valóságot bemutató darabok térhódítása. a ,,!'art pour l’art” — irodalmi formalizmus, a polgári regényírás térvesztésé; az egyetemi oktatásunkban végbement döntő változások és — utoljára, de nem legke- vésbbé — az iskolák államosítása is. * Ár. eredmények jelentősek,- de korántsem kielégítsek. A reakció meg-megújuló ideológiai támadásai mellett, olykor a dolgozók legjobb, jainnk tudatát is — át- meg átszövik kjsnoígári maradványok. Szívós, kitartó, felvilágosító munka az ideológiai éberség fokozása, a marxizmus,leninizrmis mind teljesebb elsajátítása, a tömegek kommunista nevelése, a szellemi élet minden területének' felfrissítése a munkásosztály s a parasztság fiaival — viszi előre Ideológiai küzdelmünket s viszi előre 3Z osztály- harcot a győzelem felé, a szocializmus felé. A brigádmozgalom A brigádmózgaloai a szocialista munkaverseny egyik legfontosabb tényezője. Sokan még mindig nem ' tudják mi is tulajdonképpen a bri- Igád, hogyan dolgozik és miért éribet cl nagyobb eredményeket, mintha a brigád egyes tagjai külön, külön dolgoznának. | Akkor beszélhetünk brlgádmun- fkáról, ha egy közös cél elérése ér. deliében egymást segítik, egymás tudását kiegészítik a brigád tagjai. Ez a magatartás sok brigádnál ■még nem tapasztalható, sokan míg mmdlg az egyéni érdeket nézik a termelésben. Az igazi brigádszel- l;m akkor érvényesül, ha .yz erősebbek segítik a gyengébbeket, fo. kozzák a közös termelés minőségét és mennyiségét, ha munkájukat a közösségért végzett munka sziliemé hatja át. Helytelen tehát az az eljárás, ha a munkacsoportokat egy. «-*-iicn átkereszteljük brigádnak, iákkor szellemük, munkamód- ■ s .ük marad a régi. Káros az a jelenség is, ha néhány nap alatt & brigádok tömegét hívják életre. Ha alaposan szemügyre vesszük azoknak a brigádoknak szervezését és működését, amelyek a borsodi és miskolci üzemekben vannak,, láthatjuk, hogy itt is mutatkoznak hibák. Némely helyen minden előkészület nélkül szervezték meg egymásután brigádokat. Kitűztek egy általános célt. például: a termelést IÜ zázalékka! növelik, megszilárdítják munkafegyelmet és más hasonlókat. Azt azonban nem fektették le ha. tirozuttan, hogyan akarják megvalósítani a kitűzött célt. Ez nem helyes! A brigádmozgalom a szocia- 1 sta munkaerköles megteremtésé- ck és a szocializmus építésének gyík Jeghatásosabb eszköze Vízé 1 tartozik. A szocialista termelési rehd csak akkor győzedelmeskadtic- tik a" kapitalista termelési rend fejtett, ha többet, jobbat termel, ha ímegváltoztatja a doigozók viszo* jnyát ta munkához. A brigádoknak jés a brigád tagjainak ezt kell szem jelölt tartaniok. A brigádban dolgozók akkor végeznek jó munkát, ha nemcsak a kitűzött feladatokat hajtják végre, hanem állandóan töké- ítetesftik munkájukat, újítanak, észszerűidének s a mutatkozó lehet*- Jségeket a legteljesebb mértékbe« kihasználják. Jó példa erre a diós- győrvesgyárl keréknél üzem Koha- rek és GsHő elvtársak Utal vezetett brigádja, amelynek tagjai a n unkát olyan tökéletessé tették, hogy ennek nyomán 15—50 száza, tikos normamegszorítást hajthattak végre. Jól működik a btigaíaragók két brigádja is. itt élmunkisnk versenyeznek nem élmunkásokkal, határozott, pontosan lefektetett tervszerű célok elérése érdekében. Ax sem egészséges a brigádmoz- gclomban, ha egy munkabrigádban sokan vannak. Találkozunk olyan brigáddal is, amely 20—25 tagból áll. Ezeknél semmiesetre sem bon- takozhatik ki eredményes műnk*. Jó kollektív brigádszellem, csak kevés tagból álló brigádnál alakul, hat ki. A nagyszámú brigádoknál elmosódnak, ködössé válnak a feladatok a brigád szétfolyik, nehezen irányítható. , A brigádmozgalmat úgy* kell te- hát megszervezni, hogy az lendítő kereké, motorja legyen a munkának, ragadjon magával minden dolgozót, új, magasabbrendü munka- erkölcsöt teremtsen az üzemek* ben. legyen a szocializmus építésé, frek hatásos eszköze, (jk) A magántraktorosok szabotáló kísérletezése ellenére Bacsód tuit&i az őszi szántási és vetési ütemtervet Nem is olyan régen megyénk az őszi munkák elvégzésében az utolsók között szégyenkezett. A Párt s a népi szervek ösztönzésére azonban dolgozó parasztságunk felsorákozolt a szabotáló kulákfrontial szemben é* nagy csapást mért reményeire (lehozta késését, sot a legutóbbi jelentések adatai szerint any- nyira munkába lendült, hogy mór állandóan százszázalék ló- lőtt teljesiti az ütemterv eiőírá- sait.. A tegnap beérkezett munkahéten is örvendetesen alakultak az őszi munkák versenyeredményei. Fogatos szántásra 185.100 hold volt előírva, ezzel szemben a teljesítmény 193.077 hold, am1 104.3 százalékot jelent. A traktorok viszont annál rosszabb munkát mutatnak fel. Csu- pár 7ÍT.5 százalékát teljesítették az előírásnak, ami 30.200 hold volt, de alig 24 ezer holdat munkáltak meg. Nagyobb ellenőrzést a szabotáló maffáutr ktvrosoknál! A traktojrszántás rossz eredménye nem véletlen, A kormány a szegényparasztságra való tekintettel, a lehető legalacsonyabban állapította meg a gépszántás diját, hogy igaerő, hiányában igénybe vehesse és megmunkálhassa földjét. Persze, ez nem tetszik a magániraktorosoknak, mert nem lehet rajta »keresni«, azaz nem lehet kiuzsorázni a dolgozó I parasztot. így aztán munkájukat csak ifn- mel-ámmal végzik el, sokszor lelkiismeretlenül. Gyakran előfordul, hogy a traktorok »hirtelen« elromlanák, napokig, sőt hetekig állnak, míg a népi bi- iottságok íellépésére meg nem javítják. Ilyen körülmények között be kell vezetni az ellenőrzést a ma- gáníraklöros kulákok között, illetve 8 meglévő ellenőrzést meg keli szigorítani. S?,ámos falúban a traktorosok félrevezetik a sze- gé.nyparasztságot és alkatrész vagy üzemanyaghiányra hivatkoznak. Ez persze nem Igaz, ami abból is latszik* hogy szigorú fellépés esetén a rossz traktorok szinte percek alatt használható áll ipotha kerülnek. Különös figyelembe ajánljuk a mezőkövesdi traktorosokat, mert a 40 magánkézben lévő traktor közül gyanúsan sok állt le. A szabotázskísérletek ellenére a megye teljés szántási ütemtervé* 101 százalékig teljesítette: 215-300 hold helyett 217.010 boldat munkáltak meg. Búzavetésiink fs meghaladja az előírást Általában kedvezőnek mondható a vetési helyzet is a megyében. Jelentékenyen meghaladtuk búza- Víótsi tervünket. 94700 hold helyett 103.9S9 holdat vetettünk be, ami 110 százalékot jelent. A rozsterüleíet 22 ezer holdban hafóroz.iák meg, de 22:380 holdon tették a földbe a magot, 102 százalékkal nagyobb területen. Sok helyen folynak még a vetés műi k„tatai, különösen a kíspa- rasztság körében .ffiert a répa- beiakarjtás és az elszállítás miatt megkéstek a munkával. Az ó'szl munkák nagy lendülte namcsak gazdasági, hanem poliiikai győzelmet jelent a demokrácia számára. A hátralévő munkát, az őszi mélyszántást is ennek tudatában végzi dolgozó norsodi parasztságunk. Éhét 5 havi kamatmentes részletre gyári árban Vas József vaukereskeáőaél Zsolcei kapn j Árdrágító hentes Katona Dezső miskolci húsiparos jj kolbász kilogramját a megállapított 17 Torintos ál helyett 28 forintért árusította. Eljárást indítottak ellene. — A román nemzeti bankot állami bánkká alakították át. Az elnöki tanácsban magyar tag is van: dr. Csákány Bél«. FöidniJvesszétfethszeifh ne igénye jenek áiiamf erdögíiziiasüKi fagctlcnr A földmívelésügyl miniszid körrendeletben hívja fel az diele- kesek figyelmét arra, hogy az államra szállt erdőgazdasági ingatlanok nem használhatói; fel nem _ juttathatók rendeltetésüktől eKérő célra. A tilalom VonníkOzi« azokra az erdőtelepítésre kijelöli területekre is .amelyeket áimene. tdeg szántónak, vagy legelőnek használnak. Erre a szigorú meg- szorításra azért volt szükség hogy különben is csekély erdőterületeink ne kisebbedjenel; és t földreformnak az. erdőgazdasággá kapcsolatos része is minél c-7?' befejeződjék. Áthelyeznek egy íövüigs? Kara Katpa szovjet aut nomköztársaság területét s fővárosát, Turtukuit, éven kánt kétszer szokta élőn. teni az Amu-darja folyt áradása. A szovjet kőztár sasájj most elhatározta hogy új fővárost épít as árvíztől ncni veszéfyezletet területen. A városépítés; ífyárak és üzemek feiáUíiá sával kezdték. endopest utco SzóíUícn Szófia polgármestere értesítette Budapest polgármesterét, hogy bolgár főváros egyik utcáját Kossuth Lajosról, egy másikat pedig Budapestről nevezték el. eSZAKMAGYARORSZÁG Erősítsük Pártunk itíeoíógiai, po iknS szemzőt/ egységéi
