Észak-Magyarország, 1948. november (5. évfolyam, 255-278. szám)

1948-11-29 / 277. szám

-Asszony okn ak­Savanyitsunk káposztát! Az igazi magyar konyha el sem képzelhető savanyúká­poszta i'élküi. Savanyításra téli íejeskáposzla való. Tel,» sen beérett, fehér, tömör ki posztaíejeket válasszunk ki, ezekből lesz jóízű savanyúká­poszta. Az esetleges korai fa­gyok miatt még be nem ért, vagy sok eső miatt lazább káposztafejeken úgy segítünk, hogy azt 8—10 napig kupa cokba rakva illesztjük, mi' közben a levelekben lévő ke­ményítőtartalom cukorrá ala­kul át, a káposzta fehérebb, szebb színű lesz, beérik. Savanyítás előtt az érett káposzta külső, hibás leveleit eltávolítjuk, a torzsát s a vastagabb ereket kivágjuk. Ezután az egyenlő, vékony szeletekre vagdalt leveleket az eltartó edénybe 15—20 centiméteres rétegenként bele­rázzuk. A rétegek közé. kilón­ként 2—3 deka sót és Ízlés szerint egyéb fűszereket ra­kunk: borsot, köménymagot, babérlevelet, kaprot, tormát, szárított paprikát, stb. Vi­gyázzunk azonban, hogy ezek­ből csak kévését használjunk, nehogy egyiknek, vagy má­siknak az íze elnyomja a sa­vanyúkáposzta ízét. Az így elhelyezett káposz­tát — lehetőleg rétegenként — 1? kell súlykolnl. Amikor az edény tele lett, állandó nyomás, prés alatt kell tar tani. Az edény inkább mély, min széles legyen, hogy minél ki­sebb felületen jusson a ká posztéhoz levegő. Csak töké letesen tiszta edénybe rakjuk a káposztát, A savanyodáshoz mos már csak megfelelő hőmér­séklet kell. Minél melegebb a helyiség, annál hamarabb sa vanyocfck Legmegfelelőbb 10—15 fokos hőmérsékletű helyiség, ahol a savanyodás 3—4 hét alatt bekövetkezik Az erjedés alatt a felszínen zavaros hab ke’etkezik. Ez el kell távolítani. A fedődesz­kákat le kell mosni. A lemert lé helyébe forralt és lehűtött sóslevet öntünk. A savanyo- dás ideje alatt a préselést fo­kozni kell. Hogy a káposzta evcgővel ne ói intkezzék, gon doskodni kell arról, hogy mindig lé borítsa el­A jó savanyúkáposzta fe­hérszínű, szálas, tömegben ruganyos állapotú. Tavaszig, sőt nyárig eltartható. Olcsón, lázi'ag magunk is előállíthat juk. 100 kiló friss káposzta ról 85—95 kiló savanyított káposzta lesz. ARCBŐRÉT SZÉPPÉ VARÁZSOLJA FRANK kozmetika Szemprf-utca 13. — Teiefqn^_15--83 _________________ Nagy érdeklődés előzi meg a mai nevelési ankétot A szülői munkaközösségek, me­lyek egymásuán alakulnak meg a nagymiskolci és borsodi iskolák­ban, közel hozzák egymáshoz a szülőket s a pedagógusokat és al­kalmat adnak a gyermekek neve­idével . felmerülő problémák közös megvitatására. A családi és iskolai nevelés egy­behangolásának kitűnő eszközei a szülői munkaközösségek. Az egységesebb nevelői eljárások meghonosítását, a demokratikus otthoni és iskolai nevelésnél fel­merülő kérdések tisztázását szol. gálja a ma délelőtt fél 10 órakor az MNDSz s a Szülői Munkakö­zösség rendezésében a Zeneiskola dísztermében tartandó nevelési ankét is. A »Pedagógusok és szü­lők az iskoláért« címen meghirde­tett ankét iránt a szülők körében nagy az érdeklődés s bizonyosan bevezetője lesz az ilyen rendszere­sen tartandó megbeszéléseknek. K!N[ A kisgyermek nevelése a családban ''uiuiHiinuiiuiiiuiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiliiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiniiimiMiiiiniiiuiiniiiiiiiniiiMiiiNiHiiHniHitrawiinniHitiwMiNHMHNMMM A Szovjetunióban folyó hatalmas újszeilemü nevelői munkáról tájékoztatják a magyar olvasó közönséget az egymásután megjelenő szovjet pedagógiai művek. Emlékezetes, milyen széleskörű sikert váltott ki Makarenko: »Az új ember ko. vácsaí. című műve, amely az ifjúság munkás- ör.kormányzalának születésével, a gorkijista tele­pek hős történetével ismertet meg g. Medinszkij munkája, amely megjelent magyar nyelven, a Szov­jetunió köznevelési rendszerét foglalja össze, nem­régiben került ki a nyomdából Kalinin gazdag anya­got felölelő, tanulságos beszéd- és cikkgyűjteménye »A kommunista nevelésről«, legújabban pedig Arkin professzor könyve, »Kisgyermek nevelése a csa­ládban« keltett nagy feltűnést. Szakkörökben, de a könyvet ismerő szülők is sokat vitatják Arkin művét, amelyben a haladó szellemű magyar peda­gógusok a maguk elveivel rokon részletekre talál­hatnak. Minden jel arra mutat, hogy ez a könyv Makarenkóéhoz hasonló nagy népszerűségre fog szert tenni hazánkban. • Arkin professzor 1873-ban született, orvos és pedagógus, 1919 óta egyetemi tanár. Könyve fel­világosítással szolgál a szocialista társadalom ne­velési módszeréről A vak engedelmességre, önáliótlanságra való fasiszta neveléssel ellentétben a szocialista Szov­jetunióban a pedagógia első parancsa: önállóságra nevelni. Eleven cáfolata ez a könyv loválAá azok­nak a rémhíreknek, amelyet 25 év alatt a hivata­los magyar propaganda a szovjet családtól és a szovjet nevelésről hirdetett. Cáfolata annak a ha­zugságnak, hogy a gyermeket elveszik a» anyától és a családtól. Az alábbiakban néhány részletet közlünk a könyvből. A családi nevelés fontossága Gyermekeink a családban és társadaW intéz­ményekben, bölcsődékben, óvodákban és iskolák­ban nevelkednek. Nevelésük tehát részint családi, részint társadalmi jellegű. Egyes szülők úgy gondolják, hogy mivel be­vezették nálunk az általános tankötelezettséget 9 a bölcsődék és ovodák hálózata évről-évre növek­szik, most már mentesülnek a gyermeknevelés gondjai alól. Ez a felfogás helytelen és káros. Helytelen mindenekelőtt azért, mert a gyermekek többsége életének nagyrészét otthoni környezet­ben tölti. Helytelen azért is, mert éppen a szovjet rendszer mai viszonyai mellett van szükség a család és a társadalmi nevelésügyi intézmények együttműködésére, hogy a család — és gyermek- védelmi intézmények előtt azonos nevelési célki­tűzések legyenek. Csak a szülők, nevelők és taní­tók együttes munkája mellett lehet egészséges, hazájához feltétlenül hű nemzedékeket nevelni, olyan nemzedékeket, amely meg tudja teremteni magának az új, vidám és boldog élet feltételeit. A szülőknek meg kell érteniük, hogy az 6 be­folyásuk a .nevelés terén erősebb minden más ha­tásnál, hogy az ő gondosságuktól és figyelmessé­güktől függ nagy mértékben a gyermek testi és lelki fejlődésének egész menete, előmenetele az iskolában és jövendő érvényesülése az életben. A szülők joggal kérdezhetik: »Miért gyakorol a családi nevelés gyakran nagyobb hatást a gyer­mekre, mint a társadalmi nevelés?« Hiszen ai óvodában és az iskolában külön erre a célra ké­pesített egyének nevelnek és tanítanak. A neve­lést ott olyan feltételek mellett végzik, amelyek megfelelnek a tudomány követelményeinek. Éppen ezért elvárhatnék, hogy az ovoda és az iskola befolyása erősebbnek bizonyuljon, mint a családé* Az életben gyakran mégis ennek ellenkezője ta­pasztalható. Honnan ered era hatalmas erő, mellyel | család a gyermekre hat? Miért könnyíti meg a! gyermekek helyes családi nevelése az ovoda és a£ iskola munkáját és fordítva, a helytelen családi nevelés miért gátolja, vagy bénítja meg néha a nevelők és tanitók erőfeszítéseit? * Ahhoz, hogy feleletet tudjunk adni erre a kér­désre, meg kell magyaráznunk, mi a lényeges, kü­lönbség a gyermekeknek a családban lezajlott élet# és a társadalmi nevelő intézményekben eltöltött élete között. A gyermek életét az óvodában a szabályosság és rendezettség jellemzi. A nap reg­geli tornával kezdődik, utána reggeli következik, majd játékok, séta, ebéd, ebéd után alvás, stb, Ez a szigorú rend, amely megfelel a neveléstan éti egészségtan követeléseinek, teljesen célszerű és észszerű. De ebben a rendezett rendszerességben van némi mesterkéltség is. A gyermek a családban az életet olyannak! látja, mint amilyen a valóságban. Es ez az igaz! élet megragadja a gyermeket és sokkal erősebb hatást gyakorol rá, mint az a mesterkélt és rend­szabályozott élet, amilyenben az óvodában és a* iskolában van része. A család nap mint nap reg­geltől estig, sőt néha késő éjszakáig a viselkedés legkülönbözőbb formáit tárja a gyermek elé és ezeket a gyermek olyan egyéneknél látja, vagy akiktől fél, akik náia magasabbrendű tekintélynek számítanak, akiknek joguk van jutalmazni és bün­tetni, valamit megengedni, vagy megtiltani.^ A szülők határozzák meg, hogy mi helyes és mi a helytelen, mi jó és mi a rossz, ők döntik el, hogy helyesen, vagy helytelenül cselekszik valamit a gyermek, ők fenyitik meg, ha vét az általuk meg­állapított szabályok ellen. Lehet-e hát csodálkozni azon, hogy ilyen körülmények között a szülők vi­selkedési formái igen nagy hatást gyakorolnak gyermekeikre. Ezek alapján megérthetjük, högy milyen hatalmas, semmi mással össze nem hason­lítható jelentősége van az élő példának a családi nevelésben. — Uj tüdővészellenes gyógyszer a szreptomicln gyártását kezdik meg Magyarországon, amellyel a legsúlyosabb, eddig halálosnak is­mert gümőkóros formákat is gyó­gyítani lehet. | lUUcmcs- mefrtepdU éti, 8 ha hirdetésügyben felkeresi kiadóhivatalunkat 1 Miskolc, Deák-utca 16. szám TCeti RÁDIÓMŰSOR November 29, hétfő. Budapest I. 8: Háztartásitanács­adó. 8.15: Heti zenés kalendárium. 9: Szalonzenekar. 12.15: Népek ze­néje. 13: Termelési híradó. 13.15: Asztali muzsika. 14.15: Házi-együt­tes. 16: Kalandozások a zenetörté­netben. 16.40: Petőfi kora. 17.20: Szív küldi szívnek szívesen. 18.10: A »Harmonia« művészegyüttes játszik. 18.40: Megváltozott or­szág. 19.30: A Falu hangja. 20.35: Magyar muzsika. 21.40: Jazz- muzsika. 22.10: Hangos Újság. — 22.50: Hanglemezek. Budapest II. 17: Jazzenekar. 18: Operarészletek. 18.45: A Falu hangja. 19.45: Közellátási helyzet­kép. 20: Cigányzenekar. 21.15: Előadás. 21.30: Orgonaszámok. — 22.55: Szórakoztató zene. November 30, kedd. Budapest I. 8: Előadás. 8.20: Hanglemezek. 9: Póstászenekar. játszik. 12.15: Zongoraszámok. — 13: Elbeszélés. 13.20: Házi-együt­tes. 14.15: Hanglemez. 14.30: Ifjú­sági énekkarok. 16: Felfedezők és feltalálók. 16.30: Orgonaszámok. 18.10: Szív küldi szívnek szívesen (folytatás). 18.45: »Világhiradó. 19: Külföldi művészek műsora. 20.35: 0 ÉSZAKMAGYARORSZAC Előadás a Stúdióban. 21.50. Hang­lemez.. 22.25: Cigányzenekar. 23: Mi történt az elmúlt 30 nap alatt. 23.45: Operakórusok. Budapest II. 17: Tánczene. — 18: Zenei élő újság. 18.15: Hangos Hiradó. 18.30: Hegedő-, zongora­számok. 19: A Falu hangja. 19.30: Orosz művek. 21.15: Kiváncsi mik­rofon. 21.30: Szív küldi szívnek szívesen. 22.30: Hanglemez. December 1, szerda. Budapest I. 8: Szülők iskolája. 8.15: Magyar operettrészletek. 9: Pedagógusok Szakszervezetének zenekari műsora. 12.15: Cigányze­nekar. 13: Előadás. 13.15: Asztali muzsika. 14.15: Szórakoztató zene. 16: Énekszámok. 16.40: Előadás. 17.25: Vöröskereszt közlemények. 17.30: A Szakszervezeti Tanács műsora. 18.10: Századunk hangja. 18.40: »Költők — muzsikusok.« 19.40: A Falu hangja. 20.35: He- gedüszámok. 21.15: Könnyű dalla­mok. 22.10: Hangos Újság. 22.40: Mit hallunk holnap? 22.45: Toto- hiradó. 22.50: Jazzmuzs ka. 23.30: Ének-, zongoraszámok. Budapest II. 17: Tánczene. — 18: Hangos hiradó. 18.30: Szines mu­zsika 19.30: »Szerelem, gyötrelem«. 20.20: Hanglemez. 21.15: Szív kül­di szívnek szívesen. 22: Hangle- mezrevü. 22.30: Hanglemez. December 2, csütörtök. Budapest L 8: Az Élet és Tudo­mány műsora. 8.15: Szalonzene. — 8.30: Szabad egyházak vallásos félórája. 9: Hegedüszámok. 12.15: Magyar zeneszerzők művei. 13: Elbeszélés. 13.15: Asztali muzsika. 14.15: Magyar nóták. 16: Jószom­szédság muzsikája. 16.30: Gyer­mekrádió. 17.20: Vöröskereszt köz­lemények. 18.10: Dunavölgyi Hír­adó. 18.40: Szív küldi szívnek szí­vesen. 19: Közvetítés a Magyar Állami Operaházból. 22.35: Népek testvérisége. 23.10: T ín-ere. — 23.30: Zongoraszámok. Budapest 11. 17: Jazz-zenekar. — 18: Hanglemez. 18.15: Hangos híradó. 18.30: Jazzkedvelők iskolá­ja. 19: A Falu hangja. 19.30: »Csü­törtökön este..'.« 20.15: Magyar nóták. 22: A dal története. 22.45: Hanglemez. December 3, péntek. Budapest I. 8: Előadás. 8.15: Ze­nekari muzsika. 9: Cigányzenekar. 12.15; Zongoraszámok. 13: A spa­nyol kérdés. 13.15: Népek zenéje. 14.15: Orosz operarészletek. — 16: Szabad Népek Hazája. 17.20: Vö­röskereszt közlemények. 18.10: Énekkar. 18.45: Külügyi negyedóra. 19: Operettrészletek. 19.45: A Falu hangja. 20.35: Rádiózenekar. 22.10: Hangos Újság. 22.45: Mit hallunk holnap? 22.50: Művészlemezek. Budapest II. 17: Tánczene. 18: Előadás. 18.45: Hanglemez. 19.30: Zongoraszámok. 20: Hanglemezek. 21.15: Kiváncsi Mikrofon. 21.30: Szív küldi szívnek szívesen. — 22; Jazz-zekar. December 4, szombat. Budapest I. 8: Előadás. — 8.15: Délelőtti muzsika. 9: A Zeneművé­szeti Főiskola növendékeinek mű­sora. 12.15: Cigányzenekar. — 13: Elbeszélés. 13.15: Asztali muzsika. 14.15: Mi van egy mondat mögött. 14.30: Jazz-együttes. 15.30: Az Ifjúság Hangja. 16: Becsületes megtaláló. 16.15: Gyermekrádiő. — 17.20: Verssel, dallal és szerszám­mal. 18.10: Magyar Parnasszus. T9*: Hanglemezek. 19.45: A Falu hang­ja. 20.35: Hanglemezek folyt.). — 22.25: Előadás a Stúdióban. 23.40: Hanglemezek. Budapest II. 17: Jazz-együttes. 18: Hegedű- és zongoraszámok. —’ 18.30: Hanglemez. 19: Szines szőt­tes. 21.15: Zenepotámia VI. dísz­hangversenye. December 5, vasárnap. Budapest I. 8.20: Szív küldi szíts nek szívesen. 9: Református vallá­sos félóra. 9.30: Unitárius vallásos félóra. 10: Evangélikus istentiszte- let. 11: Kis riportok a képzőművé­szet világából. 11.15: Vonószene­kari muzsika. 12.15: Anyák öt per« ce. 12.20: Negyedóra az Arany Angyalban. 12.35: Kamarakóru» énekel. 13: A világirodalom kincses- háza. 13.30: Hangversenyzenekar. 14.15: Hanglemezek. 15: Nagy el- oeszélők. 15.20: Zongoraszámok* 16: Énekszámok. 17.10: Magyar Enciklopédia. 17.40: Az Orion gyár pályázatának közvetítése. 18.10Í A Falu hangja. 19.10: Studióope- létt. 20.35: Sludióoperett (folyta­tás). 21.15: A Rádió hangja. 21.40: Rádióankét. 22.25: Zenekari művek. 23: Közvetítés a Szatyorból. Budapest It. 9: Magyar flóták1. 10: Fejtörő séta Zenopotámiában. 11: Zenopotámia postája. 11.10: A1 Magyar Központi Hiradó Sport­egyesületének matinéja. 17: Jaza- zenekar. 18: Orgonaszámok. 13.30: Nagy muzsikusok könnyű zenéje. >9: Vidám Rádiószínház. — 20: ( Hanglemezek. — 20.30: Könyv­szemle. 21.15: Rósz Emil együtte­se játszik. 22: Tánczene.

Next

/
Thumbnails
Contents