Észak-Magyarország, 1948. október (5. évfolyam, 228-254. szám)
1948-10-18 / 242. szám
Élesítsük ideológiai fegyverünket! Irta: SÁRKÖZI ANDOR ■<$ A villamos utasa pirosfedulü kis könyvet szorongat, a vonaton férfiak, nők Szikra-k.adványckba mélyednek, az utcán e,kapott beszédfoszlányokból ideológiai viták körvonalai rajzolódnak ki, tantermekben munkások, parasztok hajóinak a könyvek fölé, párthejyiségekben figyelő szemek tapadnak az előadóra, párt- jskóiákon, szemináriumokon, közös tanulóőrákon pártmunkások ezrei a magyai nt-p legjobbjai szívják magukba a szocializmus klasszikusai, Marx, Engels, Le iffii, Sztálin tanításaitEz a -kép tapasztalható ma szerte az országban. Tanulási láz kerítette hatalmába a dolgozókat. A szomjuhozó mohóságával vetették tú magukat munkáid!, parasztok, értelmiségiek szocializmus betűire. Egyre szaporodik a bíztató n lek; csatát nyerünk az oktatás, a tanulás frontján. A reakció ideológiai hadáiiósai ellen 'Ifofirun ez a tanulási láz, a marxi- len j ni tanokkal való isméi kedésnek ez a lenyűgöző buzgósága? Rákosi Mátyás elvtárs emlékezetes cikke »A következő láncszem« Pártunk tűinken cntucitos tagja, de az egész magyar nép figyelmét ráfordította az elmé- Mi: félkész u.i/A'g döntő fontosságára es azokra a hi-uiyokra, amelyek ezen a ié- rfjf tapasztalhatók. Rákosi elvtárs iraitynimatasa nyomán, az azóta eitert idő tapasztalatainak értékesítésével országos oktatási konferenciánk konkretizálta, tervszerüsitette a ieladatokit, a megyei kon.erenc.ak helyileg rtalizá^a. a. ‘ennivalókat és mcgmditottlk a inunkét. — tárgytalanná válik, ha nem kapcsolódik a forradalmi gyakorlattal, ép úgy, mint ahogy a gyakorlat is vakká lesz, ha nem világítja meg útját a forradalmi érméiét. De az elmé.et a munkásmozgalom hatalmas erejévé változhatik, ha a lorradaimi gyakorlattal elválaszthatatlan kapcsolatban formálódik ki, mert az elmélet és csakis az elmélet adhatja meg a mozgalomnak a biztonságot, a tájékozódás erejét, s a környező események belső összefüggéseinek megértését, mert az elmélet és csakis az elmélet segíthet a gyakorlatnak megérteni nem csupán azt, hogy hogyan és hova halad- i nak az osztályuk a jelenben, haném azt j Is, hogy hogyan és hova kell háladniok | a közeljövőben. Épen Lenn volt az, aki kimondó.ja és egyre hajtogatta az ismert tételt: »Forradalmi elmélet né.küj nem lehet forradalmi mozgalom sem«. Újból és újból hangsúlyoznunk keli az eln.elet hatalmas szerepét az új vUágot építő harcainkban, mert még mindig találkozunk olyanokkal, akik hamis érveléssel azt hajtogatják: Nem az elmélet a fontos, hanem a cselekedet. »A gyakorlat embereinek az az igyekezete, — hogy a teóriát maguktól elhessegessék, ellentmond a leninjzmus egész szellemé, nek és nagy veszélyekkel járhat az ügyre nézve« — írja Sztálin eivtárs. Az elmélet ellenzése mögött igen gyakran kényelmesség, gyengeség, opportunizmus lappang. Elfelejtik az ellenzők, hogy a forradalmi munkásmozgalom egész harci szakaszai s gyakran a legeredményesebb szakaszai, az elmélet síkján zajlottak le. Nem véletlen, hogy a marxi-lenini ’irodalomban számos apologetjkus, vitat- ko.ő művel találkozunk. Engels alapvető müve az Anti-Dührjng elméleti párviadalban született meg. Plechanov ismertető írásait a národnyikok elleni küzdelem tette szükségessé. Lenin döntő jelentőségű munkái, amelyekben a Párt szervezetét, taktikáját, ideológiáját, a forradalmi harc stratégiáját tisztázta, a EGYSZlVÚ volt az ezernyelvű brigád. amely annyi dicsősége* szerzett a spanyol nép szabadsáqharcában. Franciák, lengyelek, angolok és osztrákok mellett, ott küzdöttek a /nagyi#’, nép hősei i$. a Rákosi’brig id katonái.’ A világ népek a dolgozó milliók emlékeznek most „ nemzetközi brigád harcaira, amelyben megmutatták törhetetlen al,(iratukat legyőzhetetlen eszméiket a világ szabadságszerető népeinek. Ha elbukott is átmenetileg a spanyol nép harca, a nemzetközi brigádok emléknapján a spanyol nép nines egyedül. Ott áll melleHe a népek békefrontja, élén n Szovjetunióval, a népi demokráciákkal, Ä közöttük a magyar néppel. národtjikok, ökonomisák, mensevikiek, ■ evizjonisták elleni harcban keletkeztek. • Minden eredményes munkát végző szeminárium, iskola a munkásosztály harci frontját, a Párt élcsapat szerepét erősíti. Nem az esetlegességre, alkalmi m ggondolásokra alapozzuk küzdelmünket, hanem a marxizmus-leninizmus iránymutató, megdönthetetlenül szilárd elméletére, .amelyre — s csakis erre —< építhetjük fel a szocializmus bevehetetlen erődjét KULÁK-BALLAD A I, Nagy a forgalom most a szövetkezetben, Jó kezekben van a bolt kisparaszt-kezekben. Kukoricabőségről tereferélnek S hogy nyomor, szegénység, kell már a fenének. — Hízhat már a hízó — (ezt Kis Péter mondja) — Zsírra, szalonnára kinek lesz már gondja! — Te.meíésj verseny, hogy az isten áldja, — Tojdja a szót Nagy Pál — aki kitalálta. — Termelési verseny? Hízó? Bőség? Alom! — Dörmög egy mérges hang. — Mindjárt kitalálón’. Hogy kinek a hangja — szól Balog Nagy János Es már ott is vagyon Zsíros, a dohányos. — Tudom amit tudok, kár úgy lelkendezni. Lesz még énnek böjtje, hej, hogy meg fog verni Az Isten titeket! — böki kj a szótat — Ha nem ölitek le mostan a hízókat. — Hát °szt miért ölnénk le? — kérdezi Kis Péter, Míg a boltkezelő tovább mér: »Két méter«. »Mert, hogy háború lesz, érjétek fel ésszel. Háború,’ spékelve egy kis sertésvésszel* Es hogy Zsjros Bálint hírt így szerteverte El is sünt, hazament meghánytn-vetéíte: Kiölik a, sertést holnap hajnalá.a — Gondolta — hej lesz majd az enyémnek ára! II. Alszik Zsíró» Bálint, sok bort Ivott este Holnap után terveit zsíros keresetre. De nem úgy Péterék: megvitatták szépen, Megfogadják Zsiros tanácsát eképen. Öljük a disznótat le még ma hajnalba. De azét ám, aki • tanácsot adta. Ki-ki az udvarán végez eggyel-eggyel, Ez lesz a kuliknak igazi »jóreggel«. III. Hajnaltájt innen is, onnan Is visítás. Felriad Zsíros: — A kezdődik az irtás! Megdörzsöli kezét, fiáját simogatja, Aztán balrafordul s magát elringatja. IV. \ Korín reggel Bálint kisiet az ólhoz, Mormol: bezzeg nálam sohasem lesz kolhoz. De mi a kő! Mi csend! Máskor már röfögtek. Ha én közeledtem, tisztesen köszöntek. y. Az ól üres,, de az udvaron sorjában Ott fekszik tíz disznó, mind haló porában. »A jó tanácsot már illik megfogadni, Hátha máskor is fog jótanácsot adni«. VI. Letépi a cetlit a disznó hasáról S toporzékol Bálint istenigazából. Hej csak volna csendőr, szolgabíró volna! Büdös parasztokkal most hogy leszámolna! yiu Rendőrségre menne, <!e csak visszatorpan. — A rémhíreket kár, hogy én magam szórtam. Vénasszonyra, papra xelleit vön ezt bízni. Akkor sertéseim nem szűnnek meg hízni. (—u —a) Á diósgyőri vasasok felkészültek a szakszervezeti mozgalom feladataira Mindez hozzájár ült • ahhoz, hogy a marxi-lenini elmélet elsajátításának ügye Pártunk központi jelentőségű harci tclaJstaivá vá.jék. Mindez döntően előmozdította, hogy ma már a tómeg’.k g indo.kozasa szerint is a jó kommunista egyik legfőbb isméivé az elméleti.'fel- készültség. A tanú,as hatalmas tórlió- Olásának,' az elméleti munka megnőve- kedésének l.gdöntötsb oka azonban az, búgj c.vtáisa.nk a mindennapi küzde.em- ben, az élesedő osztáiybirc tapasztala, iúlb’ól, a szocializmus építésének gya- kt). tatából leszü-ték -a tanulságot- tapasztalhatták, hogy a politikai és gazdasági hadállásból kivett ‘eakc'ó ideológiai síkon is k sói jelez.k, hogy gyöngítse' a népi demokrácia erejét, idézzük fel tanulságul a Szovjetunió Kommunista (BotSvCik) Pártja történetéből az 1906-ös forradalom utáni idő leírását »Az *1* lenro, i U(j»,om az ideológiai fronton fi (.ymuásba ment at. A divatos írók egész »«ja lépett iej, ak:k »kritizálták« és >cá- tinták« a marxizmust, gyaiázták a forralt aim- t ... A filozófia terén megszapo- lödiak a marxizmus »kritikájánál,«, revíziójának kísérletei és mindenféle vallásos irányzatok jelentek meg, külszínre ».udományos érvelések« köntösében. A marx ..mus »krit.kája« divattá let|. Mindez, knek az uraU.ak — bármennyire |s különböztek egymástól — egy közös céljuk volt: e,tántorítani a tömegeket a forradalomtól«. A mi \iszonyaink mások, n Int az 1905. évi oioszországi vi. szegyek, de ki állíthatná, hogy az ellenforradalom megismétlődő ideológiai támadásaival nem kell számolnunk. Hiszen csak nemiégibcn indítottuk meg az e rémesebb küzdelmet a reakció ideológia: kulturális hadállásainak felszámolásává. Révai József eivtárs az oktatási értekezleten tartott beszámolójában egész sor példán igazolta, hogyan érvényesült helyenként Pártunk soraiban ez ideológiai gócok mérgező hatása s eredményeként hogyan ütötte fel fejét itt* ott 3 jobboldali elhajlás, vagy az ál- taioldali radikalizmus. Nyomában a harci szellem eltompulása, az éberség el- alvása, az osztályéijenség lebecsülése, a küzdelem cllanyhulása járt. Ezzel a veszéllyel szemben csakis a marxi-lenini elmélettel felvértezetten nézhetünk szembe. »A veszéllyel szem ben mi sem vagyunk immunisak« — ál- lapította meg Révai elvtárs. A z elmélet Jelentőségén* k sztálini igazolása A , magyar fejlődésben is - igazolódik tehát®" elméletnek és gyakorinak az a szoros összefüggése, amelyet nagy taní- ó'nk a forradalmi harcok tapasztalataiéi megdönthetetlen igazságként leszűrtek s lerögzítettek. Nem öncélú az elméjét elsajátítása, hanem annak az építő harcnak, amely dolgozó népünk felemeléséért folyik, szerves s tegyük hozzá: Sieht» része. »Az elmélet — állapította tr.eg Sztálin eivtárs klasszikus soraiban — Sok évi elnyomatás és Harc után a diósgyőri dolgozók is lelke* sen készülődnek a Szakszervezeti Tanács 50 éves jubileumára — mondja Urbánusok Mihály, a gyári vasas szakszervezet elnöke, miközben erről a — szakszerveze,ek életében — döntő kérdésről beszélgetünk. i ' —- A szervezeti dolgozók a gyárban szereietük es ragaszkodásuk kifejezése jeléül az ötvenéves Szaktanács tisztele*éré különböző k'M lezetuéqekfl és munkafeiayínlásoszervezet1 dolgozók életében elsősorban azzal, hogy a kqnrresszus kimondja a különböző -’zíucmai tervezetek egyesítését, az ipari szervezkedésre való áttérést. Ez döntő fordulatot jelent a diósgyörvasgyári szakszervezeti mozgalomban is. A gyárban «^-hat fajta szakszervezeti csoport működik, mind különböző jV’■’•ttokat akar megoldani. A gyár régi szerkezeténél fogva különösen k»épüU a szakmai és az osztálysovl:.Lmus. Az egy szakszervezetbe való faréi gyár fizikai és szellemi dolgos zóít Nagyobb erőt tudunk így ö^zpon- toritgnj. egysége* lesz a vezetés, áttekinthetőbb lesz a munka, kőny- nyebb lesz irányítani egy szervezet munkáját, mint sok apró szervezetét. Az önkénte* tagság bevezetése és megerősítése szintén komoly előrehaladást jelen1 a mozgalmi életben, A szakszervezeteknek keU vezet- niök a kongresszus útmutatásai alapján a szocialista munkabér- senyt # az újtípusú mnnkabrigU dókat. j Örömmel és bizakodásai tekiu- üwk a Szaktanács kongresszusa felé. A diósgyőri gyár “okezer dolgozója nevében harco5 üdvözöl linket küldjük mindazoknak, akik a szakszervezeti mozgalmat idáig vezették. Biztosítjuk a szakszervezet vezetői1, hogy Diósgyőr szervezett dolgozói az élen fognak haladni a mus építésében — mondja befejezésül 1 llrbancsok elvtárs. ÉSZAKMAGYAEORSZ1 • kát vállaltak. — Nagy fordulatot hoz ez ív tozás közelebb hozza egymáshoz a allmi zßüiG, az és árverési cs.rhgk n. v. értesíti ügyi’ ’ei1", hegy a miskolci fiókban j ostrom eiett elsüáíogos'tot*, NYU tí A Í3t ÁSZÁUL 1T07 majd onnan visszahozott zl ogtárgyak 1949 jsnua *-ig a miskolci zá’ogfiókban (Miskolc, Huoyadt utca 5.) i Ijitók. ' • t:i időpontig nem rendezett, zálogt rgyakat árverésen eriekesítjak 2«to?sh:’z és árverési Csernek SI. V.
