Észak-Magyarország, 1948. november (5. évfolyam, 255-278. szám)

1948-11-14 / 265. szám

Összefogja a dolgozó parasztságot az UFOSz és FÉKOSz egyesülése nyomán létrejövő új tömegszerveze] A dolgozó parasztság ma már mindenütt átlátja, hogy az UFOSz és FÉKOSz szervezetek egyesükse révén jöhet csík létre tz a hatalmas szövetség, amelyben megtalálja helyét minden ha- utó párthoz tartozó, vagy pártonkivüii dolgozó paraszt Az egye­sítés nemcsak azt jelenti, hogy a két szervezet tagságit számsze­ríjén összeadjuk, hanem azt hogy ««e! létrehozunk egy olyan i,j nagy paraszti szervezetet amely magábafoglaija a kis. és közép- parasztság összes rétegeit és alkalmas arra, hogy a parasztság összes gazdasági, társadalmi és kulturális érdekeit megvédje a Mzsákmányo.ó elemekkel szemben, az egyesülést idöszc.íivé teszi az a tény, hogy a két szervezet tagsága, de az egész dolgozó pa­rasztság között sincs gazdasági és politikai érdekeien lét, mert mind gazdasági, mind politikai érdekeik azonosak. A két hatalmas szervezet, amely eredeti hivatásét már betöltötte, most az egyesü­lés után új feladató kelé kerül. Erről beszélnek most a már meg­tartott járási egyesülési értekezletek után Borsod öntudatos pa­rasztjai. Egész népünk Jobb Jövőjéért Uóó Miklós egerfarmosi újgazda gatja a létrejövő új szervezetet, mert tudja, hogy ez a paraszti szervezet a ma­gyar dolgozó parasztság össze. taofldotta felszólalásában az egyik értekezleten: — Az UFOSz—FÉKOSz egye­süléséből létrejövő hatalmas gaz­dasági szervezetnek olyan köz­pontnak kell lenni, amely az egész országban sugározza szét a pa­rasztság részére szükséges á't,- tános és szaktudást. Olyan erős központnak kell lenni, amely szer­vező, vezetőképességével össze­fogja az egész dolgozó parasztsá. got és vezeti, irányít minden £ olyan törekvését, amellyel egész népünk jobb jövőjét akarja gyor­sítani és biztosítani. Kormos Gábor mezőcsáti gazda beszél a két szervezet egye­süléséről: — Tudom, hogy ez az egyesü­lés csak á dolgozó parasztságot fogja szolgálni és a két szervezet közötti fal ledöntése után .étre jön a parasztság harcos, öntuda­tos tömegszervezete. Pártkttlömbség nélkül! — A dolgozó parasztság széles , tömegeinek pártkülönbség nélkül részt kell vennie ebben az új, ha­talmas azervezetben és mindenben támogatnia keB azt — mondotta fnáncsi Antal szentistvánl gazda. Galkő Lajos, az .edelényi Kis­gazdapárt tagja, aki eddig egyik paraszti szervezetnek sem volt tagja, most minden erejével támo­fogását jelenti és érdekeit mindig szem előtt tartva fogja a íeletneikedés út­jára vezetni. A múlt vasárnap négy járás­ban tartottak egyesülést gyűlést és most a többi négy járásban nyilatkoztatják ki, hogy a dol- goz-ó parasztság egyhangúan óhajtja az új, hatalmas érdek- védelmi szervet, amelyben nem­csak a belső ellentétek fognak maradéktalanul feloldódni, ha­nem ez a szervezet egyik szi­lárd alapját is fogja képezni az új Függetlenségi Frontnak. Zsámba Albert.- SZANTÖ BÉLA meghatalma­zott miniszter, Magyarország ujannan kinevezett varsói követe, pénteken megérkezett állomáshe­lyére. A Mapr Qrszips Szövetkezeti Központ (Miskolc, Besenyel-út 10) felhívja az össze« vendéglátóipar! érdekelt­ségek figyelmét arra, hogy elsőrendű borainak és pálinkáinak kiszolgálását a magán < eres* edeSem feló f. hó 16-án megkezdi. Telefon 18-72 WQ tanút hallgatnak ka a hejőc&aiaaihóhér űgyétaan Hétfőn kezdi tárgyalni a miskolci népbíróság Józsa Ferenc volt főhadnagy hábo­rús- és népellenes bűnügyét, aki Hejöcsabáról elindulva nyugat felé vonult századá­val. Útközben állandóan kí­nozta, ütötte-verte a munka’ szolgálatosokat, nem múlt e! nap, hojry ki ne végzett, vagy végezte­tett volna valakit. Megtöl­teni, hogy egy súlyos íkkk- tífuszban szenvedő beteget télen a legnagyobb hideg­ben kivitetett a hóra és ott hidegvízzel öntötte ie­Az ügyet egy teljes hétig tár­gyalja a népbíróság, Közel 100 tanú kihallgatására kerül sor. A megyei szakszervezeti értekezlet elé Borsod és Abauj megje szaks-ervezeti vezetői értekezletre jön. nek ma össze. Miskoxon, hogy megtárgyalják a 17. kongresszus határozatainak végrehajtását. Ez az értekezlet megszabja a szak­szervezeti élet útját a két megye szervezett dolgozóinak t.zczre számára. Nagy feladató* várna.: a megye szakszervezeti vezetőire, szervezett munkásaira. A kongresszus elhatározta a -loc.alumai építésében eredményesebb, a termers fokozását j’ iba.i elősegítő ipari szervezkedésre va.ó áttérést a Szovjetunió szakszervezeteinek példája nyomán. Ennek az a,apja,t keli ma lefektetni az értckzelel résztvevőinek megyei viszonylatban. Ezen túlmenően az érlekezie* feladata fesz, hogy továbbra Is erősítse a gyárakban és műhelyek­ben a szocialista versenyszellemet, a munkásbrigádok szerve ését Hazánkban megkezdődött a szocbhzmus építése, s ebben a muská- ban a termelés vonalán a szakszervezeteknek kel! az élen haladnlok. Feladatainkat csak úgy tudjuk megoldani, ha szervezeteinket élőké, szítjük erre a hatalmas munkára. El kell mélyíteni a munkásosz­tály elméleti tudását, hogy szilárdan megállja a helyét ebben a munkámul. A békés termelő munka azonban csak nyugodt légkörben foly­hat, s ezért a ma összeüő szakszervezeti értekezletnek állást kell foglalnia a beiso rendet és nyuga'mat veszélyeztető reakciós ellen­forradalmi erők ellen is. Élesen szembe kell szál’nl a M'ndszcntysta fekete reakció nap mint nap menujuló provokációjával. Abban a tu­datban, hogy mindazokat a íe'adatokat, amelyek az új helyzetben a szakszervezetre várnak, a kongresszus és a mai értekezlet nyomán Borsod megye szervezett dolgozói meg fogják oldani, üdvözöljük a szakszervezetek értekezletét. ' * Szeretettel üdvözöljük a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének borsodmegyei konfe­renciáját. A megye harcos munkásnői, dolgozó parasztasszonyai é-í haladó értelmiségi női ülnek ma össze Miskolcon, hogy megtárgyal­ják azokat az időszerű kérdéseket, amelyeket Borsod megye demo. kratikus asszonyainak, leányainak kell! megsédéniök. Megvizsgál­ják az eddigi munka eredményeit, hogy levonva a tanulságokat még nagyobb lendülettel kapcsolódhassanak be a politikai, gazdasági, kul­turális és szociális munkába. Békés, épitőmunkánkat imperlisía kalandorok é sháborus uszi- tók- akarják megzavarni. A megye demokratikus nötársadalmának élesen szembe kell szállnia az imperialistákkal és háborús uszltói;- kai. A világuralomra törő külső reakciós erők belső szövetségese a MÍndszertfy állal vezetett fekete reakció nap mint nap intézi ga'ád támadásait a népi demokrácia, a dolgozó magyar családok békéje ellen. Ezeket a támadásokat vissza kell verni a demokratikus asszo­nyoknak. mert ezek munkánk eredményeit, szabadságunkat, függet­lenségünket veszélyeztetik. A magyar asszonyok — köztük Borsod asszonya! is — csatlakoznak ahhoz a hatalmas békefronthoz, amely, nek élén a Sz-’V íetunió áll. A mai konferencia útmutatása nyomán a megye demokratikus npi megerfbödve, nagyobb lendülettel halad­nak tovább azon az úton, amely a jövő felemelkedés fc’é vezet. — üdülőt bocsátott a munka­képtelen bányászok rendelkezésé­re a Népjóléti minisztérium. Egy I teijesen felszerelt földesúri kas­télyt kaptak az elaggott bányá­szó a fejérinegyei Mór községben. Kállai Ciyuíss a köztársasági elnöki hivatta! vezetője A pénteki minisztertanács hozzájárult ahhoz, hogy a miniszterelnök Mihályfi Ernő­nek a köztársaság! elnöki hi­vatal vezetéséről történt le­mondása foMán előterjesz­tést tegyen Kállai Gyula nr 'szággyülési képviselőnek az elnöki hivatal vezetőjévé való kinevezésére. .ANTON CSEHOV \ gPgggíTgSSTr'...-.., - . — —— -■ ■ ——■ q szovjet nép egyik legkedveltebb írója_ .... . ..... .....,.......... .............. _ Ä ; Csehov 1860-ban született Taganrogban. Mikor 16 ?ltyGS volt, szülei tönkrementek és lakhelyüket Moszkvába ,tflfek át. Csehov Taganrogban maradt és alkalmi kerese- -lakböl tartotta fenn magát. 1879-ben a moszkvai egye- VQSt szakára Iratkozott. 1880-ban a „Sztrckoza” C. itban jelent meg első elbeszélése „Levél tudós Strom- ihoz” címen. Az Jrp,első irodalmi müveivel rru?Ár* eófc* a közönség llgyáinéí. rf'J'hlü ben Csehov Szahaiin szigetére utazott. Itt tanul Bíiflf-ta a fegyencek életét- Ez utazás eredménye a „Sza- Igete” című könyve, melyet az olvasóközönség és s iraeklődéssei fogadott. *it»mí>92-ben Csehov Moszkva környékén Metihovo nevű nem m élt, ahol irodalmi tevékenysége mellett ingyen k - nyitotta a falu parasztjni. Ez idő alatt alkalma volt tanulmányozni a parasztok életét és tevékenységét. Ezek­ben az években jelentek meg legjobb művei. Neve szoros összefüggésben áll a moszkvai Művész Színház történetével. Első színdarabját, a „Sirály”-t, elő •zör Péterváron adták elő, ahol nem volt sikere. 189S-ban a moszkvai Művész Színház vette műsorára a darabot, 1 melynek Sztaniszlavszkij rendezésében nagy sikere volt. Csehov színdarabjai nenieseménytfflsak. Színműveit a szereplők jelleme, lelkivilága, átélése teszi naggyá. A 90-es években súlyos tüdőbaja arra kényszerítette, hogy állandóan Jaltában (a Krim-félszigeten) éljen, da tneg Így is szoros és állandó kapcsolatot tariott fenn a ázinházzal. Itt, a gyönyörű krimi ég alatt írta meg két legjobb színművét: „A háromnővér”-t és a „Csereszr.ycs- kert"-et A „Három nővér” egyik hőse a következőket mondja: „Eljön az idő, ^amikor utolér mindannyiunkat a készülődő egészséges, erős vihar, amelv már közel van és hamaro­san elfujja a mi társadalmunkból a lustaságot, a közönyt, I munkával szembeni előítéletet, a rothadt unalmat, Dolgoz­ni fogok és 25—30 év múlva dolgozni íog minden ember. Mindenki!” Az 1904-ben elhunyt híres orosz humanista író mű vett az egész világon ismerik és szeretik­Csehov a szovjet ncp kedveit elbeszélője. Színmű­veit szovjet színházak áilan dóan műsorukon tartják, könyvei számtalan kiadást érnek még, s a Szovjétünló mindén népének nyelvére lefordították. A PU HANY j utáni tanórákat elengedte. Tizen* ‘kettő,és hét, az már tizenkilenc. Júlia Vaaiilfevnát, a gyermekeim nevelőnőjét a minap bekértem a dolgozószobámba, hogy elszámol­junk. — Foglaljon helyet, Júlia Vaszil- jevna! — szóltam. — Lássuk csak, mivel tartozom. Magának biztoson szüksége van a pénzre, de csupa előkelőségből nem szól... Tehát ., megállapodásunk szerint kap havi 30 rubelt. — Negyvenet, kérem... — Nem, harmincat;.. Én felír­tam*.. Mindig is harmincat adtam a nevelőnőknek. Nos hát, két hó­napja van nálunk... — Két hónapja és öt napja.... — Pontosan két hónapja... Ná. lám legalább így van felírva. Szó­val járna magának hatvan rubel. Ebből lemegy a kilenc vasáifiap, mert hiszen vasárnaponként neifi tanította Kolját, csak sétált vele... Aztán három ünnep is volt..: Júlia Vasziljevna elvörösödve ránott egyet ruhája ujjún, de., nem mukkant. — ...három ünnepnap... Lemegy tehát tizenkét rubel... Kolja négy napig beteg volt és nem tanult.. • maga ezalatt csak Varjával foglal­kozót.. Azián mamának fajt a fo-a három napig és a feleségem u déL Márad tehát... hm... negyven ru- bel., igen? Julia Vasziljevna balszeme vörös lett és könnyes. Az álla reszketett. Idegesen köhécselt, szipogott, de nem szólt. Szilveszterkor eltörj egy csészét az aljával együtt. Lemegy két ru­bel... A csésze ugyan többet élt. családi ’dafab, dehát isten néki. Annyi bai legyen! Aztán Kolja, mert maga nem ügyelj rá, felmá­szott b fára és eltépte a nadrág­ját... Ez tiz rubel... Ugyancsak a maga vigyázatlansága következté­ben a szobalány ellopta Va-ja ci­pőjét. Az ilyesmire magának kéil ügyelnie. Ezért űzetik. Szóval ez is öt rubel... Január tizedikén ma­ga felvett tőlem tíz rubelt... — Ért? £n nem vettem, kérem... — suttogta Julia Vasziljevna. — De nálam fej van írva!-.. — Hát akkór legyen úgy. — A negyvenből lemegy tehát huszonhét, — marad tizenhárom... — Már mind a két szeme itőnny- beborult... Hosszúkás, helyes or­rocskáján izzadtság gyöngyözött. Szegényke! 1 — Csak egyszer vettem fel elő­leget. — mondta remegő hangon. —’ A felesége őnagyságatól, egv* szer, három rubelt. Mást semmit — Úgy? Lám, lám, ez nincs ij felírva nálam. Szóval tfem tizen­három, hanem csak tíz... Tev sék, Itt a pénze, lelkem. Fogja: há­rom... három .' meg három, meig egy... parancsoljon! Á kezébe számoltam a fit írubelt. Fdve'te és reszkető kézzel dugta zsebié. — Mered — motyogta halkan. — Mit köszön meg? — szóltam rá. — A pénzt, kérem.., — De hiszen én megloptam trzj |gát, az ördög vigye el a dolgát, megraboltam! Hát nem lábfa. nogy megloptam? Mit köszön hát? — Máshol semmit sem fizettek..! — Nem? Ji) tették! Nem is v*w dáfom! — Nézze, én csak tréfája tam. Keserű leckét adtam magú­nak... Tessék, itt van mind a nyolcvan rubelt Látja, Itt volt a borítékban kikészítve! De, hogy szabad ilyen itiulyának lenni? Mi- ;ért nem tiltakozik? Ki látott ilye!, 1 hogyan lehet ezen a világon mm denben engedni? Kesernyésen mosolygott és Jent» vasla arcáról, hogy .Jehct". Bw csánatot kértem a szigorú leckéi rf s a legnagyobb csodálkozására át­nyújtottam neki a nyolcvan rubelt» [levonás nélkül. Alázatos „mercr-zések közte* távozott... Utánanéztem s elgondoltam:. Be könnyű is ezen a világon az erő­seknek! északmagyarorszag

Next

/
Thumbnails
Contents