Észak-Magyarország, 1948. november (5. évfolyam, 255-278. szám)

1948-11-30 / 278. szám

Tit6 és tirsai Hitler utódainak táborába álltak at — á! anították me^ a magyarországi délszlávok Ä Madách színházban a Magyar- országi Délszlávok Demokratikus Szövetsége a jugoszláv népi köz­társaság kikiáltásának november 29-i évfordulója ajkalmából vasár­nap délelőtt ünnepséget rendezett. Hován Andria, a Szövetség főtit­kára üdvözlő szavai után Losonczi Géza országgyűlési képviselő a Magyar—Jugoszláv Társaság főtit­kára ünnepi beszédében hangsú­lyozta: Jugoszlávia vezfetől elárulták nemzetük függetlenségét, a de­mokráciát és a szocializmust. Árulói lettek népüknek é* a nem­zetközi munkásmozgalomnak. Tito és társai azok táborába mentek át, akiket joggal tekint a világ demokratikus közvéleménye Hit­ler utódainak. FsiüMzsgéíják a remiin iHURfcúspSrl tiküvííjüt Januárban megkezdődik <* bú/.akötvények beváltása A román munkáspárt veze­tősége kimondta, hogy még november hó folyamán meg kell kezdeni a pártaktiva fe Kivizsgálását. A pártvezetó'ség erre vonatkozó határozatát ez év július havi Ősszvezeío* ségi ülésén hozta. A felülvizs­gálat során eltávolítják a párt­ból az osztályidegen elemeket. A most kiadott rendelet érteimé, ben a fegyverszüneti egyezmény alapján igénybe vett termények és állatok árának kiegyenlítésére uJmt 4 százalékkal kamatozó buzakötvé- nyékét az állam 1949 január 1-től 1Ö éven keresztül folyamatosan be­váltja. Az évenkint beváltásra ke­rülő kötvények sorszámait sorso­lással állapítják meg, amelyet min. den év decemberében, tehát az idén is 1-től 31-ig tartanak meg. A köt­vények végső lejárati éve I957. Aki a kötvénynek nem eredeti tulajdv- nosa, annak legkésőbb ez év dt. cembcr 15-ig a pénzügyminisztí- tíumnál dőterjqsztett bejelentés* ben igazolni kell az eredeti tulaj­donosig visszamenően a kötvény szármfizását. A búzamennyisé? fo­rint egyenériékét, valamint a sor-! solás évének kamatát az Országom Szövetkezeti Hitelintézet és Tag­szövetkezetek fizetik ki ANYAKÖNYVI HÍREK Házasság: Csendes József— Csa. nya Mária, Dudás János—Bail Er­zsébet, Ondó Tivadar Ferenc— Honti Márta Erzsébet, Tóth István József—Szűcs Julianna, Budai Ká­roly—Márton Erzsébet, Horváth Géza Kornél—Szatmári Magdolna, Barilla István József—Diecha Ilon« Anna, Barta József—Meggyes Fva Margit, Nagy Nándor—Hatházi Te­rézia, Farkas Kámán—Kohári Má­ria, Valek József János—Bodó Ilo. na, Nagy Lajos—Sándor Ilona, Ksczur János—Túri Júlianna, Égi Adóm—Papp Júlianna. Születés: Köles Ferenc, Kőles József, Szkárosi Gyöngyi Katalin, Tomolya László Lajos, Bérezés Agnes Mária, Vasas Piroska Anna, Kotin F.va, Gönczi Erzsébet Teré­zia, Gotthard Lajos, Oberländer Judit, Friedmann Agnes, Zsitvay Katalin Olivia, Hajdú Mária, Czaga István, Füleczki István, Farkas Katalin Ilona, Rozgonyl Béla Ist­ván, Fiucsák Klára Katalin. Halálozás: Kopasz Mátia 22 na­pos, Pincés János 3 hónapos, Csörsz Lászó 18 hönapos, Pataki János 2 hónapos, Csecsunda Ede 76 éves, Egeli István 50 éves, Iván János 16 éves,Csonka Györgyné 26 éves, Lénárt István 36 éves, Szi­lágyi Zsuzsánna 4 hónapos, Fried­mann Agnes 1 napos, Prihoda Jó- zsefne 65 éves, B. Nagy József 6 éves, Balogh Jenő 6 éves, özv. Gáspár Józsefné 72 éves, Katona János 48 éves, özv. Novák Mi- hályné 65 éves, Vigh Zoltán 7 hó­napos, Kavisánszky József 13 hó­napos, Hornyekovics László 41 éves, Göllncr Oszkár 77 éves, Emődi Dániel 54 éves, Adám Jáno« 65 éves, Pollogh Béláné 74 eves, Berend (Friedmann) Endre 29 évei. Gyorsít jík bz ’Bvflsezísi eljár ősi A lakásüvegezési^ munkák költségeinek gyors érvényesí­téséről szóló rendeletterveze­tet a pénteki minisztertanács elfogadta. A rendelet — amely a legközelebbi napok­ban jelenik még — jelentős könnyítést hoz azzal, hogy amikor a lakó a háztulajdo­nosnak ajánlott levélben _ be­jelenti üvegezési szándékát, nem kell költségvetést csa­tolnia. Ha a háztulajdonos nyolc nap alatt nem válaszol a kérelemre, a lakó a költség- vetés bemutatása nélkül a ti­zedik napon megkezdheti a munkát s ha a munkálatok költsége egy havi lakbérét el­éri, az összeget lelakhatja. Kern rsfii laegys ÍPüsógi i ii!d<Ms*§8 G f|itzlo^l«i öan 20 tagból álló komárommegyci küldöttség viszonozta a csehszlo­vák ifjúság legutóbbi komáromi Lá­togatását. A látogatók elhat.árvi­ták, hogy mindkét ifjúság megy -1 vezetősége az országos vezetőség­nél kölcsönös látogatások országos jellegére való kiszélesítését szor­galmazzák. — Textil, divat, rövidárű keres­kedők! Ma este pontosan 6 or-ikor I szakosztály ülést tartunk. KISOSz. 4 ÉSZAK MAG YARCRSZAC I Csak angol nyelven! A dán politikusok Amerikának adják el az országot Egyr« gyorsuló itembsn fo­lyik Dánia »amerikanizálás««. Valamennyi dán Up hírt adott arról, hogy az államhivatalok­ban olyan rendszert veiettek be, am-'y szerint minden olyan le velezés, amely a Marshall-ter- vet érinti, kizárólag angol nyel­ven történhet. S mindez azért, hogy megkönnyítsék az ameri. kai ellenőrök feladatát! Ez az új rendelkezés adott alkalmat a »Land og Folk« című dán új­ságnak arra, hogy az első olda­lon egy angol nyelven ff nyűt levelet közöljön le. »Kérjük az állami funkcioná­riusokat — mondja ez az ok­mány —, hogy mielőtt aláírja • Murshatl-tervre vonatkozó kétoldali dán-amerikai megegye- aést, gondolják át mégegyszer határozatuk következményeit Hogy biztosak legyünk abban, hogy bennünket tényleg meg fognak érteni, azért olyan nyel­ven Írunk, amely a dán állam számára könnyebben érthető: angolul. Politikusaink nem reá gáltak azokra á felhívásainkra és kérvényeinkre, melyeket dán nyelven írunk, talán jelen an­gol nyelvű levelünknek több si­kere lesz,..« Megóvják ez anterikoi eiggftvátasztfsi Amerikában a republikánus párt elnöke szombaton kijelentette, hogy a november 2-án lezajlott elnökvá­lasztáson n szavazatok ősszeszám- lálásánál „nagymértékű tévedések" történtek. Hír szerint a republiká­nusok meg akarják óvni az elnök- választást. Rendbebezzák n közti,e i hköhózafcat A KIK 35 millió forintos progra­mot dolgozott ki a kezelésében lé­vő lakóházak rendbehozatalai a. A Közületi Ingatlanok Központja ezenkívül kezébe veszi az állami kezelésben levő lakatlan, romos la­kásainak helyreállítását. Ezt a mun kát hatmillió forintos befektetéssel végzik. —■ .......................1 ■■■■!■■■■ « I I II................. Az oktatás kérdéseiről... Irta: Aradi Vilmos, a a mniopos pártiskola vezetője Amióta. pártunk Központi Veze­tősége kötelező láncszemként je­lölte meg az oktatási munkát. Borsod megyében is komoly ered­mények mutatkoznak pártoktatás vonalán. Az eredmények mellett hiányosságok is vannak, amelyek többé-kevésbé a munka velejárói. Szükséges munkánk megjavítása érdekében, hogy folyamatosan fel­tárjuk eredményeinket és hibáinkat. Itt néhány kérdést ragadunk ki az utóbbi idők tapasztalatai alapján. Néhány szó a FzrrotRárlumokról A széle« pártaktív« nevelésé­nek eszköze az alap- és középfokú szemináriumi oktatás. Csupán Miskolcon 56 szemináriumon in­dult meg ebben az oktatási ciklus­ban és kisebb lemorzsolódással rendszeresen végzi munkáját. A szemináriumi oktatás azonban csak akkor érheti e! kitűzött cé'iát, ha gondoskodunk a sze­mináriumi vezetők előkészítésé- szemináriumi vezetők előkészíti» séről és a szemináriumok rendsze­res ellenőrzéséről. Különösen a vei kapcsolatban mutatkoznak hiá­nyosságok. Úgy az alapfokú, mint a középfokú szemináriumi vezetők rendszeresen elmaradnak az előkészítő megbeszélésekről. A misko'ci előadókról van sző, de nyilván érvényes ez a megállapí­tás megyei viszonylatban is. A szemináriumi előadók készületlen- sége pedig a legjobban szervezett és összefogott szemináriumra is kedvezőt'enül hat. A marxlzmus- leninizmus tanítása szép munba. megtisztelő fc'adat, de egyben fc- lelősségtelles hivatás is, amely á1- doratkészséget és szívós munkát igényel. Szükséges, hogy e feladat megbecsülésének megfelelően sze­mináriumvezetőink igyekezzenek egyre jobban elsatálítsni s szem'ná rtumvezetés módszertanát és egv- re jobban mélyed lenek el az anya" tanulmányozásában. Ezért a jövő­ben egyrészt tarta’masabbá kell tenni a szeminárium előkészítő megbeszéléseket, másrészt a sze­minárium vezetőknek rendszere­sen meg kall jelenni azokon. ferenciákon megjelent elvtársak jelentős része nagy tanulási kész­ségről és szorgalomról tanúsko­dott. Heti 6—10 órát a rendes napimunka és pártmunka mellett az elmélet taulmányozásával eltöl­teni komoly erőfeszítést és céltu­datosságot kíván. Ezt a feladatot az elvtársak egy része — amit az anyag tartalmas jegyzetelése is Igazol — jól oldotta meg. De ugyanakkor a két egyéni tanulási konferencia komoly hibákra is fel­hívja a figyelmünket. Már az első konferencián sem tett részt min­den egyéni tanuló. A második konferencián Ismét 17-en hiányoz­tak, akiknek többsége munkás és paraszt elvtárs volt. Nem szabad, hogy az anypg elsajátításinak ne­hézségei éppen a munkás és pa­raszt elvtársakat riasszák vissza. Amellett, hogy az értelmiségi elv- társak résztvétele igen fontos és szükséges, döntő fontosságú a fi­zikai dolgozók felvértezése a marxista-leninista elmélettel. He­lyes az oktatási bizottság intézke­dése, amellyel az egyéni .tanulás­ból kieső elvtársakat az esti isko­lára osztja be, de emellett meg kell akadályozni a középfokú egyé­ni tanulás terén tapasztalható egészségtelen lemorzsolódást is. A konferenciákon egyes tanulók ré­széről hiányos felkészülés volt ta­pasztalható. Ezt a hiányosságot és egyes elvtársak lemaradását nagy­részt az okozta, hogy a hétfő est: rendszeres nyilvános konzultáció­kon — ahol a tanulók hétröl-hétre feleletet kaphatnak az anyaggal kapcsolatos problémáikra —, az utóbbi időben már legjobb esetben is csupán az egyéni tanulók fele jelent meg. A konzultációk mi nemcsak feleletet kaphatunk kér­déseinkre, hanem viták alakulnak ki, elmélyíthetjük az anyagot és folyamatos, szervezett kapcsolat a'akul ki a két konferencia között. Minél több problémával találko­zunk a tanu’ással kapcsolatban, annál nagyobb szükség van a kon­zultációkon való részvételre. Vß<\ I ko’«.. rai volna még a tanulmányi ered­mények kiértékelése, de bizonyos, hogy a hallgatóknál már eddig is jelentős ideológiai fejlődés ta­pasztalható. A fő probléma csakúgy, mint az egyéni tanulók­nál, itt is az, hogy az elvtársaknak kevés idejük jut a tanulásra. A tanulás pártmunka. Ulyan párt­munka, amely nem tűr halasztást, amelyre minden egyéb fontos párlmunka mellett is időt kell sza­kítanunk. De ebben a pártszerve­zeteknek is segíteniük kell az elv­társakat. Lehetővé kell tenni a ta­nulásban résztvevő pártmunkások számára, hogy hetenként egy es- téré minden egyéb munka alól fel­szabadulhassanak és azt az Időt tanulásra fordíthassák. Ez, ha nem is oldja meg gyökeresen a problé­mát, minden esetre egy lépést je­lent előre, A közeljövőben szük­ségesnek mutatkozik az esti iskola kibővítése. A négyhetes pártisko­lát végzett vlvtársak egy résiéből és at egyéni tanulásból kimaradt elvtársakból külön osztályt »terve­zünk, amivel biztosítjuk az elvtár­sak rendszeres továbbtanulását. A kádernevelés súlyos problémájú csak a rendszeres, szervezett ta­nulással oldhatjuk meg, még ak­kor is, ha ez bizonyos kikapcsoló­dást jelent a hét három-három es­téjére az egyéb gyakorlati párt­munkából. A befektetés e téren bőséges aratást ígér. 9 A fokozott Ideológiai nevelés nagy munkája egész sor szervezé­si kérdést vet fel. Alapvető előfel­tétel a megyei és helyi oktatási bi­zottságok munkájának helyes megszervezése. Az oktatási bi­zottságok munkáján múlik, hogy a párttagság tanulási készségét jó szervező munkával és ellenőrzés­sel ki tudjuk-e használni párttag­ságunk elméleti színvonalának emelésére. Ez a cikk csupán egy-két aktuá­lis problémával foglalkozott, emel­lett számos kérdés és megoldásra váró feladat vetődik fel a falusi, üzemi, körzeti oktatás területén kori** renHa A navvrMskolci esti párliskolu eddig folyamatos és eredménye« munkát végzett. A résztvevők l középfokú egyéni tanu'ás ko- -.z/mn'-'-o "!ncs lemorzsolódás, y eredményeket mutat. A kon- jhallgatók fegyelme kielégítő. Ko­jNem kétséges, hogy munkánk Jjobb megszervezésével, n hibák ki­küszöbölésével mego’ ':,ik felada­tainkat. Faragé Zoltán arcképkiállítása Szombaton délután 6 órakor nyílt meg ünnepélyes keretek közóit Fa­ragó Zoltán miskolci festőművész portiékiállitása a Kossuth szálló kiállítási termében- Faragó ZoUárt 17 éve dolgozik Miskolcon a képző- művészetnek egyik elhatárol: terü­letén, a portréíestészetben, de Mis­kolc nyilvánossága ejött ezúttal szerepel először összegyűjtött 63 art:képfestményéve>l. Lehetséges, hogy ha Faragó nem húzódik el a nyilvánosság kritikája elől, ha gyr,k rabban rendezett volna kiállítást, « kritika érlelő, fejlesztő hatása alatt más irányban fejlődik ábrázolóm:!* vészete, mint az a fejlődési főt, amelyet a kiállított 63 olajpcr'.iét szemléltet. A kiállítás minőségileg és művészi szempontból változatos értékű anyaga azt bizonyltja, hogy í művész csupán technical készse. gét fejlesztette a naturális ételiül* ség tökélyéig, de művészete nem • saját lábán jár, hanem a port*‘ren­delők, Ízlésének, művészi igényei­nek fokához igazodik. Ez az izíé?,- tz az igény természetesen olyan mértékig váltakozik,.ahány porté alanyról van szó. Műiden pocréii azonban kidomborodik a művésznek az az igyekezete, hogy modelljéről -I leghizelgőbb, legtetszetőseon és mi tagadás, olykor a legerdcské* sebb képet adja. Egy bizonyos, kogy a régi hűbéri rend pomoazó, fényűző nagyurai és hölgyei ‘műn voltak olyan kényesek cicomáikra, hájfodraikra, vadonatúj, jól vasalt ruháikra, ékszereikre és sallang­jaikra, mint Faragó arcképmegrcn. delői. Hogy ez a cicomás arckép- galéria inkább a festő kölötudgé- nek a képzőművészettel, a testői- séggel való harcos szembenállására mutat, erről Faragó, ha menteni akarja magát, azt mondhatja, nem tehet, ö tudna máskép is festeni. Elhisszük, neki, hiszen sgj-kei portréján ahol ebbeli igyekezel* szabadabban érvényesül, tudásának és tehetségének magasabb igényű megnyilatkozásai is megmutatkoz­nak és itt-ott a régi klasszikus arcképfestők mesteri tudásával is versenyre kelhet Faragót azonban ügy kell fogad­nunk, ahogy magát megmutatja: a közönségigények készséges kielégí­tőjét, aki sem többet, sem keveseb­bet nem akar, mint a megrendülő. Azt vallja: ez a szép, ami a meg­rendelőnek tetszik, (hb.) »»■ dolgozó rí és orvr a képzőművészében“ A MNDSz a nemzetköz? nő­kongresszus alkalmából „A dolgozó nő és anya” elmen képzőművészeti kiállítást .ren­dez Budapesten. A kiállítás anyagát Örtutay Gyuláné, az MNDSz kulturális osztályának vezetője sajtófogadáson is­mertette. Elmondotta, hogy az MNDSz a nőkongressztt* alkalmából, amikor 55 nem­zet asszonya lesz jelen, meg akarja mutatni a magyar mű­vészetet a külföldi kiküldöttek*1 nelc. A kiállítás arról ad szem­léltető képet, milyen helyet fibgtal el a dolgozó nő és anya ábrázolása a magyar képző­művészet különböző korsza­kaiban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents