Észak-Magyarország, 1948. november (5. évfolyam, 255-278. szám)

1948-11-17 / 267. szám

TRAVEN. a hajósok, aranyásók, gyapotizedök — az elnyomottak írója j Az ellenforradalmi reakció kultu­rális terrorja javában dühöngött. A látható és láthatatlan cenzúra elfojtotta a szelem szabadságát, gondja volt rá, hogy csak a hamis betű, a hazug szó jusson cl az ol­vasóhoz. Persze, a haladó gondo­lat litat tört magának s lelkesítet­te, harcra acéiozta a tömegeket. Akadtak bátor kiadók, akik a ha­zai és külföldi irodalom becses ér­tékeit, radikális, forradalmi szel.e- mű termékeit, a kaitalizmus s az imperializmus aljasságait leleplező írásokat: eljuttatták az olvasó tá­borhoz. M A 40-es évek elején addig is­meretlen író tűnt fel a könyvke­reskedések kirakatában: B. Traven, akinek müvei a Halálhajó, Talyiga, Gyapotszedők, Aranyásók, Fehér rózsa lázba hozták ?z olyasokat. Szenvedélyes viták alakultak ki e könyvek körül, s mindenki kíván­csian érdeklődött, ki ez az író. Senki sem tudta. Teljes ho­mály fedte Traven személyét, nemcsak nálunk, de mindenütt ahol írásai megjelentek. M ; A hitleri fasizmus uralomra ju­tása előtt Traven, akkor még Ma­rul’ néven maró politikai szatírái­ban hívta fel magára a figyelmet. »A tég.aégető« című folyóiratát amelyben keményen ostorozta az újjáéledő német militar.zmust, a porosz junkerek és fegyvergyáro­sok gálád uralmát, minden alka­tommal szetkapkodtuk. A lap ép­pen Münchenben, a náci párt fő­városában jelent meg. Traven—Marul nem hallgatott el akkor sem, amikor a fasiszta szenny áradat elborította Német­országot. Hiába tiltották be har­cos lapját, az előfizetők postán megkapták s a náci kémszervezet és rendó'rség képtelen volt nyo­mára bukkanni a szerkesztőség­nek és kiadóhivatalnak. Hogyis ijedt volna meg az a Traven a Gestapo-prbékektől, akit 1919 májusában a bajor tanács­köztársaság bukása után egy el­lenforradalmi népbíróság go’yóái- tali halálra ítélte, de ő néhány mé­terrel a vesztőhely előtt leugrott a robogó tehergépkocsiról s hiába adtak le rá sortüzet, sikerü t meg­menekülnie. • Öt világrészben kutatták őt Himmler terrorlegényei — hasz­talanul. Alig néhány beavatott ba­rátja tudott kilétéről és hollétéről. A háború alatt már Amerikáké adott magáról életjelt, különböző kerülő utakon innen küldözgette nácicllcnes röpiratait. Mondanunk sem kell talán, hog-' Traven, az imperialisták, a nagy­tőkések kérlelhetetlen ellensége, az einj omoltak életének dobbenc­l--‘ KOSSUTH FIl.M ZIN1 November 15—17-Sg A* örök problémák filmje! LfZÉÍ UJJAK 3/*r*l<»n.' Izgalom! Féltékenység EíóadAiíksadóenk: hétköznap 5, fél 8 v&*4# 4» «»waopnty fél 8, 5, fel 8 les erejű ábrázolója, a harcos író: kommunista. Ma is csak . találgatásokra szo­rulunk arra nézve, hol cl. Hír sze­rint Mexico Cityben. Állítom, mexieói fővárosban tarlott irókon- gresszuson. is megjelent. Időnként könyvein kívül egy- egy nyillatkozatuan is hallat ma­gáról. »Az akasztottak lázadása« című könyve angol nyelvű kiadá­sával kapcsolatban élesen kikelt s minősíthetetlen szavakkal illette a kiadót, aki az imperialista elnyo- mást bemulató részletekből ónké-" nyesen kihagyott. Helyből td-leszáll,« finli eiere, kaira oldal saggy u HUH müsst os balja Az állami József Attila tanone- etthon szombaton este 8 ór,.k >r évadnyitó műsoros bált rendez az tpartestfilet nagytermében. A r: n- cezöség sok meglepetést, érdekes­séget tartogat. Szépségverseny, tombola, jó zene gondoskodik a szórakozásról. Biiífé is Tendere­zésre áll. A miskolci fanoncifjak szeretettel várják a dolgozókat.. — Az új néprádiót tizenkéthó- napi részletre adják. Az új i ára 760 forint fesz. A nagy érdek­lődéssel várt készüléket egyelőre csak új rádióeiöíizelők vásárolhat­ják’. A Magyar Repülés, a Magyar Rcpüíocgyesüci lolyolratu érde­kes ismertetőt köztit a helikop­terről. Az emelöcsavaros, hely­ből fel- és leszólni tudó, elöre- hátra, oldalt is kitűnvén repülő helikopter szerkezete, működé­sének alapeive különösen a re- ptilősport rajongóit s a replilö- tcchriika iránt érdeklődőket iz­gulja. * A helikopter voltakép légitnxi- gép. 30x30 méter átmérőjű tér, lapos házmlő 's alkalmas arra. hogy ott ez az újfajta gép le- és félsz *>11 jón. Könnyen lehetséges P Milyen a hangja Traven köny­veinek? A szabadság, az elnyomottak iránti mélységes szeretet, a ki­zsákmányolok, az elnyomók irán.i engesztelhetetlen gymöiet hatja ájt művelt. Lazítanak ezek a köny­vek, mert az imperialisták rabsá­gában sínylődő dolgozó mi. lói; döbbenetes sorsa elevenedik meg bennük. Az aranyásóké, a gyapot­szedőké, a szállítómunkásoké, a tengerek bakóié, akik vérükböl-vc- rejtékükbői sajtolják az aranyat a gazdagoknak, az elnyomóknak. Traven minden sora fehivás s fi­gyelmeztetés az elnyomottakhoz: erősek vagytok, ne tűrjétek keze­teken a bilincseket. Traven köny­veit olvasva erősödik a proletár­öntudat, mélyül a világ minden tá­ján elnyomottak összetartozondó- ságának tudata, izmosodik az » front, amelynek ereje a föld min­den táján fel fogja szabadítani a munka rabszolgáit. (s.) PAUL ELUARD:* A wroclawi értelmiségi kongresszusra Tíz barát meghalt a háborúban Tíz asszony meghalt a hajómban Tíz gyermek meghalt a háborúban « Száz barát halt meg a háborúban Száz asszony halt meg a iáborúban Száz gyermek halt meg a háborúban És ezer barát és ezer gyermek cs ezer asszony­Számlálni értjük jól a holtakat Egyesével és ezresével Számlálni tudunk, de gyors a a világ S mindennek nyoma vész háborútól háborúig. De csak egyhalott legyen, aki bevésse Emlékét emlékünk legkdzepébe És a halál ellen kezdünk e! élni És harcolni kezdünk a háború ellen. ; "r-ó-m kcztK’nk az életért. Somlyó György fordítása, napokban Budapesten járt nagynevű francia kommunista közelmúltban megtartott értelmiségi világkongresszus al­*) A költő a kaiméból irta e verset. Megváltozott a tundrák képe A szovjet néprajzi kutató ntézi-t több expedíciót küldött a Szovjet­unió legészakibb vidékein .elő,, né­pek éie.ének és kulturájániMK ta­nulmány ozására. A kutatók negál- lop lottó!!, t égy ezeknek a népek­nek életmódba gyökeresen megvál­tozott. A tundrákon elszó t rén­szarvaskor sátrakat csinos ko-'hoz- falvelT váltották fel, ame'yekben is­kolák, klubbhelyiségek és kórházak annak. Az északi kollektív gazda. ,ógok dolgozói közül sokan már tenek. európai ruhái hordanak ás ottho­nokban .rádiókészüléket, zenzstír- számokat és könyveket ttrUnuk. Egy espedirió a Szachah'n "Jeli szén élő, nemrég még japán nyo­más ída t nyögő aino népe: iaio. gatt: meg. Az expedíció aaTeí. fa ir.u aiiak, l.i.-gy éz a kis ép igyekszik rég: nemzeti kultúráját »e- eszünk Kidolgozás alatt régi nemzeti irodaim: nyelve Az .«óink művészi háziipari munkákat Lészi­4 ÉSZAK Jö Aíi V ARORSZAG 11.3S2 küsivvtÉr nn U OíQSZ KiZtÉrSBSfigfeQfl A Nagy Honvédő Háború alatt a német fasiszta megszál­lók által az Orosz Szocialista Szovjet köz tár sas ág területén le­rombolt könyvtárak helyreállítá­si munkálatait most befejezték, Az Orosz Szocialista Szovjet- köztársaságban összesen 11.392 állami könyvtár van (nem szá­mítva a szakszervezeti, helyi és klubkönyvtárakat). Ez 397 könyvtárral több, mint amennyi a köztársaság területén 1940* ben volt. Az utóbbi időben ha­talmas könyvtár-hálózatot léte- síítettek az új szovjet területe­ken: a Kaliningrádi területen (volt Königsberg) ' és Szahatin- sziget déli részén. A köztársaság könyvtárai ál­landóan bővülnek; mindig újabb és újabb kiadású politikai és szépirodalmi könyvekkel telnek meg. Csupán a múlt évben kló 8 cs fél mohó kötette! gyarapí­tották könyvállományukat. Az állandó és mozgó könyvtá­rakon kívül az Orosz Szocialis­ta Szó v jetii íiztérsaságban jelen­leg 55 autó-könyvtár is műkö­dik. Ezek az autókonyvtárak a mezőkön dolgozó koihúzparasz- tok, erdőirtók és a messzi ten­gerpartokon dolgozó halászok pihenőit teszik kellemessé. ANTON CSEHOV; A RANGLÉPCSŐN FELFELÉ... ’ LU nyes élethez ez nem elég, de ezen­kívül az Ugaro-Debseri Vasút ve­zetőségi titkára is vagyok s ez másfélezer rubel jövedelmet je­lent. .. — fgeeen... így tehát, termé­szetesen. .. — szakította félbe Del* bonoszov és arca felragyogott — ..Hm, igen, hogyan ismerkedett meg házigazdánkkal? — Igen egyszerűen — felelte közömbösen Scsepotkin — Lodkin államtitkárnál találkoztam vele... — Maga... Lodkinnál szokott' vi­zitelni. ..? — és Dolbonoszov ki. üllesztctíe szemeit... 0 —• Nagyon gyakran... Ä felesé, gém... az unokohuga... — Az u-no-ka-hii-ga? Hm... Mondja csak... én mindig nagy szerencsét kívántam... Illetve nagy­szerű jövőt jósoltam magának, t igvrabeeáüit Iván Petróvics-... — P jotr Ivanovics... — Ali igen. Pjotr Ivanovics.. • cs tudja:.. nézem, nézem és iá. lom, ismerős arc., • Es rögtön megismertem... No — gondoltain . .— meghívom magairihez ebédre.., elég... — mormogta Dolbohoszov, JKa... Ha... remélem szegény Ismét leereszkedő, gyámkodó ban- if egember meghívását nem utasítja gon. ívissza.-.. Európa Szálló, szobaszán Természetesen a pétervári lé-z33., 1— C-íg..­Dolbonoszov tartományi tanácsos egyízben, mikor hivatalos ügyben Pétervárott járt, véletlenül Flnga- lov herceg estélyére került. Ezen az estén, — köztünk szólva, leg­nagyobb csodálkozására találkozott Scsepotkin egyetemi hallgatóval, aki 5 év előtt házitanítója volt gyermekeinek. Mivel az estélyen nem voltak ismerősei, unalmában pdament Scsepotkinhoz. — Maga-.. hogy is mondjam csak... 'hogyan került ide... Kér­dezte tenyerébe ásítva. — Ugyanúgy, ahogy ön-.. — Vagy is nogy... mondjuk, nem úgy mint én... — mondotta Dolbonoszov, szigorúan végigmérve Scsepotkin't. Hm... és izé... hogy van egyébként? — Csak úgy lassacskán... F). Végeztem az egyetemet... és Po- dokonnikov tisztviselője vagyok... különleges megbízatásaim vannak. — Igen? Es ha nem vagyok in- diszkrét, mennyit jövedelmez ez az állás Önnek? — Nyolcsxáz rubelt!... — Hallatlan... dohányra nem tehát, hegy a jövőben egy-egy tetszetős háztetőt légi kikötőnek fognak berendezni. A rendes re­pülőtereket a repülőgépek mere, leinek növekedésével folyton na- gyobbiiani kell, ‘így azok mind messzebb kerülnek a város közép­pontjától. A helikopter könnyen kiszállíthatja majd az utasokat a repülőtérre. A mezőgazdaság is nagy hasza mit látja a helikopternek. Az pia« csonyan repülő gép csavarszárnya erős légáramlatot nyom lefelé a gép alá, így a lepermeíezett nö­vényvédőszerek . sokkal jobban át­járják a növényzetet, mint a kö­zönséges kézipermetezésnél. » A helikopter úgy halad előre, hátra, vagy emelkedik függőlege­sen, ha kell, marid egyszinten, mozdulatlanul, mint a taposó úszók, hogy a forgószárnv tenge­lyét mozdítják el a géphez via szonyttya. A helikopter vezetésé­hez nem elég a botkormány, meri ezzel csak a gép helyzetét tud1, szabályozni bizonyos határok kö­zött. Ahhoz azonban, hogy a gép Kií önböző jellegzetes repülőhely­zetekben megmaradjon ,vagy aa egyikből a másikba térjen át, még egy másik műszert is kell kezelni: ez a forgószárny (rotor) állásszö­gét változtató berendezés. Eimes szerkezet, az úgynevezeti ciklikus ál-ásszögváltozíató segítségével bizonyos szabály szerint lehet vál­toztatni a rotor-szárnyak állásszö­gét. A helikopter vezetése tehát nem könnyű feladat. A botkormány mozdulatait össze kell hangolni az cm íiett szerkezet kezelésével. A helikopter irányítása sokszorta nagyobb feladatot ró a piótára, mint a közönséges repülőgépeké * A helikopter üzemek ma szerte a világon ázt a kérdést vizsgál­ják,. hogyan lehelne a gép stabi­litását növelni, hogy a gép el­eresztett kormányokkal is bizlon- ságosan repüljön. A kísérletek némi eredménnyel jártak ugyan, de ezek még gyakorlati alkalma­zás szer.pontjából nem kidéi*,• tőek. A helikopter motorhiba e?"i nem zuhan le, hanem sikíórepüa léssel zavartalanul leszáll. Ilyen-’ kor a gép súlyának egy részét arra használják fel, hogy a gépei annyira felgyorsítsák, amíg* el nem érf a biztonságos sikiósehés* séget, egyidejűleg elállítják a for. gószárny állásszögét, az úgyneve­zett önpergési szögbe, amikor azi a légáramlat forgatni tudja. 0 A sportrepülők, a hivatásos pi. lóták nemcsak a rendes repülő­gép, hanem ,a helikopter világ­csúcsa megdőlésére is törekednek Azzal is sok technikus foglalko­zik, hogyan lehelne ezt az érié­kes találmányt tökéletesíteni, a mindinkább hasznosítani a gazda, sági életben és a közlekedésben. Cssk fi nsgyft&Sütfüt szsüfEd! A nemos hal-ílY-mán/ f?k*i 7,ottal:b véckvim; érdekéme.'i < fóidulivelésiijíyi miniszter rer« deletet adott ki ?i termeszei ej vizekből kifogható nérnesha* lak nagyságéról. A rendelet meghatározása szerint a leg­kisebb kifogható ponty 32 cm, fogas, süllő 30 cm, " kccsegi 40 cm, rózsás marna 25 cm, sebes pisztráng, szivárványod pisztráng 22 cm hosszú leheti A felsorolt- méreteknél kisebb halat vissza kell- dobni 4 vízbe. — Ady Endréről tartott elő« adást hétfőn a bukaresti rádió. Meleg szavakkal emlékezett még a nagy magyar költőről.

Next

/
Thumbnails
Contents