Észak-Magyarország, 1948. november (5. évfolyam, 255-278. szám)

1948-11-08 / 259. szám

EMLÉKEZZÜNK ÉS TANULJUNK Negyedszer ünnepli szabadon a dolgozó magyar nép a Szovjet­unió győzelmes szocialista torra - daimát .Hosszú éveken át azelőtt is megemlékeztek a magyar mun­kásosztály legjobbjai a Diadalmas Októberről, de mai ünnepünk' nemcsak az elnyomás éveinek re- menytadó és ösztönző titkos ün­nepeitől, hanem a felszabadulás óta eltelt idő immár szabad ün­nepségeitől is alapvetően különbö­zik. Természetes, hogy a Szovjet­unió a világ első szocialista álla­mának letezése mást jelentett a magyar nép, elsősorban a magyar kommunisták számára a Horthy elnyomás éveiben és mást a tél- szabadulás után. De arról sem igen keli sokat beszélni, mennyire- más volt ennek az ünnepnek a jeilcge akkor, amikor még Nagy Ferencék, Pieifferék, a munkás­osztályt és a magyar dolgozó né­pet eláruló jobboldali szociáldemo­kraták ellen folyt a harc, mint ma, amikor Magyarország hatalmon tévő munkásosztálya és vele szö­vetséges dolgozó parasztsága a szocialista fejlődés útját járó ha­zában ünnepli azt a forradalmat, arneiy először szabadította fel a dolgozókat a kizsákmányolok rabságából, először teremtett szo­cialista államot és teremtette meg számunkra, magyar munkások, parasztok, értelmiségiek számára saját szocialista országunk felépí­tésének lehetőségét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a világtörténelem ú korszakát nyitotta meg. Egyszer s mindenkorra íe.számoita a föld egyhatodrészén a dolgozók kizsák­mányolásnak minden fajtáját, meg­szüntette a tőkések és nagybirto­kosok uralmát a munkáson és dolgozó paraszt )k felett s a ter­melő eszközüket, a föld népének kincseit és a természeti eiőket egyaránt a kisszámú elnyomók tu­lajdonból a dolgozók millióinak közös tulajdonává tette. A kapita­lizmus efői Oroszországon be.ül s az imperialista hatalmak, amelyek a fiatal szocialista ái'amot körül­vették, minden erejükkel a mun­kások és parasztok ujiipusu álla­mának megsemmisítésére szövet­keztek. A fiatal szovjetáliain azon­ban 14 imperialista hatalom Had­seregeinek ádáz támadását verte vissza és szétzúzta a cárizmus, a földbirtokok és a burzsoázia ellen­forradalmi bandáit is. A Szovjet­unió népei megvédték forradalmu­kat a munkásosztály és a dolgozó nép ellenségeivel szemben és megkezdték a világ egyhatod ré: szén a szocializmus építését. Nem- csak a fegyveres támadással szem­ben kellett helyt állaniok, hanem győzelmesen kellett megvívniok a harcot a belső osztályellenseggel szemben is. Es a Szovjetunió népei, Lenin és Sztálin vezetésével, a Szovjet­unió Kommunista (bolsevik) Párt­jának vezetésével nemcsak a for­radalom győzelmét, hanem a for­radalom továbbfejlesztését, ered­ményeinek kiszélesítését, a megma­radt kizsákmányoló osztályokkal lr szemben, az osztályharc végső győzelmét is biztosították. A szo­cializmus építéséért folyó harcban megteremtették és megbonthalat- lanná fejlesztették a munkásosz­tály és a középparasztság szövet­ségét, szilárdan támaszkodva a falu szegényparaszti millióira. Si­kerrel vívták meg a harcot az utolsónak megmaradt és legszá- inosabb osztályellenség, a falut kizsákmányoló nagygazdák, a ku- lákok korlátozására, majd felszá­molására és bevonták a falut a szocializmus építésébe. A sztálini ötéves tervek során a munkásosz­tály és a szovjetföld koilaktiv pa- j rasztsága új, szocialista országot í épített föl, megteremtette az az- í előtt nem ismert fejlettségű szo­cialista nehézipart és szovjet me­zőgazdaságot, biztosítva ezzel az ország gazdasági és politikai füg­getlenségét az imperialista nagy­! tőkével szemben. Egységes, test­véri szövetségbe kovácsolta össze a föld egyhatsdrészének 70 népét | és nemzetiségét, felvértezve azo- v kát a technika és a kultúra legíej- É lettebb fegyvereivel. J Mindez képessé tette a Szovjet- I uniót arra, hogy a második im- I periabsta világháborúban olyan megpróbáltatásokkal álljon ki, amelyek alatt a föld bármely más, még oly hatalmas állama is össze­roppant volna. A Szovjetunió azonban nem csupán saját terüle­téről űzte ki az imperialista, fa­siszta betolakodókat, hanem az ál­taluk rabságba döntött népeket felszabadítva előre tört és íolytat­I ta harcát a hitleri birodalom végső szétzúzásáig. De az imperialista nagyhatalmak nem tanultak a ía- Ssizmus sorsából. Politikájuk a vi- j lágot két táborra szakította. A há- j borúra törő imperialista nagytőkés [csoportok s a kezükben tartott I kormányok, népellenes, antidemo- ' kratikus táborára s a békevágyó demokratikus hatalmak és haladó népek seregére. A Szovjetunió Sztálin által irá­nyított békepolitikája, a határo­zottság, a céltudatos következe­tesség, az erő politikája áttörhe­tő: VAJDA GÄBO tetlen falként mered a népek le­igázására törő, a mind nyíltabban fasiszta eszközpkkel próba,kozó imperialisták elé. A Szovjetunió mellett sorakoznak fel az európai népi demokráciák, a győzelmes szabad Kína s mind a dolgozó milliók, akik mind erőteljesebben veszik fel a harcot az imperialis­tákkal s belső ügynökeikkel szem­ben. Számunkra, magyar dolgozók számára különösképen történelmi jelentősége van a Szovjetunió szo­cialista forradalmának. A népel­nyomó fasiszta rendszer negyed- százados rabigájából szabadított tel bennünket a szovjet hadsereg, amelynek csapásai alatt — mint a Magyar Dolgozók Pártja program­nyilatkozata leszögezi: — »nem­csak a népelnyomó magyar állam­gépezet omlott össze: a szovjet hadsereg szabaddá tette az utat a magyar demokratikus átalakulás végrehajtására hivatott népi erők .számára*. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom és a második világháborúban a Szovjetunió fel­szabadító harca tette lehetővé számunkra, hogy viszonylag bé­kés úton fejlődhessünk a szocia­lizmus felé. A szovjet forradalom és a Szovjetunió története azon­ban ezen túl példa és útmutatás részünkre, mely megkönnyíti küz­delmünket, meggyorsítja fejlődé­sünket. Megmutatja az utat, ame­lyen felszámolhatjuk, mint ahogy városainkban ipari termelésűn^ te- iületén már jelentős részben fel is számoltuk a dolgozók kizsákmá­nyolását. Megmutatja a módot, amellyel sikericl vívhatjuk meg az osztályharcot a dolgozók kizsák- mányolói ellen, hogy necsak az ipari termelés, hanem az áruforga­lom és a mezőgazdasági termelés területén is véget vessünk a ki­zsákmányolás minden fajtájának. Példát mutat a harcban, melyben a kulák kizsákmányolás korlátozá­sát tiiztük ki közvetlen célunkul, irányt ad a népünk felemelését, szocialista gazdaságunk építését elősegítő tervgazdálkodás kiszé- leszítésére és arra, hogy feíépít­R sük a szocializmust a városon és a falun is. A Szovjetunió példáján megtanulhatjuk, hogyan kell és lehet helyt áilanunk a független­ségünkre törő imperialisták provo-’ kádójával, belső ügynökeinek sza­botázsával, merényleteivel, izgatá­sával szemben. Az ő példájukat követve alakíthatjuk ki hazánkban a dolgozó ember új típusát, a szo­cialista munkáserkölcsöt, a dolgo­zók közkincsévé tett kultúrát és küzdhetjük le a népünk romlására ,törő ellenség minden próbálkozá­sát akár az egyházi reakció fék­telen izgatása, akár a kizsákmá­nyoló elemek előretörése képében jelentkezik. Mi volt a szovjet nép sikereinek titka? Mi tette lehetővé, hogy a cári elnyomás, az imperialisták tá­madása, a legyőzött kizsákmányoló osztályok ellenállása, a fasiszták csapása, az imperialista hatalmak összeesküvés nem gyengítette, hanem erősítette, legyőzhetetlen hatalommá a világ dolgozó népei célkitűzéseinek fáklya vivőjévé emelte a szovjet államot? Az a titka a Szovjetunió sike­reinek, az a magyarázata a szo­cialista állam töretlen fejlődésé­nek, hogy a szovjet nép munká­jának és harcainak, nagy győzel­meinek páratlan szervezője és irá­nyítója az orosz munkásosztály és az egész dolgozó nép élcsapata Lenin és Sztálin harcos serege, a Szovjetunió Kommunista (bolse­vik) Pártja volt. Olyan párt, amely a világ szabadságmozgalmainak, a nemzetközi munkásosztály for­radalmi küzdelmeinek tapasztala­tait és harci elszántságát, erejét és forradalmi lendületét keltette új­ra életrS és egyesítette magában. Olyan párt, amely a marxizmus Lenin által az imperializmus kor­szakára alkamazott és továbbfej­lesztett elméletével vértezte fel tagjait. Szétzúzta a munkásosz­tály és az egész dolgozó nép so- raibon a burzsoázia ügynöksége­ként működő kispolgári pártokat, a munkásosztály és az egész dol­gozó nép szervezett élcsapatává har­ci vezérkarává fejlesztve a Boise­OKTÓBER LETT MEGINT Október lett megint! Minden ragyog. Munkánk bérét a nyár megadta bőven. Minő napok muitak, minő napok! Díszt öltött lelkem mára ünneplőben. irta: Nikul Jerkaj mordvln költő Október lett megint! Az én hazám víg-egyetértőn zajg mint ifjú erdő. Szívem kinyílt, mint meggyeskert. .Vidám magunk barát: kórusába zengő. Veri szívem ujjongva kebelem, Zsongás hullámzik mindenütt vidáman. Jó elvtárs, jer, a mundért vesd le itt, Kettesben elbeszélgetünk mi nálam. Jó elvtárs, jer, a mundért vesd le itt; a ld®jobb helyre hadd akasztom néked. A csarkát, jer, a drága nőre idd, A szívünk csupa emlék, csupa ének. Október lett megint! Hogy vártuk ezt! Es az öröm az ajtót most kitárta. De az ünnepig nehéz út rekeszt, Gondok, bajok, sok veszteség közt járv Október lett megint! Első pohár baráti nagy családunk lakomáin övé legyen, ki zsarnokot kizár, mi kedves, fő vezérünk, Joszif Sztálin! Október lett megint! Várost betölt a mámor: Nótáznak, kancsót emelnek mindenhol... Vígság, ékesség e föld, mert bölcsője, szülője volt Leninnek. vik Pártot. Éberen ügyelt a harc vezérkar belső tisztaságára, kisö pörve abból az ellenség beíurako kodott ügynökeit, a megalkuvó op portunistakat, az egységbontc írakciókat, megingathatímanná tet­ve ezáltal a Pártot, az osztály leg- magasabbioku szervezetét, bizto­sítva benne az akarat egységét. Ez a Párt soha nem félt attól, hogy éljen a bírálat és önbírálat fegyverével, mert tudta, hogy erő­södik, ha nyíltan feltárja és kikü­szöböli a hibákat. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja le­győzhetetlen, mert ért ahhoz, ho­gyan kell a dolgozók legszélesebb tömegeivel összekapcsolódnia, tud­ja a tömeget tanítani és tud tőlük tanulni is. Ez a Párt szervezte és vezette a Szovjetunió népeinek harcát és munkáját. Ennek a Pártnak, egy ilyen Pártnak a létezése — ez a Szovjetunió sikereinek a titka. A Magyar Dolgozók Pártja ta­nítómesterének, példaképének te­kinti Lenin és Sztálin pártját. Példája nyomán szervezi és irá­nyítja a magyar nép küzdelmét a kizsákmányolás felszámolására, a szocializmus építésére. Megsz lár- dítja saját sorait, hogy egyre in­kább szervezett élcsapata, harci vezérkaza legyen a munkásosz­tálynak és egész dolgozó népünk­nek. Felvértezi magát a marxiz- mus-leninizmus elméletével, épen napjainkban Politikai Bizottságunk határozata nyomán erősíti meg belső tisztaságát, alkalmazza a kri­tika és önkritika erősítő fegyverét és elválaszthatatlanul összekapcso­lódva a dolgozó tömegekkel szé­lesíti ki eddig elért eredményein-» két. A Szovjetunió 31 éves története példa és útmutatás az egész ma­gyar nép számára. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának története példa és útmutatás a Magyar Dolgozók Pártja számára. Emlékezzünk ez évfordulón a Szovjetunió és a Bolsevik Párt történetéről és tanuljunk e törté­net tanulságaiból. Sorakozzunk fel még egységesebben, még szilár­dabban a világ haladó népeinek Sztálin- által vezetett békefrontjá­ba, mert így segítjük elő, ezzel gyorsítjuk meg hazánk dolgozó népe számára az elnyomástól, ki-» zsákmányolástól mentes, fölemel­kedést és szabadságot, békét és jólétet egyedül biztosító szocialis­ta társadalom győz-elmét. KemzetkSzf vizsgéíá bizettüii&ot kér a francia bánvászsza^szer^ezsf A rrancia bányászszakszervezet elhatározta, hogy Anglia, Lengyel- ország, Amerika, Magyarország, Csehszlovákia és Belgium bányász­szakszervezeteinek képviselőiből bi. zottságot hív össze, hogy a hely­színen vizsgálja meg a sztrájkoló bányászok helyzetét. A nemzetközi vizsgáló bizottságra várna a fel­adat, hogy tárgyilagos képet alkos­son a bányászok valóságos helyzet téről és követeléseiről. H magyar delnosék iidvdzJsk a 31 éves Szovjetuniót és L<?n§n-S2taSin cücsésiges o&riiáf, a Szovjetunió Kommunista (boisevift) Partját! WUZÉUNf Miskolc, 1948 november 7, vasárnap Ara 60 fillér V. évfolyam. — 259. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents