Észak-Magyarország, 1948. november (5. évfolyam, 255-278. szám)

1948-11-08 / 259. szám

gyöngy szemek KALININ TANÍTÁSAIBÓL Michail Ivanovics Kalinin több mint ‘20 évig Alit a Szovjetunió legfelsőbb ál­lami szervezeté élen. Sok­irányú, fáradhatatlan mun­káin közben nagy figyel­met szentelt a szovjet if* jús'T kommunista nevelé­sének, az iskolai kérdések­nek, elmélet és gyakorlat helyes, egészséges viszo­nyának, a mindennapi pe­dagógiai problémáknak. Az <ijúság nagy barátja volt- A szovjet fiatalok lelket boldog érzés lüiiótte el, ha Kalinin egv-egy K«mszomol gyűlésen, egyetemi hallga­tók, vagy középiskolai ta­nulók összejövetelén meg­jelent, s közvetlen, meleg­hangú, bölcs tanításaival felvértezte a szovjet Kata loknt a küzdelemre. Minden sorából harcos kommunis­ta, melegen érző, sokat ta­pasztalt, a forradalmi küz­delmekben s az építés mun­kájában megedződött, bölcs ember beszél. Alább néhány gyöngysze­met ragadunk ki Kalinin „A kommunista nevelésről című ’ magyarul most megjeleni munkájából. (Szikra kiadás.) m Hogy valaki a pártban dolgozzék, ahol a munka csu- pa mozgalom és lendüld, un- hoz, hogy örömet és érdek­lődést találjon ebben a len­dületes munkában, elveink igazságába és szépségébe ve tett mély meggyőződésre van szükség. A marxizmus a legelőbb tu­domány, néni pedig elvönt eb; mélct... Hogy marxisták ie- rryünk, élettel kell átitatnunk az elméletet, kapcsolatba kell vele hozni mindennapi mun­kánkat. Marxistának lernt annyi, mint alkotónak lenni! ...Ha azt, amit tanultunk, is kolásmódra, &abionszer uen alkalmazzuk munkahelyün­kön, akkor a leninizmusna* csak iparosai leszünk. Nem ragadjuk magunkkal a töme­geket. Rosszul kezeljük a marxista módszert, marxista módszert akkor al­kalmazzuk helyesen, Marx elméletét szem előtt tartva, behatóan figyeljük az előttünk felmerülő jelensége­ket A történelem nem au mcg egy helyen, örökösen előrehalad. Es a marxistának a történelem nienetevel pur huzamosan szintén állandóan előre kell haladnia. Mindig pontosan kell tájékozódnia, bármily egyszerű munka, v. géz, agyának mindig torron gania, kutatnia kell- * A barátságra való fogé­konyság egyike a legszocla­llstább tulajdonságoknak. Mindenütt nagy jelentősege van, de különösen a nagy osztályharcban. Lenin és Sztálin pártjának tagjává lenni — Igen nagy tisztesség. A legjobbak leg­jobbjai vannak a párt sorai­ban­* A kommunizmus a kapita­lizmussal szemben az önkén­tes, az öntudatos, az egyesült, a modern technikát felhasz­náló munkások magasabbfo- kú munkatermelékenységét jelenti. * Milyen emberi tulajdonsá­gokat kell beleoltanunk gyer­mekeinkbe? 1. Szeretetef a nép, a dol­gozó tömegek iránt. 2. Becsületessége 3. Bátorság. 4. Elvtársi összetartás. 5. Munkaszeretet. A Ha igazi kommunista akarsz lenni, életed végéig fiatal maradsz! AZ ELMÉLET: FEGYVER A történelmi fejlődés bebizonyí­totta, hogy a marxisw-le'er.’sti el­mélet legyőzhetetlen. Ennek az el­méletnek a se git séfjével győzőit Oroszországban i9!7-oen a szó. cinlista forradalom. Ez segíti Ke-. 1 él-Európa népeit a >zociai:zmus építésénél. Ennek az elméletnek segítségével vezetik harcra a kom­munista pártok napjainkban a dol­gozó tömegeket a világuralomra törő imperializmus ellen. A marxizmus-leniniziTMis „*z ösz- jszes országok munkásmozgalmá­nak általános tapasztalata". (Sztá. lin.) Ez az elmélet forradalmi harc közben formálódott ki és ezért szorosan, elválaszthatatlanul össze van kötve a gyakorlati munkás- mozgalommal. Az elmélet cs csak ez az elmélet adja meg a tájéko­zódás erejét a forradalmi harc­ban. E nélkül nem értenénk meg a jelenlegi eseményeket és nem látnánk a fejlődés irányát a jövő útján. A marxista-leninista elmélet vi­lágító fáklya a dolgozó osztályok kezében, mely bevilágítja a hala­dás útját. Nemcsak fáklya, hanem egyben fegyver is. Nemcsak utat mutat, hanem segiti a munkásosz­tályt felszabadító harcában és a szocialista társadalom felépítésé­ben. A marxizmus-leninizmus-a nem szabad úgy tekintenünK, mint egy befejezett tudományra. Marx Károy ennek a tudomány­nak csak az alapjait rakta le és ha nem akarunk a társadalom fej­lődésétől és az élettől lemaradni, állandóan és minden iránvban to­vább kell fejleszteni. A Szovjet, unió Kommunista (bolsevik) Pártja vezetői, Lenin és Sztálin elvégez­nék ezt a 'eladatot és továbbié.}, lesz tették a marxista elméletet a kapitalizmus imperial!-:ta korsza­kára Azonban nemcsak továbbfej­lesztették, hanem alkalmazták is- az oroszországi, cigányokra Az elmé­let csak általános irányító tétele­ket ad és ezért részleteiben he­lyesen kell alkalmazni az egyes országok saját helyzetére Minden öntudatos párttagnak, aki jól akar dolgozni és tovább akar látni az orránál, össze kell gyűj­teni az osztályharc eddigi tapasz­talatait, vagyis el kell sajátítani a marxista-leninista tudományt. Ez azonban nem jelentheti ezt, hogy csak a leírt betűket és mondató, kát tanuljuk meg anélkül, hogy tisztában lennénk azoknak igazi értelmével. A marxizr.ius-leninizmus tanulása azt jelenti,, hogy marxista módon megvizsgáljuk és megold­juk a mindennapi munkánkkal kap­csolatos összes kérdéseket és ten- j ni valókat. A munkásmozgalom történeté­nek eddigi tapasztalatai bebizonyí­tották, hogy öhol nincs érdeklődés a marxizmus elmélete iránt, ahol elhanyagolják a tanulást, ott a párt elveszti tájékozódó képességét, magatartás« ingadozóvá válik és könnyen rátér az csztályejlenség útjára. Nagy veszély ez Különö­sen napjainkban. Az utolsó évtize­dek eseményeinek hatására a tö­megek bizalma a kommunista pár­tok felé fordult. A nép a kom­munistákban látja érdekei igaz vé­delmezőjét. . Nálunk, Magyarországon is népi I demokráciánk gazdasági Ó3 poJiti. [kai sikerei megerősítették pártunk •kapcsolatát a dolgozó iömeg..Kkel. MAJAKOVSZKIJ : JZenift eszakmaqyarorszag C. KÖTETÉBŐL Mifelénk a sző — bármi fontos légyen ruhaként kopott, megszokássá vált, Akarom, hogy mindig frissen égjen ft legmagasztosabb szó — a párt Az egyéni Kinek van haszna belőle? Hangja vékonyabb, mint csipogás, Ki halija? Legfeljebb saját nője, az is csak otthon, senki mis. A pirt egyetlen fergeteg, kis, vékony zöngékböl órjássá válva, melytől az ellenség ereje megreped, mint sortűzben az ágyútól a dobhártyi Rossz az embernek lenni egyedül. nem katona a magános, minden erős főiébe kerül, sőt a gyenge Is, ha páros. De ha kicsinyek pártba meg IIJ, ellenség! reszkess, összebújnak, — pusztulj! A párt keze amely egyetlen millió ujjnak, ökölként hun. Az egyén badarság, az egyén semmi, egy ember. ' v ' — bárki lehet — öí-öhiy! tönköt ' sem tud odébb tenni, hát még öt emeletet, A párt milliók egymás mellet:, szorosan összeérő vállalu A párt épületeket égig emelhet, benne mind segítséget találnak. A párt — a munkásosztáy gerince. A párt — müvünk halhatatlansága. A párt az egyetlen, mely soha nem csal meg. Ma inas vagyok, de holnap a térképen én szabom meg hí: tárt. Osztály-agy, osztály-ügy, osztály-crö, osztály-nagyság: ?? a párt. Párttagságunk számbelileg megnő* vekedett és milliós pért l.-íftlnk. Feladataink azonban nem csökken­lek, sőt mivel az ország első párt. ja vagyunk, fokozottabban felelő­sek vagyunk az ország sorsáért. Vezetni és szervezni kell továbbra is a dolgozó osztályok harcát a kül'ső_ és beiső ellenség ellen, fel kell építeni a szocialista társadal­mat. Ez hatalmas feladat, arm; csak erős marxista-leninista párt vezeté­sevei lehet elvégezni. A párt ere. jjét azonban nemcsak tagjainak | létszáma, hanem elsőso'ban rr-nő- Jsége. elméleti színvonala hatá­rozza meg. Ezért pártunk u.egctő- siíése azt jelenti, hogy tagjainkat fei kell fegyverezni a marxizmus- .leninizinus elméletével. I Az elmélet elsajátításánál első- j sorban a Bolsevik Párt harci ta- i pnsztalatainak megismerésére kell j venni az irányt. Döntő ez e'sosor­I bnn azért, mert. a Szovjetunióban már felszámolták a kapitalizmust és felépítették a tózsákmá nyolás. mentes szocialista társadalmat. A .kapitalizmusból a szocializmusba jvaló átmenet ha formailag kiiön- • bűzhet is, de lényegében minden {országban azonos tartalommal tör­ténik. Ma nálunk a kapitalizmusból pa szocializmus felé haladunk- A po- ,uiitai hatalmat meghódítva meg- ■ semmisítjük a kizsákmányoló osz- tályokat és gazdasági vonalon is építjük a szocializmust. Ha ebfeen ,a nehéz és felelősségteljes harc­iban figyelmen kívül hagynánk a Szovjetunió Bolsevik Pártjának ér­tékes tapasztalatait, az eredményte­lenség veszélyének tennénk ki ma­gunkat és megbocsáthatatlan bűnt követnénk el népünkkel és az 'egész világ munkásoszíárávaj szemben. A Jugoszláv Kommunista Párt­ban elhanyagolták a n arx'siu. leninista elmélet tanulmányozás it. Ez a Jugoszláv Kommunista Párt hibáinak forrása és ennek eredmé­nyűképpen. tért le Jugosziáva — ha átmenetileg is — a szocializmus útjáról. Vezetői nem tudnak a je­lenlegi helyzetben helyesen tájéko­zódni és nem iái jak- a fejlődés út­ját. Kispolgári önelégültség lett rajtuk úrrá, túlbecsülik saját ere. jükét Nem látják az osztályharc kiélesedését és az osztályé)!rnseg manővereit. Megalkuvó ábrándokba ringat jók önmagukat és a itt hi­szik, hogy minden önmagától fog elrendeződni és a szó “DÜzmus mindenféleképpen győz Az, elmélet elhanyagolása eredményezte náluk a kritika-önkritika háttérbeszorüa- sát, mert a marxista elmélet már természeténél fogva is minden izében széles, őszinte és pártszerű kritikát-önkritikát követel. A párttagjaink marxista-leninista nevelésénél is a Bolsevik Párt áll­jon előttünk példaként A párt eszmeter jesztő tevékenységét még a cárizmus rendőri rendszere setn tudta letörni. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után pedig a legfontosabb felada­tának tekintette a Párt a káderek [marxista-leninista nevelését. A pártkáderek és a tömegek marxis­ta-leninista nevelése néiküí a Bol­sevik Párt nem tudta vojnn a szo- telfljlzmus felépítését sikerrel elvé­gezni. A ml pártunk, a Magyar Dol­gozók Pártja előtt ma a szöcializ- mus felépítésének feladata áll. A szocializmus! felépítése ivarc kér. dése. Ebben a harcban csak úgy győzhetünk, ha a pártnak elegendő létszámú marxista-leninista > elmés lettel felfegyverzett tagja lesz. Szovjet tudósok Lengyelországban i Moszkvából a szovjet tudósok­nak egy küldöttsége utazott 1 en. gyei országba, hogy részt vegyen a Lengve! Tudományos Akadémia [megalapításának 75-ik évforduló­jával kapcsolatban rendezett ün­nepségen. A küldöttségben B. T). Gickov. .1. P. Paylovszkii, A. N. Neszmojanov akadémikusokon ki. völ a szovjet tudom ‘mvos íletör:< míg icbb Kiváló képviselőié vett festi A jubileumi üpnops'gvk Kmkkóbán október ÍM»« kezdőd­tek és j!'-éo értük VCg<*t.

Next

/
Thumbnails
Contents